Felszólalás adatai

ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! A mai napon napirend előtti felszólalásra jelentkezett Szilágyi Péter frakcióvezető-helyettes úr, LMP: "A kevesebb néha több a jogalkotásban is" címmel. Szilágyi Péter frakcióvezető-helyettes úré a szó.

SZILÁGYI PÉTER (LMP): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. (Számos kormánypárti képviselő elhagyja a termet. - Az elnök csenget.) Miniszterelnök úr szavaira szeretnék reagálni annyiban, hogy a cseléd szó nem magukat az érintetteket jelzi, hanem azt az állapotot, amibe ez a törvény fogja az érintetteket helyezni. (Taps az LMP frakciójában.)

Most szeretnék áttérni napirend előtti felszólalásomra. Tisztelt Ház! A ciklus május 14-ei kezdete óta a Ház eddig 28 ülésnapon több mint 200 órában tárgyalta a kormány, illetve a kormánypárti képviselők indítványait. Többször ültünk itt pirkadatig, hogy lelkiismeretesen vitassuk meg a javaslatokat. Sajnálatos módon ez nem mondható el a kormánypárti képviselők döntő többségéről, akik csak a szavazáskor tartják fontosnak a kétharmad jelenlétét. (Taps az LMP soraiban.) A legutóbbi alkotmánymódosítás során önök közül 13-an voltak jelen.

Tisztelt Országgyűlés! A kormány irdatlan tempót diktált a Háznak, annak ellenére, hogy képviselői láthatóan nem érdeklődnek az országgyűlési munka iránt. A tempó még érthető is egy új ciklus kezdetén, ezzel nincs is probléma. A probléma ott van, kedves kormánypárti képviselők, hogy önök nem bírják a saját maguk által diktált tempót. (Szórványos taps az LMP soraiban.) Kapkodnak, ad hoc módon módosítgatják a jogrendszer alapjául szolgáló alkotmányt, azt pillanatnyi káderpolitikájuktól sem kímélve, és eközben hibáznak. Nemhogy az oly sokat emlegetett társadalmi egyeztetésre nincs idejük, még a saját kodifikátoraiknak sem hagynak lehetőséget az alapos előkészületekre, ugyanis az előterjesztések tele voltak jogi és logikai hibákkal.

Engedjék meg, hogy idézzek néhányat! Elsőként nézzük a Btk. módosítását, amelyben a nemzetiszocialista és a kommunista rendszerek bűneinek nyilvános tagadását kívánták pönalizálni. Az eredeti javaslatban a tényállás hipotézise konjunktív feltételként írta elő mind a nemzetiszocialista, mind a kommunista rendszer bűneinek tagadását ahhoz, hogy a tényállás megvalósuljon. Józan ésszel is belátható lett volna ennek a javaslatnak az abszurditása, amelyre az ellenzék hívta fel a figyelmet, és végül egy kormánypárti módosítóval orvosolták azt. De nézzük a parkolási törvényt, amelynek eredeti szövege szabályozni kívánta a forgalom elől elzárt közterületen való parkolást. Egy pillanatra tekintsünk ki a Parlament falain túlra, és hadd hívjam fel figyelmüket egy, az állami irányítás egyéb jogi eszközeibe tartozó normára, amely, úgy vélem, állatorvosi lova annak, hogy a kormány miként helyezi előtérbe a szimbolikus kérdések argumentálását, a körültekintő jogi előkészítés helyett.

A kormány a Magyar Közlöny 2010. július 1-jei számában megjelent kormányhatározatban ezt mondta ki: "Az Európai Tanács alapokmányának elveire figyelemmel a kormány aggodalommal értesült az Emberi Jogok Európai Bíróságának azon döntéséről, amely megkérdőjelezte Olaszország jogát arra, hogy az állami iskolákban keresztet helyezzen el." Tartalmi szempontból nem kívánok beszélni a határozatban foglaltakról, de véleményem szerint két súlyos jogi hibát is felfedezhetünk benne. A kormány tagja olyan hibát tartalmazó normaszöveget írt alá, és az úgy jelent meg a Magyar Közlönyben, amely ha egy másodéves jogászhallgató szájából hangzik el a vizsgán, azonnali bukást eredményez. (Taps az LMP soraiban.)

Tisztelt Államtitkár Úr! A határozatban kétszer is összekeverték az Európa Tanácsot az Európai Tanáccsal. Na de nézzük a másik hibát! A jogalkotásról szóló törvény szerint a kormányhatározat normatív jellegű jogforrás, amely meghatározott címzetti körre vonatkozóan kötelező erejű magatartásokat szabályoz. A kérdéses kormányhatározat ennek nem felel meg, hiszen sem feladatot, sem működési elvet nem határoz meg, csupán álláspontot fejez ki.

(17.00)

Hogyan előzhetők meg ezek a hibák? Tisztelt Kormány! Ne tekintsék nyűgnek, kijátszandó előírásnak a jogalkotási törvény társadalmi egyeztetésre vonatkozó rendelkezését! Társadalmi vitára szükség van. Önök csak akkor lesznek méltók az ország vezetésére, ha a törvényjavaslatok, az új alkotmány nem egy pártvezér irodájának zárt ajtaja mögött születnek, hanem azt széles körű vitára bocsátják még a benyújtás előtt. Az LMP hisz abban, hogy demokráciára, nem pártokráciára van szükség. Ennek jegyében mi minden egyes, a Ház elé kerülő javaslatot szimpatizánsaink legszélesebb körében megvitatunk, így alakítjuk ki álláspontunkat, hiszen az LMP nem egy vagy tizenhat emberből áll, hanem több százezer ember bizalma van mögöttünk.

Végezetül engedjenek meg egy megjegyzést. A parlamenti vitákban kifejtett ellenzéki észrevételekre önök rendszeresen replikáznak azzal, hogy az előző kormány sem volt különb. A jegyzőkönyv tanúsága szerint az "elmúlt nyolc év" kifejezés eddig 262-szer hangzott el a plenáris ülésen, míg a "következő négy év" szófordulat mindössze 19-szer, s ennek fele LMP-s képviselők szájából.

Hölgyeim és Uraim! Hagyják abba a múltba révedést, mutassák meg, hogy önök képesek a jövőbe tekintő, az ország érdekét szolgáló, alaposan előkészített jogalkotásra! Köszönöm szépen. (Taps az LMP soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, Szilágyi képviselő úr. Megkérdezem, hogy a kormány nevében kíván-e valaki felszólalni. (Dr. Rétvári Bence jelzi felszólalási szándékát.) Igen. Megadom a szót Rétvári Bence államtitkár úrnak.

DR. RÉTVÁRI BENCE közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Ház! Először is szeretném leszögezni, hogy a magyar parlamentben az elmúlt 56 napban is minden a Házszabály és a törvények szerint zajlott. Nem került sor olyanra, mint amire az előző nyolc évben - hogy még eggyel növeljem az ön statisztikáját -, nevezetesen, hogy a parlament hatáskörébe tartozó kétharmados törvényt kormányrendelettel próbálnánk pótolni, és formális alkotmányellenesség miatt kelljen valamelyik jogszabályt az Alkotmánybíróságnak megsemmisíteni. Ilyen helyzetekre természetesen nem került sor.

Az kétségtelen, hogy a tempó gyors volt, s azt kell mondjam önöknek, hogy őszre is, továbbra is gyors tempó várható. De olyasfajta égbekiáltó jogszabálysértések, mint az előző nyolc évben, nem történtek.

Említett egy konkrétumot is: az Európa Tanács és az Európai Tanács nevének összekeverését. A kormány-tisztviselői törvény lehetőséget teremtett számunkra arra, hogy aki ilyen fatális hibát vétett a jogszabály-előkészítésnél, aki a jogszabály-előkészítés során ezt a hibás szöveget készítette elő és kormánytisztviselőként jóváhagyta, ő ma már éppen ezért nem is kormánytisztviselő. Szeretnénk, ha mindenkinek meglenne a felelőssége, és e felelősség keretében, ha nem tudja ellátni a munkáját, mert nincs meg hozzá a figyelme vagy a képessége, akkor ezt ne is tegye meg.

Ahogy ön is mondta, nagyon széles körű volt azoknak a törvényeknek a száma, amit elfogadtunk: alkotmány, a központi államigazgatás szervezete, kormánytisztviselők, közoktatás, családok támogatása, a büntető törvénykönyv és a Ptké. módosítása, az állampolgársági törvény, iparűzési adó, kulturális örökség, egyszerűsített foglalkoztatás, népszámlálás, állami vagyongazdálkodás, helyi önkormányzatok, választási törvény, kisebbségi önkormányzatok, közoktatási törvény, sorolhatnám, sorolhatnám; 47 törvény került a parlament elé. Ez valóban egy nagyon feszített munkatempót kívánt meg, és nagyon köszönöm mindenkinek, aki ebben igyekezett közreműködni, és hajnali fél 3-ig, fél 4-ig itt volt a parlamentben.

Ön is jól tudja, ha megnézi a korábbi parlamenti naplókat, hogy a választásokat követően a parlament első ülésszaka mindig sokkal rövidebb és feszítettebb munkatempójú, mint a többi. Így volt ez korábban is. Most is láttuk, hogy nem férünk bele az időkeretbe, ezért kértünk rendkívüli ülésszakot is még a rendes tavaszi ülésszak után, s még azt is meghosszabbítottuk majdnem egy héttel, pontosan azért, hogy a házszabályi határidőket tartani tudjuk, és minden a törvényesség és a Házszabály keretei között folyjék itt Házon belül. Éppen ezért kértük önöktől is, hogy a nyári szünetüket rövidítsék meg, és folytassuk a parlamenti munkát.

Kétharmaddal hatalmaztak fel minket a választók arra, hogy a parlamentben képviseljük az érdekeiket. Ha nem tennénk ezt meg, akkor csapnánk be igazán a választókat. Önök azt mondják, hogy sokan ezt nem így gondolták, csalódottak, nem erre szegződtünk. Mi arra szegődtünk, hogy kihasználjuk a kétharmad adta lehetőséget, és mi úgy gondoljuk - aztán majd négy év múlva elválik, hogy a választók is így gondolták-e -, hogy élünk ezzel a lehetőséggel. Az sokkal nagyobb vétek, hiba és bűn lenne, ha nem élnénk a kétharmados felhatalmazással, és nem diktálnánk ilyen tempót.

Ami a törvényhozás minőségét illeti: engedje meg, hogy a figyelmébe ajánljak pár számot. Ha a köztársasági elnök törvényalkotással kapcsolatos cselekvését nézzük, azt látjuk, hogy 2006 és 2010 között tizenöt törvényt küldött át az Alkotmánybíróságnak, huszonhatot pedig vissza az Országgyűlésnek. Ha megnézzük a korábbi Orbán-kormánynak ugyanezt a statisztikáját, azt látjuk, hogy négy év - tehát ugyanekkora időtartam - alatt négyet küldött át az Alkotmánybíróságnak, szemben a Gyurcsány-Bajnai-korszak tizenötjével, tehát negyedannyit, és összesen egyet küldött vissza az Országgyűlésnek, szemben a Gyurcsány-Bajnai-korszak huszonhat törvényjavaslatával. Ha egy befejezett négyéves ciklust nézünk, akkor azért minőségében igencsak jó az előző Orbán-kormány törvényalkotása.

Szintén sokszor mondták azt, hogy miért egyéni képviselői indítványként jött be sok törvényjavaslat. Nyilvánvalóan elfogadható, hogy a kormány megalakulása előtt ez szükségszerű volt, de azután is kerültek ilyenek benyújtásra. Hadd mondjak önnek az előző nyolc évből pár példát, hogy akkor milyen törvényjavaslatok, törvénymódosító javaslatok vagy önálló törvényjavaslatok kerültek be a parlament elé egyéni képviselői indítványként: a Vásárhelyi-terv módosítása, a takarékos állami gazdálkodásról szóló törvény, a felsőoktatási törvény módosításai, a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvény módosítása, az államháztartási törvény, a villamosenergia-törvény, a privatizációs törvény, az MNB-törvény, a közoktatási törvény. Ezek mind-mind úgy kerültek ide a parlament elé a korábbi évek sorozatában, hogy szintén, bár volt kormány, de egyéni képviselői indítványként jelentek meg a parlament, illetve a képviselők asztalán.

Azt kérem önöktől, hogy ebben a fokozott munkatempóban is igyekezzenek minél eredményesebb munkát végezni. Mint mondottam volt, továbbra is magas lesz a munkateher a parlamenten. Az elmúlt húsz évben egy ülésnapon általában 1,6 törvényt fogadtunk el, az őszi ülésszakon ennek legalább a kétszeresére készülhetünk. De ahogy az önök frakciójába ellátogató miniszterelnök is mondta, az őszi ülésszak kiegyensúlyozottabb lesz a tavaszinál, ami nagyobb részvételi lehetőséget biztosít majd az ellenzéki pártoknak, és hosszabb egyeztetési periódusokat is. Ehhez kérem az önök munkáját. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)