Felszólalás adatai

ELNÖK: Képviselő úr, ez, azt hiszem, nem a tárgyhoz tartozik, ez téves helyzetelemzés, hogy egy független képviselő jelenleg hol van. Térjen a tárgyra!

DR. JÓZSA ISTVÁN (MSZP): Elnök úr, az LMP-s pártállás szorosan kötődik a törvényjavaslat indoklásához. (Vágó Gábor: Mégpedig hogyan?) Ugyanis azzal kezdődik a törvénymódosítás indoklása, hogy a stabil államháztartási gazdálkodás. Tehát a képviselő úr holléte, hogy átült a Fidesz soraiba, azt hiszem, ezt jelentősen befolyásolja, különös kitekintéssel az államadósság csökkentésének kérdésére (Vágó Gábor tapsol.), mert abból a helyzetből ezt sokkal eredményesebben tudja megvalósítani. Legalábbis innen így látszik az ellenzéki együttműködés jegyében.

A tartalmi kérdéseknél az, hogy az állam készfizető kezességvállalása 80 százalékról 100 százalékra emelkedik a Kavosz Zrt. által az e-útdíj fizetését szolgáló kölcsönnyújtás érdekében felvett kölcsöneiből eredő fizetési kötelezettségekre, ez úgy tűnik, hogy abba a gondolatkörbe tartozik, amit az államtitkár úr őszintén feltárt a korábbi hozzászólásában. Azt mondta, azzal kellett szembesülnie a kormánynak, hogy nincs tapasztalata arra vonatkozóan, hogy az e-útdíjfizetési kötelezettség milyen terheket fog róni és ez hány cégnek a kölcsönfelvételi kockázatát növeli meg. Magyarul, hogy mennyien fognak bedőlni. Tehát a Kavosz nem tudja vállalni még azt a 20 százalékot sem ebben az esetben, hanem azt mondja, hogy a kormány megcsinálta ezt az e-útdíjfizetési rendszert, neki, mármint a Kavosznak a tagjai felé természetesen az a feladata, hogy erre likviditási kölcsönt nyújtson.

Egyébként ez a likviditási rész nagyon nincs átgondolva ennél az e-útdíjrendszernél, ugyanis az e-útdíjat rögtön ki kell fizetni, az árbevételük pedig sokszor csak 180 nap után jön meg. Tehát ez egy teljesen helyénvaló javaslat lenne, ha úgy gondolnánk, vagy lenne rá számadat, hogy a Kavosz önmagában ennek a likviditási problémának, ami bizonyos becslések szerint több milliárdos vagy tízmilliárdos is lehet, eleget fog tudni tenni. Tehát ez egy része, azt mondom, a probléma kezelésére irányuló jó szándékú javaslat. Hogy sikerül-e ezzel megújítani vagy megoldani egyáltalán az e-útdíj bevezetése által keletkező szállítóknál jelentkező likviditási problémát, az kérdés.

Az a tétel is, ami szintén a Kavoszt kedvezményezi az előterjesztésben, hogy 2 milliárd forinttal emelkedik az állami készfizető kezességvállalás felső korlátja, 8 milliárd forintról 10 milliárd forintra. (Az Orbán Gáborral beszélgető Tállai Andrásnak:) Nem tudom, Tállai államtitkár úr mennyire lett beavatva ebbe a törvénymódosítási részletbe, mert nagy érdeklődéssel figyeli az általam kifejtett számszaki összefüggéseket. Itt tartunk, hogy a kezességvállalás felső korlátja, gondolom, a 80 százalékról 100 százalékra történő fizetési kezességvállalással is összhangban van. Tehát ez számunkra azt mutatja, hogy van egyfajta együttgondolkodás a szakmával. Az élet majd be fogja bizonyítani, hogy ez elegendő-e.

Ami a költségvetés többi módosítását illeti, hogy az önkormányzati adósság állam általi átvállalásához a hitelező befizetési kötelezettségét rendeli el 7 százalék mértékig, ennek a számítása egy kicsit különös. Ugyanis amikor a Nemzeti Bank által folyósítandó, eredetileg 2 százalék, majd 2,5 százalékra emelt kedvezményes kamat szakmai vitájára sor került, miután a Nemzeti Bank elnöke ezt bejelentette, ott kiderült, hogy az átlagos kockázat, bedőlési arány 1,5-2 százalék. Legalábbis a vállalati szférában, ahova ez a nemzeti banki csomag irányul. Tehát ehhez képest, hogy mondjuk, ötszöröse lenne az önkormányzati szféra bedőlési kockázata, és ebből számolják ki ezt a 7 százalékot, ez számomra meglepő. Meglepő, de úgy látszik, hogy valamilyen számítás kellett ahhoz, hogy ezt a bevételi összeget önök beírják ebbe a költségvetés-módosításba.

A másik az, hogy létrehozzák ezt a beruházási alapot. Ez még dallamát tekintve, azt mondhatnám, hogy amit 2011 nyarán javasoltam, hogy hozzanak létre egy ezermilliárd forintnyi fejlesztési alapot gazdaságélénkítési célra, még az önök terminológiájába, hogy önöket most Európa követi... Akár azt is mondhatnám, hogy az akkori javaslatomat önök most felkarolták, és követik egy beruházási alap létrehozása formájában. Viszont ha a részleteket megnézzük, körülbelül az a viszonya a valóságban, mint amennyire Európa most az Orbán-kormányt követi.

Tehát az ebbe tartozó beruházások köre meglehetősen sajátos, a stadionépítésekről, a Kossuth tér átépítéséről és egyéb, a listában nevesített beruházásokról van szó. Itt az államháztartásért felelős miniszter engedélyével vállalható új kötelezettség és teljesíthető kifizetés. Ez egy új elem a költségvetésben, eddig soronként volt, hogy mennyi, most költségvetési forrássá válik a gazdasági miniszter, ő mondhatja meg, hogy egy-egy költségvetési sor mellé a táblázatban mekkora összeg tartozhat. Ez a megfogalmazás gyakorlatilag ezt fedi. És az engedélyezés megadásánál figyelembe kell venni a költségvetésbe be nem tervezett, az állami vagyon értékesítéséből vagy hasznosításából származó bevételeket. Tehát úgy tűnik, hogy önök eladásból próbálják, eseti alkalommal természetesen, finanszírozni ezeket az egyébként halasztható beruházásokat. Mert hogy a Kossuth tér környékén, nem a jelenlegi állapotában, de mielőtt feldúlták volna, lehetett volna még néhány évig működni, az, azt hiszem, teljesen kézenfekvő.

Az ötödik alkalommal került sor a költségvetés módosítására. Tényleg azt lehet mondani, hogy ez egy mérsékelt szám a tavalyihoz képest. Azt kell mondanom, hogy az észrevételi részben, amint kiderült, a Költségvetési Tanács véleménye önök szerint indifferens, mi azt mondanánk, hogy vannak itt azért olyan tételek, amelyekkel egy ilyen törvénymódosításnál, a költségvetési törvény módosításánál foglalkozni kellene. Ha a Költségvetési Tanács ezzel érdemben foglalkozni tud, akkor valószínűleg nemcsak az ellenzéki képviselőknek kell elmondani, hogy a törvényjavaslat továbbra sem vezeti át azokat a reálisan várható kockázatokat, amelyek jelentősen befolyásolhatják a költségvetési célok teljesülését vagy esetleges meghiúsítását.

Már két tételről beszéltünk, az e-útdíjról és a pénztárgépek bekötésének húzódásáról. De az alapvető probléma a recesszió. Egy növekvő gazdaság esetén nem lennének ilyen gondjai a költségvetésnek.

(22.10)

Tehát egy 3 százalékos költségvetési hiány megszorítások nélkül is teljesíthető növekedési pálya esetén, ezt tehát sajnos rosszul kalkulálták be. De hasonlóképpen nyitott tétel a költségvetés megvalósulását illetően az E.ON gázüzletág megvásárlásához kapcsolódó állami kezességvállalás beváltásának kockázata, amit ugyan lehatároltak szeptember 30-ával, de annyira erős a szándék a mintegy másfélszeres áron megvenni kívánt gáztározó irányába, ami fölveti azt, hogy esetleg ez a kötelezettség tényleg a költségvetésre hárul. Hasonlóképpen kockázati tényező a telekomadóperben várható ítélet is, amit már a bevezetéskor, amikor bevezették a telekomadót, látható volt, hogy ez bíróságon megtámadható, és félő, mi, ellenzéki politikusok is nagyon félünk (Közbeszólás a Fidesz padsoraiból: Rossz a lelkiismereted!), hogy ez egy extra költségvetési terhet fog jelenteni, és szintén érinti a költségvetés stabilitását.

Nem akarok csatlakozni Vágó Gábor képviselőtársamhoz, mert az az igazság, hogy ezt a személyes hangvételt meg sem próbálom követni (Dr. Schiffer András: Ne tedd! Nem fog menni!), reménytelenebb vállalkozásba nem fogok a törvényjavaslat vitájánál, viszont érdekes összefüggés, amire ő is figyelmet szentelt, hogy szerepel a törvény indoklásában a reklámadóra történő hivatkozás. Tehát annyira hirtelen jött szembe ez a szükségszerű felismerés, hogy ma be kell hozni ide ezt a törvényjavaslatot, hogy az indoklásban még benne felejtették a reklámadót, ami egyébként még nem került az Országgyűlés elé előterjesztésre.

Összességében nem tudjuk támogatni ezt a javaslatot. Alapvetően azért nem, mert a költségvetési, jogalkotási, gazdaságpolitikai mellébeszélés újabb bizonyítéka. Gúr Nándor képviselőtársam már kifejtette, hogy az integrált adóterhelés az önök kormányzása alatt 37-ről 39 százalékra növekedett meg. Ez a 2 százalék tényleg egy 500-600 milliárd forintos többletterhelést jelent igazából valamennyi fogyasztónak - mert honnan lenne bevétele a cégeknek is meg a kormányzatnak is?

Ezt most a demagógiát mellőzve, mert a rezsicsökkentésben önök szokták gyakorolni ezt, úgyhogy nem akarom átvállalni ezt a szerepet, de a rezsicsökkentésben kalkulálható 50-60 milliárdnyi megtakarításhoz képest ez az 500-600 milliárdnyi adónövekmény, úgy gondolom, hogy érdekes összehasonlítás. A mai naptól ebben hajlandó vagyok engedékeny lenni Vágó Gábor irányába. Lehet, hogy ez 150 milliárd lesz a végén. (Vágó Gábor: 160!) Tehát 100 uszkve 160 milliárdos megszorító csomag van előttünk. Ez ki fog hatni a benzinárra, a benzináron keresztül ki fog hatni az építőanyagok árára, és egyáltalán azt mutatja, hogy mivel a recesszió, amiről önök azt mondták, hogy a világgazdasági válság következménye, bennünket beledöntöttek abba, tehát nem vállaltak közösséget azzal, hogy együttesen oldjuk meg a világgazdasági válság problémáját... - ha visszaemlékszik képviselőtársam, mi meghívtuk önöket, az első tárgyalásra eljöttek, aztán azt mondták, hogy ez a probléma a szocialista kormányé.

Ön tehát azt mondta, kedves Ékes képviselőtársam, hogy kevés áldozatot hoztunk. Önök pedig, pont az a probléma, hogy feleslegesen sok áldozatot terhelnek az országra. Olyan negatív spirálba hajtották ezzel az úgymond unortodox, de alapvetően elhibázott gazdaságpolitikával a magyar gazdaságot, amiből nemhogy kijönnének, hanem ezzel a törvényjavaslattal akár a költségvetés, akár az adóterhelések területén újabb spirálágat nyitnak meg, és a lefelé tendálás konkrét számszerű megnyilvánulásait látjuk ebben a törvényjavaslatban.

Tehát ez a nagy átverés, amit Göndör képviselőtársam már mondott, hogy kit terhel ez a módosítás és kinek kedvez, azt önök eddig nem voltak hajlandóak megmondani a magyar népnek, úgyhogy jó lenne, ha nem azt raknák a plakátokra, hogy ki hogyan teljesít, hanem a valóságot, hogy ez egy 100 uszkve 160 milliárdos megszorító csomag. Ebben benne van annak a kockázata, hogy a benzinár tovább emelkedik, benne van annak a kockázata, hogy minden terület, amivel foglalkozik... - a telefónia, a bankszektor, pénzügyi szektor, a tranzakciós illeték, egyszerűen az, hogy fölvegye az ember a fizetését.

Kérek szépen még egy percet, elnök úr.

ELNÖK: Igen, meghosszabbítom egy perccel.

DR. JÓZSA ISTVÁN (MSZP): Tehát az, hogyha valaki még egy átlagosnak sem mondható 100 ezer forintos fizetéséhez hozzájusson, amit a munkáltatója - 100 ezer forintos nettó fizetés - a bankszámlájára utal át, az rögtön 600 forintjába kerül.

A villanyszámláján nem kap ennyi rezsicsökkentési kedvezményt, mint amennyit ezzel az egy tétellel - hogy 50 százalékkal megemelik azt a pénzt, amivel fölveheti a saját fizetését - emelnek egyetlen mozdulattal, úgyhogy tisztelt képviselőtársaim, noha nagyon próbálták eldugni ezt a vitát hétfő éjszakára, úgy gondolom, hogy tisztességesebb lenne az önök részéről, ha a választóik elé állnának, megmondanák, hogy nem sikerült az a gazdaságpolitika, és ennek eredményeként most adókat kell növelni.

Ez a tény, kedves igazgató úr, nézzen szembe a valósággal! Köszönöm szépen. (Taps az MSZP padsoraiban. - Egy hang a Fidesz padsoraiból: Miről beszélsz? - Balla György: Atyaisten!)