Felszólalás adatai

DÖGEI IMRE (FKGP): Mélyen tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Ház! Nagy érdeklődéssel figyelem ennek a rendeletnek az elfogadtatását megelőző vitát, hozzászólásokat. Mindenesetre, mint ahogy tegnapelőtt a hősök vasárnapjáról tett tanúbizonyság, ugyanúgy vonatkozik az egyházi épületekre, az egyházak mellett való kiállásomra. Én ezt úgy tanultam és azóta sem változtattam meg, én ezt hiszem és vallom. Akkor, amikor erről beszélünk, késve vagyunk, de próbáljuk a tartozásunkat egyenlíteni és rendbe tenni.

Én abban a közegben élek, a nagykunsági református egyházmegyében, ahol tettünk valamit azért, hogy az önkormányzatokkal együtt párhuzamosan a lakosság szolgálatában, a magyar nép érdekében, a magyar ifjúság, a magyar fiatalság, gyerekek fejlődéséért mindent megtegyünk. Abban a szerencsés helyzetben voltunk, hogy mindjárt az elején, 1990-ben nyakon ragadtuk azt a lehetőséget, hogy visszakérjük az egyházi ingatlanokat, úgy, ahogy elvették, azaz bizonyos hiánnyal, de ezt a lehetőséget megragadtuk. Mi nem egy osztállyal kezdtünk Törökszentmiklóson, hanem az egész iskolával, azzal a 720 tanulóval Törökszentmiklóson és azzal a 68 tanárral az élen, és nem bántuk meg, és ezt nem bánta meg az önkormányzat, nem bánta meg a város lakossága. Mi hála istennek, ezt is ki merem mondani, tanteremhiánnyal küszködünk inkább, mint tanterembőséggel. Különböző pályázatokat adott be az iskola az egyház irányításával, és ez a város tükörképét magasan felemeli. Aki erre kíváncsi, a 4. számú főútvonalon menjen keresztül Törökszentmiklóson, és ki van írva: Törökszentmiklósi Református Általános Iskola, amely közben felvette Bethlen Gábor fejedelem nevét is.

Mi úgy gondoljuk, hogy a magyar nemzet érdekében s a magyar fiatalok érdekében mindent meg kell tenni, hogy a közbülső ötven év elmaradását behozzuk ennek érdekében. Nem sok mindent tudunk már visszakérni, ellenben a pályázatunkkal, a lendületünkkel a mai kornak megfelelően - a múltból táplálkozva, a jelenben élve és a jövőre gondolva - mindent meg kell tenni azért, hogy ezt a lehetőséget a továbbélés, a fejlődés érdekében megragadjuk. Aki erre nagyon kíváncsi, az ellenzéki pártok közül is nagyon szívesen elkalauzolom, hogy Törökszentmiklóson hogyan néz ki egy egyházi iskola rendtartása, milyen a tanulógárda magatartása, a nevelőtestület viselkedése, hozzáállása. Kérem, ott - és azt hiszem, nem kárára van a gyerekeknek - minden héten van egy hétkezdő áhítat hétfő reggel 8 órakor, ahol együtt mondja az a 720 gyermek a mindnyájunk által tisztelt és szeretett imádságot, az úrimádságot. Azt hiszem, ez nem kára a magyar gyereknek, a magyar fiatalságnak. Továbbmenve: azt hiszem, az államtitkár úr személyesen járt már Törökszentmiklóson, és látta, hogy ezt a tíz évet kihasználva mi ment a város életében azért, hogy az egyház megtalálta azt az utat, amelyet tovább is építeni és folytatni kell.

Ép testben ép lélek. Két éve adott át a minisztérium egy tornatermet, amely azt a célt szolgálja, hogy ép testben ép lélek. Ennek a 280 éves iskolának nem volt tornaterme. Most lett. Lehetőségeink kimerültek, éppen ezért továbbra is pályázatokat próbálunk elnyerni annak érdekében, hogy a magyar név megint szép lesz, méltó régi nagy híréhez.

A megyei területfejlesztési tanácsok jelentős támogatásban részesítik azokat az intézményfenntartó helyi önkormányzatokat, gazdasági társaságokat és a civil szférához tartozó szervezeteket, amelyek az évente kiírásra kerülő területfejlesztési támogatási rendszerben sikerrel pályáznak. Ez nagy segítséget jelent mind az önkormányzatoknak, mind más intézményfenntartó szervezetek számára, melyet köszönettel veszünk tudomásul. Az elmúlt évek során azonban igen sok megoldásra váró feladat halmozódott fel azokban az egyházi fenntartású intézményekben, amelyek már korábban is és jelenleg is végeznek, illetve látnak el közfeladatokat. Ezek az intézmények az évente a megyei területfejlesztési tanácsok által kiírt pályázati rendszerben a rendelkezésre álló három keret egyikében sem kapnak lehetőséget a pályázat sikeres benyújtásához. A vidékfejlesztési célelőirányzat kerete esetében ugyan a pályázók köréből nem zárja ki a törvény ezen intézményeket, de a szigorúan kötött célok miatt nem lehet sikeresen pályázniuk.

Problémát jelent ezen kereten belül éppen a kötött célok miatti alacsony felső támogatási határ is. A fenti kereten túl a pályázati rendszerben rendelkezésre álló két, a területi kiegyenlítést szolgáló fejlesztési célú és cél jellegű decentralizált keret esetében pedig a pályázók köréből rekeszti ki a rendelet az egyházi fenntartású intézményeket. Amennyiben a területfejlesztési tanácsok által a továbbiakban fejlesztési támogatásokra kiírt pályázatok feltételei nem változnak az egyházi fenntartású intézmények vonatkozásában, a jelenlegi hátrányos helyzet továbbra is fennmarad, és a pályázati támogatások elmaradása miatt az intézmények műszaki állapotában fennálló problémák tovább mélyülnek. Ezek az intézmények közoktatási és karitatív feladatokat látnak el, segítve a helyi önkormányzatokat.

Kérem a tisztelt államtitkár urat, miniszter urakat, hogy a 2001. évi területfejlesztési célú kormányrendelet kiadásánál szíveskedjenek segítséget adni ahhoz, hogy a fent jelzett alapokra az egyházi fenntartású intézmények is pályázni tudjanak, illetve a vidékfejlesztési célelőirányzat kereténél a megjelölt célok, illetve támogatások ezen intézmények esetében a létesítmények fejlesztésére is felhasználhatók legyenek.

(13.40)

Amennyiben a jelzett kormányrendelet vonatkozó pontjai nem változnak, de az ország más térségében is elfogadott és jogszerű gyakorlat alakul ki az egyházi fenntartású intézmények fenti célú támogatására, így Szabolcs-Szatmár-Bereg, Borsod-Abaúj-Zemplén megyék kérdésében, kérem a tisztelt államtitkár urat, miniszter urakat, az egész kormányt ezen irányú segítség megadására - és természetesen az országgyűlési képviselők támogatását is figyelembe véve -, hogy mindegyik területfejlesztési tanács felfogadhassa az egyházi fenntartású intézmények pályázatait.

Mélyen tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Elnök Úr! Amit elmondtam, valóság a Nagykunságban, szűkebb hazámban, Törökszentmiklóson. Szeretnénk pályázati formában elnyerni az idősek otthonának felállítását. Egyre több olyan idős ember marad magára, aki tehetetlen, képtelen saját ellátására is. Éppen ezért tervezünk egy olyan emelt szintű intézményt vagy otthont, ahol az idős emberek kényelmesen, családi körülmények között élhessék le hátralévő éveiket.

Nyilván hozzátartozik az is, hogy termőföldet kapjanak az egyházak. Nem mintha a termőföld gyümölcsét a papok, a lelkészek ennék meg, ez téves felfogás volt, gúnyolás szintjén mozgott az 1950-es években, ami mélyen sértette a vallásos érzésű embereket. Nem; ezt bizonyítja az is, hogy az első ciklusban visszakértük, részese voltam annak, amikor a mezőtúri Szegedi Kis István iskola - ez egy nagy múltú iskola, amely öregebb, mint a Debreceni Református Teológiai Akadémia - száz hektár földet visszakapott a volt tangazdaság területén. Ezen intézmény javára szolgált nemcsak Mezőtúrnak, hanem az iskolának is, ahol gyakorlati oktatásban is tudtak részesülni azok a fiatalok, akik odajárnak. Ezek az apró kis momentumok szerves részei a magyar ifjúság nevelésének (Az elnök jelzi az idő leteltét.), nem lett attól semmi baja, hogy azzal kezdte régen is a magyar keresztény ember a munkát, hogy "Isten segíts!", és amikor befejezte, "no, hál' istennek, elvégeztem". Ezt a szellemiséget szeretném én is a magam részéről, és nagy tisztelettel kérem a tisztelt Országgyűlés valamennyi képviselőjét, a kormány tisztségviselőit, hogy ezen kérésünkben támogassák az egyházakat.

Köszönöm szépen. (Taps az FKGP soraiban.)