Készült: 2024.09.20.18:35:32 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

272. ülésnap (2005.11.28.), 14. felszólalás
Felszólaló Gál J. Zoltán (MSZP)
Beosztás  
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka napirend előtti felszólalás
Videó/Felszólalás ideje 4:41


Felszólalások:  Előző  14  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

GÁL J. ZOLTÁN (MSZP): Köszönöm szépen, elnök asszony. Tisztelt Országgyűlés! Egy héttel ezelőtt Orbán Viktor félrevezette a Magyar Országgyűlést. Félrevezette, amikor összehasonlítva az osztrák és a magyar áramárakat, azt állította, hogy a magyar kisfogyasztók számára drágább az áram, mint osztrák társaiknak. Az ellenzék vezérének ötleteit ugyanakkor demokráciában kötelező komolyan venni, még akkor is, ha tévedésre alapozza azokat. Érdemben kell tehát vizsgálni: lehet-e, és ha igen, milyen módon csökkenteni a magyar fogyasztók villanyszámláját. Egyik módja ennek az áfa csökkentése. Ezt a kormány és a kormánypártok már megtették, annak ellenére, hogy Orbán Viktor az áfacsökkentés elhalasztását kérte a miniszterelnöktől kettőjük nyilvános vitáján. Jó, hogy nem hallgatott rá a miniszterelnök, így januártól a kisfogyasztók túlnyomó többsége számára 4 százalékkal bizonyosan kevesebbet kell majd fizetni az áramért.

Az árcsökkentés másik módja a tárgyalás. Azon hosszú távú megállapodások újratárgyalása, amelyek az erőművek üzemeltetőivel mintegy tíz évvel ezelőtt köttettek. A kormány a tárgyalásokat már hónapokkal ezelőtt megkezdte, sőt a szolgáltatókkal már megállapodást is kötött a nyereség csökkentéséről. Ennek eredményeként 14 milliárd forint visszakerül a fogyasztók zsebébe. A kormány november 10-én, vagyis két héttel Orbán elnök úr felszólalása előtt az erőművekkel is megkezdte a tárgyalásokat az árcsökkentésről. Azzal viszont, hogy a Fidesz elnöke álságos politikai vitát indított az ügyben, érdemben csökken a kormány mozgástere.

Ilyenkor kell elővenni az árcsökkentés harmadik jogszerű lehetőségét, a hatósági árszabályozást, vagyis azt, hogy a kormány illetékes minisztere a fogyasztók érdekében befolyásolja a közüzemi célra lekötött villamos energia árát.

De van-e ma a villamos energia terén hatósági árszabályozási jogköre a kormánynak? Nincs! Pontosabban már nincs. Merthogy volt, tisztelt Országgyűlés, csak az Orbán-Torgyán-kormány megszüntette azt, méghozzá a villamos energiáról szóló törvénnyel, amelyet 2001. szeptember 21-én Orbán Viktor gazdasági minisztere terjesztett a parlament elé. Az a törvény iktatta ki ezt a jogkört, amelyet 2001. december 18-án Orbán Viktor maga is támogatott szavazatával.

Amit most látunk, tisztelt Ház, az egy politikai bűvésztrükk: figyeljék a tetteit, mert azok meghazudtolják a szavait! Mert az Orbán-kormány által kezdeményezett törvény hatására a villamos energia addigi hatósági ára 2004. január 1-jétől piaci alapúvá vált, és ennek a törvénynek a hatására mára egyes erőművek nyereségmutatói kiugróan magas értéket mutatnak.

Mit tesz most Orbán Viktor és a Fidesz? Amit miniszterelnökként a fogyasztók kárára az erőműveket üzemeltető társaságoknak adott, arra a luxusprofit gúnynevet aggatja, és a mostani kormánytól követeli vissza. De Orbán Viktor újsütetű politikai ötleteinek van egy igazi ellenfele, ez pedig az emlékezet.

Ki kell most javítani ezt a régi hibát, az MSZP ezért törvénymódosítást nyújt be a villamos energiáról szóló törvényhez. A módosítás visszaemeli a jogszabályba azt a paragrafust, amit a Fidesz onnan kiradírozott. Az MSZP indítványa újra lehetővé teszi a kormány számára a villamos energia értékesítési árának szabályozását. A módosítást még ezen a héten benyújtjuk az Országgyűlésnek, arról szerdán a gazdasági bizottság már tárgyalhat.

 

(14.00)

 

Most azonban, tisztelt Ház, hogy az ellenzék vezérét a választások közelsége visszacsalogatta a parlamentbe, biztosak lehetünk abban, hogy a következő hetekben újabb ötleteket hallhatunk tőle. Hogy ezen újabb ötleteinek hitelessége ne lehessen oly módon megkérdőjelezhető, miként múlt heti javaslatának hitelessége az, itt és most három kérdésre válaszolnia kell. (Zaj, felzúdulás a Fidesz soraiban.)

1. Hajlandó-e elnézést kérni a múlt heti félrevezető állításáért vagy akár beismerni azt?

2. Milyen érdekek vezérelték a kormányát akkor, amikor a hatósági árszabályozást megszüntető javaslatot a parlament elé beterjesztette?

3. Korábbi hibáját kijavítva megszavazza-e az árszabályozás visszaállításáról szóló javaslatot?

Tiszta és világos kérdések, tiszta és világos válaszokat igényelnek. Köszönöm szépen. (Taps az MSZP soraiban.)




Felszólalások:  Előző  14  Következő    Ülésnap adatai