Felszólalás adatai

FIRTL MÁTYÁS, a KDNP képviselőcsoportja részéről: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! A szükségesekben egység, a kétségben szabadság, mindenben szeretet, "In necessariis unitas, in dubiis libertas, in omnibus caritas" - ez Robert Schumannak, VI. Pál szerint az európai egység fáradhatatlan úttörőjének a jelmondata.

A vitában egy témán belül eltérő álláspontok is lehetnek, ezért fontos rögzíteni azt a szilárd elvet, amely a közös konszenzuskeresésünk alapja lehet. Az európai egység szellemi megteremtőjének elvénél erre megfelelőbbet aligha találhatunk. Egység, szabadság, szeretet - az EU-elnökségünk alatt ez az elv a közös cél érdekében végzett munkavégzés irányelve kell hogy legyen.

2010-ben a kormány egyik fő feladata Magyarország nemzetközi tekintélyének, hitelének és befolyásának helyreállítása. Magyarország jelenlegi "szükséges állapotában", ahova az elmúlt nyolc év kormányzása juttatta, most egységes összefogásra van szükség. Ez az egység alapfeltétele mindazon célok elérésének, amelyek stratégiai fontosságúak a 2011. évi magyar elnökség sikeres és eredményes végrehajtásában. Amennyiben a féléves munkát eredményesen irányítjuk, a napirendi kérdésekben a tagállamok érdekeivel összhangban, kiegyensúlyozott eredményekkel, egyúttal kezelve a tagállamok érzékenységét és nehézségeit, akkor az elnökség jelentős elismerést hozhat. Felelős politikus, felelős politika az EU-elnökséget egyszerre állítja Európa és Magyarország szolgálatába.

A magyar nemzeti érdek szempontjából különleges a helyzetünk. Az Európai Unió napirendjén szereplő ügyek, célok általában egybeesnek saját törekvéseinkkel. A munkahelyteremtés az Európa 2020 stratégia első fő célkitűzése, és az új magyar kormánynak is az első és legfontosabb prioritása.

A gazdasági válságból való kilábalás minden tagállam érdeke. Magyarországnak egy erős Európa részeként lehet szerepe és lehet maga is erős, és csak egy erős Magyarország tud élni az Európa adta lehetőségekkel. Egy elemzés szerint a világméretű folyamatba ágyazódik bele az erős államra való törekvés. A közérdek érvényesítése a korábbi évek magánérdek-centrikus politikájával szemben lépett színpadra.

Robert Schuman szerint: "A demokratikus államot az általa kitűzött célok és a megvalósításához felhasznált eszközök jellemzik. A nép szolgálatában áll, és azzal egyetértésben cselekszik. A keresztény értelemben általánosított demokrácia nagy programjának kibontakozása Európa építésében valósul meg." Az EU-elnökséggel erre az Európa-építésre kaptunk lehetőséget a nép szolgálatában, és azzal egyetértésben cselekedve.

Tisztelt Ház! Amennyiben az európai értékeket a görög, a zsidó, a római, a keresztény és humanista értékekből származtathatjuk, úgy a Schuman szerinti alap a legszilárdabb alap az európai egységhez. Ez az az érték, amely azt az európai identitást meghatározza, amelyet az erős és karakteres nemzeti identitás is erősít. Ez az az érték, amely azt az európai identitást - még egyszer megismétlem - meghatározza, amelyet az erős és karakteres nemzeti identitás is erősít.

Ezért a nemzeti összefogás meghirdetett programja egyszersmind a közös Európát szolgálja. A csatlakozás előtt számos félelem, aggály létezett amiatt, hogy az EU túlságosan beleavatkozik majd az emberek életébe. Ezt a dilemmát eldöntötte a népszavazás, majd 2004 májusa óta az ország megtapasztalta az uniós tagság pozitív hozadékait is. Azonban azt is tudomásul kellett venni, hogy a csatlakozás nem egyetlen varázsütésre oldott meg minden problémát.

Néhány hozadéka az EU-s tagságnak: könnyebb érdekérvényesítés a világméretű politikai és gazdasági versenyben, részvétel a döntéshozatalban, források a fejlesztésre, a felzárkóztatásra, az életminőség javulása, hatékonyabb bűnmegelőzés, jogok és lehetőségek. És nemzetpolitikai kérdéseink között a magyarok kettős állampolgárságához is az uniós csatlakozáson keresztül vezetett az út.

Tisztelt Ház! A csatlakozás egy dátumhoz köthető, de a felzárkózás hosszú folyamat, amelynek hatékonyságát nagyban csökkentette az a tény, hogy 2002-2010 között a szocialista kormány Magyarországon nem tudta az uniós csatlakozás adta lehetőségeket hatékonyan és eredményesen valóra váltani. A schengeni zónához csatlakoztunk, de az eurózónához való csatlakozásunk elmaradt, hiszen ez a gazdaságpolitika miatt nem sikerült. A pénzügyi-gazdasági válság a térségben minden tekintetben kivéreztetett, legyengített hazánkat sújtotta leginkább.

2010-ben a magyar választók jelentősen átrajzolták Magyarország politikai térképét. Egyértelmű felhatalmazást adtak az Orbán-kormánynak a szükséges változtatások megtételére. S miután a magyar emberek egyben uniós polgárok is, így mindazok a feladatok és felelősség, amelyeket a magyar emberek felhatalmazása az általuk megválasztott Fidesz-KDNP-s többségű Országgyűlésre rónak, egyben az Unió alapvető értékeiről is szólnak.

Érvényt szerezni mindannak, amit az értékelvű Európai Közösség megálmodói kigondoltak, és ami a magyarok alapvető érdeke is: munka, foglalkoztatás, a család biztonsága, a közösségi érdekek érvényesülése, a szociális biztonság, a rend, a szolidaritás, a felelősségvállalás, Adenauer, Schuman, De Gasperi örökségének szellemében.

A nemzeti egység kormánya a magyar EU-elnökség időpontja előtt hét hónappal vette át az ország irányítását, mind Magyarországot, mind az Európai Uniót közvetlenül érintő problémák megoldása szempontjából meghatározó időszakban. A belga EU-elnökség politikai napirendjét Magyarországnak is követnie és teljesítenie kell, másrészt pedig a kormánynak az ország romokba döntött gazdaságát helyre kell állítania, a fellendülést generáló folyamatokat be kell indítania.

Célunk az erős Magyarország egy erős Európában, erős intézményekkel és közös együttműködésen, kölcsönösségen alapuló politikákkal. Egyrészt célunk az uniós tagságunk adottságainak, lehetőségeinek jobb kihasználása, másrészt célunk ezek tudatosítása, gyakorlati tapasztalattá való leképezése a magyar emberek számára. E kettős célt szolgálva egyaránt magyar és uniós elsődleges feladat a munkahelyteremtés, a foglalkoztatás növelése, a versenyképesség növelése az európai szociális modell megtartása érdekében.

(15.30)

A tagállamok közötti szolidaritás és összetartozás erősítése azzal, hogy minden egyes tagállam nemzeti érdekének érvényesítését az egymással való együttműködés és a kölcsönösség segíti leginkább. A schengeni övezet Romániával történő kibővítése, a határellenőrzés megszüntetése a határokon átívelő nemzetegyesítés újabb kiteljesedését teheti lehetővé.

S ha már az uniós vívmányok élet közelivé tétele is cél, akkor a határok átjárhatóságának gyökeres változásáról, az ahhoz való viszonyulásról Sopron országgyűlési képviselőjeként nem hagyhatom említés nélkül, hogy a leghűségesebb város azért vált a szabadság városává is, mert '89-ben a páneurópai piknik határáttörése felgyorsította Németország, majd Európa újraegyesítését. Az egyik alapvető jog, a szabadság érvényesülésének történelmi emblematikus helyszíne Sopron, ami kötelez, hogy prioritásként továbbra is a szabad mozgáshoz való alapvető emberi jogok érvényesülését szerezzük meg és fejlesszük tovább a schengeni övezet további bővítésével. Sopron egyébként két európai néppárti képviselőt is ad jelenleg az Európai Parlamentnek Szájer József és Járóka Lívia személyében.

Az EU-elnökség sikerességét a felmerülő válságok kezelése is méri. Az etnikai kisebbségek problémáira, a romakérdésre valós helyzeten alapuló javaslatok alapján kell európai szintű megoldást találni, de Európa közös problémája a népességfogyás, a családok megerősítése, az elöregedés, a vízgazdálkodás és az egyes régiók leszakadása.

Tisztelt Ház! A magyar külpolitika nemzetközi fórumokon következetesen képviselt alapvető prioritása a Nyugat-Balkán országainak európai integrációja. Egy adott történelmi korban a közös jelkép az azonos közösséghez tartozást fejezi ki, a magyar címerpajzs, a magyar királyság, a történelmi Magyarország összes területi egységének címerei között Horvátország címerét is magában hordozza. A magyar-horvát államközösség 816 évig tartó fennállása az egyetemes jogtörténet egyik legmaradandóbb kapcsolata, amely során a két nemzet egymásra nagy hatással volt. A két nemzet tagjai évszázadokon keresztül egymást testvérnemzetnek nevezték. Közös a határunk, közös a történelmi, kulturális örökségünk. Ne feledjük: mi, magyarok támogattuk a szabadságukért küzdő horvátokat, és Magyarország az elsők közt ismerte el a független Horvátországot.

(Az elnöki széket dr. Latorcai János, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.)

Tisztelt Képviselőtársaim! Engedjék meg, hogy horvát nemzetiségűként szóljak arról is, hogy a két országban élő nemzeti kisebbségek, a horvátországi magyarok és a magyarországi horvátok egyaránt birtokában vannak annak a tapasztalatnak és tudatnak, hogy jó egy nemzeti közösséghez tartozni, de egyszersmind jó egy más anyanyelvű nemzetiséghez is tartozni, hogy értékeink, hagyományaink, kultúránk egymást kölcsönösen gyarapítják. A jelenben pedig egyértelmű, hogy Horvátország fontos stratégiai partnere Magyarországnak. Nekünk, magyaroknak történelmi lehetőséget jelent, hogy a jövő év első felében esedékes magyar uniós elnökség idején fejeződhetnek be a tárgyalások, és Horvátország aláírhatja a csatlakozási szerződést, amelyhez minden segítséget megadunk.

A közös történelmi múlthoz méltó lenne, ha 2011-ben elsőként ratifikálhatnánk a csatlakozási szerződést, követendő példa lenne a többi tagországnak, hogy gyorsítsák meg a maguk ratifikációját. Horvátország érzékeny területen fekszik, de NATO-tagként a feladatokat maradéktalanul teljesíti. Számos nemzetközi és hazai fórumon hangsúlyoztuk azt is, hogy Horvátország belépése erős stabilizáló tényező lesz a térségben, a biztonságpolitika megerősödését szolgálja. Érdekünk, hogy a nyugat-balkáni országok integrációt szolgáló belső folyamatai megfelelő válaszokat kapjanak az Unió részéről, és hozzájáruljunk a térség stabilitásának, versenyképességének növeléséhez, továbbá a polgárok közötti kapcsolattartás megkönnyítéséhez. Schöpflin György szerint 2011 Közép-Európa éve lehet, hiszen egymást követő magyar és lengyel soros elnökségek biztosítják, hogy Közép-Európa ne csak földrajzi értelemben legyen Európa része, hanem valós politikai szereplővé váljon.

Tisztelt Ház! Az uniós közös ügyeink előrevitele iránti elkötelezettség és a nemzeti politika hitelessége, ha gondos és szakszerű előkészítéssel, lelkiismeretes lebonyolítással párosul, sikert hoz. Nekünk ennek érdekében össze kell fognunk. A svéd EU-elnökséget Fredrik Reinfeldt ezekkel a szavakkal indította útjára: Svédország áll a kihívások elé. A félévet összegző interjújában pedig elégedetten állapíthatta meg: elvégeztük, amit célként magunk elé tűztünk. Ezt kívánom mindannyiunknak. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokban.)