Felszólalás adatai

MESTERHÁZY ATTILA (MSZP): Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Az elmúlt négy évben önök folyamatosan azzal vádolták a Bajnai- és a Gyurcsány-kormányt, hogy a kormányzati intézkedések előkészítetlenek, és hogy nem tudták elmondani a saját véleményüket, nem fogadott be a kormány módosító javaslatot az önök padsoraiból, ellenzéki pozícióból nézve.

Tény és való, tisztelt képviselőtársaim, mi ezzel most önöket nem tudjuk vádolni, merthogy egyetlenegy kormányzati előterjesztés sem érkezett a Házba, mindent csak önálló képviselői indítványként terjesztettek a Ház elé, vagy igazából pontosítanom kell: a 60-70 benyújtott törvénytervezetből 6 darab volt, amit a kormányzat nyújtott be, ebből 5 olyan volt, amelyet még az előző kormány dolgozott ki, és ezekben az esetekben még el is felejtették levenni ezeknek a minisztereknek, az előző kormány minisztereinek a nevét ezekről az előterjesztésekről. Tehát miközben a Ház dolgozik, aközben a kormány távol tartja magát a parlamenti munkától.

Értem én a szándékot, de azt önöknek kell megérteniük, hogy a cél egy demokráciában nem szentesíti az eszközt, hiszen látható a szándék: ki akarják kerülni az államigazgatási egyeztetést, el akarják kerülni az érdekképviseletekkel a konzultációt, és minimalizálni akarják az ellenzék mozgásterét, beleszólását ezekkel az intézkedésekkel kapcsolatban. Ennek már most nagyon komoly hatásai vannak, hiszen nem lehet tudni, milyen viszonyban vannak ezek a módosítások, ezek a törvénytervezetek más törvényekkel, nem tudjuk, mennyibe kerülnek ezek a módosítások, és azt sem látjuk pontosan, hogy milyen hatásuk lesz ezeknek. Ezekre lehetett volna valamilyen formában választ kapni, ha az államigazgatási egyeztetést nem kerülik meg.

Az is látható, hogy nagyon sok olyan intézkedésük volt, ami a munkavállalókat érinti, például most a köztisztviselőket, de a jövőben például az egykulcsos, 16 százalékos adó, vagy éppen az adójóváírás megszüntetése, a minimálbér megadóztatása nagyon sok munkavállalót fog kellemetlen helyzetbe hozni; meg akarják sarcolni a szegényeket, hogy a gazdagoknak tudjanak adni. Éppen ezért szükséges volna az érdekegyeztetés, ezzel szemben sem külön nem kezdeményeztek semmilyen egyeztetést, sem az Országos Érdekegyeztető Tanácsot nem hívták eddig még össze. Az ellenzék szerepét is minimalizálni akarják, hiszen többször házszabályellenesen hoztak be törvénytervezetet, vagy éppen ma úgy kellett a költségvetési bizottságnak tárgyalnia egy törvényt vagy egy módosítási javaslatot, amelynek csak a címét lehetett tudni, mert még nem készült el maga a szöveg, amelyről a vitát le lehetett volna folytatni.

Ebben az esetben teljesen természetes, hogy ha a kormány nem tárgyalja, a civilekkel nincs konzultáció, és az ellenzék véleményét nem veszik figyelembe, akkor felmerül a kérdés, hogy hol születik a döntés, hol születik a döntés-előkészítés, hová kell fordulnia bárkinek, aki meg akarja akadályozni egy-egy törvénytervezet benyújtását, hová lehet panasszal fordulniuk a civileknek. És az embereknek is érdemes lenne tudniuk, hogy ki az, aki nemet mondhat egy kezdeményezésre, hiszen látható módon, ha már bekerült ide a Házba, akkor a Fidesz-úthenger keresztülnyomja ezeket az önálló képviselői indítványokat. Ez azért nagyon fontos, különösen manapság, amikor a kormány bejelentett egy 120 milliárdos megszorító csomagot - ezt nevezhetném az első Orbán-csomagnak, hiszen a miniszterelnök külföldön bejelentette, hogy lesz majd második Orbán-csomag, ez valószínűleg majd az önkormányzati választások utánra fog esni -, ebből 40 milliárd forint jut a minisztériumokra, a különböző kormányzati programokra, de a határozatok tárából nem derül ki, hogy ez a 40 milliárdos megszorítás konkrétan mely kormányzati programokra vonatkozik, a részleteit egyáltalán nem lehet ismerni, még a sajtó sem tudott tudósítani erről.

Tehát nem lehet tudni, hány olyan program, kezdeményezés lesz, amit le kell állítani, az oktatás, az egészségügy vagy éppen a közbiztonság területén, vagy a szociális területen. Azt sem lehet tudni, hogyan érinti a közbiztonság megerősítését, ha további 3 milliárd forintot vonnak el ettől a szektortól, hiszen Lázár képviselőtársam többször arról beszélt az elmúlt hónapokban, hogy 10 milliárdos nagyságrendű pluszpénz kell a közbiztonság megerősítésére, Mikola István 100 milliárdos nagyságrendben beszélt az egészségügy többletforrásainak szükségességéről, Pokorni Zoltán, Soltész Miklós szintén az oktatás és a szociális terület többletforrásairól beszélt, eközben a mostani javaslatban 12 milliárd forintos megvonás szerepel, de hallottuk Font Sándort vagy éppen Ángyán államtitkár urat is, amikor 33 milliárd többletforrásról beszélt, ehhez képest most mínusz 4 milliárd az, ami a vidékfejlesztés területére fog esni. Így nagyon nehéz lesz ezzel a sok kárral kárenyhítésként foglalkozni. Sok helyütt a termény száz százalékban megsemmisült, nehéz helyzetbe kerültek az emberek.

A végére egy kis színes: miközben megszorításra készülnek, miközben árvíz sújtja az országot, viharkárok teszik otthontalanná vagy éppen munkanélkülivé emberek ezreit, miközben a kormány kezdeményezi a parlament rendkívüli ülésének összehívását, mert annyi munka van, amit szeretne elvégezni a Házban, aközben a miniszterelnök a rendkívüli parlamenti ülés első napján nem törődik ezzel, és úgy dönt, elmegy a tengerpartra nyaralni, hogy kipihenje ennek az elmúlt húsz nap kormányzásnak a hihetetlen fáradalmait. Hát neki legalább jó; innen is önfeledt és kellemes pihenést kívánunk Magyarország miniszterelnökének.

Köszönjük szépen a figyelmet. (Taps az MSZP soraiban.)

ELNÖK: Megkérdezem, a kormány nevében kíván-e valaki szólni. Rétvári Bence államtitkár úr, parancsoljon!

DR. RÉTVÁRI BENCE közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Frakcióvezető Úr! Tisztelt Ház! A frakcióvezető úr azt kérdezte, hogyan tudja az ellenzék megakadályozni a kormányzati döntéseket, hogy a kormányzati többség el tudja fogadtatni a jogszabályokat. Az előző négy évben kellett volna jobban kormányozni, és akkor önöknek lehetne itt többségük, és nem nekünk (Zaj, derültség az MSZP soraiban.), de úgy látom, nagyon lassan szokják önök meg, hogy itt bizony a választók úgy döntöttek, hogy a következő négy évben a Fidesz-KDNP-t ruházzák fel elég nagy arányban azzal a jogosítvánnyal, hogy törvényeket alkothasson Magyarországon. Ezt a továbbiakban sem tudják önök itt a parlamenten belül a szavazásoknál megakadályozni, ezt előre mondom.

Kicsit furcsa volt a címe, a címválasztása is az ön felszólalásának, hiszen a kormány által kezdeményezett rendkívüli ülésszak első napján arra célzott, miért ilyen tétlen a kormány. Mi most pont azért vagyunk itt, mert a kormánynak igen hosszú az a lajstroma, amelyben összeszedte, mik azok a törvénymódosító javaslatok, amelyeket az Országgyűlésnek meg kell vitatnia (Zaj az MSZP soraiban.), s itt a következő egy hónapban még szükség van az önök munkájára is és a kormánypárti képviselők munkájára is ahhoz, hogy ezt a munkát elvégezhessük. Úgyhogy ezt nagyon izzadtságszagú címválasztásnak tartom a magam részérül.

Ugyanakkor nagyon bátor az a sok-sok vád, amit a kormányzattal szemben itt felhozott. Én 2008 óta vagyok képviselő, egy időközi választáson kerültem be, úgyhogy nekem itt csak kétéves tapasztalatom van a parlament működésével kapcsolatban, de azt tapasztaltam az előző két évben, hogy a kormánynak számtalan előterjesztése volt, Elefántcsontparttól Új-Guineáig voltak nemzetközi szerződések, amelyeket a magyar parlamentnek ratifikálnia kellett; ahhoz képest valóban más a mostani parlament működése, sokkal tartalmibb és sokkal intenzívebb. (Zaj, derültség az MSZP soraiban.) Az előző hetekben önöktől pont azt hallhattuk, amit most is mondott, hogy az ellenzéki képviselők nem tudják felvenni a ritmust, nem tudják követni a törvényalkotás menetét. (Nagy zaj az MSZP soraiban.) Pontosan ez az a fordulatszám, amelyre rá kellene állniuk, és bármennyire is meleg lesz még a következő hónapokban, ennek ellenére - ezt önöknek is javasolom - próbálják figyelemmel követni, hiszen még számtalan törvénymódosító javaslat fog bekerülni a Ház elé.

(14.10)

Az, amit ön a felszólalása elején felvetett, hogy most egyéni képviselői indítványként vagy pedig kormányjavaslatként kerül be egy-egy törvénymódosító javaslat ide a parlament elé, én úgy gondolom, hogy a választókat kevésbé, inkább a jogdogmatikusokat érdeklő probléma, hiszen ők foglalkoznak a jogforrástannak ezzel az elméleti részletkérdésével. De úgy érzem, hogy a választók számára az a fontos, hogy ezek a döntések megszülethessenek, úgyhogy ilyen szempontból mindegy, hogy egy kormánytag vagy egy frakciótag az, aki ezzel foglalkozik.

Az egyeztetéssel kapcsolatban pedig azt tudom elmondani önnek, hogy például az egyik törvényjavaslat kapcsán, amit én magam is jegyzek - a kormánytisztviselők jogállásáról szól -, mi magunk, ha nem is formális, de informális egyeztetést folytattunk három szakszervezet képviselőjével is, aki mind a hat szakszervezet álláspontját képviselte ezeken az egyeztetéseken.

A kormány pedig megduplázta a vis maior keretet, ön is ismeri, költségstopot rendelt el az állami intézményeknél, telefon-, bútor- és autóbeszerzési és -cseretilalmat rendelt el. Nem hiszem, hogy ezek a tétlenség jelei lennének. (Dr. Ujhelyi István: Eddig is volt.) A kilakoltatási tilalomról már volt szó, és lesz is szó (Közbeszólás az MSZP soraiban: Eddig is volt.) a továbbiakban is a mai ülésnapon. Itt, ugye, volt egy interregnum április 16. és június 10. között, amikor sajnálatos módon folytatódhattak a különböző eljárások. Ennek a következményét látjuk a mostani kilakoltatásoknál. Elkezdődött a külső megbízások felülvizsgálata a kormány döntése nyomán, illetőleg az önkormányzati választásoknak is az előkészítése.

Csak egy számadatot hadd mondjak: az önök előző kormánya, amikor nem is volt jobb- és baloldal között kormányváltás, hanem egy MSZP-SZDSZ-kormányt egy MSZP-SZDSZ-kormány követett, 47 nap alatt állt föl, a mi kormányunk egy elég radikális kormányváltás után 34 nap alatt. Ebben is igyekeztünk minél gyorsabbak lenni.

Önök is itt voltak a parlamentben, amikor az állampolgárságról, parkolásról, önkormányzatok megfelezéséről, népszámlálásról, közoktatásról, állami vagyonról, áfatörvényről vitatkoztunk, és változtattuk meg a különböző jogszabályokat, igencsak intenzív munkával. Folytatódni fog ez még, hiszen a kormány akár a létszámgazdálkodás, akár az átadás-átvételi eljárás keretében sok-sok önálló jogszabályt alkotott.

A házbizottság ülésén én magam is ismertettem, és ott volt az MSZP-frakció képviselője is, hogy a következő hetekben mivel fogunk foglalkozni: polgári törvénykönyvvel, alkotmánnyal; termőföldtörvényről, közbeszerzésekről, állami vagyonról, területfejlesztésről és területrendezési eljárásról szóló törvénnyel; Egészségbiztosítási Felügyelet, gyógyszertörvény, egészségügyi és szociális tárgyú törvényekkel. Ezek mind-mind a parlament napirendjén fognak szerepelni.

Én úgy gondolom, hogy amikor ön a kormányt cselekvőképtelenséggel vádolja, vagy azzal, hogy nem terjeszt elég törvényjavaslatot a parlament elé, igencsak tévúton jár, hiszen mind a versenyképességi csomag, mind a pénzügyi stabilitási csomag ki fogja fejteni a részleteit annak a 29 pontnak, amit a miniszterelnök úr itt előttünk kifejtett a parlamentben.

Én azt kérem önöktől, hogy próbáljanak ehhez konstruktív módosító indítványokat benyújtani, próbáljanak ebben együttműködni. Önök láthatják, hogy ez a szélesebb néptömegeknek, a magyar választók nagy részének támogatását élvezi. Próbáljanak önök is olyan módosító javaslatokat benyújtani, olyan javaslatokat megszavazni, amelyek nagy társadalmi támogatottságúak.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti oldalon.)

ELNÖK: Köszönöm. Úgy látom a monitoromon, hogy egy képviselő, Novák Előd úr ügyrendre jelentkezik. Nincs módom ügyrendi szót adni a napirend elfogadása előtt.

Folytatnám a napirend előtti felszólalások sorát. Megadom a szót Lázár János frakcióvezető úrnak.