Felszólalás adatai

Kérem, szavazzanak! (Szavazás.)

Kimondom a határozatot: az Országgyűlés 195 igen szavazattal, 4 nem ellenében, tartózkodás nélkül az államtitkári választ elfogadta. (Közbeszólás a Fidesz soraiból: Ez se jött be!)

Tisztelt Országgyűlés! Gaudi-Nagy Tamás, a Jobbik képviselője, interpellációt nyújtott be a nemzetpolitikáért felelős tárca nélküli miniszterhez... (Folyamatos zaj.) Kérem kis figyelmüket: "Trianon gyógyírja az önrendelkezés, avagy számíthat-e a székely autonómia mozgalom a magyar kormány védhatalmi támogatására?" címmel. Gaudi-Nagy Tamás képviselő urat illeti a szó.

DR. GAUDI-NAGY TAMÁS (Jobbik): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Miniszterelnök-helyettes Úr! Ma már nemcsak történészek, nemcsak milliónyi magyar ember gondolja úgy, hogy diktátum volt, ami 1920. június 4-én, 92 éve történt, amelynek során a területünk és lakosságunk kétharmada elveszett, de a 2010-ben elfogadott, nemzeti összetartozásról szóló törvény is ekként szól: "Egy diktátumot elfogadni soha nem lehet." Gondolom, ebben egyet tudunk érteni, és elkerülhetetlen ennek felülvizsgálata - a felülvizsgálat más szóval revíziót jelent.

Azt kérdezem, hogy ennek szellemében egyetért-e azzal, hogy végre érvényt kell szereznünk elszakított sorban élő több mint hárommillió honfitársunk önrendelkezési jogának. Ennek előmozdítása megkerülhetetlen kötelessége a mindenkori kormánynak, az alaptörvény D) cikke ezt a kötelezettséget egyértelműen államfeladattá teszi.

(13.20)

Jogunk és kötelezettségünk tehát a megemlékezés a diktátumra, de egyúttal jogunk és kötelességünk az önrendelkezési jogért való küzdelem. A Kárpát-medence rendezetlen helyzetű és jogfosztott sorban élő magyar közösségei számára a magyar kormánynak ezért minden eszközzel és minden formában a nemzetközi közvélemény előtt és a nemzetközi szervezetek szintjén - ENSZ, Európai Unió, Európa Tanács, NATO, EBESZ - napirendre kell emelni, és napirenden kell tartani azt a kérdést, amelyet a legfontosabbnak tartunk, hogy igenis járjon az önrendelkezés honfitársainknak; mint ahogy Ausztria tette Dél-Tirollal. Az önrendelkezés elvét Trianonban megcsúfolták, azonban ez nemzetközi jogi elismert jogosultsága minden közösségnek és népcsoportnak.

'90 után a németek, az észtek, a litvánok, a lettek, az ukránok, a szlovákok, a horvátok, a szlovének, a macedónok, a koszovói albánok és montenegróiak ezt ki tudták harcolni, és megkapták, egyedül a magyarság számára nem hozott változást a trianoni békerendszer, amely egyébként széthullott már. Éppen ezért figyeljünk oda, hogy ahol nem lehet az önrendelkezést, a külső rendelkezést gyakorolni, ott a belső rendelkezés illeti meg, a legmagasabb szintű területi autonómia honfitársainkat. Erdély területén fogalmazódott meg a legerőteljesebb önrendelkezési törekvés, a Székely Nemzeti Tanács zászlóshajóként viszi ezt a gondolatot, 700 ezer székely ember letette az asztalra a székelység autonómiastatútumát, amelynek teljesítését Románia megtagadja. Pedig ez azt mondja, hogy történelmi azonosságunk kifejezéseképpen polgári esélyegyenlőség biztosítása érdekében, a magyar nemzeti önazonosság védelmében Székelyföld lakossága önkormányzati közösséggé alakul.

Tehát kérdezem, hogy azt a határozatot, amelyet Kalmár Ferenc KDNP-s képviselőtársammal együtt ki tudtunk harcolni az Európa Tanácsban, az 1832/2011. határozatot, vajon kívánja-e a kormány teljeskörűen felvállalni. Kívánja-e azt számon kérni Romániától, amely Nyírő József hamvait üldözi, és a magyar többségű megyék megszüntetését tervezi, kívánja-e teljes körű védhatalomként támogatni ezt a törekvést annak érdekében, hogy a 700 ezres székelység önrendelkezési törekvése jégtörő hajó legyen, áttörje azt a falat, amelyet testvéreink köré húztak az önrendelkezési jog elválasztására? Székely testvéreinkkel együtt várom miniszterelnök-helyettes úr helyett nem tudom, kinek a válaszát, mert miniszterelnök-helyettes úr nem tartotta fontosnak, hogy meghallgassa végig a kérdésemet.

Köszönöm. (Taps a Jobbik soraiban.)

ELNÖK: Válaszadásra megadom a szót Rétvári Bence államtitkár úrnak.

DR. RÉTVÁRI BENCE közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Ház! Ahogy ön is idézte, az alaptörvényünk e tekintetben teljesen világosan fogalmaz, és kijelöli a magyar politika irányát mindaddig, amíg ez az alaptörvényi cikkely, a D) cikk hatályban van. "Magyarország, az egységes magyar nemzet összetartozását szem előtt tartva, felelősséget visel a határain kívül élő magyarok sorsáért, elősegíti közösségeik fennmaradását és fejlődését, támogatja magyarságuk megőrzésére irányuló törekvéseiket, egyéni és közösségi jogaik érvényesítését, közösségi önkormányzataik létrehozását, a szülőföldön való boldogulásukat, valamint előmozdítja együttműködésüket egymással és Magyarországgal."

Ez egyértelmű feladatává teszi Magyarországnak, hogy nem pusztán egyéni szabadságjogokat, nem pusztán kulturális jogokat, hanem helyi közösségi önkormányzataik létrehozatalát, tehát az autonómiát kell hogy előmozdítsa mindenkoron, hiszen ez a határon túli magyaroknak és mindenki másnak is a legelőnyösebb. Szintén felhívnám a figyelmét, hogy itt nemcsak kibővült, hanem, hogy úgy mondjam, súlyt is váltott ez a szakasz, hiszen a korábbi alkotmányban csak "felelősséget érez" volt a kifejezés, itt "felelősséget visel", tehát ez egy folyamatos kötelezettséget jelent a magyar kormány számára mindenkor, hogy ezt megtegye.

Ennek, ahogy ön is mondta, nagyon fontos része az oktatás, hiszen ott kell kezdeni. Éppen ezért az új Nemzeti alaptantervben szerepel már az a mondat, több más mellett, amit tudnék önnek idézni, hogy kiemelten kezeli az ország és tágabb környezete a Kárpát-medence és különösen a környező országokban élő magyarság életének megismertetését. Tehát ha meg akarjuk előzni azt, hogy még egyszer a 2004. december 5-ihez hasonló sajnálatos vagy szégyenletes eredmény jöjjön ki egy népszavazás során, vagy bármikor is az emberek hangulata, álláspontja elutasító legyen a határon túli magyarokkal kapcsolatban, például a Nemzeti alaptantervnél nagyon fontos ezt elkezdenünk.

De ön is tudja, ön is ismeri, hogy ugyanilyen fontos a Határtalanul-program. Ennek a keretében eddig 15 130 diák és 1207 tanár látogatott meg határon túli magyar közösségeket. Ha szintén arra törekszünk, amit ön is mond, hogy határon inneni és határon túli magyar megismerje egymást, az ő törekvéseiket, egy székelyföldi autonómiatörekvést, a felvidéki magyarok törekvéseit, vajdaságiak törekvéseit a magyarországi magyarok egy felnövekvő nemzedékben fontosnak és támogatandónak ítéljék meg, akkor ennek egyik alapja az, ha meglátogatják, megismerik őket, onnantól kezdve sokkal inkább tudnak azonosulni a céljaikkal, és sokkal nagyobb lesz a konszenzus, sokkal nagyobb lesz az aktivitás anyaországon belül is a határon túliak támogatásával kapcsolatban. Eddig csak Felvidéken, Kárpátalján, Erdélyben és Délvidéken jártak, de mostantól Szlovéniába és Horvátországba is mennek ezek a fiatalok, hogy többféle helyen ismerjék meg a határon túli magyarok problémáit.

Ön is tudja, hogy felállt a nemzetpolitikai tárcaközi bizottság, ön is tudja, hogy a Bethlen Gábor Alapkezelő hivatott ezeknek a támogatásoknak a kiutalására, amelyeket a MÁÉRT és más szempontok szerint igyekszünk a határon túli magyaroknak juttatni. Szintén az oktatással kapcsolatban külön regionális pályázata volt a Bethlen Gábor Alapkezelőnek, a Wekerle-tervben igyekszünk a Kárpát-medencei gazdasági övezetet létrehozni, erre hamarosan miniszteri biztost nevezünk ki. Nemzetstratégiai szempontból kiemelkedő jelentőségű intézményeknek igyekszünk nem egyedi, hanem állandó támogatást nyújtani a kiszámíthatóság érdekében, ezenkívül a Darányi Ignác-tervnek van Kárpát-medencei agrárfejlesztési része, szintén nemzetben gondolkodva, nem csupán az ország határain belül. 2012 a külhoni magyar óvodák éve, fokozott támogatást nyújtunk nekik. Nemzetpolitikai kutatóintézet alakult tavaly, és 2014-től pedig össznemzeti határon túli magyar képviselőket is magában foglaló parlament jön létre.

Ezek mind olyan törekvések, amelyek segítik a határon túli magyarokat, érezhetik, hogy a magyar kormány kulturálisan, gazdaságilag, politikailag mögöttük áll, és nyilvánvalóan szeretnénk, ha az önrendelkezésük a saját országukban minél szélesebb körű lenne.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

ELNÖK: Megkérdezem képviselő urat, elfogadja-e az államtitkár úr válaszát.

DR. GAUDI-NAGY TAMÁS (Jobbik): Köszönöm, elnök úr. Egyszerűen felháborítónak tartom, és szavakat nem találok arra, hogy Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes úr hogy mert kimenni egy ilyen fontos kérdés feltételénél. A másik az, hogy a választ azzal kellett volna kezdeni, államtitkár úr, hogy igen vagy nem. A magyar ember tisztán és egyértelműen beszél. (Közbeszólások a Fidesz soraiból. - Dr. Répássy Róbert: Nyugi!) Számíthat-e a magyar kormány védhatalmi támogatására a székelység vagy nem? Mert ők ott végveszélyben vannak, és igenis, ha egyedül maradnak, akkor meg fogják mutatni maguknak is, hogy milyen a bátorság. Mert Kós Károly mit mondott 1922-ben, a Kiáltó Szó című kiáltványában? "A mi igazságunk a mi erőnk. Az lesz a miénk, amit ki tudunk küzdeni magunknak. Aki fél, aki gyáva, aki nem bízik, aki nem hisz, aki gyenge, az lépjen ki a sorból."

Itt az idő, elkövetkezett most már, hogy a székelység számára megadják önök azt a támogatást, amit a nyolc székely szék aláírásával hitelesített ezen a zászlón (Felmutatja.), a székely nemzeti zászlón. És igenis, ha őket ebben a magyar kormány nem támogatja, úgy, mint Dél-Tirolt Ausztria, sok-sok éven át nem barátkozott a szomszédokkal, hanem számon kérte őket jogaik érvényesítésére, a magyarok önrendelkezési jogának érvényesítésére...

Tehát a válaszát nem fogadom el. (Taps a Jobbik soraiban.)

ELNÖK: Mivel az interpelláló képviselő úr nem fogadta el az államtitkár úr válaszát, kérdezem a tisztelt Országgyűlést, önök elfogadják-e a választ. Kérem, szavazzanak! (Szavazás.)

Kimondom a határozatot: az Országgyűlés 216 igen szavazattal, 23 nem ellenében, 39 tartózkodás mellett az államtitkári választ elfogadta.

Tisztelt Országgyűlés! Kalmár Ferenc, a KDNP képviselője, interpellációt nyújtott be a külügyminiszterhez: "A nemzeti kisebbségek törekvései az ukrajnai választásokon" címmel. Kalmár Ferenc képviselő urat illeti a szó.

Felszólalások:   67-77   77-83   83-88      Ülésnap adatai