A felszólalás szövege:

TASÓ LÁSZLÓ (Fidesz): Köszönöm szépen, kedves elnök asszony. Tisztelt Képviselőtársaim! Csak azért szerettem volna mindenképpen jelezni, hogy téves az emlékezete Keresztes frakcióvezető úrnak, mert 2006 után valóban, a napirend előtti felszólalások alkalmával nem jött be a Fidesz-frakció, azért, mert egy Gyurcsány Ferenc nevű hazudozó volt, akinek válaszolni kellett volna, és csak ezért nem jöttünk be, de a munkában egyébként részt vettünk mind a 164-en 2006-ban. Tehát csak akkor nem voltunk bent, ezt tegyük a helyére mindenképpen, nehogy a jegyzőkönyvben az maradjon meg, hogy az az állítás itt megáll, és nincsen bírálata.

A másik pedig  csak egy rövid mondatban , hogy ha a tekintélyről és a Ház méltóságáról beszélünk, hát, a síppal, dobbal, nádi hegedűvel vergődő képviselő hölgyek és urak, akik itt lepakoltak egy-két attrakciót az elmúlt években, azok azért aláásták a tekintélyét ennek a Háznak, és ha úgy gondolja, hogy ebben bármilyen módon lépni kell, örömmel leszek a társa, hogy keményebbé tegyük és világosabbá tegyük, hogy ez az országnak a háza, és úgy kell viselkedni. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti oldalon.)

TASÓ LÁSZLÓ (Fidesz): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Miniszter Úr! Elnézést kérek, csak most tudok szólni az előző javaslattal, törvényjavaslattal kapcsolatban, és egy hosszú mondatban az lenne a tiszteletteljes kérésem, hogy miniszter úr mérlegelje majd a módosító javaslatomat, amelyben arról jelzek, hogy az állami erdőkkel érintett települések esetében nem mindenhol rendelkeznek olyan területtel, ahol közjóléti célokat lehetne megvalósítani, és olyan beruházásokat tudnának létrehozni, amelyek a lakossági igényeknek megfelelőek. Ezért a javaslatom arról fog majd szólni, hogy nagy társadalmi igényű beruházásokhoz mérlegelje az agrárminiszter úr a 10 hektárnál nagyobb állami erdőterület állami tulajdonból való kikerülését is. Ez lenne majd a kérésem, köszönöm szépen a lehetőséget, hogy elmondhattam. Köszönöm, elnök úr.

TASÓ LÁSZLÓ (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Ház! Szabó Timea vezérszónoki hozzászólásával kapcsolatban szeretném mindenképpen jelezni, hogy ami abban elhangzott, az felháborító és megdöbbentő volt. Ő azzal vádolta a fideszes képviselőket, hogy magánorvosokhoz járnak. Illetve azt mondta, hogy van egy rossz híre számunkra, a fideszes képviselők és hozzátartozóik számára, miszerint a rákos betegséget csak diagnosztizálják, nem tudják gyógyítani. Tehát ezzel azt sugallta, hogy ő szeretné, hogyha ilyen helyzetbe kerülnénk (Varga Zoltán: Ez nem igaz!), ami példátlan mondat, és példátlan megközelítése ennek az ügynek, amiről most tárgyalunk.

Meg kell nézni a jegyzőkönyvben, meg kell hallgatni még egyszer. Azt mondta, hogy rossz hír számunkra és a hozzátartozóink számára. Ilyen arcátlan, vérlázító mondatokat ritkán lehet hallani egyébként. Szégyen! Én egyébként neki jó egészséget kívánok! Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)

TASÓ LÁSZLÓ (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Hölgyek és Urak! Tisztelt Jelenlévők! Magyarország 2024. évi költségvetésének beterjesztése a szokásos módon történt, bekerült az Országgyűlés elé, a tegnapi nap folyamán a pénzügyminiszter úr elmondta az expozéját, megkezdődött az általános vita, jönnek a módosító javaslatok, és lesz egy nagyon komoly vita még, és a végén remélhetőleg elfogadjuk a költségvetést. Ez ennek a folyamata, de mindenképp hozzá kell tenni, hogy ez a legfontosabb törvényhozási lehetősége az Országgyűlésnek, a legfontosabb törvénye minden évben.

Most, amikor készülünk a következő évi költségvetés elfogadására, akkor viszont számos körülményt figyelembe kell venni, ami nem szokványos.

Tudjuk azt, hogy háború van a közelünkben, és olyan körülmények kerültek napvilágra, amelyeket talán nem vettünk észre. Látható, hogy nagyon komoly pozícióvesztést szenvedett el Európa az elmúlt években, és azt is láthatjuk, hogy a tengerentúlról irányítják a folyamatokat. Nagyon nehéz ilyen közegben Magyarországnak megmaradni, és azt a karakteres kormányzati munkát végigcsinálni, amit elkezdtünk. És ezt tovább nehezíti az a probléma is, hogy Magyarországon is vannak, akik ezt a folyamatot támogatják, és nehezítik Magyarország boldogulását.

Mindenképpen szólni kell arról  többen tettek egyébként már erre utalást , hogy azok a lépések, amelyek a háború után bekövetkeztek Magyarországon, és az Európai Unió kezdeményezte, azok szerintünk elhibázott lépések voltak, de mindenesetre olyan problémákat okoztak, amelyeket nehezen lehet kezelni. Most Magyarország kénytelen egy csomó dolgot újragondolni annak érdekében, hogy azt a karakteres munkát tovább tudja folytatni, amelynek középpontjában a magyar családok állnak, a magyar érdekek állnak, a nyugdíjasaink, a vállalataink és az a magyar jövő, amit közösen terveztünk meg.

Rendkívül fontos rámutatni arra is, hogy közben sokan dolgoznak ez ellen. Nem lehet szó nélkül hagyni, hogy az országnak károkat okoznak azok, akik az uniós forrásokat próbálják visszatartani, olyan lépéseket tesznek, amelyekkel ez a folyamat erősödik is. Alkalmanként a botrányhoz is nyúlnak, próbálnak mindent kitalálni annak érdekében, hogy segítsék azokat az európai bürokratákat, akik nem Magyarország barátai. Most úgy tűnik, hogy ezek a lépések egyre inkább beérnek, és Magyarország küszködik az uniós források nélkül.

Tehát ha uniós forrásokról beszélünk, akkor mit is mondunk? 2004-ben, amikor csatlakoztunk az Európai Unióhoz, egyértelmű volt, hogy átadjuk a piacainkat, beengedjük a külföldi tőkét és azt a nagytőkét, amely Európát behálózta, ennek fejében viszont kapunk támogatásokat a felzárkózásra. Egyértelmű volt, hogy a kohéziós forrásokat azért adják, hogy sikerüljön olyan lépésváltást tennie Magyarországnak, amelytől a versenyképességünk nagyban javul. Ezek a források tehát Magyarországnak járnak, és nem adhatóak.

A költségvetésünkre visszatérve továbbra is ki kell hangsúlyozni, hogy 4 százalékos gazdasági növekedést irányoztunk elő, és reményeink szerint 6 százalékos infláció mindenképp meg fog maradni.

Tartjuk azt a 3 százalék alatti költségvetési hiányt, amely rendkívül fontos az európai mezőnyben. Hozzá kell tenni mindig, hogy Magyarország képes lett, és a következő években is képes lesz arra, hogy csökkentse adósságállományát, 69 százalékról 60 százalék környékére fogja hozni a terveink szerint 2024-ben. És hozzá kell tenni azt is, hogy Magyarországon a foglalkoztatás nagyon nagy mértékben javult, magasabb, mint az Európai Unió átlaga.

Nagyon fontos tennivalónk van, hiszen meg kell védeni a magyar családokat a megemelkedett energiaáraktól és annak a bizonytalanságaitól is. Rendkívül nagy lépések voltak, amelyek segítettek abban, hogy túl tudtuk élni azokat a nehéz hónapokat, amelyek mögöttünk vannak már. Reményeink szerint enyhülés várható, de ettől függetlenül nem lehet kiszámítani a jövőt.

Továbbra is tudjuk tartani a családok támogatását, amelyről sokan elmondták már, kinek adunk kedvezményt, milyen korcsoportoknak, a négygyermekes anyáknak, a 30 év alatt gyermeket vállalóknak, a 25 év alattiaknak, és természetesen továbbra is támogatjuk gyermekeink nevelését.

Rendkívül fontos tudni, hogy a nyugdíjasainkra is vigyázunk ugyanúgy, mint ahogy tettük eddig is, és Magyarországon számíthatnak a nyugdíjasok a reálérték megőrzésére nyugdíjaiknál. Az is fontos tény és egyértelmű eredmény, hogy ha tartani tudjuk a 4 százalékos gazdasági növekedést, akkor lehetőség lesz nyugdíjprémiumra. Hogy miért foglalkozunk ennyit a nyugdíjasainkkal? Azért, mert a szüleinkről, a nagyszüleinkről van szó, és szeretnénk, hogyha úgy tudnának élni, mint ahogy jár egy ilyen korban élő magyar embernek.

Az egészségügyről több alkalommal tettek már kijelentéseket a képviselőtársaim is, de hozzá kell tenni mindig, hogy nagy a szám, de nincs elég és nincs olyan nagy szám, amit ne lehetne és ne kellene még az egészségügyre is fordítanunk.

A kutatásról imént szólt a képviselőnő is, és azt gondolom, kell mindenképpen szólni arról, hogy a kutatási támogatás mégiscsak óriási mértékben nőtt, attól függetlenül, hogy ide is jóval több pénz kellene, és ezt senki nem vitatja. De ahhoz szükségünk van az uniós forrásokra, és ha megállapodásunk is van, akkor valamilyen módon el kell érnünk, hogy meg is érkezzen.

A magyar kormány számol az uniós forrásokkal a következő évben is. Ha jól emlékszem a számra, akkor talán 3600 milliárd forint jönne még a 2014-21-es zárásból is, ami, ugye, elszámolható lenne, ha jól emlékszem a számokra; és azt is hozzá kell tennünk, hogy Magyarország 2024-ben 692 milliárdot fog befizetni. Tehát van egy hozzájárulásunk is az európai uniós költségvetéshez, tehát nem csak kiveszünk.

És hogy miért kell az uniós forrás? Azért, mert az uniós forrás megérkezésével a központi költségvetés más elemeit tudjuk kipótolni és tudjuk kicserélni. Természetesen ezerféle helyre fel tudnánk használni, de többek között lehetőség lenne arra is, hogy a pedagógusbéreket ebből finanszírozzuk.

Nagyon fontos, hogy megkapjuk azt a hitelt is, amelyet egyébként közösen vettünk fel az Unió országaival, és most, ha jól emlékszem, akkor 770 milliárd forintról van szó, ami most járna, a következő évben arányosan, ha jól tudom. Összességében 2400 milliárd forintról van szó, ha jók a számaim.

Nagyon fontos hozzátenni: az önkormányzati szférában is akármennyi pénz van, most úgy néz ki, hogy 4186 milliárd forint költségvetési fő száma van az önkormányzati szférának, de még hozzá kell tennünk 1050 milliárd forintot, és még kellene hozzátenni legalább még ennyit, mert minden egyes településre kell a forrás és kell a pénz. Sajnos egészen nagy a különbség valóban Kelet-Magyarország, Észak-Magyarország, Közép-Magyarország és Nyugat-Magyarország között, és hozzá kell tennünk azt is, hogy nem sikerült olyan mértékben felzárkóznunk, mint ahogy reméltük volna.

Budapestről az imént hallottunk néhány fontos számot egyébként, de hozzá kell tenni azt is, hogy a magyar GDP-nek a 36,5 százaléka Budapesthez kötődik, tehát óriási erőről van szó, olyan gazdasági hatalomról van szó, amely jó egyébként, Magyarországnak használ, de figyelni kell, hogy mekkora különbséget jelent ez a mi esetünkben Észak-Magyarországon.

Észak-Magyarországon az uniós átlagnak a 47 százalékát érjük el, Budapesten ez a szám 154 százalék. Az észak-magyarországi, észak-alföldi régióban a három megyeszékhellyel együtt vagyunk 47 százalékon. Hogyha a 47 százalékot jól megnézzük, akkor ha Debrecent, Nyíregyházát és Szolnokot kivesszük, akkor 40 százalék környékén sem járnánk. Tehát mégiscsak nagy különbség van, hogy 40 százalék van az Észak-Alföldön, meg 154 százalék van Budapesten. Tehát akkor elképzelik, hogy mennyire várják a településeink az uniós forrásokat, hogy tudjunk továbblépni, hogy a településeink megtartó ereje növekedjen, a gyerekeink ne hagyjanak el bennünket.

Ezért nagyon várják egyébként Álmosdon is, a választókerületemben, hiszen kellene egy szolgáltatóház, és kellene még nagyon sok útépítésre lehetőség. Elkészült az óvodájuk, a bölcsődéjük, de nyilvánvalóan tele vannak tervekkel. Bagamérban a csapadékcsatornázást folytatni kellene, az útépítéshez pedig megint forrásokra lenne szükség, de ehhez kell a TOP-forrás, amely szintén az uniós segítséggel indulhat és kerülhet kifizetésre. Bocskaikertben szintén fontos lenne bővíteni az óvodát, a bölcsődét már sikerült, folyamatban van, és természetesen ott is útépítésekre van szükség. Debrecenben a 471. számú főútnak a debreceni belterületi szakasza most épül, de még hiányzó forrásokra van szükség, hiszen van még egy olyan hátralévő egykilométeres szakaszunk, amely nagyon nagy költségvetési igényű, és természetesen a legfontosabb eleme a nagyberuházásnak. Fontos lenne, hogy az északkeleti elkerülő szakasz megépüljön Debrecen környékén, hiszen más részein már megépült ez, és hatalmas torlódásokat jelentenek most is azok a megoldások, amelyek az első szakasz építésével járnak.

Fülöpön szükséges lenne, hogy az a hiányzó 2 kilométeres szakasz Pálháza felé megépüljön, tehát ott is megvannak a tervek az uniós források felhasználására. Hajdúhadházon és Bocskaikertben, Tégláson pedig óriási volna, hogyha a 4. számú főút négysávosítása megkezdődhetne; és természetesen megvannak a hajdúhadházi elképzelések útépítésre, csapadékvíz-csatornázásra, majd Bocskaikerten túl, Tégláson például az uszoda megépítésére. Tégláson megépülne az az uszoda, amely a Hajdúhadházi járás uszodája lenne, és 23 ezer embernek adna egyáltalán csak úszáslehetőséget.

(17.10)

Kokadon megvan a terv arra, hogy hogy tudják befejezni az útépítési programjukat. Létavértesen a kúria felújítása egyértelműen fontos eleme az uniós források felhasználásának. Nyírábrányban utakat, csatornákat kell építeni, és ott van az Eördögh-Szapáry kastély, amely sokkal jobb sorsra érdemes, jó lenne forrásokat találni a felújítására. Nyíracsádon folytatják TOP-forrásokból reményeink szerint a mezőgazdasági utak építését, és természetesen ott is van igény arra, hogy további összekötő utakat építsenek. Nyíradonyban a szennyvízcsatorna felújítása és a terep bővítése egy nagyon fontos lépés, uniós forrásokkal lehetséges csak.

Tehát ha valaki megkérdezi, hogy miért kell uniós forrásokra várnunk és miért emlegetjük ennyiszer: hát azért, mert a felzárkózáshoz uniós forrásokra szükségünk van, és az jár Magyarországnak. Nyírmártonfalván orvosi rendelőre lenne szükség. Tégláson, mint ahogy mondtam, uszodára, és természetesen ott is vannak még felújításra váró épületek. Újlétán útépítésekre, csapadékvíz-csatornázásra várnak, és természetesen Vámospércsen is rengeteg középületet kell még felújítani, de ott is ott van az iskola uszodájának felújítási elképzelése.

Tehát hozzáteszem, hogy Magyarországon az édentől keletre nehezebb az élet, sokkal nehezebben élünk. Ettől függetlenül nem adjuk fel, mert látjuk a kormány támogató szándékát. Abban reménykedünk egyébként, hogy az uniós forrásokkal együtt sikerülni is fog nagyobb lépéseket tennünk. De az idő ketyeg, az idő mindenkinek az ellensége, és ha nem kapjuk meg a forrásokat időben, akkor le fogunk maradni. Tehát amikor az uniós források visszatartásában érdekeltek a parlamenti pártok közül bármelyek is, azok Magyarország ellen tesznek, és saját régiójukat, a saját közösségüket hozzák kellemetlen helyzetbe. Szeretném kérni őket, hogy támogassák, hogy az uniós források Magyarországra megérkezzenek, és ha a költségvetést nem fogják támogatni, azt legalább támogassák, hogy a magyar vidék fel tudjon zárkózni ahhoz a szinthez, amelyre egyébként jogosult lenne, és ami az uniós források segítségével sikerülne is. Úgyhogy tisztelettel javasolni fogom mindenkinek, hogy támogassa a költségvetés elfogadását. Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormánypárti oldalon.)

TASÓ LÁSZLÓ, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Miniszterhelyettes Úr! Képviselőtársak! Magyarország Alaptörvényének nemzeti hitvallásában olvashatjuk: „Valljuk, hogy a közösség erejének és minden ember becsületének alapja a munka, az emberi szellem teljesítménye.” Ennek szellemében kezdtünk hozzá, és az elmúlt évtizedben együttes erővel létrehoztuk a munkaalapú gazdaságot, melyben a magyar vállalkozások kulcsfontosságú szerepet foglalnak el. Jelentőségük kiemelkedő a hazai gazdaság és a magyar társadalom életében, meghatározó mértékben járulnak hozzá az ország fejlődéséhez és stabilitásához. Magyarországon napjainkban a vállalkozások száma meghaladja az 1 millió 200 ezret, és benne a munkavállalók száma közel 70 százalékot ér el.

Az elmúlt bő évtized a fegyelmezett, kiegyensúlyozott és következetes gazdaságpolitikáról szólt. A 2010-ben hivatalba lépő polgári kormány egy széthullott, lerombolt gazdasági környezetet örökölt. A magyar vállalkozók a saját hazájukban csak alvállalkozók lehettek, a nyugat-európai cégek Mekkája volt Magyarország. Emlékezzünk a körbetartozások korszakára, amely abból indult ki, hogy a preferált külföldi vállalkozó cégek a magyar alvállalkozókat nyomott áron, egyébként másod-, harmadkézből tudták csak foglalkoztatni.

Csak a külföldi, tőkeerős cégek tudtak fejleszteni, versenyelőnyben voltak a kapaszkodó magyarokkal szemben, idő kérdése volt, hogy a magyar kis- és középvállalkozások tönkremennek. A külföldi cégek kivitték a profitot az országból, megvolt az európai technika arra, hogy a kelet- és közép-európai országok csak a piacaikkal és a munkaerővel vegyenek részt a nyugat-európai piacgazdaságban. Az ország államcsődközeli állapotba került és kínlódott, a segélyalapú gazdaság soha nem látott mélységekben járt. A felzárkózásnak, a gazdasági növekedésnek, a versenyképesség növelésének még a gondolata is távolinak tűnt.

A 2010 előtti kormányok időszaka alatt elszabadult a munkanélküliség, agyonadóztatták a családokat, a munkavállalókat és a vállalkozásokat. A szélsőséges és elhibázott gazdaságpolitika árát a megszorításokkal a magyar embereken és a magyar vállalkozásokon verték le. Az is világosan látszik, a képlet tiszta, ha újra egy ilyen felállásban felálló csapat ugyanezt csinálja, most sem lenne másképpen Magyarországon.

Az Orbán-kormány gazdaságpolitikáját elfogadták a magyar gazdaság szereplői, mert partnerséget és együttműködést ajánlott, kialakította az erős magyar gazdaság felépítésének környezetét. Az ország gazdasági helyzete stabilizálódott, Magyarország Európa egyik legnagyobb gazdasági teljesítményét nyújtó országa lett. Ez a sikeres foglalkoztatási fordulat példa nélküli volt az elmúlt harminc évben, lassan megközelítjük a teljes foglalkoztatás állapotát. Az elmúlt bő évtized alatt körülbelül egymillióval nőtt Magyarország munkavállalóinak száma, mondhatjuk azt lassan, Magyarországon minden második ember dolgozik. A potenciális hazai munkaerő-tartalék lecsökkent 700 ezerről a harmadára, lassan elérjük azt az állapotot, amikor nincsen és nem lesz szabad munkaerő Magyarországon.

Elmondható, az uniós tagállamok között Magyarország foglalkoztatásbővülése is a legdinamikusabban fejlődött. Az elért gazdasági eredmények letéteményese az a több százezer vállalkozó, akinek teljesítménye lehetővé teszi, hogy a magyar családok válsághelyzetben is megmaradjanak, biztonságban éljenek és még mellé teret nyit a gyarapodásra is.

A magyar Országgyűlés az előzőek értelmében a vállalkozások közösségépítő és nemzetgazdaságot erősítő tevékenységének elismeréseként a törvényjavaslatot, amelyről szó van, abban december első péntekjét, pénteki napját a magyar vállalkozók napjának tervezi nyilvánítani.

Tisztelt Ház! Hála istennek egy többen tapasztaljuk a hazai vállalkozások társadalmi szerepvállalását a közjó megvalósításában. Érdemes erre kitérni, hisz a rendszerváltozás után a gazdasági szerkezetátalakítás, a privatizáció, a kárpótlás és az állami cégek sokszor átgondolatlan, legtöbbször szándékos lerombolása után hosszú idő kellett a gazdasági élet stabilitásához. Nyoma sem volt annak a kultúrának az országban, amely világossá tette, hogy a vállalkozásoknak, a magántőkének a társadalom felé van még tennivalója, van a társadalom felé felelőssége.

Nem volt kultúrája a magántőkének, nem tudták és nem értették, hogy a jól működő társadalomhoz, akiknek lehetőségük van, a kötelező adáson kívül hozzá is lehet és hozzá kell tenni. Ennek a felelősségtudatnak a támogatója, kiemelkedő képviselője volt Demján Sándor, a rendszerváltozás utáni időszak egyik legnagyobb mecénása és nagylelkű adakozója. A vállalkozások és a társadalom kapcsolatáról elmondott, sokszor ismételt gondolatai egyben a hitvallása is volt. 24 évvel ezelőtt, mint elhangzott, a vállalkozók napjának megszervezésével indította el azt a folyamatot, amely most talán révbe ér.

Tisztelt Országgyűlés! Szeretném önöket abban is megerősíteni, hogy a magyar vállalkozások a vidéki Magyarország gazdaságának alapját is jelentik. Azért kell róluk külön is szólni, mert a helyi kis- és közepes vállalkozások általában saját maguk menedzserei, fejlesztői és innovációs szakemberei, a munkavállalók, a családok védőbástyái és a magyar vidék megmaradásának kulcsszereplői. Ők azok, akik a hazai és a helyi munkaerőt választják, a helyi óvodát, iskolát, polgárőrséget, mazsorettcsoportot, az egyesületeket támogatják. Elsősorban az ő adóforintjaikból tudnak szolgáltatásokat javítani, ellátásokat fejleszteni és a világunkat komfortosabbá tenni az önkormányzatok. Elsőként adakoznak, ha valakin segíteni kell, és jelképesen értve, ők veszik meg mindig a legtöbb tombolaszelvényt.

A vállalkozók gazdasági és társadalmi szerepének fontosságát ismerve, 2000-ben már Nyíradonyban, a vállalkozók bálján átadtuk „Az év vállalkozója” díjat, aztán ezt még több más alkalom is követte. A jegyzőkönyv kedvéért mondom el mindenképpen: néhai Szilágyi László tüzépes vállalkozó volt Nyíradonyban ez első év vállalkozója, aztán Perge György bádogosmester, Pósán György vas-műszaki boltos követte, aztán Szilágyi Zsolt, Paulik Zsolt, és sokan mások lehettek az év vállalkozói, hiszen kiemelkedő tevékenységükkel sok száz embernek adtak munkát és viselték a gondjukat.

Sorolhatnám azt is, hogy minden településen a térségünkben, de Magyarországon is vannak mecénások, vannak befektetők, vannak jólelkű támogatók, akiknek a helyi szerepvállalása nagyon fontos. Arról mindenképpen jó szólni, hogy Magyarországon ez a folyamat erősödik. Egyre többen vállalnak felelősséget és tesznek lépéseket, áldoznak forintokat, súlyos összegeket a közjó érdekében.

A legfontosabb azonban, hogy a mindenkori magyar kormány kövesse azt a modellt, amely a magyar vállalkozásokat megerősítette. Nem is lehetne aktuálisabb a törvényjavaslat, hiszen a napokban került elfogadásra az építési és közlekedési miniszter, Lázár János törvényjavaslata, ami egy fontos momentummal gazdagodik. Az új építésügyi szabályozás osztrák mintára a magyar és a helyi vállalkozásokat és azok lehetőségét erősíti meg; ez egy fontos tétel. Reményeink szerint soha nem lesz olyan, mint ami korábban volt, hogy a magyar vállalkozások hátrányban lesznek bármikor is a saját hazájukban.

Az országban 2014 óta működnek az új szemléletű munkahelyteremtő és munkahelymegtartó beruházásokat segítő támogatások, a technikai fejlesztéseket, innovációt segítő programok, hitelek, kamattámogatások, amelyek biztossá teszik a vállalkozások működését. Ez a kulcs a magyar gazdaság stabilitásához, mert jó szándékú támogatókra, adófizetőkre, mecénásokra, akiknek fontos a hazájuk, Magyarországnak mindig szüksége lesz. A magyar modell működik és garancia arra, hogy hazánk képes lesz megtartani politikai, gazdasági önrendelkezését, és nem térnek vissza az egykori, sokat kárhoztatott idők.

A gazdasági folyamatokban, az értékteremtésben alapvető szerepet betöltő vállalkozókat, akiknek munkaerőként és országépítőként széles körű társadalmi-gazdasági befolyásoló erejük van, nagyra becsüljük és elismerjük. A Fidesz-frakció jó szívvel támogatja, hogy december 1. a magyar vállalkozók napja legyen.

Kérem az Országgyűlés tagjait, a frakciókat, hogy támogassák a javaslat elfogadását. Köszönöm a szót, elnök asszony. (Taps a kormánypártok soraiban.)

TASÓ LÁSZLÓ (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! A rendszerváltoztatás utáni időszak egyik legfontosabb politikai célkitűzése volt az országrészek közötti fejlettségbeli különbségek felszámolása. Az eltérő adottságú történelmi, gazdasági, társadalmi különbségek egyre növekvő feszültséget okoztak, egy kiegyensúlyozó terület- és településfejlesztésre lett volna szükség. Ezt várták a magyar vidéken, azt remélve, hogy a másodrendűségből kitörve esélyt és lehetőséget kapunk az ország minden szegletében.

Az MDF-KDNP-kisgazda-kormány majd az MSZP-SZDSZ-kormányok időszakában a nemzeti vagyon 69 százalékát magánkézbe juttatták. Minden stratégiai ágazatunk, a pénzügyi szektort is beleértve, idegen tőkések kezébe és irányítása alá került. Ennek megfelelően csak az elérhető profit nagysága volt a mérvadó, így 1990-től kezdődően a főváros agglomerációja, Észak-, Közép-, illetve Nyugat-Magyarország dinamikusan fejlődött. 2002 után erőteljesebbé vált az északi, keleti, délkeleti és délnyugati régiók leszakadása. Itt tartanánk most is, ha a választók 2006 után 2010-ben is bedőlnek a hazugságoknak, a külföldi nyomásgyakorlásnak, és így lenne akkor is, ha a kivásárolt hazai baloldal terve szerint cselekednének, és alávetnénk magunkat a brüsszeli birodalmi szemléletnek.

A 2010-es kormány- és szemléletváltás nyomában a szükséges stabilizáció évei után 2014-től a leszakadt magyar vidékre is figyelem irányult. A Hajdú-Bihar vármegyei 3. számú választókerületben van két járás, a hajdúhadházi és a nyíradonyi járás, amely összevont tőkeerő-képesség szempontjából a 178 járás alkotta mezőnyben az utolsó tizedben van. Tehát nem csoda, önmagáért beszél, hogy fejlesztésre szorul.

A területi felzárkóztatás legfontosabb területén, a közlekedési ágazatban 2014-től új időszámítás kezdődött, az IKOP program keretében rengeteg beruházás valósult meg, és még tart napjainkban is. Az ÉKM beruházásai viszont napjainkban is, a következő hónapokban, években is garantálják a vármegye és Debrecen fejlődési pályáját.

A választókerület legfontosabb kapcsolatai a közúton kiépültek, megújultak, illetve folyamatban vannak, vasúti kapcsolatait javítják, fejlesztés alatt van a 100-as vonal, reményeink szerint el fog indulni a 110-es vonal fejlesztése is. Egy biztos, hogy a Hajdú-Bihar vármegyei településekről a megyeszékhely felé és egymás között is javultak a közlekedési kapcsolatok, biztonságban és gyorsan lehet közlekedni minden irányban.

A választókerület ötezer fő alatti településein célzottan a „Magyar falu” program segítségével rengeteg beruházás valósult meg, a területfejlesztési programok keretében pedig minden településünk nagyban tudta javítani infrastrukturális hátrányait, és segíteni a fejlesztések megvalósulását.

Bölcsődék, óvodák, iskolák, tornatermek épültek és újultak meg Álmosdon, Bagamérban, Bocskaikertben, Fülöpön, Hajdúsámsonban, Hajdúhadházon, Nyíracsádon, Nyíradonyban, Nyírábrányban, Nyírmártonfalván, Tégláson, Újlétán, Vámospércsen is. Gimnázium és szakképző épült Hajdúsámsonban és bővült Nyíradonyban, gondozási központ került kialakításra Vámospércsen, Nyíracsádon, Létavértesen.

Befejeződtek a szennyvízhálózat-bővítések Hadházon, Tégláson és Vámospércsen, Nyírmártonfalván, Létavértesen új tisztítókkal megépült a szennyvízellátó és -elvezető rendszer.

(15.20)

Megújultak és új eszközparkot kaptak a családsegítő, falugondnoki, tanyagondnoki szolgálatok, városi, községi, termelői piacok létesültek a Bocskaikertben, Hajdúsámsonban, Tégláson, Nyíradonyban, Vámospércsen, Álmosdon. Vágóhíd épült Hajdúhadházon, a gazdaságélénkítő program keretében gyepszőnyeggyár Fülöpön, szivacsgyár épült Tégláson, tejüzem Álmosdon, megújultak és bővültek az intézményeink. Megújult a Csapókerti Közösségi Ház Debrecenben, új pompájában és funkciókkal kibővítve várja a közönséget. Kulturális központ bővült és újult meg Vámospércsen. Vámospércsen megépült a Hajdú Látogatóközpont, Nyíradonyban az Erdei Harmónia Látogatóközpont. Szabadtéri színpaddal bővült Hajdúhadház, elkészült a Liget tér Debrecenben, futópályával, játékterekkel, grundokkal, közösségi terekkel várja az arra járókat, pihenni vágyókat. Energiatakarékos épületeink vannak.

Nagyon sok fejlesztésről tudnék még beszámolni, de nyilvánvalóan szólni kell arról is, hogy vállalkozásaink is megerősödtek, nagy számban éltek a munkahelyteremtés, az új munkahelyeket is létrehozó támogatások adta lehetőségekkel, a mezőgazdasági ágazatban is gépbeszerzésekkel tudták fejleszteni a versenyképességüket. Debrecen húzza magával a térséget, de minden település törekszik arra, hogy javítsa a megtartóerejét. Az otthonteremtési támogatások, a CSOK, a családtámogatások a fiatalokat segítik abban, hogy megmaradjanak a településeiken, és azt gondoljuk, hogy gyarapodni tudunk a következő években is.

Bár támadják erőfeszítéseinket és törekvéseinket, ettől függetlenül egyben vagyunk, és sokat tudunk még dolgozni a jövő érdekében. Jó úton járunk, és ehhez kellett a vidéket is értő kormány, az itt élők hűsége, kitartása, szorgalma és az önkormányzatok és képviselőtársaim együttműködési szándéka, amire a következő években és a választások után is feltétlenül számítunk. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Szórványos taps a kormánypárti padsorokban.)