Felszólalás adatai

ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! Scheiring Gábor, az LMP képviselője, interpellációt nyújtott be a közigazgatási és igazságügyi miniszterhez: "A Strabag-demokrácia folytatódik - kérdés a hazai kkv-szektort érintő ostorcsapásokról" címmel. Megadom a képviselő úrnak a szót. Parancsoljon!

SCHEIRING GÁBOR (LMP): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Miniszter Úr, illetve Államtitkár Urak! Miközben a mikro- és középvállalati szektor emberfeletti küzdelmet folytat a fennmaradásért, egyes, a kormány és tagjai által korábban kíméletlenül ostorozott multinacionális, külföldi anyával rendelkező cégek jókedvűen és jóllakottan lubickolnak a megrendelések tengerében. Teszik mindezt úgy, hogy közben hamiskásan mosolyognak a GVH és a Közbeszerzések Tanácsa szélmalomharcán, amelyet velük szemben folytatnak kartellezés, erőfölénnyel való visszaélés és a közbeszerzési szabályok két lábbal tiprása miatt.

Az egyik ilyen arcpirító, az építési, kivitelezési tenderek közbeszerzési piacán mindent lenyúló cég a Strabag, amelyik az elmúlt hónapokban, tehát jócskán a Fidesz-KDNP kormányzása alatt tucatnyi közbeszerzési eljárásban indult és nyert, annak ellenére, hogy nevéhez fűződik a GVH által valaha kiszabott második legnagyobb bírság.

A Strabag a Gt.-nek az átalakulásra vonatkozó szabályai szerint szétvált két cégre. A szétválási határozatban létrejött egy hercig, új Strabag, ami megkapta a jogok közül az összes korábbi, a Strabag által kivitelezett építési, kivitelezési munkára vonatkozó referenciát, a szakképzett munkaerő és munkagépek jelentős részét, a hatósági jogosítványokat, míg a másik, csúnya Strabag pedig megtartotta a jogerős bírósági kötelezéseket, versenyfelügyeleti határozatokat és az abban található eltiltásokat és marasztalásokat, valamint a folyó eljárásokat. Mivel az új, hercig Strabag még nem rendelkezik lezárt mérleggel és jelentős árbevétellel sem, ezért boldogan nyújthatja hófehér, szűzi kezét az egymilliárdos forgalmat el nem érő menyasszonyra vágyó kérő kezébe.

Tisztelt Miniszter Úr! A kormány nap mint nap ígéretet tesz a hazai kkv-szektor támogatására. Úgy tűnik, hogy az ígéretek egyelőre sajnos üresek, mert a kiskapukat rendre nyitva hagyják, amin a publikum előtt porig alázott megavállalatok és multik könnytől áztatott arcukat zsebkendőbe rejtve beosonnak, csak a zsebkendő nem a sírástól, hanem a röhögéstől kiserkent könnyektől lucskos.

Az LMP szerint a gazdasági társaságokról szóló törvény átalakulásra vonatkozó szabályainak módosítására van szükség. Kérdezzük ugyanakkor, hogy a kormánynak mikor áll szándékában a szükséges lépések megtétele, és ha ez nem áll szándékában, miként tudja megmagyarázni hozzáállását a konkrét szituációhoz, amely az elmúlt fél-háromnegyed évben a vidéki kkv-k lehetőségeit jelentősen szűkítette. Feltűnt-e a nagy ígérgetések közepette, hogy a király meztelen?

Várom válaszukat. Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps az LMP soraiban.)

ELNÖK: Megadom a szót Rétvári Bence államtitkár úrnak. Parancsoljon!

DR. RÉTVÁRI BENCE közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Ház! Azért nem mehetünk el amellett szó nélkül szerintem, tisztelt képviselő úr, hogy az elmúlt hónapokban itt, akár az első gazdasági akciótervnél, akár a kormány más intézkedéseinél, amelyeknek önök eddig a tempóját túl gyorsnak találták, most pedig túl lassúnak minősítette ön, nos ezeken az igen érzékeny területeken is a kormány adókat vetett ki, magyar vállalkozásokat hozott előnyös helyzetbe, olyan tabutémákat is, mint a bankadó, a szektorális adók, immár a kormány kinyitott, és ilyen adókat multinacionális cégekkel szemben is kivetett, amelyre nem volt példa korábban, és tizenegy európai ország, mondjuk, már például a bankadót Magyarország után szintén bevezette.

De felhívnám a figyelmét azokra az intézkedésekre, amelyek a hazai kkv-kat segítették: a kisadók közül húsznak az eltörlése, vagy a különböző engedélyek, adminisztratív eljárások 30 százalékának a kiiktatása. Most is a Ket. módosítása a parlament asztalán fekszik, tehát nem mondanám ezt tétlenségnek, ami az elmúlt hónapokban történt ezzel kapcsolatban mind adminisztratív tehermódosítás, -csökkentés kapcsán, mind pedig kiszámítható viszonyoknak, honi vállalkozásbarát viszonyoknak a teremtése kapcsán. Eddig is volt már a parlament asztalán közbeszerzési törvénymódosítás, és a kormány elmondta korábban is, hogy ugyanolyan szintre kívánja emelni a magyar közbeszerzésben nyertes vállalkozások arányát, mint amilyen szinten ez, mondjuk, Franciaországban van, 70 százalék, bár van ennél magasabb szám is, hiszen Spanyolországban 90 százalékban spanyol cégek nyernek, vagy Portugáliában 95 százalék ez az arány.

Ugyanakkor ön a gazdasági társaságokról szóló törvénynek, a 2006. évi IV. törvénynek a módosítását irányozta elő, azzal kapcsolatban mondott kérést, de konkrét javaslatot én nem láttam, hogy ön itt megfogalmazott volna, még csak irányt sem, hogy pontosan mi az, amit ezzel kapcsolatban szeretne szerepeltetni.

A Gt. értelmében az átalakulás jogutódlással való megszűnés, az átalakulásnak pedig az egyik formája a szétválás, amelynek két esete lehetséges, a kiválás és a különválás, mint az bizonyára ön előtt is ismert. Az ön által felhozott konkrét eset különválásnak minősül a Gt. alapján. A szétválás során kulcsfontosságú a jogelőd gazdasági társasági jogosítványainak és kötelezettségeinek a pontos meghatározása. Ezt a célt szolgálja az úgynevezett szétválási szerződés, ami egy vagyonközösséget megszüntető megállapodásnak is tekinthető. A jogutód gazdasági társaságok vagyoni viszonyait, igényérvényesítését, helytállási kötelezettségét a szétválási szerződés maga határozza meg.

A szétválási folyamat legfontosabb momentuma, hogy miként történik a jogutódok közötti vagyonmegosztás, ezért a Gt. bővítette a szétválási szerződésnek a kötelező elemeit is. Mint ön is ismeri, ebben nagyon sok kötelező elem van, a 70. § (3) bekezdésében a jogelőd gazdasági társaság tagjainak, részvényeseinek a mögöttes felelősségét meg kell határozni, ez kötelező elem, kógens, nem kihagyható, ugyanúgy a 74. §-ban az átalakulási mérlegtervezetre vonatkozó követelményekről és a jogutódaik tőkekövetelményeiről szintén rendelkezni kell, kötelező elem. Ugyanígy a 75. §, a közzétételről szóló, többek között a hitelezőknek szóló felhívásról és a hitelezőknek szóló biztosítéknyújtás igénylésére vonatkozó lehetőségről, ezt is közzé kell tenni. A 84. § szintén kötelező elemként szétválás esetére a közzéteendő közlemény követelményeit határozza meg.

Biztos lehet ezen a jogszabályon is változtatni, és mi erre nyitottak vagyunk a jogbiztonság követelménye szerint. Nyilvánvalóan maguk a felek is dönthetnek ebben úgy, hogy még több mindent belevesznek, ez csak egy minimumcsomag, amit mindenkinek teljesítenie kell. Hirtelen nem tudom, hogy a frakcióvezetőjének bólogat vagy nekem, és ez a figyelemnek vagy az egyetértésnek jele, és kifelé irányul, de folytatom: tehát nyilván ezek a követelmények bővíthetők is. Hogyha erre önnek konkrét javaslata van, akkor azt nem interpelláció, hanem törvénykezdeményezés formájában tegye meg (Az elnök csengetéssel jelzi az időkeret leteltét.), és mi nyilvánvalóan erre nyitottak leszünk, hiszen a forgalom biztonsága lényeges.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok padsoraiban.)

ELNÖK: Kérdezem a képviselő urat, elfogadja-e a választ.

SCHEIRING GÁBOR (LMP): Köszönöm. A választ nem áll módomban elfogadni. Ezek mind nagyon szép szavak és ígéretek voltak, illetve ismertette a Gt. jelenlegi rendelkezéseit. Ugyanakkor ezek a rendelkezések lehetővé teszik azt, hogy a Strabag ilyen arcpirító módon továbbra is induljon közbeszerzési eljárásokon. És azt gondolom, hogy önöknek is, nekünk is, a társadalomnak is, a kkv-knak is az lenne az érdeke, hogy olyan irányban alakítsuk át a szabályozást, hogy a szétválásnál minden jogutódra egyaránt vonatkozzanak azok az elmarasztaló ítéletek, kötelezettségek, amelyek révén egyszerűen lehetetlenné válna az, hogy ilyen visszaélések révén a Strabag folytatni tudja az ádáz tevékenységeit, társadalomellenenes tevékenységeit - egy.

Ezzel együtt ugyanakkor sajnos azt is el kell hogy mondjam, hogy bár a szavak szintjén valóban gyakran állnak ki a kkv-k mellett, ugyanakkor jól tudjuk, hogy a 10 százalékos társasági adó most már 500 milliós árbevétel feletti szintre is kiterjesztve (Az elnök csengetéssel jelzi az időkeret leteltét.) nem elsősorban a kkv-k érdekeit szolgálja, ugyanígy a tőzsdei nyereségadó csökkentése sem ezt a célt szolgálja.

Úgyhogy a válaszát nem áll módomban elfogadni, és a vonatkozó módosítást majd egy javaslat formájában kidolgozzuk.

Köszönöm szépen. (Taps az LMP és a Jobbik soraiban.)

ELNÖK: Kérdezem a tisztelt Házat, elfogadja-e a választ. (Szavazás.)

Kimondom a döntést: a Ház 210 igen szavazattal, 84 nem ellenében, tartózkodás nélkül a választ elfogadta.

Tisztelt Országgyűlés! Gúr Nándor, az MSZP képviselője, interpellációt nyújtott be a nemzetgazdasági miniszterhez: "Hová tűnnek a magyar munkahelyek?" címmel. A képviselő urat illeti a szó.