Készült: 2024.05.12.22:24:08 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

179. ülésnap (2012.04.11.), 76. felszólalás
Felszólaló Dr. Staudt Gábor (Jobbik)
Beosztás  
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka felszólalás
Videó/Felszólalás ideje 11:37


Felszólalások:  Előző  76  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

DR. STAUDT GÁBOR (Jobbik): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Ház! Szeretném kiegészíteni és folytatni a Gaudi képviselőtársam által elmondottakat. Ő már felhozta és nagyon helyesen megemlítette azt, hogy bár az itt előttünk fekvő javaslatot támogatni tudjuk, megfelelő célt és megfelelő irányt jelöl ki, de az alsóbb jogszabályok kidolgozása és átvezetése nélkül kétséges, hogy mennyire tud majd a gyakorlatba is beépülni. Egy nagyon fontos keretet adunk, különböző nemzetközi egyezményeknek ezáltal meg tudunk felelni. Természetesen azt tudjuk mutatni, hogy Magyarországon a gyermekbarát igazságszolgáltatásnak megvan a feltételrendszere, de ahogy Vitányi képviselőtársam is mondta, a puding próbája az evés lesz. Ki fog derülni, hogy a kormányzat mennyire képes a szlogeneken és a hangzatos címszavakon kívül valóban érdemben is olyan, akár alsóbb jogszabályokat hozni, amelyek a működést is megvalósíthatják, és kikövetelhetővé teszik ezeknek a szabályoknak a betartását.

Mert még így is, ezekkel a szabályokkal, vagy ilyen formában a különböző eljárásjogi és anyagi szabályok módosításával is fennáll annak a lehetősége, hogy ezeket nem kellő módon érvényesítik, akár a bíróságok, akár a rendőrségek, egyéb hatóságok. Bár hozzáteszem, ahogy mondtam, ez egy jó irányba tett lépés. De azt szeretnénk, hogy akár a közigazgatási eljárásban is fajsúlyosabb módon kapna szerepet. És itt emlékeztetnék, hogy korábban például az elkobzás tényállását milyen könnyen átemelték a büntetőjogi tényállásból, a Btk.-ból a Ket.-be. Ott elmondtuk, hogy ennek az ilyenfajta átemelése nem tökéletes, és nagyon sok, akár alkotmányos alaptörvénybe ütköző garanciát sem elégít ki, de akkor önök ezzel nem foglalkoztak. Itt viszont arra kérnénk önöket, hogy tegyék meg a lépéseket, hogy ezeket egyrészt más jogszabályokba és az alsóbb szintű jogszabályokba is emeljék be. Ugyanis hiába létezik a szabályrendszer, nem tudjuk lecserélni, és természetesen a kormánynak nem is dolga, hogy lecserélje az igazságszolgáltatás szervezetrendszerét, viszont hathatósan számon tudja kérni azokat a szabályokat, amiket itt közösen megalkotunk.

Kiemelnék egy olyan aspektust is, amiről még nem esett szó, és áttételesen fakad ebből a törvényből, viszont úgy érzem, hogy idetartozik. Ez nem más, mint a büntethetőség korhatára. Úgy gondolom, hogy ez az előterjesztés kiváló példája annak, hogy hogyan hoznak számos nemzetközi gyakorlatból és nemzetközi egyezményekből származó példát, akár itt a New York-i '89-es egyezményre is lehet gondolni, amely többször meg van említve ebben az anyagban is. Tehát számtalan példát hoznak, amelyekkel azt bizonyítják, hogy még a 14 év alatti gyermek is lehet egy olyan belátási képesség birtokában, vagy akár még korhoz nem is kötötten, amellyel őt tanúként vagy más módon kihallgathatóvá lehet tenni, illetve a véleményét egy házassági vagy egyéb ügyben bizony figyelembe kell venni, és nem szabad ezt, hogy mondjam, negligálni vagy másodlagossá tenni.

Ha viszont ez így van, márpedig ezzel egyetértünk, hogy nem feltétlenül van korhoz kötve, de semmiképpen nem ez a 14 éves kor, ahol meg lehetne húzni a belátási képesség korhatárát, akkor jó lenne, ha elgondolkodnának azon, hogy ez a büntethetőség korhatáránál is megjelenne. Itt ugyanis az éremnek csak az egyik oldalával találkozunk, azzal az oldalával, hogy a gyermekeket kímélve kell eljárni. Ez nagyon helyes, és a törvény célja, hogy mindenki esetében, akit vagy tanúként meghallgattak, tehát belekerült egy eljárásba akaratán kívül vagy családi körülményei miatt, vagy esetleg egyéb módon összeütközésbe került a törvénnyel, megfelelő módon, jogkövető állampolgárrá való nevelés útján vagy ezt elősegítve történjenek meg az eljárási cselekmények. De ez csak az egyik, nagyon fontos fele a dolognak.

A másik viszont legalább ugyanennyire fontos, hogy vannak olyan bűnelkövetők, akik egyébként még akár gyermekkorúak, 14 évnél fiatalabbak, és olyan bűncselekményeket követnek el, hogy tőlük oly módon kell megvédeni a társadalmat, amire a jelenlegi eszközrendszer egészen egyszerűen képtelen. És ha önök nagyon helyesen és általunk támogatott módon az érme egyik oldalát behozzák, és a gyermekbarát igazságszolgáltatás megvalósítására lépéseket tesznek, akkor nagyon fontos lenne, hogy a másik felét is vizsgáljuk, és ne leszavazzák ezeket az indítványainkat. Többek között most a Btk. módosítása kapcsán is elküldtük a minisztérium részére a javaslatainkat, amelyekben szerepelt részletes példákkal kifejtve, miért gondoljuk, hogy a büntethetőség korhatárát is legalább a 12. életévre le kellene szállítani. Ez egyébként olyannyira nem ördögtől való gondolat, hogy azon túl, hogy ahogy mondtam, önök szolgáltatják a megfelelő szakmai muníciót ebben az előterjesztésben is a korhatár leviteléhez, európai országokban a 10-12 éves korhatár a leginkább meghatározó, de akár Norvégiában vagy Svájcban a 10 éves kor a büntethetőség korhatára. Nagyon bízunk benne, hogy ezt is figyelembe fogják venni.

Szó van arról az újításról, amelyet én még nem tökéletesen látok kidolgozva, ez az érzelmi veszélyeztetés, visszatérve a javaslathoz. Az érzelmi veszélyeztetés egy nagyon fontos kategóriának a beemelése az adott tényállásba. Ez valóban hiányzott, és hiányt pótol, lévén, hogy bizonyos esetekben egy olyan környezetben, családi környezetben kell felnőniük gyermekeknek, amelyek eddig nem voltak a szülő vagy gondviselő esetében a Btk.-ba ütköző módon szankcionálhatók, viszont nagyon súlyosan befolyásolták a gyermekek érzelmi fejlődését, és tulajdonképpen bűnözői életmódhoz vezettek. Örülünk neki, hogy ezt a jövőben szankcionálni kívánják. Az már egy másik történet, hogy hogyan fogják tudni az igazságszolgáltatás szervei ezt bizonyítani. Az indokolásban még nem találtam meg ahhoz a kellő dogmatikai kidolgozottságot, ugye, azt olvashatjuk, hogy a kihirdetés után 30 napon belül hatályba is lépnek a törvény rendelkezései, hogy ez a részletes indoklás kellő mankóul szolgálna a bírósági gyakorlat számára. Egy részletesebb indokolás lett volna indokolt ebben a tárgykörben, mert olyan problémakör elé nézhetünk, hogy a bíróságok szintén nem kellően fogják tudni ezt elhelyezni, vagy a gyakorlatban esetleg nem olyan módon honosodik meg, ahogy az elvárás lenne. Úgyhogy ezt is nagyon szeretnénk.

Itt a bírságok összegéről Gaudi képviselőtársam már beszélt, itt egy módosító javaslatot is be fogunk nyújtani az összeg lecsökkentésére. Annál is inkább mert a legtöbb esetben, még megfelelő jövedelem esetén is, ez a szülőket vagy a környezetet érinti. Számos más olyan megoldást kellene találni, amellyel a fiatalkorút tudjuk ily módon szankcionálni egyrészről, és megfelelő, törvénytisztelő életmódra tanítani másfelől.

(13.50)

Ennek számtalan megoldása lehet. Nyilván a közérdekű munka is felmerülhet, de ez is átfogóbb módosításnak lehet a része, ami szintén a fiatalkorúakat és a fiatalkorúak megvédését és a fiatalkorú bűnelkövetőktől a társadalom megvédését is magában foglalja.

Összegezve tehát, jó irányba tett lépésnek tartjuk a javaslatot, viszont nagyon szeretném, ha ezzel párhuzamosan még jó néhány jogszabály születne kitöltendő ezeket a keretjogszabályokat, illetőleg ahogy elmondtam, egy valódi problémát szintén kezelve, és ez a büntethetőség korhatára, amelyet kérem, hogy ne söpörjenek - és itt a kormánypártokra gondolok -, kérem őket, hogy ne söpörjenek asztal alá, mert ezáltal a társadalmat veszélyeztető, nagyon sok esetben egyébként családi bűnszervezetekben már a gyermekkorúakat is aktívan foglalkoztató rétegeket vagy társadalmi csoportokat nem tudjuk kellőképpen szankcionálni. És ahogy oly sokszor szokták, itt is kérem, hogy tekintsenek a példákra, a nyugat-európai példákra, és egészítsék ki ezt a javaslatot ezzel a kiegészítő megszorítással, a büntethetőség korhatárának levitelével.

Úgyhogy persze tudom, hogy erre majd a Btk. koncepciója kapcsán térünk vissza, de most már jelezném, hogy így egy kicsit egyoldalú a javaslat, de természetesen, ha befogadják a javaslatainkat, módosító javaslatainkat vagy legalább megfontolják, tehetjük ezt talán még egy kicsit jobbá is. Nagyon bízom benne, hogy ezt fogják tenni, és közösen tudunk elfogadni egy olyan törvényt, ami legfőképpen és legfontosabb módon ezeket a jogelveket, amiket megfogalmaztak, a gyakorlatba is át tudja vinni.

Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps a Jobbik padsoraiban.)




Felszólalások:  Előző  76  Következő    Ülésnap adatai