Felszólalás adatai

Felszólalások:   89-110   111-136   137-154      Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

ELNÖK: Köszönjük, államtitkár úr. Tisztelt Országgyűlés! A módosító javaslatok benyújtására csütörtökön 16 óráig van lehetőség. Tisztelt Országgyűlés! Soron következik a családi gazdaságokról szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig. A kormány-előterjesztés T/13261. számon a parlamenti informatikai hálózaton elérhető.

Elsőként megadom a szót Farkas Sándor úrnak, az Agrárminisztérium államtitkárának, a napirendi pont előterjesztőjének. Parancsoljon!

FARKAS SÁNDOR agrárminisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Az agrárpolitika egyik alapvető célja, hogy olyan szabályozási környezetet alakítson ki, amely hozzájárul a gazdálkodók adminisztrációs terheinek csökkentéséhez, kedvezőbb adózási feltételeket biztosít, a szervezeti formák egyszerűsítésével elősegíti a generációváltást, egyúttal a vidéki térségek demográfiai folyamatait kedvező irányba fordítja. Hazánkban, akárcsak a teljes Európai Unióban, fontossá vált a mezőgazdasági generációváltás kérdése, a gazdaságátadás lehetőségeinek megteremtése, ugyanis az elmúlt évek alatt a gazdálkodók gerincét adó középgeneráció odaért, hogy szeretné átadni a gazdaságot az utódoknak. Fontos az állami beavatkozás, mivel kizárólag folyamatos generációs megújulás mellett biztosítható az agrár- és élelmiszer-gazdaság működőképessége. Az agrárgeneráció-váltás problémáinak megoldásában jelentős lépést jelenthet az őstermelők és a családi gazdálkodók jogszabályi környezetének rendezése.

Jelenleg a magyar agráriumban gazdálkodók meghatározó többségét a kis- és középvállalkozások körébe tartozó mezőgazdasági őstermelők és családi gazdálkodók alkotják. Az érintettek számát tekintve jelenleg érvényes őstermelői igazolvánnyal 290 251 fő rendelkezik, míg 23 555 családi gazdaságban mintegy 83 272 fő dolgozik. Az adatok alapján mind az egyéni gazdálkodók, mind a gazdasági szervezetek irányítóinak korösszetétele kedvezőtlen: az egyéni gazdálkodók több mint fele 55 év feletti, míg a 35 év alattiak aránya 10 százalék alatt van, ami a többéves trendekhez viszonyítva folyamatosan romló korösszetételre mutat.

Kedvező feltételeket kell teremtenünk a mezőgazdaságból élőknek. A törvénytervezetet a Nemzeti Agrárgazdasági Kamarának és a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetségének aktív és támogató közreműködésével készítettük el, amiért ezúton is köszönetünket fejezzük ki. A mezőgazdasági őstermelőket és a családi gazdaságokat érintő majd negyed évszázados, elavult szabályozási környezetet a XXI. századi elvárásoknak megfelelő, modern szabályozássá kívánjuk együtt kialakítani.

A szabályozás kiterjed a mezőgazdasági őstermelőkre, az újonnan bevezetett őstermelők családi gazdaságára és a családi mezőgazdasági társaságokra. A magyar társadalom és a mezőgazdaság alapvető eleme a családi kapcsolat megléte, ugyanis közös, minden politikai vitán felül álló értékünk a család és a családi gazdálkodás segítése. A családi gazdálkodás alatt azt a mezőgazdasági és erdőgazdasági tevékenységet értjük, amit a családtagok együttesen, erőforrásaik közös felhasználásával és munkájuk eredménye által, közös boldogulásuk érdekében végeznek.

A mezőgazdasági őstermelők esetében életszerű, egyszerűbb adminisztratív és adószabályok lépnek hatályba 2021-től. A tevékenységi kör kibővül a mező- és erdőgazdasági tevékenységhez kapcsolódó kiegészítő tevékenységekkel, ilyen például a falusi turizmus vagy a mezőgazdasági szolgáltatások nyújtása, így az életszerű gazdálkodáshoz nem kell több vállalkozási formát működtetni. Az egymással átfedő, egymást kiegészítő jogi formák tisztázása érdekében meghatározásra kerül, hogy a gazdálkodó az őstermelői tevékenysége tekintetében csak őstermelőként vagy őstermelők családi gazdasága tagjaként járhat el. Az őstermelői tevékenysége tekintetében emellett nem lehet egyéni vállalkozó. Ez alól egy kivételt javaslunk: ha a kiegészítő tevékenység bevétele meghaladja az őstermelői tevékenység bevételének negyedét, mert ebben az esetben a kiegészítő tevékenysége már kikerül az őstermelői tevékenységének a köréből.

Az egymással hozzátartozói viszonyban lévő, együttesen hozzátartozói láncolatot képező mezőgazdasági őstermelők az őstermelői tevékenységüket végezhetik őstermelők családi gazdasága formájában is. E közösség váltja ki a jelenlegi formák közül a közös őstermelői tevékenységet és a családi gazdaságokat is. Jellemzője, hogy nem minősül önálló jogalanynak, mert a tagok mezőgazdasági őstermelőnek minősülnek. Legalább két hozzátartozónak minősülő mezőgazdasági őstermelő létesítheti annak érdekében, hogy az őstermelői tevékenységüket személyesen közreműködve, együttesen végezzék.

A személyes közreműködés kötelezettsége miatt egy mezőgazdasági őstermelő egyidejűleg egy őstermelők családi gazdaságának lehet tagja. Az őstermelők családi gazdasága a tagok vagyonától elkülönült, önálló vagyonnal nem rendelkezik. Az őstermelők családi gazdaságának termelési közösségi jellege alapozza meg, hogy a tagok által átadott mezőgazdasági termelőeszközöket közösen használják. Főszabályként a tagok az őstermelők családi gazdasága nyereségében és veszteségében egyenlően osztoznak, de az alapító szerződésben ettől természetesen eltérhetnek.

A családi mezőgazdasági társaság egy speciális minősítés, amelyet a gazdasági társaság, szövetkezet vagy erdőbirtokossági társulat a nyilvántartásba vétellel szerez meg. Olyan, legalább két taggal rendelkező gazdasági társaságot, szövetkezetet vagy erdőbirtokossági társulatot lehet nyilvántartásba venni, amelynek tagjai hozzátartozói láncolatban állnak egymással, és kizárólag mező-, erdőgazdasági és kiegészítő tevékenységet végez. Egy személy nem lehet tag egynél több családi mezőgazdasági társaságban. A mezőgazdasági őstermelőnek, az őstermelők családi gazdaságának és a családi mezőgazdasági társaságoknak a nyilvántartásba vételével kapcsolatos hatósági feladatokat az agrárkamara látja el.

Az önök előtt lévő javaslatcsomag másik fő eleme a családi gazdaságokról szóló új törvény megalkotása következtében szükségessé vált kapcsolódó jogszabályok módosítása.

(16.30)

Az adózást érintő jogszabályok módosításának kiemelt célja, hogy az új törvényben meghatározott működési formákhoz igazodó adózási környezet kerüljön kialakításra. A jelenlegi adórendszer számos speciális személyijövedelemadó-szabályt tartalmaz az őstermelők, a tevékenységüket közösen folytató őstermelők, és az őstermelői tevékenységet folytató családi gazdaság tagjai számára. A sokféle jövedelemmeghatározási mód és a mezőgazdasági tevékenység sokféle formában történő folytatása következtében az adórendszer mostanra rendkívül összetetté, bonyolulttá vált.

Az őstermelői adózást módosító javaslat legfontosabb elemeiről néhány gondolatot a következőkben mondok. Nem kell bevételként figyelembe venni a mezőgazdasági őstermelő által e tevékenységével összefüggésben kapott támogatás összegét, sem az adóköteles jövedelem megállapításánál, sem az adózási értékhatároknál. A minimális éves bevétellel rendelkező legkisebb őstermelőknek továbbra sem kell jövedelmet megállapítaniuk az őstermelői tevékenységből elért bevételükből és a személyijövedelemadó-bevallást sem kell benyújtaniuk. A javaslat értelmében ez az adómentességi értékhatár a jelenlegi 600 ezer forintos bevételi összegről az éves minimálbér felének megfelelő bevételi összegre nő, ami a 2020-as minimálbérrel számolva 966 ezer forint bevételnek felel meg.

Továbbra is megmaradna a jövedelem átalányban történő megállapításának lehetősége, más néven az átalányadózás, de az átalányadózás választhatóságának felső határa a jelenlegi 8 millió forintos bevételi értékhatárról az éves minimálbér tízszeresének megfelelő bevételi értékhatárra nő, ami a 2020. évi minimálbérrel számolva 19 millió 320 ezer forint bevételnek felel meg. Az átalányban megállapított jövedelem a korábbi 6 és 15 százalék helyett egységesen a bevétel 10 százaléka lenne. Az egyszerűsítésnek köszönhetően kivezetésre kerül a nemleges nyilatkozattétel, és a 40 százalékos kistermelői költségátalány alkalmazásának lehetősége.

Ugyanakkor adómentessé válik az átalányadózó őstermelő bevétele az éves minimálbér ötszörösének megfelelő bevételig, ami a 2020. évi minimálbérrel számolva 9 millió 660 ezer forint bevételnek felel meg. Az átalányban megállapítható 10 százalékos jövedelemhányadot tekintve ez azt jelenti, hogy az éves minimálbér felének megfelelő jövedelem, a 2020. évi minimálbérrel számolva 966 ezer forint jövedelem válik adómentessé. Tekintettel arra, hogy a nemleges nyilatkozatot tevő és a 40 százalékos kistermelői költséghányadot érvényesítő termelők személyijövedelemadó-fizetési kötelezettsége nulla forint, így ez a módosítási javaslat nincs hatással a költségvetésre, ugyanakkor jelentős egyszerűsítést eredményez mind az adóalanynak, mind a közigazgatás számára.

Az átalányadózás mellett az adóköteles jövedelem továbbra is megállapítható tételes költségelszámolással, annak alkalmazása az átalányadózás választhatóságának felső határát meghaladó bevétel esetén azonban kötelező. A mezőgazdasági őstermelőkre vonatkozó módosított szabályokat a közösen gazdálkodó őstermelők, vagyis az őstermelők családi gazdaságának tagjai is alkalmazhatják. Az átalányadózás választhatóságának bevételi korlátja a tagok számának és az éves minimálbér tízszeresének szorzata, de legfeljebb az éves minimálbér 40-szeresét kitevő bevétel, ami a 2020. évi minimálbérrel számolva mintegy 77 millió 280 ezer forintnak felel meg.

A klímavédelmi akcióterv alapján a méhészek kiemelt támogatása vált indokolttá, ezért őket támogatni kívánjuk azzal is, hogy a jövedelemszámítás módszerétől függetlenül adómentessé válik a mezőgazdasági őstermelő meghatározott méhészeti termékek előállításából származó jövedelme, az éves minimálbér felének megfelelő jövedelemig, ami a 2020. évi minimálbérrel számolva 966 ezer forint jövedelemnek felel meg. Annak eredményeként, hogy a méhészeti termékek értékesítéséből származó jövedelemre vonatkozó adómentesség és az átalányadózó őstermelő jövedelmére vonatkozó adómentesség együttesen is alkalmazható, a méhészeti tevékenységet folytató és átalányadózó őstermelő jövedelme az éves minimálbért meg nem haladó jövedelemig, a 2020. évi minimálbérrel számolva 1 millió 932 ezer forintig mentesül az adófizetési kötelezettség alól. Ez az együttesen alkalmazható adómentességi határ bevételi határban kifejezve az éves minimálbér tízszeresét meg nem haladó bevételi összeget, a 2020. évi minimálbérrel számolva 19 millió 320 ezer forintot jelent a méhészeti ágazat számára.

Valamennyi társas vállalkozás esetén a személyi jövedelemadó alól mentesül az az összeg, amelyet a társas vállalkozás tagja a termőföldhasználati jogosultságnak átengedése, mezőgazdasági támogatás átengedése címén a termőföldvásárlással kapcsolatos jelzáloghitel törlesztéséhez, illetve termőföld vásárlásához kap társas vállalkozás. A jelzáloghitel-törlesztésért kapott összeg adómentességének feltétele, hogy a termőföld a törlesztési időszakban a társas vállalkozás használatában álljon, és utána  ez a leglényegesebb rész itt ebben a kérdésben  földbérleti díjat ne fizessen a tagjának. A termőföldvásárláshoz kapott összeg adómentességének feltétele, hogy az így megvásárolt föld használatát a tag legalább 15 évre ingyenesen engedje át a társas vállalkozásnak. A társas vállalkozások által adómentesen juttatott összegek az adóévben több tagnak történő juttatás esetében sem haladhatják meg összesen az 50 millió forintot. A társadalombiztosítási járulékokat és a szociális hozzájárulási adót érintő módosítások csupán a személyi jövedelemadóban javasolt módosításokkal való összhang megteremtése érdekében váltak szükségessé, közteherfizetési kötelezettségben nem jelentenek változást az érintettek számára.

Összességében elmondható, hogy változatlan közteherfizetési kötelezettség mellett a módosításokkal jelentősen növelhetjük azon kistermelői kör létszámát, akik az eddiginél kevesebb adminisztrációval tehetnek eleget nyilvántartási és adóbevallási kötelezettségüknek.

Tisztelt Ház! Tisztelt Országgyűlés! A törvényjavaslat és a hozzá kapcsolódó intézkedések fontos lépést jelentenek az őstermelők és a családi gazdálkodók szakmai, jogi, finanszírozási feltételeinek fejlesztése terén. A magyar mezőgazdaság fejlődése érdekében kérem a tisztelt Országgyűlést, hogy hozzászólásaikkal, szakmai javaslataikkal, és nem utolsósorban majd szavazatukkal támogassák a törvényjavaslat elfogadását. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)

ELNÖK: Köszönjük, államtitkár úr. Tisztelt Országgyűlés! Most a vezérszónoki felszólalásokra kerül sor. Elsőként megadom a szót Győrffy Balázsnak, a Fidesz képviselőcsoportja vezérszónokának. Parancsoljon, képviselő úr!

GYŐRFFY BALÁZS, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara 2018-ban kiadott, „Erősödő agrár- és élelmiszer-gazdaság, jólétében gyarapodó vidék” című javaslatcsomagjának az egyik kiemelt pontja volt az, hogy a mezőgazdasági adózást, illetve a működési formákat górcső alá kell venni, és valamilyen formában újragondolni, hisz ez a szabályozás maholnap húszéves lesz, és az a szabályozási környezet, ami húsz évvel ezelőtt egy egészen jó lehetőséget adott a vidéken élőknek a boldogulásra, most nagyon sok esetben már nemhogy nem segíti, hanem bizonyos gazdálkodási formák esetében akár gátja is lehet a további fejlődésnek. Hiszen ha megnézzük, hogy azok az értékhatárok, amik most jellemzőek, mikor lettek elfogadva, akkor azt látjuk, hogy ezek igazából az elfogadás pillanatában is már igazak voltak, ugyanúgy 600 ezer forint ma is a személyi jövedelemadó bevallásának határa, mint akkor volt, és lássuk be, a kétezres évek elején teljesen mást ért 600 ezer forint, mint manapság. Azt gondolom, hogy ez egy tényszerű megállapítás, viszont azoknak, akik ezzel együtt kell hogy éljenek, ez nem vigasz. Azt gondolom, hogy ezt különösebben indokolni nem is szükséges.

(16.40)

Ha megnézzük, hogy egy családi gazdaság esetében milyen küszöböt jelent akár a 8 millió forintos értékhatár, amely a kistermelői költségátalány alkalmazásának a lehetőségét adja meg, akkor azt látjuk, hogy mondjuk, egy öttagú családi gazdaság, ha kiszorozzuk 8 millióval, egy 40 millió forintos árbevételig tud élni azokkal az adókedvezményekkel, amelyeket a törvény számára biztosít, egész egyszerűen nem érdekelt abban, hogy olyan beruházást valósítson meg, ami az árbevételét 40 millió forint fölé viszi, mert egész egyszerűen több megy el a réven, mint ami jön a vámon. Hisz az adózási kedvezmények elvesztése azt jelenti számára, hogy noha fejleszt, kevesebb lesz a jövedelme, mint előtte volt, hisz az adózási ágon nagyon komoly károkat kell hogy elszenvedjen.

Tehát abban voltunk érdekeltek, és azon dolgoztunk, hogy ez ne így legyen, és egy olyan adózási és olyan működési környezetben lehessen boldogulni a vidéken, ami nemhogy gátolja, de sokkal inkább ösztönzi a vidéken élőket, akár az őstermelőket, akár a családi gazdálkodókat, hogy fejlesszenek, hogy beruházásokat vigyenek végbe, hisz a magyar agrárgazdaság technikai, technológiai megújítása mindannyiunk érdeke.

Fontosnak gondoltuk, hogy mindezt jogi személyiség formájában is lehessen végezni, tehát akár egy olyan társas vállalkozás indításával vagy átszervezésével, ami valóban lehetőséget biztosít a különböző fejlesztésekre. Magyarországon kulcsszerep jut a családi működési formáknak, hisz alapvetően erre épül a mezőgazdaságunk gerince. Mintegy 290 ezer őstermelői igazolvánnyal rendelkező ember van, 23,5 ezer családi gazdaságban 83 ezer családtag gazdálkodik, kérelmet azonban ehhez képest, mondom, hogy csak 168 ezren nyújtottak be. Azt gondolom, ez is jól mutatja, hogy nagyon sok olyan, őstermelői igazolvánnyal rendelkező vagy családi gazdaságban tag személy van ma Magyarországon, aki valódi tevékenységet az agráriumban nem végez, viszont a kedvezmények elérhetősége miatt, a családnak így tudva segíteni, kiváltja az őstermelői igazolványt, vagy a családi gazdaság tagjává lesz.

Két éven keresztül dolgoztunk ezen az anyagon, két éven keresztül került ez finomításra, és szeretném megköszönni az agrártárcának, a Pénzügyminisztériumnak és az igazságügyi tárcának azt a konstruktív hozzáállást, amivel ezt az alapötletet odáig tudtuk vinni, hogy most már itt, az Országgyűlésben tudunk erről beszélni.

Magabiztos vagyok a jogszabály tartalmát és az elérni kívánt célokat illetően, hisz nagyon sok gazdafórumon vettünk részt akár a kamara, akár a Magosz szervezésében, a gazdálkodói társadalom egyértelműen várja ezt a jogszabályt. Az eddig elvégzett számítások alapján mindenkinek legalább változatlan helyzete lesz, de a gazdálkodók zömének egyértelműen egy pozitív változást jelent ez a jogszabály az életében.

A legfontosabb elemeket mondom a jogszabályból. Három működési formát érdemes megkülönböztetni, az őstermelőt, az őstermelők családi gazdaságát és a családi mezőgazdasági társaságok körét. Az őstermelők esetében nagyon sok életpillanat mutatta meg azt, hogy az a szűkítő szabályozás, amely most megvan, az miért nem életszerű. Gondoljunk itt arra, hogy ha valakinek van egy kis csík szőlője, ami nyilván nem feltételez egy agrárvállalkozást, de mondjuk, egy őstermelői tevékenységgel műveli azt, és a szomszéd is egy hasonló gazdálkodó, és ha neki van egy eszköze, mondjuk, egy permetezője a traktor mögött, akkor ha ő a sajátját lepermetezi, akkor a szomszédét igazából csak akkor tehette meg, hogy lepermetezi, ha mondjuk, egyéni vállalkozást vált ki, mivel őstermelőként ilyen jellegű szolgáltatást nem végezhetett. Legyünk őszinték, sokkal valószínűbb volt az, és sokkal életszerűbb, hogy ezt valahol a szürkezónában megoldották.

Azt gondolom, hogy akkor tesszük jól a dolgunkat, ha a mezőgazdaságból élőket nem kényszerítjük bele egy ilyen élethelyzetbe. Teremtsük meg azokat a kereteket, amellyel nekik lehetőségük van jogszabálykövető módon élni az életüket, de ehhez egy olyan jogszabályi környezet kell, amit be is tudnak tartani. Vagy gondoljunk akár a falusi turizmusra, hisz ha valakinek van otthon háztájiban sertése, és mondjuk, ő azt nem élőállatként szeretné értékesíteni, hanem a vidéki turizmusban gondolkodva, mondjuk, egy falusi vendégasztalt akar működtetni, ő ezt őstermelőként eddig nem tudta megtenni. Azt gondolom, hogy akkor járunk el helyesen, ha a továbbiakban ezt a lehetőséget biztosítjuk a számukra.

Fontos, amire egyébként államtitkár úr is utalt, változás lesz az, hogy ha valaki őstermelőként végez egy tevékenységet, akkor a továbbiakban azt már egyéni vállalkozóként ne akarja csinálni. Azt hiszem, hogy itt sem a mostani szabályozási keretben az motiválta az embereket, hogy minél több vállalkozási formát tudjanak működtetni, hanem egész egyszerűen optimalizálták a lehetőségeiket. Ha megadjuk azokat a kedvezményeket, amelyeket most is bír, akkor biztos vagyok benne, hogy senki nem akar ugyanarra a tevékenységi körre egyben őstermelő, egyéni vállalkozó lenni, esetleg még egy vállalkozást, egy társas vállalkozást is elindítani erre. Most azért jellemző az, hogy a családon belül az egyik kft. a másiknak számláz azért, hogy az adózási körülményeket optimalizálják. Azt hiszem, ez a napi gyakorlat is jól megmutatja, hogy ez a szabályozás szükségszerű, időszerű, és kezelendő kérdéseket tesz az asztalra.

600 ezer forint az a küszöbérték, ami alatt nem is kell még csak az adóbevallásba sem beleírni az őstermelői bevételt. Ez a szám emelkedni fog megközelítőleg egymillió forintra. Azért megközelítőleg, mert ez a szám egy szorzatként jön ki, és ez az egyik legfontosabb változás szerintem a mostani hatályos jogszabályhoz képest, hogy nem egy statikus számot találunk a jogszabályban, hanem egy olyan értéket, ami a minimálbér változásával nyomon követi az élet változását, tehát egy dinamikus eleme lesz ennek a szabályozásnak. Kétféle adózási lehetőségből választhatnak az őstermelők, egyrészről az átalányadózást vagy a tételes költségelszámolást. Azt gondolom, hogy tételes költségelszámolást valószínűleg senki nem fog választani, miért is választana, az egész rendszer arra van kitalálva, hogy adjunk egy könnyítést azoknak, akik őstermelők, és az átalányadózással segítsük őket.

Ennek óriási jelentősége van, hisz az Európai Unión belül a közös agrárpolitika világában élve nagyon más lehetőségünk nincs, csak az adópolitika, hogy segítsük a mezőgazdasági termelőket. Megnéztük egyébként az európai benchmarkokat, hogy egy idegen szót használjak, ki hogyan kezeli ezt. Szinte minden országban van egyébként a mezőgazdasági termelőket segítő adózási szabályozás, de sokkal jobbat, egyébként halkan jegyzem meg, még a mostaninál sem találtunk. Ennek ellenére mi ennél jobbat akarunk csinálni, és meggyőződésem, hogy az a jogszabály, amely a Ház előtt fekszik, egyébként egyértelműen jobb, mint a mostani hatályos.

A 8 millió forintos határ, ami a kistermelői költségátalány felső küszöbértéke most, nagyságrendileg 10 millió forintra fog emelkedni, 10 millió forintos árbevétel alatt igazából nem kell adót fizetniük az őstermelőknek. Azt gondolom, hogy ez egy óriási segítség. És ne feledkezzünk meg arról, hogy ez a 8 millió forintos küszöbérték azt váltotta ki a mai magyar vidékből, hogy szétírták a gazdaságokat. Tehát azokat a gazdasági egységeket, amelyek egyébként egy szerves egységként működtek, papíron széjjelírták, mert így tudták optimalizálni az adót, egyébként komoly fejtörést okozva ezzel a bankoknak, hisz a finanszírozás egy elképesztő komoly feladatot rótt a pénzintézetekre, amikor el kellett dönteni, hogy valaki finanszírozható vagy nem. Legyünk őszinték, nekünk, politikusoknak is, amikor gazdaságpolitikát kell csinálni, nagyon nehéz úgy jó döntéseket hozni, hogy valójában csak megsaccoljuk, hogy hány mezőgazdasági termelő is van ebben az országban, hány gazdálkodóegységgel van nekünk dolgunk, amikor mi agrárgazdaságot akarunk alakítani.

20 millió forintos értékhatár nagyságrendileg az, amely mellett az átalányadózást igénybe lehet venni. Azt gondolom, hogy ez egy nagyon méltányos értékhatár. És egy komoly változás a mostanihoz képest, hogy ha valaki most a 8 millió forintot akár csak egy forinttal is meghaladja az árbevétel vonatkozásában, akkor a 8 millió 1 forint után kell neki már személyi jövedelemadót fizetnie. A most előttünk fekvő szabályozás ehhez képest azt mondja, hogy csak az értékhatárt átlépő összegre kell megfizetni a személyi jövedelemadót. Tehát, ha például valaki egymillió forinttal átlépi a küszöbértéket, ezt a nagyságrendileg 10 millió forintot, akkor a jogszabály vélelmezi, hogy az egymillió forintból 100 ezer forint a jövedelem, és a 100 ezer forint jövedelem után kell a 15 százalékot megfizetni, a példát végigvive, 15 ezer forintot. Tehát 11 millió forint árbevétel mellett 15 ezer forint személyi jövedelemadó megfizetésére kötelezett a gazdálkodó.

(16.50)

Én azt gondolom, hogy ez egy meglehetősen méltányos adóteher. Ezzel is tudjuk segíteni egyébként a vidéken élőket.

Fontos különbség a mostanihoz képest, hogy a támogatások sem a bevételi értékhatárba, sem a jövedelem számításába nem fognak majd beszámítani, így ez is egy komoly változás a mostanihoz képest.

Az őstermelők családi gazdasága a közös őstermelői igazolvány és a családi gazdaságok jogutódja, ha úgy tetszik, ahelyett választható működési forma lesz. Itt egy határt szabtunk annak, hogy mégis meddig kelljen bővíteni egy családi gazdaságot, mert az őcsg valójában az őstermelőknek egyfajta szorzata: ha ketten vannak benne, akkor dupla értékhatárokról beszélünk, ha hárman, akkor háromszoros, ha négyen, akkor négyszeres értékhatárokról beszélünk. Viszont négynél több családtagot már felesleges bevonni a rendszerbe, hiszen további kedvezményt ez nem biztosít. Azt gondolom, hogy ez egy méltányos dolog, hiszen nagyon sok esetben a mai környezetben egy-egy vállalkozásnak az adóterhét az határozza meg, hogy kinek hány élő közeli hozzátartozója van. Ez semmiképpen nem egy objektív adózási alap, ezt is érdemes volt megváltoztatni.

A következő kategória a családi mezőgazdasági társaságoknak a köre, ami teljesen új a magyar agrárszabályozás életében, hiszen erre eddig nem volt példa. Az a kft., bt., szövetkezet vagy erdőbirtokossági társulat válhat őcsg-vé, amely két feltételt teljesít: ad egy, hogy kizárólag erdő-, mezőgazdasági tevékenységet és ezekhez kapcsolódó kiegészítő tevékenységet végez; ad kettő, a tagok között hozzátartozói viszony vagy annak láncolata áll fenn. Ez is egy komoly változás a korábbiakhoz képest, hogy nem közeli hozzátartozókat követelünk meg, hanem hozzátartozókat vagy azok láncolatát. Aki „családi mezőgazdasági társaság” pecsétet kap  ezt a Nemzeti Agrárgazdasági Kamarában kérheti majd , az egy fontos különbséggel tud gazdálkodni, mondjuk, egy nem csmt kft.-hez képest, hogy ő családi gazdálkodónak minősül. A földforgalmi szabályozásban, mindannyian tudjuk, hogy van különbség aközött, hogy valaki családi gazdálkodóként akar termőföldet venni vagy nem családi gazdálkodóként, hiszen az elővásárlási sorban a családi gazdálkodó megelőzi a nem családi gazdálkodókat.

Az adózás oldaláról természetesen a kft.-khez is vagy bt.-khez, a társas vállalkozásokhoz is hozzá kellett nyúlni, hiszen a felszólalásom elején említett üvegplafont át kellett törnünk. Arra kellett ösztönözni a vállalkozásokat, hogy fejlesszenek, hogy beruházásokat vigyenek végbe, ami növeli az árbevételüket, és ehhez igazából a különböző vállalkozások saját tulajdonosainak fizetett bérleti díj adómentessége adta az ötletet, hogy hogy lehetne ezt más bevételi forrásokra is kiterjeszteni. Így jutottunk el odáig, hogy akkor legyen adómentes, szja- és taomentes az, ha valaki a kapott normatív támogatást kiveszi a cégéből. Vagy legyen tao- és szjamentes az, ha valaki a termőföldnek, amit utána odaad legalább 15 évre a cégének, a vételárát ki tudja venni.

Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Én azt gondolom, hogy egy nagyon komoly változás előtt áll a magyar vidék, ez a jogszabály nagyon komolyan és jó irányba befolyásolja a működésüket. Úgyhogy én arra kérem a tisztelt Házat, hogy támogassák ezt a javaslatot, hiszen azt gondolom, ezzel tudunk a magyar vidék szolgálatában nagyon sokat tenni. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiból.)

ELNÖK: Köszönjük. Most megadom a szót Magyar Zoltánnak, a Jobbik képviselőcsoportja vezérszónokának. Parancsoljon, képviselő úr!

MAGYAR ZOLTÁN, a Jobbik képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Államtitkár Úr! Amit a Fidesz megígér, az meg is történik, az úgy is lesz  ugye, ma már erről beszélgettünk egy teljesen más ügy kapcsán , némi iróniával. Sajnos, ennél a törvénynél is el tudom ezt mondani. És nem azért, mert ne támogatnánk, természetesen előre tudom bocsátani, hogy lesznek hozzá módosító indítványaink, de összességében ez egy olyan jogszabálycsomag, amely valóban csökkenti a bürokráciát azok számára, akiket érint, valóban tisztább képet teremt a mezőgazdaságban tevékenykedők körében, attól függően, hogy milyen működési formában tevékenykednek, és valóban tartalmaz érdemi járulék-, adócsökkentéseket, tehát azt tudom mondani, hogy akiket érint, bizony azok számára ez tartalmaz pozitív elemeket, és éppen ezért fogjuk is tudni támogatni. A problémám sokkal inkább azzal van, ami nincs a jogszabályban, illetve amit egyébként elvártunk volna a családi gazdaságokról szóló törvényben, hiszen azért ez egy nagy múltra visszatekintő jogszabály, legalábbis az ígéretek tekintetében. 2010 óta több parlamenti ciklus minden félévében folyamatosan számonkérem önöket azzal kapcsolatban, hogy mikor érkezik be végre egy átfogó jogszabály, amely rendezi ezt a területet, és önök mindig elmondták, hogy már előkészítés alatt van, néhány hónapon belül jön, csak tessék türelemmel várni. Most végre örömmel olvastam a címét, hogy benyújtották, aztán megnyitva rájöttem, hogy igazából nagyon leegyszerűsítve ez csak egy adóoptimalizálási törvény, amely segíti az eddig szürkezónában tevékenykedő vagy éppen csak az adózást optimalizálni kívánó gazdaságok mindennapjait, amit, még egyszer mondom, tudunk támogatni, de ennél egy sokkal bátrabb lépést vártunk volna önöktől.

Nem hiszem, hogy ez a jogszabály fogja megoldani például azt, hogy a vidéki gazdaságból kikerült, az elmúlt évtizedekben kikerült százezrek képesek lesznek ide visszaintegrálódni. Akik ma egy adott településen, faluban komoly gazdálkodónak számítanak, ez, ugye a település területeitől és a helyi adottságoktól függően kettő, három vagy akár öt családot is jelenthet, számukra ez egy nagyon pozitív javaslat, és el is kell fogadni. A kérdés az, hogy ettől valóban életképesebb lesze a magyar vidék, valóban lehetőséget teremtünke több családnak arra, hogy visszataláljon a vidéki gazdaságba, és valóban minőségi életet, a helyben maradásra buzdító életet tudnake kínálni gyermekeiknek, unokáiknak. Nem hiszem, hogy ez az a jogszabály, ahhoz ez nagyon bátortalan és nagyon kevés területet érint.

Nem hiszem, hogy ez fogja megoldani az agrárgeneráció-váltást, amelyről megint oly sokat beszélünk itt mint problémáról. Zárójelben hozzáteszem, tudom, hogy nem magyar sajátosság és Európa nagy része ezzel küszködik, de mégiscsak érdemes lett volna ezzel kapcsolatban is bátrabban hozzáállni ehhez a kérdéshez.

Vagy az öröklés problémáját is említhetném, amit megint csak folyamatosan kerülgetnek, és ami nélkül hozhatunk bármilyen jogszabályokat  akár az osztatlan közös földterületekkel kapcsolatban meghozott törvényre is utalhatnék , a probléma újra fog termelődni.

De ami leginkább hiányzik ebből a törvényből, az a szövetkezetek és annak az ügye rendezése. Nagyon lesújtó számomra, hogy ezt a témát ennyire kerülgetjük, hiszen a 2010-es kormányváltás környékén még úgy tűnt, hogy talán ez lesz az az ügy, amelyben a Jobbik a leginkább a partnere tud lenni a kormánynak, ha a magyar vidék problémáiról és a magyar vidék problémáinak megoldásáról beszélünk. Azóta sem sikerült ebben előrelépnünk, sőt, ahogy a vidéki és egyáltalán a hazai természeti erőforrások egyre inkább egy szűk kör kezébe kerülnek, egyre távolabb kerülünk attól a lehetőségtől is, hogy egy szövetkezeti modellen keresztül valamiféle igazságosabb újraosztását tudjuk megoldani a vidéken megtermelt javaknak.

Hiszen ha a birtokpolitikát nézzük, amit az állam folytatott eddig, ha a támogatáspolitikát, a támogatások elosztásának logikáját nézzük vagy akár a jogszabályokat, mind-mind arra jutunk, hogy igazából a végcél önöknél az, hogy bebetonozzák ezt a néhány családot az adott településen, amely, köszöni szépen, kiválóan él, és talán soha nem éltek jól ekkora birtokmérettel, amekkorával ők rendelkeznek Magyarországon gazdálkodók, de bizony az esélyét egyre inkább elveszítjük annak, hogy be tudjunk másokat is vonni ebbe a körbe. Ezt a lehetőséget már ott eljátszották első körben, amikor az állami földeket először bérbe, majd pedig privatizálva nagyrészt olyanok kezébe juttatták, akikről nem kellene hogy szóljon egy állami földbérleti pályázat. Tehát a mai napig elfogadhatatlannak tartjuk, hogy éppen a legnagyobb birtokkal rendelkezők, a legtehetősebbek és a legagyontámogatottabbak jussanak még kedvezményes módon állami segítséghez, földhöz, lehetőségekhez, jogszabályi támogatáshoz és európai uniós forrásokhoz is. Tehát sajnos ezt a logikát ez a jogszabály nem változtatja meg.

Én nem mondom, hogy rossz törvény, ahogy említettem, ami benne van, annak többségével egyet is értünk és támogatni fogjuk, de amikor a címét megláttam, akkor, bár naiv már nem vagyok önökkel szemben, de egy halvány reménysugár azért megjelent bennem, hogy talán visszatérünk azokhoz a gondolatokhoz, ahonnan 2010-ben elindultunk, és ahol még nagyon sok közös alap volt  legalábbis kommunikációban  a tekintetben, hogy mit képzelünk el mi Magyarország jövőjéről hosszú távon és a magyar vidék élhetőségéről hosszú távon.

(17.00)

Sajnálom, hogy nem voltak ehhez elég bátrak, vagy éppen a külső lobbi volt túl erős, ezt én innen, kívülről nyilván nem tudom megmondani, de az biztos, hogy ennél egy sokkal határozottabb lépést vártunk volna önöktől azokon a területeken is, amelyeket hiányként felsoroltam. Nyilván mi ezt nem fogjuk ennyiben hagyni, tehát próbáljuk majd továbbra folyamatosan bombázni a kormányzatot szóban, írásban és minden lehetséges formában, és próbáljuk ezeket a korábbi fideszes ígéreteket bevasalni önökön. De összességében a jogszabálynak az adóoptimalizálós és életszerűbbé tevős részeit továbbra is támogatjuk, és el tudjuk fogadni. Köszönöm, elnök úr. (Taps.)

ELNÖK: Köszönjük, képviselő úr. Most megadom a szót Nacsa Lőrincnek, a KDNP képviselőcsoportja vezérszónokának. Parancsoljon, képviselő úr!

NACSA LŐRINC, a KDNP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! A magyar mezőgazdaság a történelem folyamán mindig is ismert és elismert volt Európa-szerte kiváló minőségű terményeiről. Napjainkban a magyar mezőgazdaságnak számos jelentős kihívással kell szembenéznie, ilyen tényező többek között a klímaváltozás, a sokszor kiszámíthatatlan, szélsőséges időjárás, a hosszú aszályos időszakok, a külföldi konkurencia és a gazdatársadalom elöregedése vagy éppen  amire Győrffy Balázs képviselőtársam is utalt  a sokszor túlbürokratizált szabályrendszer. Mindezek közül talán a gazdatársadalom elöregedése a legnagyobb kihívás itthon és az egész Európai Unióban, ugyanis a magyar gazdák 58 százaléka 55 év feletti, ezért a generációváltás elengedhetetlenül szükséges a magyar gazdatársadalomban, amely cél érdekében különösen fontos nagy erőkkel támogatni a fiatal gazdákat. Nagyon örülök, hogy számos olyan lehetőség, pályázat volt az elmúlt években a fiatal gazdák részére is, amely elindította ezt a folyamatot. Szükség van további lépésekre, ezt látjuk. Én az elmúlt évben, még a koronavírus-járvány előtt is számtalan alkalommal találkoztam, beszélgettem fiatal gazdákkal, például az európai parlamenti választási kampányban is, akik megerősítették azt, hogy az az irány, amerre elindultunk, az egy jó irány, és további szükséges döntéseket is javasoltak, amelyeket mind a Magoszon keresztül, mind az agrárkamara ifjúsági tagozatain keresztül el tudták juttatni a döntéshozók felé. Én azt gondolom, hogy nagyon fontos, hogy a mostani állapotban a fiatal gazdák aktívan szeretnének részt venni a saját jövőjük alakításában is, olyan módon is, hogy akár a két szervezeten, a Magoszon vagy a NAK-on keresztül el tudják juttatni a saját döntéseiket, a saját javaslataikat, a saját ötleteiket ebben a témában, amelyek aztán beépítésre kerülnek a különböző javaslatokba, például a maiba is.

(Az elnöki széket dr. Hiller István, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.)

A mi közös felelősségünk, hogy olyan programokat, képzéseket indítsunk, olyan lehetőségeket teremtsünk a magyar agráriumban, amelyek kedvet, motivációt és vonzó életpályát kínálnak a fiatalok számára a mezőgazdaságban. Ezen célkitűzés megvalósításában fontos lépcsőnek tartom az előttünk fekvő törvényjavaslatot, amelyet az Agrárminisztérium az érintett felek érdekeit szem előtt tartva, őket a tárgyalásokba bevonva, széles körű egyeztetések során alakított ki. Ezt sokszor, több alkalommal baloldali képviselőtársaim is kritizálták; hát, ha valahol, itt, ennél a törvénynél el lehet mondani, hogy a lehető legszélesebb körű egyeztetés történt meg ez előtt, hiszen a Pénzügyminisztérium, az Igazságügyi Minisztérium, az agrárkamara, a Gazdaszövetség, különböző fiatalgazda-egyesületek és -társaságok aktív közreműködésével alakították ki a most előttünk fekvő verziót.

A törvényjavaslatban átfogó adópolitikai, agrárigazgatási, valamint gazdaságiszerkezet-átalakítási törekvéseket találhatunk, amelyek mentén új, a XXI. századi elvárásoknak megfelelő, modern mezőgazdasági szabályozás jön létre. A törvényjavaslat változatlanul hagyja az őstermelő kategóriáját, amely a mezőgazdasági termelés legkisebb alanya, a 16. életévét betöltött mezőgazdasági őstermelői nyilvántartásban szereplő természetes személy működési formája. Jelenleg több mint 290 ezer személy rendelkezik érvényes őstermelői igazolvánnyal.

Új működési formaként kerül bevezetésre az őstermelők családi gazdasága, amely a jelenlegi közös őstermelői tevékenység és a jelenlegi családi gazdaság működési formák összevonásával jön létre. Az új szabályozás értelmében tehát az őstermelő mezőgazdasági tevékenységét kétféleképpen végezheti: vagy önállóan, vagy őstermelők családi gazdaságának tagjaként. Az őstermelők családi gazdasága olyan új működési forma lesz, amely legalább két őstermelő családtagból álló termelési közösséget jelent. Egy mezőgazdasági őstermelő egyidejűleg csak egy őstermelők családi gazdaságának lehet a tagja.

A törvényjavaslat másik fő változása, hogy minden termelési kategóriában csökkenni fognak az adóterhek, és egyszerűbbé válik az adózás rendszere és folyamata. Azt gondolom, hogy mind az egyszerűsítés, mind pedig az adóterhek csökkentése olyan lépés, amely széles körű támogatást kell hogy élvezzen itt az Országgyűlésben is, hiszen az eddigi adócsökkentési folyamatot folytatva ebben a törvényjavaslatban is számos előremutató és jelentős adótehertől mentesítjük az őstermelőket. Az új szabályozással semelyik mezőgazdasági termelő nem járhat rosszabbul, hanem csak kedvezőbb helyzetbe kerülhet, ami hozzájárulhat a gazdaság fehérítéséhez is, ami szintén nem utolsó szempont.

A jelenleg háromféleképpen adózó őstermelői kategória helyett a törvényjavaslat szerint egy egységes, személyijövedelemadó-mentes kategória kerül kialakításra, amennyiben az őstermelői tevékenységből származó bevétel nem haladja meg az éves minimálbér ötszörösét. Az őstermelők családi gazdaságának adózása úgy alakul, hogy az átalányadó választásának lehetősége a minimálbér 40-szeresét kitevő bevételig lehetséges lesz, ennél magasabb bevétel esetén tételes költségelszámolást kell majd alkalmazni. A kedvezőbb adózási feltételek és az új őstermelők családi gazdasága forma egy lépcső a mezőgazdasági tevékenység adminisztrációs terheinek csökkentésére, kifehérítésére, az őstermelők megerősítésére és a gazdatársadalomban a régóta áhított és vágyott generációváltás megvalósítása felé.

Magyar Zoltán jobbikos képviselőtársam egy felvetésére szeretnék válaszolni  mert alapvetően ő is támogatólag nyilatkozott a törvény több passzusáról , hogy 2010-ben ki milyen alapról indult és ki mit gondolt a világról. Hát, képviselőtársam, önök többet változtak azóta, mint mi.

A KDNP-frakció támogatja a törvényjavaslatot. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

ELNÖK : Nagyon szépen köszönöm, képviselő úr. Üdvözlöm önöket, tisztelt képviselő asszonyok és képviselő urak. Folytatjuk a munkánkat. Az MSZP képviselőcsoportja vezérszónokának véleményét hallgathatjuk meg, Bangóné Borbély Ildikó következik. Parancsoljon!

BANGÓNÉ BORBÉLY ILDIKÓ, az MSZP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársak! Tisztelt Államtitkár Úr! Ha arról beszélünk, hogy hogyan lehetne javítani Magyarországon a vidék megtartóerején, akkor mondhatom azt, hogy egy aránylag jó kezdeményezéssel állunk szemben, és előrebocsátom, hogy a Magyar Szocialista Párt részéről támogatni fogjuk ezt a kezdeményezést, ezt a törvényjavaslatot. De egy kicsit beszéljünk arról, hogy hogyan is állunk ma Magyarországon a vidékkel kapcsolatban!A Megyei Jogú Városok Szövetségének van egy felmérése, amely arról szól, hogy körülbelül 3200 település van Magyarországon, és közel ötven éven belül 800 település halálra van ítélve, menthetetlen, nem tudjuk megmenteni, annyira el van öregedve, hogy bármilyen beavatkozást teszünk is, nem fog sikerülni. 300 település tíz éven belül el fog tűnni Magyarországon. Ha ezeket a számokat nézzük, akkor azt mondhatjuk, hogy egy nagyon nagy problémával állunk szemben, de ez nemcsak Magyarország sajátossága, hanem Európának a sajátossága is, ha arról beszélünk, hogy mennyire van Európa, Magyarország elöregedve, és mennyire vonzó a vidék a magyar fiatalok számára.

Az előttem szólók is elmondták, hogy mennyire fontos, hogy ha törvényeket hozunk a Ház elé, és azt próbáljuk ezekkel a törvényekkel megoldani, mint mondjuk, az őstermelőknél is és a családi gazdaságoknál is, hogy akár az adminisztratív dolgok könnyítése vagy az adózásnak a könnyítése, fontos dolgokról beszélünk, de tágabban kellene beszélni azokról a problémákról, hogy miért nem tudjuk hosszú évek óta vonzóvá tenni a fiatalok számára a vidéki létet.

Ha arról beszélünk, hogy őstermelő, családi gazdálkodás, a földeknek a művelése, akkor mindig mindenkinek az jut eszébe, hogy az nem egy könnyű élet, egy nagyon-nagyon nehéz élet. Hogyha a földön dolgozik az ember, ha állatokkal dolgozik, hogyha kertészetben dolgozik, mind-mind egy nagyon-nagyon nehéz életvitelt követel meg attól a családtól, amely nap mint nap ezt a tevékenységet űzi és műveli. Inkább azt kellene mondani, hogy valamiféle elszántság, őrültség is kell ahhoz, hogyha az ember ezt a létet, ezt az életformát választja magának. Hozzáteszem, vidékiként mondhatom azt, úgy szoktam fogalmazni, hogy a vidéki élet minden szépségével és minden nyomorúságával együtt, azt gondolom, kimondhatom önöknek: imádom a vidéki életet, és nagyon szeretek vidéken élni.

(17.10)

De igen nagyon-nagyon nehéz azoknak az embereknek, akik ezt a létformát választják. S ahogy Nacsa Lőrinc is mondta, ha jól emlékszem, hogy ezeknek a termelőknek az 58 százaléka 65 év feletti, s azon kellene minél többet dolgozni a törvénykezésnek, az országgyűlési képviselőknek, hogy hogyan lehetne vonzóvá tenni a generációváltást, és hogyan lehetne ösztönözni a fiatalokat arra, hogy ezeket a tevékenységi formákat válasszák, vidéken alapítsanak családot, ott neveljenek gyermeket, és ott fejlesszék a gazdaságukat és a településüket.

Jobbikos képviselőtársam azért kritikával is illette az elmúlt tíz év tevékenységét. Itt azért meg kell erősítenem, hogy nem mindig mondhattuk azt, hogy megfelelőképpen zajlottak az állami földek szétosztásai, nőttek ki az új nagy földtulajdonosok Magyarországon, jöttek létre ezek a gazdaságok, vagy változott meg az élelmiszeripar szerkezeti rendszere. Ezek alapján mondhatom azt, hogy nagyon-nagyon sok kritikát is megfogalmazhatnánk.

De ha erről az egy javaslatról beszélünk, akkor tudom mondani, hogy teljes mértékben tudjuk támogatni, és igennel fogunk szavazni a Magyar Szocialista Párt részéről. Köszönöm szépen, elnök úr. (Taps.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő asszony. Vadai Ágnes képviselő asszony, a DK vezérszónoka következik. Parancsoljon!

DR. VADAI ÁGNES, a DK képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Azzal szeretném kezdeni, hogy most egy olyan törvény vitájánál vagyunk, ahol három frakció is három olyan nőt állított vezérszónoknak, akinek semmilyen konkrét köze nincs a mezőgazdasághoz. Magyarul abban a tekintetben, hogy nincs földje, nem foglalkozott állattal, nem foglalkozott növénytermesztéssel, tehát kívülről, más szempontokat behozva is tudunk végre a mezőgazdaság kérdéseiről vitatkozni. Szerintem ez egy nagyon fontos dolog, akár azt is mondhatnám, hogy változás is az elmúlt évek agrárvitáihoz képest, amikor leginkább  bocsássanak meg, de  olyanok vitatkoztak ebben a Házban, akik személyesen is valamilyen módon érintettek voltak a mezőgazdaságban, vagy egykori téeszelnökként, vagy mostani gazdálkodóként. Szerintem ez egy fontos szempont annak érdekében, hogy előrébb jussunk egy picit a mezőgazdaság vitájában itt az Országgyűlésben, és kevésbé legyen belterjes innentől ez a vita. Amikor a kezembe fogtam ezt a törvényjavaslatot, bevallom őszintén, először arra gondoltam, hogy na, jön a szokásos mezőgazdasági vita az Országgyűlésben, semmi izgalmas nem lesz ebben a törvényjavaslatban, ki-ki a saját ideológiája szerint fogja ezt értelmezni. Aztán, meg kell mondjam, hogy rettenetesen meglepődtem. Tényleg meglepődtem. Hogy a kormányzó párt egy olyan törvényt ad be, amely lényegében segíteni próbál embereknek anélkül, hogy a saját oligarcháit támogatná, nekem egy nagyon pozitív dolog. Meg kell mondjam, hogy ez egy abszolút pozitív dolog.

Azt mondja ez a törvényjavaslat, hogy megpróbálja úgy rendezni az agrárviszonyokat, hogy minél inkább  és erre utalt a Fidesz vezérszónoka is  kihozza őket a szürkegazdaságból, meg kell mondjam, hogy ez rendkívül pozitív, tekintve, hogy az elmúlt tíz évben, ahogy talán a Corvinus Egyetem önökhöz közel álló rektora mondta, lényegében alapja volt az önök politikájának az a fajta korrupció, ami teljesen átszövi a magyar államrendszert. Ezért nekem nagyon nagy öröm, hogy önök azt mondják itt, hogy ennek a törvénynek a kapcsán  Győrffy képviselőtársam mondta  a szürkezónából hozzuk ki ezeket az embereket. Szerintem ez nagyon pozitív.

Az is borzasztóan jó, hogy ez a törvényjavaslat az egyszerűsítés irányába hat. Ha belegondolok abba, hogy hány olyan ügy van  engedjék meg, hogy egy példát mondjak , ahol hiába próbálkozom én országgyűlési képviselőként, egyszerűen nem jutok át a bürokrácián. Mondok önöknek egy példát. Levelet írtunk képviselőtársaimmal, írásbeli kérdést tettem föl itt a parlament ülésén szóban, a Honvédelmi és rendészeti bizottság ülésén szintén szóban kérelmeztem, hogy hadd tekinthessek be bizonyos haditechnikai szerződésekbe, egész egyszerűen nem történt meg. Tehát nem bírtam átjutni a bürokrácián. Az a szerencse, hogy most van egy olyan törvényjavaslat, ahol ez meg fog történni.

Tehát azt tudom mondani, hogy ez egy nagyon pozitív, előremutató törvényjavaslat, a Demokratikus Koalíció ezt támogatni is fogja. Ez talán azért van  az államtitkár úr majd elmondja a miniszterének, akivel tegnap beszéltem, és mondta, hogy most éppen Luxemburgban van a közös agrárpolitika következő hét évével kapcsolatos talán utolsó vagy utolsó előtti fordulók egyikén , mert az elmúlt tíz év legjobb agráriumért és vidékfejlesztésért felelős minisztere Nagy István. Nem tudom, hogy ez dicsősége, ha megnézzük az összes többi minisztert, de tény és való, hogy a miniszter úr a javaslataival rengeteg előremutató dolgot tett a magyar mezőgazdaságban. Különösen, ha például összehasonlítjuk Lázár János tevékenységével, aki szintén belekapott az agráriumba. Ő azt mondta a fiatalgazda-pályázat miatt, hogy a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal maga az ÁVH; sajnos már nincs itt Nacsa képviselőtársam. Ez azért lényeges, mert éppen az őáltala vezetett Miniszterelnökség is elutasította másodfokon, de azt már nem reklámozta.

Közben az akkori vidékfejlesztési miniszter, Fazekas Sándor meg csöndben maradt. Hát hogy működött akkor az egész agrárigazgatás e tekintetben, amikor a tábornok, az agrártábornok nem védte meg a katonáit? E tekintetben azt tudom mondani, hogy a mostani agrárvezetés érti a mezőgazdasági világot. Nem mindenben értünk egyet, ezt szeretném mondani, ez kiderült például az osztatlan közös tulajdon esetében is, ahol talán jobbikos képviselőtársam jelezte, hogy lesznek még problémák, főleg a bekebelezés intézményével, de ez a konkrét törvényjavaslat azt a problémát a fennálló struktúrában, amiről képviselőtársaim beszéltek, ha nyilván nem is teljes mértékben, de előremutatóan próbálja megoldani.

Ugyanakkor  s erre utalt például Nacsa képviselő úr és más képviselőtársaim is  azt a problémát ez a törvényjavaslat sem oldja meg, hogy hogyan tudjuk, bocsássanak meg a kifejezésért, szexivé tenni a magyar mezőgazdaságot annak érdekében, hogy az óhajtott generációváltás megtörténjen. Bangóné Borbély Ildikó képviselőtársam elmondta, hogy az állattenyésztésben, szó szerint ezt tudjuk mondani, vérben, vizeletben, fekáliában gázolnak az emberek, a növénytermesztésben pedig amikor éppen nyaralni mennek az emberek, akkor kezdődik a munka, ott nem lehet elmenni nyaralni. A kertészetben pedig ott állnak minden évben a kertészek, és izgulnak, hogy minden rendben lesz-e.

El kell ismernünk, és ezt nagyon sokszor elmondtuk az Országgyűlésben, hogy bizony, a mezőgazdaság egy kínkeserves munka, az nagyon nehéz. Ez a mai fiatalok számára, a legnagyobb többség számára nem vonzó. Nekünk az a feladatunk az ilyen javaslatokon túlmenően, hogy vitatkozzunk arról, hogy milyen módon lehetne vonzóvá tenni a következő generációnak a magyar mezőgazdaságot. Mert a végén azzal fogunk szembesülni, hogy 80-90 éves emberek fognak foglalkozni a mezőgazdasággal, mert nem lesz utód, aki ezt megoldja.

Hadd mondjak egy példát arra, hogy milyen lassan folynak a dolgok. Azon, hogy itt a magyar Országgyűlésben 2020-ban tárgyaljuk meg az agrárgazdaság 2018. évi helyzetéről szóló jelentést, már fenn sem akadok. De államtitkár úr tudja, hogy a pályázatok kapcsán számtalan kifogást emeltem, hogy egy év vagy sokszor még annál is hosszabb az elbírálási idő, miközben a versenyképességet, a diverzifikációt, a fejlődést éppen ezek a támogatások segítenék. Államtitkár úr, ezen változtatni kell, mert ezen az adómentesség sem fog segíteni, ezen az adókönnyítés sem fog segíteni.

Ha a törvényjavaslatot nézzük, konkrétan egy-két paragrafust, akkor a következőt szeretném önöknek mondani. Mi nagyra értékeljük azt, hogy nagyon sok szervezet van, amelyik részt vesz a magyar agrárpolitika alakításában. Mi méltatlannak tartanánk azt, ha csak az Agrárkamarát emelnék ki a preambulumban. Ráadásul szeretném elmondani, hogy ez egy törvényjavaslat, nem pedig egy könyv, ahol köszönetet mondunk. Ha az Agrárminisztérium köszönetet akar mondani valakinek, akkor mondjon köszönetet az agráriumban dolgozóknak. Én egy kicsit túlzásnak tartom ezt, tekintve, hogy az Agrárkamara  amelyik egyébként az adófizetők pénzét kapja, és ezt nyilván megerősíti Győrffy képviselőtársam is  az adófizetők pénzéből látja el ezt a feladatát. Az állam fizet neki ezért a munkáért. Köszönet azokat a gazdákat illeti, akik részt vesznek és a saját tapasztalataikat átadják.

Nagyon fontos, és ezt mindenképp világossá kell tenni, hogy vannak a törvényjavaslatban olyan pontok, amelyek számomra nem teljesen világosak.

(17.20)

Az egyik a 29. §, ami az szja-törvénnyel foglalkozik, és borzasztóan fontos, hogy nagyon pontosan határozzunk meg dolgokat. Az államtitkár urat megvárom, míg előszedi a javaslatot. (Farkas Sándor rámutat az előtte fekvő dokumentumra.) Igen, látom, azért. Tehát ott el kellene dönteni, hogy akkor most mi a szabály. Tehát ez az ezt is lehet, azt is lehet…  egy törvénynek az a lényege, hogy világosan segítse az adminisztrációt, segítse az embereket. Ennél a paragrafusnál számomra nem feltétlenül világos, hogy mit is szeretnének. Állapítsanak meg egy szabályt, amit nyilván megvitatnak mindenkivel, és akkor azon szabály alapján menjenek tovább, és folyjon a mezőgazdaságból származó bevételek elszámolása.

Én azt gondolom, és ez borzasztóan fontos, hogy ez a családi gazdaságokat érintő törvényjavaslat. Éppen ezért azt gondolom, hogy az a rész, a 60. §, és amelyik a földforgalmi törvényről szól, és azt mondja ki, és itt szeretném mondani, nincs itt Soltész Miklós államtitkár úr, aki tegnap egy napirend előtti felszólalásra adott válaszában nekem minősítette a „csuhások, térdre!” kifejezést, szeretném mondani, hogy beszélgessenek el Orbán Viktor miniszterelnök úrral, ezt ő mondta, hogy mondjam, az országházi pletykák szerint. Nekem ehhez semmi közöm sincs, én soha ilyesmit nem mondtam egyetlenegyszer sem, és őszintén szólva, felháborítónak tartom, hogy az államtitkár úr olyan mondatokat, olyan szavakat tulajdonít nekem, amit én soha nem mondtam, ellenben, hogy mondjam, harcostársa mondott!

Ezt csak azért szeretném mondani, mert itt majd megint jönnek azzal, hogy én támadom az egyházakat. Nem, nem támadom, de szeretném mondani, hogy a családi gazdaságos törvényjavaslatba betenni, hogy „a bevett egyház, annak belső egyházi jogi személye végintézkedéssel, tartási, életjáradéki, gondozási, ajándékozási szerződés alapján, valamint temető létesítése és bővítése céljából átruházásra megszerezheti a föld tulajdonjogát”, azt nem értem, hogy ez hogyan keveredett ide bele ebbe a törvényjavaslatba. Szerintem lehet, hogy ezt csak úgy belerakták, mert én nem értem. De majd az államtitkár úr elmagyarázza nekünk, hogy ez milyen családi gazdaság, hogy ott milyen rokoni viszonyok vannak, ami miatt ezt a javaslatot bele kellene tenni.

Azt még egyszer szeretném hangsúlyozni, hogy szerintem az nagyon-nagyon fontos, hogy a törvényjavaslat a szürkezónából  a képviselő úr mondta  szeretné kiszedni az embereket. Szerintem nagyon fontos, és éppen ezért mondtam azt, hogy a Demokratikus Koalíció frakciója nyilván próbál pár pontosítást megtenni; gondolom, a kétharmad enélkül is meg fogja szavazni. Szerintem néha érdemes ránk hallgatni ezekben a dolgokban, és olyan kompromisszumos megoldásokat találni, ami mindenkinek az érdekét szolgálja, de alapvetően támogatjuk a törvényjavaslatot.

Ugyanakkor engedjék meg, hogy fölhívjam a figyelmet arra, hogy David Attenborough „Egy élet a bolygónkon” című filmjében Hollandiát mutatja be. Hollandia egy meglehetősen sűrűn lakott ország, az tele van családi gazdaságokkal, amelyeknek nincs hova terjeszkedniük. A holland farmerek szakértőkkel álltak neki beszélgetni arról, hogy mi hozható ki ebből a földből. Ezt azért mondom, hogy visszatérjek a felszólalásomnak az elejére, na, nem arra, hogy milyen jó, hogy végre olyanok is megszólalnak agrártémákban, akik növénytermesztésben vagy állattenyésztésben nem érintettek, hanem olyanok, akik más szempontokat is be tudnak hozni, hanem oda, hogy hogyan lehet hatékonyabbá tenni a magyar mezőgazdaságot. Szóval, a holland farmerek szakértői lettek annak, és nyilván konzultáltak sok mindenkivel, hogy hogyan lehet a legtöbbet kihozni ebből a földből. Két generáción belül tízszeresére növelték a terméshozamot, mindeközben kevesebb vizet, rovarirtót és műtrágyát használtak, és kevesebb szén-dioxidot bocsátanak ki.

Ezt csak azért mondom, mert nagyon üdvözítő az, hogy a jelenlegi struktúrában ezt a kérdést, a családi gazdaságok kérdését a fehérítés felé, a biztosabb jövedelem felé viszik. De mindennap föl kell tenni magunknak azt a kérdést, hogy hogyan lesz ebből egy hatékonyabb, diverzifikáltabb, egyébként a magyar polgárokat ellátó mezőgazdaság, amely teljesíti a következő generációnak azt az igényét is, hogy a mezőgazdasági termeléssel együtt a környezetvédelemre, a jövő generációra is figyeljünk. Szerintem ez egy nagyon-nagyon fontos feladat. Éppen ezért nyújtottam be írásbeli kérdést az agrártárcához annak érdekében, hogy próbáljunk megoldást találni arra, hogy hogyan lehetne egy vitanapot kezdeményezni az Országgyűlésben, nem egy politikai lózungokkal teli, hanem egy normális, tisztességes vitanapot arról, hogy a magyar mezőgazdaság jövője milyen lehet, hogy milyen a jelenlegi helyzet és hogyan kell továbbfejlődni.

Ugyanis, képviselőtársaim, gondolhatunk mi sok mindent másként mezőgazdasági kérdésekről, azt szeretném mondani, hogy az alma, a birkahús és a paradicsom, hogy csak pár példát soroljak, az nem jobb- vagy baloldali, az akkor a legjobb, hogyha magyar. A birkának a húsa mindenképpen, ezt tudom mondani mint karcagi, hiszen szerintem a karcagi birkapörkölt  meg nyilván a környéken főzött birkapörkölt  a legjobb. De az, hogy a jövő generációk élvezhessék a magyar almát, és a nagy bevásárlóközpontokban ne csak lengyel almával találkozzanak, az, hogy egyébként ne felülről legyen minden rákényszerítve a fogyasztóra, annak érdekében, hogy a magyar gazda meg tudjon élni, hanem egy kiegyensúlyozott megoldás legyen, erről beszélni kell, beszélni kell egymás között.

Én szeretném megköszönni az agrártárcának ezt a törvényjavaslatot. Még egyszer világossá szeretném tenni, hogy mi támogatjuk a szürkezónából való kilépést, támogatjuk a jövedelembiztonságot ezen a területen. Borzasztóan szeretnénk azt, hogy ha önök segítenének nekünk abban, nem nekünk, hanem a magyar vidéknek, vagy, ahogyan itt többen mondták, a magyar vidéknek meglegyen a megtartó ereje, hogy érdemes legyen és akarjanak az emberek vidéken élni, és ne csak akarjanak és éljenek ott vidéken, hanem találják meg azt a lehetőséget, hogy újra mezőgazdaságból, akár a növénytermesztésből, akár az állattenyésztésből élhessenek. Szerintem ez mindannyiunk érdeke, nem a máért, félreértés ne essék, hanem a jövő generációkért.

Mi azért ülünk itt, a magyar Országgyűlésben, hogy ne csak a mára, hanem a holnapra is gondoljunk. Köszönöm szépen. (Szórványos taps az ellenzék soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen. Schmuck Erzsébet képviselő asszony, az LMP vezérszónoka, parancsoljon!

SCHMUCK ERZSÉBET, az LMP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Miniszterhelyettes Úr! Az LMP is üdvözli a kormány, illetve a Nemzeti Agrárkamara kezdeményezését a családi gazdaságokról szóló törvénnyel kapcsolatban.A törvény preambulumában meghatározott célokkal messzemenőleg egyetértünk, kiemelten fontosnak tartjuk, hogy a mezőgazdasági termelés gerincét a családi gazdaságokon alapuló termelési forma határozza meg. Meggyőződésünk, hogy csak a generációkat átfogó keretekben végzett termelési tevékenység képes tartósan biztosítani a vidék megtartó erejét és gyarapodását.

A kis- és közepes méretű családi gazdaságokban végzett tevékenység tudja biztosítani a mezőgazdaság sokszínűségének megőrzését és alkalmazkodóképességének erősítését. Éppen ezért nagyon szeretnénk támogatni, hogy a családi gazdaságokkal kapcsolatban olyan törvény kerüljön elfogadásra, amely a lefektetett célokat messzemenőkig támogatja.

Azonban a benyújtott törvény jelenlegi formájában erre nem teljesen alkalmas, azért, mert a törvénytervezet alapján ebben a formában pont a legkisebb, a saját gazdaságukban előállított terményeket feldolgozó kistermelők veszíthetnek. Az őstermelőként végezhető tevékenységek újraszabályozásával ők esnek ki, úgy néz ki, az őstermelői körből. Ugyanis az őstermelőként végezhető tevékenységeket eddig az szja-törvény 6. melléklete sorolta fel. A törvénytervezet ezt a felsorolást megszüntetné, és a földforgalmi törvény „mezőgazdasági tevékenység” definícióját javasolja használni. Ez azonban érzékelhető különbség.

A legnagyobb problémának azt látjuk, hogy a kistermelői élelmiszer-termelés, -előállítás és -értékesítés kikerül az őstermelői tevékenységek közül, valamint az új definícióval bizonytalanná válik, hogy pontosan mit is érthetünk őstermelői tevékenységen. Néhány példán keresztül hadd mutassam be, hogy mire gondolunk.

Az állattartás például, tudjuk, mezőgazdasági tevékenység, de a definíció alapján nem egyértelmű például, hogy a más tulajdonában lévő állat tartása, hizlalása, azaz a bérhizlalás vajon az állattartás keretei közé tartozik, vagy az már mezőgazdasági szolgáltatás.

Egy másik példakör: a növénytermesztés mezőgazdasági tevékenység, így az étkezési búza értékesítése bizonyára őstermelői tevékenység. Vajon a takarmánygabonák értékesítése vagy a réti széna termesztése és bálázása őstermelői tevékenység-e?

(17.30)

Itt arra szeretném felhívni a figyelmet, hogy vannak olyanok, amik félreérthetők, és lehet, hogy ezeknek az egyértelműsítése tényleg fontos lenne.

Még egy-két példát mondok: például már a takarmány-előállítás keretei közé esike, és az, amit említettem, hogy ez vajon kiegészítő tevékenységet jelente vagy sem, vagy vajon a saját termesztésű gabonák keverékének értékesítése még őstermelői tevékenység, vagy már kiegészítő tevékenységként értendő. Vannak még ilyen példák, amelyeknek az egyértelműsítése talán fontos lenne.

Továbbmegyek. Például a kistermelői élelmiszer-előállítók, akik tej vagy hús feldolgozásával, befőzéssel, savanyítással, illetve sok egyéb termék előállításával foglalkoznak, és így magasabb hozzáadott értékű termékek értékesítésére alapozzák a gazdaságukat, hogyha ezek a pontosítások nem történnek meg, akkor veszíthetnek ezzel a törvénnyel.

De veszítenek a törvény jelenlegi formában való elfogadásával a kisméretű borászatok is, a saját gyümölcsükből párlatot készítő termelők vagy az állati takarmányokat előállító termelők is. Ezt javasoljuk megfontolni és korrigálni a törvénytervezetben.

Mi azt látjuk megoldásnak, hogy egyértelművé kell tenni a törvényi definícióban, hogy a saját gazdaságban megtermelt termények feldolgozását és értékesítését a mezőgazdasági tevékenységek körének tekintjük, és így az őstermelők alaptevékenységei közé soroljuk. Meglátásunk szerint az őstermelőknél elégséges az átalányadózás bevételi korlátainak a megszabása. Nem lenne szabad büntetni azokat a termelőket, akik saját terményeik feldolgozásával, magasabb hozzáadott értékű termékkel érik el a gazdaságuk jövedelmezőségét, őket inkább még külön támogatni kellene.

Az őstermelők és családi gazdaságok számára nagyon nem mindegy, hogy mennyire tudják diverzifikálni a tevékenységüket, illetve hogy mekkora hozzáadott értéket tesznek hozzá a saját maguk által megtermelt terményekhez.

A törvénytervezet jelentős nóvuma, látjuk, hogy az őstermelői tevékenységek mellett kiegészítő tevékenységek végzésére is lehetőséget ad. Ezzel a gazdaság nyilván diverzifikálható, több lábon állhat. Különösen az őstermelők, családi gazdaság esetén fontos, hogy a kiegészítő tevékenységek bevételi korlátját megemeljük. A családi gazdaságban ugyanis különböző felkészültségű és érdeklődésű családtagok dolgozhatnak együtt a közös gazdaság sikerén. Ha nagyobb lehetőséget teremtünk a tevékenységük diverzifikálására, akkor sokkal könnyebben bevonhatók a gazdaság életébe az esetleg eltérő érdeklődésű családtagok, és így esélyt teremtünk, hogy generációkon átívelő, sikeres családi gazdaságok épüljenek.

A változtatás a vidék megtartóképességét is javíthatja azzal, hogy a gazdálkodó család felnövekvő tagjai szélesebb lehetőséget kapnak a családi gazdaságban maradáshoz, amivel idővel a gazdaságátadás is gördülékenyebb, sikeresebb lehet. Éppen ezért az LMP javasolja, hogy a kiegészítő tevékenységek végzésének korlátját az éves bevétel negyede helyett annak a felében határozzuk meg, ezzel nyissunk utat arra, hogy a gazdálkodó családok fiatalabb generációja könnyebben megtalálja a helyét a családi gazdaság keretei között. A felnövekvő generáció úgy válhasson a családi gazdaság részévé, hogy azt kiegészítő tevékenység végzésével teszik többlábúvá, jövedelmezőbbé. Legyen ez a tevékenység akár a falusi turizmus, kézműves tevékenység, akár a mezőgazdasági szolgáltatás, az bizonyára illeszkedni fog a családi gazdaság adottságaihoz. Ez az intézkedés kulcsfontosságú abban, hogy a fiatalok vidéken maradjanak, és később a gazdaságátadás is sikeres legyen.

Az elmondott észrevételeken, javaslatokon túl az LMP még néhány módosítás benyújtásán dolgozik. Célunk, hogy a törvény részletszabályai a lehető legjobban szolgálják a kistermelők és a családi gazdálkodók érdekeit. Ilyen fontos kérdéskör például, hogy lehetővé tesszüke, hogy az őstermelői termékeket megbízottak is értékesíthessék. Ez teremtené meg a lehetőséget az őstermelők értékesítési együttműködésének. Lehetőséget nyitna arra, hogy az egymással együttműködő őstermelők egymás termékeit is értékesíthessék, ezzel szélesebbé tehetnék a termékkörüket, és könnyíthetnék egymás számára a piacra jutás terhét. Tehát szeretnénk, hogyha ezt önök is megfontolnák.

A megbízottakon keresztüli értékesítés segítené a Magyar Nemzeti Bank által is támogatott  ez egy érdekes kitét, ezt nemrégen tudtuk meg, hogy támogatják  rövid ellátási láncok kialakulását, a kosárközösségek, bevásárlóközösségek terjedését. Ezek a társadalmi kezdeményezések egyre szélesebb körben terjednek, de én azt gondolom, hogy önök ezt nagyon jól tudják. A fogyasztók ellátása és a termelők megmaradása miatt is nagyon fontos a szerepük erősödése. A bevásárlóközösségek szervezésében is óriási könnyebbség lenne a bizományi értékesítés lehetősége.

Az őstermelői családi gazdasági rendszer átalakítása és annak adminisztrálása komoly felkészültséget, jelentős ügyfélszolgálati kapacitást igénylő feladat. Nyilván ezzel is önök teljesen tisztában vannak. Éppen ezért javasolni fogjuk, hogy tegyék lehetővé az őstermelők számára, hogy ennek az adminisztrációnak elektronikus formában is eleget tehessenek. Az elektronikus ügyintézés komoly terheket vehet le a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara falugazdász-hálózatáról, és gördülékenyebbé teheti az ügyintézést.

A törvénytervezet az adóelőleg megállapítására is bonyolult szabályokat szab meg. Ennek kapcsán két módosító javaslatot fogunk benyújtani az őstermelők adminisztrációs terheinek csökkentése érdekében. Azt tartanánk a legszerencsésebb megoldásnak, ha eltörölnék az őstermelők adóelőleg-megállapítási kötelezettségét. Véleményünk szerint ennek a költségvetés bevételei szempontjából nincs akkora jelentősége. Alternatív megoldásként megfontolni javasoljuk, hogy az adóelőleget az előző évi jövedelem 50 százaléka alapján határozzák meg.

Az őstermelők családi gazdasága esetén fontos kérdésnek tartjuk az átalányadózás felső értékhatárának rugalmasabbá tételét. Bízunk benne, hogy olyan megoldást tudunk mi is javasolni, ami a részt vevő tagok számát jobban követi, de mégsem ad visszaélésre lehetőséget. Ennek módját abban látjuk, hogy a főállású gazdálkodó tagok számát vegyük számításba a bevételi korlát meghatározásában.

A törvénytervezet jelentős előrelépés lehet az érintett gazdálkodási formák területén, azok működésének, adózásának egyszerűsítése szempontjából, de azért nem mehetünk el teljesen szó nélkül amellett, hogy a kormánynak és az Országgyűlésnek is lesznek, vannak további teendői a kistermelők segítése, támogatása kapcsán.

Szeretnénk felhívni arra a figyelmet, hogy a kistermelők érdekében változtatásokat tartunk szükségesnek a földforgalmi szabályozás, a támogatáspolitika és a különleges élelmiszerlánc-szabályok kapcsán is.

A földforgalmi törvény említésekor pedig szeretnénk szóvá tenni, hogy még mindig hiányzik a földforgalmi törvény végrehajtási rendelete. Ez a rendeletalkotási mulasztás rendkívüli jogbizonytalanságot keletkeztet az elővásárlási és előhaszonbérleti jogok érvényesítésében. Kérjük a kormányt, hogy mielőbb orvosolja ezt a mulasztást, és akadályozza meg, hogy további perek induljanak ebből a jogbizonytalanságból, illetve a mulasztás miatt tovább sérüljenek az elővásárlásra jogosultak jogai.

Végül engedjék meg, hogy ennek a törvénytervezetnek a vitájánál ráirányítsam arra a figyelmet, hogy az LMP, Magyarország zöldpártja határozati javaslatot nyújtott be az alapvető élelmiszerek áfájának 5 százalékra csökkentése érdekében. Mi úgy látjuk, hogy az áfacsökkentés nemcsak a mezőgazdaságból élőknek az érdeke, de fontos azonnali intézkedés a növekvő élelmiszerárak letörése miatt is, és a társadalmi igazságosság megkívánja, hogy az alapvető szükségleteinket szolgáló élelmiszerek a kedvezményes áfakulcs alá tartozzanak. Most kérem itt az Országgyűlést, majd reményeim szerint, reményeink szerint talán ide is kerülhet, hogy akkor ezt a javaslatot támogassák.

Én megköszönöm a figyelmüket. Reméljük, hogy a javaslatainkat megfontolják, és a javaslatok beépülhetnek a törvényjavaslatba. Köszönöm szépen a figyelmet.

(17.40)

ELNÖK: Köszönöm szépen. Tisztelt Országgyűlés! A vezérszónoki felszólalások végére értünk. Most az elsőként jelentkezett független képviselő, illetve képviselőnő szólhat. Megadom a szót Varga-Damm Andrea képviselő asszonynak. Parancsoljon!

DR. VARGA-DAMM ANDREA (független): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Rendkívüli módon üdvözlöm ezt a javaslatot, méghozzá azért, mert amikor a Fidesz vezérszónokát hallgattam, akkor majdnem olyan volt, mintha lehallgatta volna valamelyik beszélgetésemet, ami arról szólt, hogy ha a magyar társadalomban a családok önálló gazdálkodásának erejét nem vezetjük be, nem szorgalmazzuk azt, hogy minden családnak valami olyanfajta vállalkozása legyen, ami egy stabil alapot ad ahhoz, hogy a közös javaikat, a megélhetéshez és a minőségi élethez szükséges javaikat megtermeljék, akkor nem fogunk tudni egy olyan erős társadalmat magunknak, amely bármely veszélyt vagy nehézséget leküzd. Amikor a déli országok társadalmát figyeltem az eddigi ötven évemben, addig mindig feltettem a kérdést, hogy bármi nehézség lesz rajtuk úrrá, hogy tudják mégis megőrizni az életkedvüket; hogy tudják túlélni; hogy tudnak erősek maradni; hogy tudnak megoldásokat találni; hogy tudják azt érzékeltetni, hogy ők mindent el tudnak viselni, minden leküzdhető számukra. Azért, mert  és mindig kérdeztem, hogy miért  családi alapokra épül az egész gazdasági életük. Ha csak Olaszországot nézzük meg, ott nincs olyan család, amelyiknek nincs valamilyen vállalkozása. Persze, ott van egy nyolc-tíz tagú család, akik egy fedél alatt élnek elkülönülve, van egy kis éttermük, vagy van egy kis panziójuk, de közben az egyik gyermek orvos a helyi kórházban, a másik tanár az iskolában, majd munka végeztével hazamennek, és beállnak a család gazdasági tevékenységébe, és dolgoznak tovább. Vagy akár Ausztria, ahol szintén ez jellemző, bár nem olyan nagyságrendben a társadalom arányához képest, mint például Olaszországban.

És mennyire jó, hogy legalább a mezőgazdaság területén elkezdődött az a gondolkodásmód, amit, azt gondolom, hogy nem szabad abbahagyni, folytatni kell. Természetesen nem az agrártárcának, hanem a gazdasági tárcának vagy a miniszterelnök úrnak saját magának el kell kezdeni megfogalmazni azt, hogy másfajta gazdasági tevékenységekre is szorgalmazza a családi alapú vállalkozást. És ezeknek szubvenciót kell adni, ezeknek olyanfajta támogatásokat kell adni, hogy a családok ezzel a vállalkozási formával, tehát a családi vállalkozási formával tudjanak több vasat tartani a tűzbe, és sokkal magabiztosabban, sokkal erősebb talajon építeni az életüket és a szükséges bevételeiket megtermelni.

Most a mezőgazdasági vállalkozóknak az úgynevezett, én státusztörvénynek neveztem el, javaslatát tárgyaljuk. Azért mondom, hogy státusztörvény, mert jogi kereteket ad, háromfajta jogi keretet ad a jövőbeni családi gazdaságok alapformájának, és egyébként ezért van az valószínűleg, amit hiányolt LMP-s képviselőtársnőm a jogszabályból, mert hiszen az az egyéb feltételrendszer, amit megkívánna ebbe a javaslatba, nem tud ebben megfogalmazódni  mert itt mi volt az alap? Létrehozott három kategóriát, és az egyéb illeszkedő jogszabályokhoz, amelyekben szó van erről a tevékenységről, kellett harmonizálni, ehhez az új szabályrendszerhez és terminológiákhoz kellett harmonizálni azoknak a jogszabályoknak a rendelkezéseit.

Egy kérdés azért nyitva maradt nálam, és remélem, hogy akár államtitkár úr, akár a Fidesz vezérszónoka segít nekem ebben. Addig nincs is probléma, amíg mezőgazdasági őstermelőről beszélünk, hiszen ez egy egyéni vállalkozási forma. Ott sincs probléma, amikor arról beszélünk, hogy az őstermelők családi gazdasága. Ezzel sincs probléma, mert azt mondja, hogy a polgári törvénykönyvnek a polgári jogi társaságra vonatkozó szabályai érvényesülnek, ami egy laza szövetkezési forma vagy laza együttműködési forma; nincsen egyéb nyilvántartáshoz kötve. Összeállnak jelen esetben a családtagok, és akkor ők most egy polgári jogi társaság.

Igen ám, de itt van a családi mezőgazdasági társaság, és ebben  lehet, hogy csak én vagyok tájékozatlan  hadd kérjem a tájékoztatásukat abban a vonatkozásban, hogy hogyan illeszkedik ez a cégbírósági nyilvántartáshoz, hiszen az agrárkamarai nyilvántartásba kerülnek ezek a vállalkozási formák. Igen ám, de benne van a jogszabályban, ami teljesen természetes, hogy a szövetkezet, gazdasági társaság és erdőbirtokosság az, amelyek ennek a családi mezőgazdasági társasági formának úgynevezett keretformái. Igen ám, de hogyha egy gazdasági társaságot hoz valaki létre, az már, ha tetszik, ha nem, cégbírósági bejegyzést igényel, mert különben nem működhet ez a vállalkozás.

Ezért kérdezem: hogyha társasági formában működik ez a családi mezőgazdasági társaság, ugyanis erre a jogszabályban nem találtam felmentő rendelkezést, akkor ő nem kell hogy a polgári törvénykönyv szabályai szerint a cégbíróságra bejegyeztesse magát? Csak az agrárkamara fogja nyilvántartani?

Ezt azért kérdezem, hiszen a társasági forma kapcsán a polgári törvénykönyv ma, ami egy alaptörvénye a polgári jogi viszonyoknak, azt mondja, hogy a cégnyilvántartásba be kell jegyeztetni azokat a társaságokat, amelyek olyan formában jönnek létre, ami a polgári törvénykönyvben meg van határozva. De most ebben az agrárkamara csak mint nyilvántartó szerv jelenik meg. Hadd kérdezzem meg, hogy most akkor ebben mi lesz az eljárásrend. Mert hiszen párhuzamosan ugyanolyan típusú szervezetekre lehet kétféle nyilvántartó szervezet, csak akkor úgy gondolom, hogy vagy ebben a jogszabályban, vagy a cégnyilvántartásról szóló jogszabályban, szóval, valamiben meg kell határozni, hogy effektíve ennek a mezőgazdasági társasági formának ténylegesen csak az agrárkamara, vagy a cégnyilvántartás mellett az agrárkamara is a nyilvántartó szerve lesz. Ez egy abszolút jogdogmatikai kérdés, nem is szeretném az örömömet rontani a jogszabályjavaslattal kapcsolatban.

Szóval, feladata a kormányzatnak, különösen a pandémia megmutatta azt, hogy a társadalom mennyire erőtlen a nem várt kihívásokkal szemben. S nemcsak azért erőtlen, mert esetleg minden új, esetleg ilyenre amúgy sincs az ember felkészülve, esetleg sok volt az ismeretlen, sok volt az új dolog, amihez alkalmazkodni kellett, hanem azért is, mert nincsenek meg azok a biztos támaszok az emberek mögött  azok mögött az emberek mögött sincsenek, akik dolgozni akarnak , az a fajta alapstruktúra, amiben biztonságban érezhetik magukat.

Úgyhogy én köszönöm a kormányzatnak, hogy ezt az első, egyébként egy rendkívül széles társadalmi csoportnak, egy rendkívül nehéz munkával megáldott társadalmi csoportnak ezt az új jogi keretét a tevékenységére vonatkozóan idehozta a Ház elé, és ezt meg fogjuk szavazni, de nagy tisztelettel azt kérem, hogy a családi vállalkozások minél szélesebb megteremtése érdekében, és természetesen azok értékalapú állami támogatásának a megteremtésével jöjjön létre az az erős magyar családrendszer, ami minden nehézséget és problémát el fog tudni viselni.

Rendkívül polarizálódott a társadalmunk, nem élnek együtt a generációk, ami rendkívüli módon nehézzé teszi azt a fajta önellátó és azt a fajta bátor, erős családi rendszert, ami kellene ahhoz, hogy ne csak a mezőgazdaságban élőknek legyen meg ez a stabilitása, hanem mindazoknak, akik a gazdasági élet más területén szeretnék kibontakoztatni a képességeiket. Úgyhogy nagy tisztelettel köszönöm a figyelmüket, köszönöm a javaslatot, és természetesen igennel fogok szavazni. Köszönöm szépen. (Szórványos taps a kormánypártok padsoraiból.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő asszony. Tájékoztatom önöket, hogy kétperces felszólalásra nem jelentkezett senki. Most további képviselői felszólalások következnek: elsőként Jakab István képviselő úr, a Fidesz képviselője, az Országgyűlés alelnöke. Parancsoljon, alelnök úr!

(17.50)

JAKAB ISTVÁN (Fidesz): Köszönöm a szót. Tisztelt elnök úr, őszintén bevallom, kicsit meglepett, mert a sorrendben másképp éreztem, ezért nem voltam felkészülve. Megértésüket kérem.Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Elnök Úr! Kedves Képviselőtársaim! Jó érzés ma az Országgyűlésben, itt az ülésteremben vitatkozni, hisz ma két olyan törvény is napirenden volt, az általános vitája napirenden volt, ahol a vidékkel foglalkoztunk, ahol, nyugodt szívvel mondhatom, hogy az életünkkel, a jövőnkkel foglalkoztunk nagyrészt. Miért mondom ezt? Azért, mert a mostani, az előttünk álló törvény meghatározó módon befolyásolja az életminőségünket, a biztonságunkat, a környezetünket, hogy mennyire élhető, befolyásolja azt, hogy mennyire egészséges élelmiszert tudunk előállítani, fogyasztani, és meghatározza nemzetgazdasági, nemzetstratégiai szempontból azt, hogy az élelmiszer-önrendelkezés mennyire létező valóság ma, mennyire van arra garancia, hogy mi a legkülönbözőbb, a legnehezebb körülmények ellenére is az ország polgárai, a nemzet polgárai számára az élelmiszert biztosítani tudjuk. Nos, azt gondolom, hogy a magyar vidék, a magyar gazdatársadalom bizonyított, bizonyított a pandémiás helyzetben, bizonyított a legnehezebb időjárási viszonyok között, és folyamatosan bizonyítja azt, hogy a klímaváltozás közepette is, már nemcsak klímaváltozás van, hanem részben megváltozott klímaviszonyok mellett is képes magas színvonalon termelni.

A XXI. század kihívásai, azt gondolom, nagyon jelentősek. Azt gondolom, hogy az a technológiai változás, ami most, a XXI. században bekövetkezett, nyilván ezt kikényszerítették a piaci viszonyok változásai, kikényszerítette a klímaváltozás, és nagyon sok, az életmódunkban bekövetkezett változás is. Új technológiák; precíziós gazdálkodásról beszélünk ma, ami nagymértékben hozzájárul ahhoz, hogy védjük környezetünket, nagymértékben hozzájárul ahhoz, hogy egészséges élelmiszert tudjunk előállítani, elkészült a digitális agrárstratégia, ami a precíziós gazdálkodás alapja. Korszerű tudással kell hogy rendelkezzen ma az, aki a mezőgazdaságban versenyképesen talpon akar maradni, és ráadásul hatalmas nyomás van rajtunk, amit bürokráciának hívnak, ami, azt gondolom, hogy az európai uniós csatlakozásunkkal jelentős mértékben megnőtt.

Tisztelt Országgyűlés! Miért soroltam el mindezeket a kihívásokat? Azért, mert tulajdonképpen a jelen gazdáinak és azoknak a fiatal gazdáknak, akik majd a generációváltás során átveszik a gazdálkodás terheit, azoknak a fiataloknak ezekkel a kihívásokkal szembe kell nézni, mert ahhoz, hogy képesek legyünk korszerű színvonalon gazdálkodási tevékenységünket folytatni, ahhoz hatalmas befektetésekre van szükség. Ezek a befektetések bizony komoly leterhelést jelentenek a gazdaságnak, hiszen több száz milliós… Ma már, ha jelentős, ha korszerű gépet akarunk vásárolni, akkor egy komoly kombájn százmillió körül van, ha én egy korszerű állattartó telepet akarok vásárolni egy fejőautomatával berendezett tejelő tehenészetben, bizony nagyon sok milliárdba kerül épülettel együtt, a tenyészállatokról ne is beszéljünk, mert tízezer liter alatt már nem érdemes igazán foglalkozni vele.

Miért mondom el mindezt? Azért, mert ha még ezt a gazdaságot tovább terheljük jelentős mértékű adóval, elvonással, ráadásul azt kevésbé átlátható módon tesszük, akkor bizony egyre inkább azzal kell számolnunk, hogy a fiatalok ezt nem vállalják. Éppen ezért, többen elmondták képviselőtársaim, hadd csatlakozzak hozzájuk, hogy bizony egy hosszú, több mint kétéves munka van most önök előtt, valóban minden egyes gazdálkodói réteggel érdemben, tisztán szakmai alapon, emberi módon próbáltuk végigbeszélni, hogy mi az, ami erősít, ami segít, mi az, ami a jövő ígéretét adja a fiatalok számára is.

Tisztelt Képviselőtársaim! A helyzet az, hogy ha az apró félreértésekre, amikre gondolom, majd államtitkár úr válaszol, ebben nem szeretnék elmélyülni, megvannak rá a válaszok, amilyen kérdések itt elhangzottak, valóban érdemi változások alapjait teremtettük meg. Nekem az a meggyőződésem egyébként, hogy a földet unokáinktól kaptuk kölcsön, de nekünk ma, itt a parlamentben a mi felelősségünk, hogy valóban segítsük az új generációt. Nem kell izgulnunk, mert egyre több fiatal választja a gazdálkodást. Nem szeretnék reklámot folytatni, a Magosz Ifjú Gazda szervezete ma már olyan szinten szervezi önmagát, hogy számunkra meglepetés volt, amikor a fiatalok egészen más logika szerint közelítenek a problémához, más módon állnak szóba egymással, más módon egyeztetnek és veszik át egymástól a legkorszerűbb módszereket. Képesek megszervezni életüket, képesek beszállni a hazai, az európai uniós és a nemzetközi versenyekbe is. Igen, megvan az erő, megvan a tudás, megvan a hit, megvan az elszántság, nyilván ezt nekünk segíteni kell.

Azt szeretném még kiemelni talán, hisz itt szóba került ma, megint nem tisztem válaszolni, de mivel a meggyőződésemmel teljes mértékben azonos az öröklés kérdése, igen, ez a téma napirendre kell hogy kerüljön, mert hosszú távon az eddig meghozott intézkedések sorában tulajdonképpen, ha az öröklést is rendezzük, akkor igazán átfogóan képesek vagyunk a fiatalok számára egy vállalható, egy élhető, egy stabil jövőképet biztosítani.

Tisztelt Képviselőtársaim! Én azt gondolom, hogy kollégáim, képviselőtársaim elmondták, államtitkár úr ismertette a törvény lényegi pontjait, én ezektől most eltekintenék. Azzal zárnám a mondandómat, hogy a magyar vidék szervezett, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara a teljes gazdálkodói kört átfogja, a teljes feldolgozóipart átfogja, a teljes élelmiszerfeldolgozó-ipart átfogja, egy stabil, erős hálózatot tart fenn, azért, hogy valóban szolgálja és kiszolgálja a vidéken élő embereket. Ehhez nyilván arra van szükség, hogy ez professzionálisan működjön, hogy együttműködjünk, higgyünk bennünk, és képesek legyünk ágazati szinten összefogni.

Arról kell önöket tájékoztassam, hogy akkor, amikor ennek a törvénynek az előkészítése zajlott, szinte minden egyes ágazat képviselői, állattenyésztés, növénytermesztés, kertészet, bármelyik ágazatot vesszük, érdemben, higgadtan és a problémákra megoldásként választ adó megközelítésben reagáltak.

Én azt kérem önöktől, hogy támogassák, és azt gondolom, hogy a vidék ezt igazán csak egyetlen módon tudja érdemben visszaadni valamennyi magyar polgárnak: élhető vidéket tart fenn, és nem kér érte pénzt, egészséges élelmiszert biztosít, az pedig a mi jövőnket szolgálja, és az egészségünket, az életünket szolgálja. Kívánom, hogy legyenek sikeresek, és köszönöm az együttműködésüket. Támogassák a javaslatot! (Taps a kormánypártok soraiból.)

(18.00)

ELNÖK: Nagyon szépen köszönöm, alelnök úr. Most pedig Pócs János képviselő úr, a Fidesz képviselője mondja el gondolatait. Parancsoljon!

PÓCS JÁNOS (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Köszönöm az előttem szólók hozzászólásait. Tanulságos vélemények hangoztak el, baloldali képviselőtársaim olykor intrikus megnyilvánulásaival együtt is. Vadai képviselő asszony által összehasonlításra került az alma a birkapörkölttel, és tőle megtudtuk, hogy szexibbé kell tenni a mezőgazdaságot. Mindezekkel együtt tény, ahogy nálunk a jászok mondják, ajánlom a baloldali képviselőtársaim figyelmébe: a föld nem csak virágcserépben van, a szénát nem lapátolják, a trágyát a földre borítják és nem az aszfaltra, a krumplinak pedig a bográcsban van a helye, nem a parlamentben.

Kedves Képviselőtársaim! Megítélésem szerint egységben lehetünk az előttünk fekvő, családi gazdaságról szóló törvényjavaslat kapcsán abban, hogy az őstermelő mint jogi, illetve adózási kategória 1997-es létrejötte óta ekkora reform, ilyen mérvű átalakítási kísérlet nem volt. Abban is egyetérthetünk, hogy az átalakítás minden érintettet pozitívan érint. Különösebb teendője egyik érintett gazdának sem lesz. Mindannyian automatikusan bekerülnek egy olyan új kategóriába, ami 2021-től jelentős adókedvezményt biztosít a számukra.

Tisztelt Képviselőtársaim! A „miért nem korábban?” vagy a „miért nem többet?” kérdéseknek természetesen helye van ebben a vitában, mint olyan eszköznek, amiket az ellenzéknek szinte kötelező használnia. De mindenkit kérek tisztelettel, hogy nézze meg a korábbi évek más ágazatokat érintő adócsökkentési intézkedéseit, vegye figyelembe a magyar gazdaság teherbíró képességét, gondoljon bele a kormányzás és a gazdasági stabilitás megőrzésének felelősségébe, ne a múltban vagy az utópiában keressük a megoldásokat.

Tekintsünk a jelenbe, és nézzük meg, hogy milyen lehetőségek nyílnak meg most! Nézzük meg ezeket a számokat még egyszer, és kérem tisztelt képviselőtársaimat, hogy vegyék komolyan fontolóra: az őstermelők tevékenysége után 966 ezer forint éves bevételig szja-mentes. Közel 400 ezer forinttal emelkedik tehát az adómentesség határa, és ilyen esetben ugyebár adóbevallást sem kell készíteni. Sőt, ha netán az őstermelő éves bevétele néhány forinttal mégis meghaladja ezt az összeget, csak a többletbevétel után kell nyilatkoznia. És még nincs vége a pozitív változásoknak, ugyanis a normatív támogatást nem kell bevételként kezelni, annak összege nem növeli az adóalapot.

Azok az őstermelők, akik eddig maximum 4 millió forint bevétel után vagy 40 százalékos kistermelői költséghányadot alkalmazva, átalányadózóként maximum 8 millió forintig adómentesek voltak, ezentúl egységesen több mint 9,6 millió forint éves bevételig lesznek szja-mentes átalányadózók. Ezekben az esetekben tehát legalább másfél millió forint körüli összeggel tolódik ki az adómentesség határa.

Az átalányadózás bevételi korlátja eddig 8 millió forint volt. Amennyiben elfogadjuk ezt a javaslatot, akkor ez a korlát 2021-től 19,3 millió forint lesz. Adófizetési kötelezettség csak a korábban említett 9,6 millió forintot meghaladó bevétel után keletkezik, az átalányadózó bevételéből 90 százalék költséghányad levonásával állapíthatja meg a jövedelmét. Ezenkívül itt is érvényes a normatív támogatásokkal kapcsolatban korábban említett kedvezmény. Azt hiszem, ez önmagáért beszél.

De folytathatnánk még a sort, hiszen a méhészeti tevékenység önmagában, mindezzel párhuzamosan válik adómentessé évi 966 ezer forint bevételig. Ez a könnyítés is sok termelőnek fog kis segítséget adni.

És még nem beszéltünk az őstermelők családi gazdaságáról, vagyis az őcsg-ről, ezt a betűszót, hiszem, hogy sokan fogjuk hallani még a jövőben. Az őcsg-ben őstermelőként együttműködő családtagok az éves minimálbér 40-szeresét kitevő bevételig választhatják az átalányadózás lehetőségét. Ha ez a lehetőség már az idén, 2020-ban adott lenne, akkor ez 77,3 millió forint körüli korlátot jelentene.

A minimálbér jövő év januári állását figyelembe véve vevőkalkuláció és hasonlóság nagyságrendű összeghatárt fog kihozni. (Sic!) Az őcsg-nek csak ennél magasabb éves bevétel esetén kell tételes költségelszámolást alkalmaznia. Bízom benne, hogy ez az intézkedés, ennek az új működési kategóriának a megteremtése meg fogja emelni a kedvet arra, hogy a korábbinál több családtag vegyen részt mezőgazdasági tevékenységben, vagy növekedjen az együttműködési hajlandóság a korábban külön-külön boldogulni próbáló rokonok között. Ez a lehetőség szélesíti a generációváltás alapjait, illetve fehéríti az ágazatot is.

És még mindig nem értünk a számok végére. Azt hiszem, nem árt hangsúlyozni: a szövetkezetek és a gazdasági társaságok számára nyíló lehetőségről, a „családi mezőgazdasági társaság” minősítési kategóriáról szeretnék szót ejteni. Már hallhattuk, ezt a minősítést azon társaságok kaphatják meg, amelyek tagjai egymással hozzátartozói láncolatban állnak. Számukra ugyan nem került megállapításra új adózási kategória, de jelentős kedvezményben részesülnek.

Esetükben adómentes lesz a termőföld használatának átengedése címén, a társas vállalkozó által átengedett költségek fedezetére vagy fejlesztési célra adott, támogatásnak nem minősülő mezőgazdasági támogatás címén, a termőföldvásárlással kapcsolatos jelzáloghitel törlesztése címén, a termőföldvásárlás címén a csmt tagjának átengedett összeg, legföljebb évi 50 millió forint értékig. Adómentességi feltétel, hogy a tag a jelzáloghitel-törlesztésre kapott összeggel egyidejűleg arra a földterületre bérleti díjat nem kap, a földvásárlásra kapott összegből vásárolt termőföld használatát pedig 15 évig ingyenesen engedheti át a társaságnak.

Tisztelt Képviselőtársaim! Mindez most van, ezt most kell megszavazni, hogy a gazdák jövőre élhessenek ezzel a lehetőséggel, megkaphassák ezeket a kedvezményeket, náluk maradhassanak azok az összegek, amiket eddig adóként befizettek az államkasszába. És azért is fontos megemlíteni, hogy hány magyar gazdát, hány magyar gazdálkodó családot is érint ez: több mint 290 ezer őstermelőt, 23 500 családi gazdaságot 83 ezer taggal, akik ezért is tesznek mindennap, hogy egészséges, hazai élelmiszer kerülhessen a magyar emberek asztalára.

Igen tisztelt képviselőtársunk, most rólunk van szó és arról a nem titkolt célról, hogy ebben az ágazatban is segíteni tudjuk a generációváltást, hogy a javarészt 55 év feletti gazdatársadalom átadja a stafétát a fiataloknak, valamint mindezeken túl közvetetten is egy kiváló lehetőség arra, miként is tudjuk segíteni a magyar lakosság minél szélesebb körű, hazai minőségű termékekkel való ellátását.

Tisztelt Képviselőtársaim! Ekkora átalakítás, ekkora reform még nem volt az ágazatnak ebben a szegmensében. Egyszerűbb, áttekinthetőbb lesz a rendszer, de a legfontosabb: sokkal kedvezőbb feltételek lesznek. A törvényjavaslat szakmai legitimációját egyszerűen alátámasztja, hogy a Pénzügyminisztériumon, az Igazságügyi Minisztériumon kívül a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara és a Magosz is aktívan közreműködött ezen koncepció kialakításában.

Ezen gondolatok jegyében kérem tisztelt képviselőtársaimat, hogy támogassák a javaslatot. Köszönöm a szót, elnök úr. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)

ELNÖK: Nagyon szépen köszönöm, képviselő úr. Kétperces felszólalásra kért lehetőséget Nunkovics Tibor képviselő úr, Jobbik. Tessék!

NUNKOVICS TIBOR (Jobbik): Köszönöm a szót, elnök úr. Hát, nem terveztem hozzászólni ehhez a napirendhez, megmondom őszintén, de ahogy Pócs János kezdte a felszólalását, nem is tudom, mit mondjak rá. Szerintem eltévesztette a napot.

(18.10)

Tegnap volt hétfő, tegnap voltak az azonnali kérdések, akkor szoktak ilyen parázs viták kialakulni. Nem tudom, mennyire fülelt, amikor elkezdődött ez a vita, és tényleg idézőjelben vita, hiszen nem beszélhettünk komolyan vitáról, mert mindenki elmondta, hogy egyetért ezzel a módosítással, üdvözli egyébként ezt a javaslatot. Nyilván, az ellenzéki képviselőknek, akik egyébként nem vettek részt a kidolgozásában, viszont engedtessék már meg, hogy elmondják a véleményüket, vagy elmondják éppen azt, ha kérdésük van ezzel kapcsolatban. Államtitkár úr azért van itt, hogy ezekre választ adjon, ha pedig nem sikerül, akkor majd nyilván a részletes vitában, a bizottsági ülésen erre sor fog kerülni. De annak, hogy most egy békés vitát elvinni ilyen irányba, hogy itt elkezdeni baloldalozni meg beleállni mindenkibe, semmi értelme.

Azt tudom ajánlani önnek, képviselőtársam, ha legközelebb megírnak önnek egy szöveget, mert láthatóan, ugye, ezt is megírták, akkor tartsa magát ahhoz, és amit előtte lejegyzetelt, azt inkább felejtse el, mert csak rossz irányba viszi a beszélgetést. Köszönöm.

ELNÖK: Taktikai okokból gyorsan megadom a szót Győrffy Balázs képviselő úrnak, a Fidesz képviselőjének normál felszólalás elmondására. Parancsoljon!

GYŐRFFY BALÁZS (Fidesz): Elnök úr, köszönöm a taktikai szót. Először is köszönöm szépen a hozzászólásokat, és egyébként köszönöm azt is, hogy a preambulumban szerepelhet a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara mint egyébként a tervezetet kezdeményező és a kidolgozásában oroszlánrészt vállaló szervezet. Azt gondolom, a kollégáimnak is megköszönöm erről a helyről azt a munkát, amit ebbe belefektettek, hisz nagyon sok erőfeszítés van ebben, és köszönöm a kormánynak a nyitottságát, hogy így állt ehhez hozzá. Nyilván büszkeség itt állni és erről a témáról, idézőjelben, ahogy itt ezt hallottuk, vitatkozni, ami számunkra oly kedves, és amibe az elmúlt években oly sok energiát fektettünk. Néhány gondolatot azért hadd mondjak. Nagyon sajnálom, hogy a három megjelölt képviselő hölgyből, aki vezérszónokit mondott, már csak egy van itt. Ez énnekem azt is mutatja, hogy milyen jó lenne, ha az ellenzék soraiban lennének olyan politikusok, akik az agráriumban, az agráriumból élnek, és akkor a vezérszónoki után talán nem mennének el, amikor egy ilyen súlyos témát tárgyalunk, mert szívesen válaszolnék néhány felvetésre.

Egyrészt: a generációváltás érdekes módon egy nagyon támadott része lett ennek a jogszabálynak, vagyis nem is a jogszabálynak, hanem ennek apropóján az egész agrárpolitikának. Egy érdekes társadalmi jelenségről van szó: itt egyesek azt képzelik, hogy a mezőgazdaság egy aranybánya, miközben meg azzal szembesülünk, hogy vajmi kevesen akarnak ezzel foglalkozni, és a generációk, akik látják közelről ezt, valahogy mégsem tartják annyira vonzónak.

És akkor itt én szeretném ezt a nagy egységfrontot tovább erősíteni azzal, tisztelt képviselőtársaim, hogy akkor az Európai Unióban próbáljuk már egységesen képviselni az ágazat érdekeit, mert egyébként ilyenekkel, mint a Green Deal meg a biodiverzitás stratégiája éppen most akarjuk tönkretenni ezt az ágazatot. Tehát olyan abnormális eszközöket tűznek ki, amelyeket nem fogunk tudni teljesíteni, egyébként úgy, hogy a célokkal még egyet is értünk. Tehát én ezt szeretném felerősíteni önökben, hogy védjük továbbra is az ágazat érdekeit, mert van mit.

A támogatáspolitika is szóba került meg a földbirtok-politika, egy-két számot hadd mondjak már ide. Támogatáspolitika: a vidékfejlesztési programban több mint 80 százalékát a kis- és közepes vállalkozások kapták meg annak a közel 1500 milliárd forintnak, amivel most gazdálkodhatunk. Magyarország, ha jól tudom, ilyen típusú elvonást, mint a degresszió, egyedüliként vezetett be az Európai Unióban. A földbirtok-politika következtében a 2010-ben jellemző 40 százalék családi gazdaságok és 60 százalék társas vállalkozások aránya helyett most ott tartunk, hogy 55 százalékát a földterületeknek a családi gazdaságok művelik. Kérem, miről beszélünk? Itt azért ne csináljunk úgy, mintha az ellenkező irányba haladtak volna a dolgok!

Vadai képviselő asszony felvetésére szeretnék reagálni. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara közfeladatot lát el, arra kap uniós vagy hazai finanszírozást. A jogszabálytervezetekben való közreműködést vagy azoknak a kezdeményezését ez nem tartalmazza, ezt a kamara tagjai által befizetett tagdíjból fedezzük, tehát ez nem egy olyan feladat, amiért mi állami finanszírozást kapunk. Úgyhogy már engedtessék meg, de én azt gondolom a munkatársaim nevében is, hogy jár a köszönet azért a munkáért, amit elvégeztünk.

Schmuck képviselő asszonynak szeretném megköszönni a hozzászólását. Láthatóan nagyon felkészült az anyagból, ami számomra jóleső érzés, és szeretnék is reagálni arra, hogy a saját gazdaságban előállított termékek feldolgozásával kapcsolatban egy módosító indítvány már, mondhatom azt, szinte elkészült. Mi is érzékeltük azt a problémát, amit ön felvetett, úgyhogy ebben teljes mértékben egyetértek önnel.

Szeretném felhívni a figyelmét arra is, hogy az őcsg vonatkozásában, tehát az őstermelők családi gazdasága esetében ott alkalmazott is értékesítheti az előállított terméket. Ez a dinnyéseknél volt egy visszatérő probléma, erről Pócs képviselőtársam sokkal többet tudna nyilatkozni mint aki a témában napi szinten is érintett.

Az élelmiszerről egy gondolatot hadd fűzzek ide, mert ez nagyon sok esetben így elsikkad. A jövedelem arányában, tehát relatíve az élelmiszer Európában soha nem volt olyan olcsó, mint most. Egyébként az európai gazdálkodók, nyilván a magyar gazdálkodókat is ideértve, érdeme az, hogy a technológiában folyamatosan tudnak fejlődni úgy, hogy egyébként egyre kevesebb pénzt akarnak adni nekik az Európai Unióban, és egyre szigorúbb elvárásokat fogalmaznak meg velük szemben.

Varga-Damm Andrea képviselőtársamnak hadd reagáljak még egy felvetésére, aki, azt gondolom, nem jól értelmezte a jogszabályt, vagy legalábbis én szeretném azt hinni, hogy a jogszabály pontosan fogalmaz, és ő értette félre. Tehát a csmt nem egy polgári törvénykönyv szerinti vállalkozási forma lesz, az nem egy olyasmi lesz, mint a kft. vagy az rt., hanem az egy olyan kiegészítő pecsét lesz egy kft., rt. vagy szövetkezet homlokzatán, amit a kamara ad abban az esetben, ha megfelel azon két feltételnek, amit egyébként a jogszabály megfogalmaz. Attól, hogy nekem van egy kft.-m, és kérek rá egy pecsétet, hogy az családi mezőgazdasági társaság, annak a működési keretei nem változnak meg, az továbbra is cégjogi értelemben kft. marad. Nem tudom, talán így érthető és talán befogadható, amit előterjesztettünk.

Mindamellett én nagyon jó érzéssel hallgattam végig az ellenzéki és nyilvánvalóan Jakab és Pócs képviselőtársam oldaláról a kormánypárti hozzászólásokat itt a vezérszónoki kör után, hisz úgy érzem, az a munka, ami ebbe a jogszabály-változtatásba bele lett téve, most megtérülni látszik, az a többévnyi egyeztetés azt mutatja, hogy talán nemcsak szakmai, de a politikai konszenzust is meg tudjuk teremteni ebben a kérdéskörben. Úgyhogy a magam részéről köszönöm a pozitív észrevételeket és a jobbító jellegű javaslatokat egyaránt. Köszönöm szépen, elnök úr.

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Megkérdezem, kíváne még valaki szólni. (Senki sem jelentkezik.) Megállapítom, hogy nem. Minthogy további felszólalásra senki nem jelentkezett, az általános vitát lezárom.Most pedig megadom a szót Farkas Sándor államtitkár úrnak, az előterjesztőnek, aki nyilván reflektálni is fog az elhangzottakra. Parancsoljon!

FARKAS SÁNDOR agrárminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Azt gondoltam, és azt hiszem, jól gondoltam több képviselőtársammal együtt, hogy amikor agrártörvényekről kezdünk a parlamentben beszélgetni  a vitát ma egy kicsit inkább háttérbe szorítom, egyeztetni, talán ez egy helyesebb kifejezés volt a mai törvénnyel kapcsolatban , akkor sokszor ilyen széles indulatok szoktak kerekedni, komoly viták szoktak kialakulni, és a végén el szoktunk térni attól, hogy egyáltalán mi a benyújtott törvény lényege. Szerencsére ez ma nem így volt és nem így van, és én ennek rendkívüli módon örülök, mert tudtunk összpontosítani arra a törvényre, amely a családi gazdaságok jövőjét tudja megalapozni, illetve továbbfejleszteni. Néhány képviselői hozzászólásra szeretnék reagálni. Győrffy Balázsnak természetesen köszönöm ismételten azt az együttműködést, azt a nagy munkát, fantasztikus munkát, kitartást  ugye, mert azért az is kellett hozzá, hogy ez a törvény megfogalmazásra kerüljön, és ma itt a parlamentben erről tudjunk beszélni , és köszönöm azokat a szakmai észrevételeket, gyakorlati példákat, amelyekkel ő kiegészítette a felszólalásában ennek a törvénynek a lényegét.

(18.20)

Természetesen, hogy még tisztább jogszabályi hátteret szeretnénk biztosítani, ebben, azt hiszem, mindannyian egyetértünk.

Ugyanakkor itt meg kívánom jegyezni, hogy mennyire fontos az, hogy egy átlátható pénzügyi elszámolási viszony legyen egy-egy termelői körnél. Ez jelentős részben azért fontos, mert amikor versenyképességről, fejlesztésről, támogatáspolitikáról beszélünk, akkor egyértelműen előjön az a kérdés, hogy hogyan finanszírozzunk. A finanszírozás lényege pedig abban van, hogy a bankoknak milyen megítélése van a vállalkozók felé, vagy az őstermelők, vagy az őstermelői gazdaság  most inkább vállalkozóknak mondtam, nem biztos, hogy helyesen. De mégis ez rendkívül fontos, hogy ebben egy olyan tiszta képlet fog kialakulni, amikor már ők gyakorlatilag a pénzvilág felé tudnak nyitni, illetve tud a bankvilág szintén ennek a körnek segítséget adni akár önerőben, akár támogatásban, akár hitelben vagy egyéb konstrukcióban, hogy a termelők a beruházásaikat, a fejlesztéseiket jelentős részben végre tudják hajtani. Úgy gondolom, hogy ez is egy rendkívül fontos dolog, erről évtizedeken keresztül beszéltünk, hogy nem tudnak a bankok hozzáállni ehhez a termelői körhöz. Azt gondolom, hogy most ez a veszély el fog hárulni.

Magyar Zoltán jobbikos képviselőtársamnak volt itt egy megjegyzése  én azon túlteszem magam  a délelőtti vita során már, vagy a napirend előtti felszólalásban, azt viszont köszönöm neki és a Jobbiknak, hogy szintén támogatják ezt az előterjesztést, és ő feltette a kérdést, hogy életképesebb lesze ettől a vidék. Úgy gondolom, ez egy bátortalan megjegyzés. Azért hozzuk a Ház elé ezt a törvényt, hogy még biztonságosabban a vidék valóban élhetőbbé váljon. Ennek a részleteiben nem kívánok elveszni, mert akkor én ugyanabba a hibába esnék, mint amikor kinyitjuk egy törvény vitáját, és mindenről van szó.

A szövetkezetek ügye hiányzik a törvényből. Nem véletlen, ez nem szövetkezeti törvény, álljunk meg egy pillanatra. Ez az egyének törvénye, a családok törvénye, a nevében benne van. Akkor miért szövetkezetről beszéltünk? Itt azért mindig meg szoktam állni egy pillanatra, és eltérek a korábbi kijelentésemtől. A szövetkezetek majd akkor lesznek igazán Magyarországon szövetkezetek, amikor ezek az őstermelők, ezek a gazdák a fejlődésük gátjaként érzik az összefogás hiányát, és akkor fognak azok az önszerveződő szövetkezetek létrejönni, amiben Európa, a nyugati félteke már előrébb tart 100-150 évvel, mert ők már akkor megtanulták, hogy egyénileg, kicsiben nem tudnak olyan hatékonyak lenni. Éppen ezért fontos, hogy ez a kör, amit ma mi őstermelői körnek hívunk, vagy őstermelői családi gazdaságnak, vagy vállalkozásnak, teljesen mindegy, nekik fog eljönni az a pillanat, amikor a magyar piacon, a nemzetközi vagy a világpiacon kell helytállni, s ekkor jönnek azok a szövetkezetek. Lehet, hogy nem erre gondolt képviselőtársam, de én úgy gondolom, hogy erről a szövetkezeti formáról kell majd akkor beszélni.

Mindig hiányzik belőle valami  ezt felírtam. Ha ellenzéki képviselő lennék, én is ezt mondanám egyértelműen, mert ez a szokásjog a parlamentben, hogy ha valami jó, akkor még azért csak csavarunk rajta egyet, a küllők közé bedugjuk a botot, hogy fölbukjunk. Tehát egyértelmű, hogy azért jelentős részben egyetértett a Jobbik képviselője is, sőt egyértelműen támogatta ezt a törvényt.

Nacsa Lőrinc képviselőtársam a KDNP részéről a generációváltás kérdéskörében mélyedt el. A fiatal gazdák támogatása természetesen elengedhetetlen. Úgy gondolom, hogy amikor generációváltásról beszélünk, ez a törvény csak egy lehetőséget ad még, ez még teljes mértékben nem oldja meg a generációváltást, csak felszabadít olyan erőket, felszabadít olyan lehetőségeket, amelyekkel közelebb fogunk jutni ehhez a kérdéshez. Természetesen, amikor generációváltásról beszélünk, akkor az két félről szól: egy kiöregedő generációról és egy olyan generációról, aki át akarja venni. Na most, itt jön a kérdés, hogy át akarjáke venni ezt a fajta tevékenységi kört, vagy pedig inkább azt mondja a gazdának a gyermeke, hogy ő már megtalálta az életben a számítását az ország vagy a világ más pontján, és látta azt a küszködést, azt a keserves életvitelt, amivel számos gazda és gazdatársunk végigéli és élte az életét, hogy ő ebből nem kér.

S éppen ezért fontos az  itt majd visszautalok Vadai Ágnes képviselőtársunk gondolatára , hogy épp ez a kérdés, hogy milyen agárjövőképet tudunk nyújtani, mik azok a lehetőségek, amelyekkel valóban a generációváltást, de én talán inkább úgy folytatnám, hogy a folytatólagos, következetes munkát tudjuk biztosítani. Ebben pedig természetesen szerepe van annak, amiről Jakab elnök úr is szólt néhány gondolatot, akár a digitalizáció, az automatizálás, robotika, környezettudatos gazdálkodás, biztonságos élelmiszer, ezek mind olyan fogalmak, amik a mai korban, a mai fiatalságnak számos lehetőséget, számos kihívást adnak. És nem utolsósorban a szakképzés: erről kevés hangzott ma el, de jól felkészült szakemberekre van szükség, és már itt össze is kapcsolódott a szakképzésben az új szakképzési törvény szerinti lehetőségek biztosítása, és pont a fiatal generációk számára. Tehát nem lehet egyik napról a másikra ezt megoldani, ennek sajnos akár talán egy évtized is kell, hogy ez a generációváltás, ez a megfiatalodás  talán inkább így mondom  bekövetkezzék az agráriumban, vagy talán lehet, hogy még hosszabb idő is kell.

Bangóné Borbély Ildikó képviselő asszony, az MSZP részéről szintén támogatásáról biztosította ezt a törvényt, és ő is inkább arról szólt, hogyan tudjuk vonzóvá tenni a vidéki életet. Úgy, ha korszerű lehetőségeket teremtünk. Ehhez természetesen nem csak az agrárium szükséges. Ehhez szükséges az a „Magyar falu” program is, ha csak ezt mondom, amiben a megfelelő infrastrukturális feltételekkel ugyanolyan lehetőségeket vagy közel olyan lehetőséget tudunk biztosítani egy kistelepülésen, mint egy közepes vagy egy nagyobb városban. Ezek azok a kérdések, amikkel összetetten, globálisan kell nézni ezt a kérdéskört, és ha most visszagondolunk, akkor a magyar törvényhozás, a magyar kormányzat ebben számtalan olyan ponton rendelkezik, törvényt alkot, döntést hoz, amellyel pont ez a program, a vidéken való élés a biztonságos megélhetés biztosítva lehessen.

Itt Vadai Ágnes képviselő asszony két paragrafussal kapcsolatban tette fel a kérdést, de erre Győrffy Balázs képviselőtársam gyakorlatilag válaszolt is, erre én már itt nem kívánok reagálni.

Schmuck Erzsébet képviselő asszony több gyakorlati példát említett a törvénnyel kapcsolatban, több javaslatot is elmondott, több lehetőséget felemlített  és itt már az értékesítési lehetőségre képviselőtársam reagált is. Úgy gondolom, hogy az elektromos ügyintézés, amit szintén föl tetszett vetni, azt hiszem, hogy ez nyitott kapu lehet az elkövetkezendő időszakban, pont akkor, ha a digitalizációval kapcsolatban olyan elképzeléseink és javaslataink vannak, ami természetesen segít ebben a helyzetben.

Eltörölni az őstermelői adóelőleg-kötelezettséget, ha jól emlékszem, talán valami hasonlót tetszett említeni, és hogy a földforgalmi törvény végrehajtási határozata hiányzik. Ezek kritikus megjegyzések, de úgy gondolom, hogy ezekkel sem leszünk adósak, ugyanakkor természetesen várjuk azokat a módosító javaslatokat az LMP részéről is, amik ebben a törvényben befogadásra kerülhetnek, és a törvényt ezzel is erősíteni tudjuk.

Varga-Damm Andrea független képviselő asszony támogatásáról biztosította a törvényt. Családi alapokra épülő gazdaság, úgy gondolom, hogy ez volt a fő gondolatsora. Ebben teljesen egyetértünk. Nekünk azért ebben politikailag  történelmileg, inkább így mondom  komoly kieséseink vannak. Most nem akarok történelmi visszatekintést tenni, de látjuk, hogy a családi gazdaságok 1946-47-ben gyakorlatilag megtorpantak, s onnantól pedig jelentős részben kivéreztetésre kerültek. Most mi ezt durván majdnem 70 év távlatából kívánjuk, vagy az őstermelőit, ahogy az már korábban megjelent, 60 év távlatában kívánjuk visszaerősíteni. Ebben elveszett két generáció, ezt csak halkan jegyzem meg, akik ezt tudták volna folytatni. Tehát én azt hiszem, hogy ez a kérdéskör rendkívül fontos, és erről sokat kell még gondolkodnunk és együtt beszélgetnünk.

A feltett kérdés, a cégbíróság, agrárkamara elismerése egyértelmű.

(18.30)

Jakab elnök úr szintén erősítette ezeket a gondolatokat, amelyekről ez a törvény is szól, itt a klímaviszonyokról, időjárási viszonyokról, a biztonságos élelmiszer-előállításról, a nyomon követésről tett néhány gondolatot. Ezekre a kihívásokra a megfelelő válaszadás elkerülhetetlen, és úgy gondolom, hogy a mai agrártársadalom meg tudja adni ezekre a válaszokat.

Most nagyon napi kérdéssel nem kívánok foglalkozni, csak megjegyzem, hogy azért ez az év egy rendkívüli időjárási év volt, akárki akármit mond. A kora tavaszi fagyok, a tavaszi szárazság után bekövetkező irgalmatlan mennyiségű nyári csapadék után megint egy száraz periódus volt, és most a múlt héten megint leesett száz milliméter csapadék. Ehhez azért alkalmazkodni, a legjobban felkészült, legjobb erővel, szaktudással bíró emberek is nehezen tudnak megfelelő választ és megfelelő lépést tenni, de azt gondolom, hogy mégis el lesz vetve a gabona, be lesz takarítva az a mennyiségű kukorica vagy őszi betakarítású növény, amire az országnak szüksége van, és ezzel is tudjuk bizonyítani azt, hogy Covid ide, Covid oda, ismételten az agrárágazat kimagaslóan tudja teljesíteni azt a tevékenységét, azt az elvárást tudja biztosítani, amellyel Magyarország biztonságos élelmiszer-ellátásában oly nagy szerepet vállalunk. Azt hiszem, nem hiszem, tudom, hogy még bizonyos mértékben komoly exportlehetőségek is rendelkezésre állnak.

Pócs képviselő úr támogató gondolatait köszönjük szépen, a megerősítést és Győrffy Balázsnak szintén végül is az ágazat érdekében tett összefoglaló gondolatait.

Itt csak megjegyezni kívánom végül, hogy én annak rendkívüli módon örülök, tisztelt képviselőtársaim, és nem a dicséretet szeretném mondani, hanem inkább azt, hogy itt az elmúlt időszakban az Agrárminisztérium és a társszervezetek előkészítése során benyújtott törvényeinket szinte kivétel nélkül mind már az általános vita során is támogatásáról biztosította az ellenzék. Ezt köszönjük szépen. Úgy gondolom, hogy ez egy nagyon fontos lépés, hogy ebben az ágazati kérdésben nagyon sok mindenben ők is és önök is úgy látják, hogy ezekre a lépésekre szükség van, és a támogatásukat előre is köszönjük, a módosító javaslataikat pedig várjuk szeretettel. Köszönöm szépen megtisztelő figyelmüket. (Taps.)

Felszólalások:   89-110   111-136   137-154      Ülésnap adatai