Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

NAGY CSABA (Fidesz): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Ház! Készültem egy felszólalással, de azt félretettem az első 25 perc után, mert azt gondolom, teljesen más irányba ment a vita. Én csatlakoztam ehhez a törvénymódosító indítványhoz, és amikor egy képviselő csatlakozik egy törvényjavaslathoz, akkor azt megfelelően végiggondolja, és ez talán túl is mutat azon, hogy jelképesen teszi ezt. A vita mostani menetében szeretnék felolvasni az általános indoklásból, mert nagyon fontosnak tartom, hogy ez hangozzék el, hiszen ahogy hallom, látom és érzékelem, több jelen lévő képviselő ezt nem olvasta el. De tényleg csak egy rövid idézet lesz. „A magyar kormány elhivatott a magyar települések fejlődése, különösen a kistelepülések fejlesztése iránt. Ennek okán számos támogatási rendszer került kidolgozásra és megvalósításra. A kistelepülések fejlesztése érdekében a kormány meghirdette a „Magyar falu” programot, amely hazánk egyik legfontosabb intézkedéscsomagjaként többek között társadalompolitikai, fejlesztéspolitikai, nemzetpolitikai és demográfiai célokat határoz meg. A „Magyar falu” program elsődleges célja a kistelepülések népességmegtartó erejének, a vidéki, falusi élet előnyeinek erősítése, kihangsúlyozása, elősegítve a gyermekvállalási hajlandóság növekedését is. A „Magyar falu” program az élet számos területén tesz erőfeszítéseket annak érdekében, hogy megfelelő életszínvonalon élhessenek a kistelepüléseken otthont teremtők, illetve az oda vágyók lemondások nélkül teremthessék meg otthonaikat a választott kistelepülésen.”

Szeretnék még mindig a törvényjavaslathoz kapcsolódóan egy-két dolgot elmondani, s ha lehet, egy-két élményt én is megosztanék ezzel kapcsolatban. Én a „Magyar falu” programmal, illetve a magyar falvaink fejlesztésének gondolatával nyilván nem 2018-ban ismerkedtem meg, hiszen már elég régóta politizálok, de 2018-ban jutott el az ország, a rendszerváltozás óta először olyan társadalompolitikai és gazdasági helyzetbe, hogy a regnáló miniszterelnök Vajszlón egy nagygyűlésen el tudta mondani, hogy a magyar kormány a saját maga által, a magyar nép által teremtett forrásokból el fogja indítani a „Magyar falu” programot. Nem uniós forrásokból, nem kölcsönből, a saját magunk által teremtett forrásokból.

Talán ez is jelenti azt, hogy amikor önök beszélnek a magyar falvak és a vidék fejlesztésének a hiányosságairól, akkor nem egy év, nem öt év, nem tíz év és nem húsz év hiányosságairól beszélnek. Az én választókerületemben van egy olyan polgármester, aki ennek a törvényjavaslatnak szerintem örülni fog  s nem gondolnám azt sem, hogy el fognak minket kergetni, hanem nagy valószínűséggel meg fogják köszönni, hogy vannak olyan emberek, akik a vidékkel is foglalkoznak és gondolkodnak róla , aki azt mondta, hogy a tanácsrendszer óta időnként eljöttek a Baranya Megyei Tanácstól, és azt mondták ott, az Ormánság környékén, hogy gyerekek, nincs pénz fejlesztésre, így maradtok. Ő éveken keresztül ezt hallotta. Aztán a rendszerváltás után megjelentek az uniós pénzek, itt-ott cseppent egy-két dolog, de meg kell mondjam, hogy ezeket a forrásokat is olyan emberek osztották szét és találták ki, akik nem vidéken éltek. Ezeket a forrásokat mindenféle dolgokra fel lehetett használni, de a vidéki emberek mindennapi életét ezek gyakorlatilag nem sokban befolyásolták.

Az Orbán-kormány a most zajló ciklusban elindított egy vidékfejlesztési programot. Ennek során példaértékűen végignézték azt, hogy hogyan és mi módon tudnak a vidéki Magyarországnak segíteni, illetve létrehoztak egy terület- és településfejlesztési operatív programot, amit a megyék próbáltak meg koordinálni. Azt gondolom, hogy ez a két program nagyon jól működött. Ezt kiválóan, egyszer azt a szót használtam, hogy már-már a rendszerváltozáshoz képest megnézve ezeket a programokat zseniálisan megfogta a „Magyar falu” program, s azok a kollégák, akik itt dolgoztak.

A nagytudású képviselőtársaimnak, akik Budapestről próbálják a vidéki életet megfejteni, szeretném elmondani, hogy milyen olyan fejlesztések indultak el, amelyekben a „Magyar falu” program sok évtizednyi hiányt próbál meg csökkenteni. Most szándékosan ezzel kezdem: a helyi egyházi közösségi terek fejlesztésére indult pályázati kiírás, a nemzeti és a helyi identitás erősítésére, orvosi rendelők felújítására és építésére, orvosi eszközök fejlesztésére, orvosi szolgálati lakásokat lehet építeni. Itt szeretném elmondani, hogy a választókerületemben most éppen Sellyén dolgozunk egy olyan pályázaton, amivel egy Pécsről elcsábított orvost szeretnénk lehozni az igazi nagy magyar vidékre. Pályázati kiírás volt egyházi közösségi tulajdonban lévő temetők fejlesztésére, eszközfejlesztésre, belterületi közterületek karbantartására, óvodafejlesztésre, óvodaudvarok fejlesztésére, önkormányzati tulajdonú utak felújítására, temetőfejlesztésre, a falu- és tanyagondnoki szolgálat támogatására. Itt új autókat lehetett vásárolni és szolgálatokat elindítani, amire évek óta nem volt példa. Elindult a falusi útalapfejlesztés, melynek keretében a három-, négy- és ötjegyű utak vonatkozásában kaphattak forrást vidéki települések. A tavalyi adatokat mondom: tavaly 50 milliárd forint értékben 89 szakaszon mintegy 250 kilométeren valósultak meg ilyen útfelújítások. Szeretném elmondani, mérnökként is mondom, itt is sok évtizedes hiányt pótolnak ezek a programok. Azok után, hogy sok-sok évig nem volt pénze az országnak arra  s most megpróbálok politikamentesen fogalmazni e tekintetben , hogy közutakat újítsunk föl, ez a program igenis előremutató. Ez pontosan 50 milliárd forinttal több, mint mondjuk, tíz vagy húsz évvel ezelőtt.

Beszéljünk egy kicsit a falusi CSOK-ról is, mert erről is kell beszélni. Van itt egy papírom, amit most meg is találtam, amire egy-két adatot felírtam. Ez a kormány döntése értelmében 2022. június 30-ig fog rendelkezésre állni, 2486 települést érint. A tavalyi év november végéig 5 ezer család gondolta úgy, hogy vidéken fogja folytatni az életét, és január 1-jétől az 5 millió forintos áfa-visszaigénylés is kiegészíti ezt a programot.

És beszéljünk egy kicsit a konkrétumokról is! Itt több képviselőtársam nagyon sok mindent megfogalmazott. Varga-Damm Andrea azt mondta, nagyon fontos, hogy kíváncsiak legyünk egymás véleményére; ő most nyilván nincs itt. (Dr. Varga-Damm Andrea: De itt vagyok!) Ott van, nagyon jó. De azzal a stílussal, amit ön képvisel itt a parlamentben, nagyon nehéz egymás véleményére kíváncsinak lenni, mert a vitakultúrához az is hozzátartozik, hogy én elfogadom azt, hogy az ember időnként indulatosan beszól a másik képviselőtársának, de azért alapvetően mégiscsak végig kellene hallgatni a másikat, hogy mit is akar mondani. Ön olyan mondatokat mond, hogy „az évszázad javaslata”, erről mi nem beszéltünk, meg hogy „szent ügy”, erről sem beszéltünk. Azt gondolom, ezek olyan kijelentések, amelyek nem valók a vita tartalmához sem, meg talán a parlamenthez sem, de ez az én véleményem. S úgy fogalmaz, hogy „már csak ez az emberek problémája”, ilyet sem állítottunk; mint ahogy azt sem állítottuk, hogy ez az egyetlen hiányzó jóléti intézkedés, ami a kormányzásunkból még hátravolt.

Több képviselőtársam beszélt arról, hogy átgondolt fejlesztéspolitikára vágynának. Ha elolvasnák ezeket a fejlesztéspolitikai elképzeléseket és ezeknek a kormányzati döntési struktúráját, akkor azt gondolnák, hogy nekünk van ilyen, és folyamatosan ezt hajtjuk végre, és hogy ezek az intézkedések látszanak. Egy-két konkrét példát is hadd mondjak. Keresztes László képviselőtársam, aki szintén baranyai, és Pécsett éli az életét, beszélt a bicsérdi kötődéseiről. Szeretném elmondani, jelenteni neki, hogy a „Magyar falu” program keretén belül a bicsérdi rendelő vonatkozásában lesz egy eszközfejlesztés, a rendelő felújításra kerül. Bicsérden jól írtak pályázatokat, mert az ovi is felújul. Korábban évek óta küzdöttem Baranya megyei elnökként polgármester úrral azért, hogy a bekötőútra is jusson egy kis forrás, hogy legalább egy részét fel tudjuk újítani.

Ha megengedik, az előterjesztéshez visszakanyarodva beszélnék arról, hogy az identitástudat szempontjából miért is fontos ez az előterjesztés. Az a választókerület, ahol engem választottak meg képviselőnek, Baranya megye részét képezi. Az 1950-es években három település kivételével Baranya megyéhez csatolták a Szigetvári járást, plusz még egy települést Somogy megyéből. Megmondom őszintén, azóta is látjuk, érezzük és most már beszélgetünk is róla, hogy ez milyen identitásproblémát jelent a választókerületnek ezen a részén.

(12.30)

Mert egy kicsit még mindig Somogy megyéhez tartoznak, egy kicsit Pécshez tartoznak; valahogy a közigazgatásba az itt élők, az életüket itt kezdők nem tudnak beintegrálódni, és ez látszik egyébként az egész pozícióján ennek a területnek.

Ha megnézem azt, hogy az én választókerületemben, ahol 174 önkormányzat van, a Szigetvári Kórház az, amely több mint 60 települést lát el, több mint 77 ezer embert, ott van nálunk egyedül szülészet. És akkor innentől kezdve mondom azt, hogy az én választókerületemben, a Baranya megyei 4-es választókerületben van 173 olyan település, ahol ennek az előterjesztésnek, ennek a törvényjavaslatnak igenis van jelentéstartalma. És nem gondolom azt, hogy ezzel megoldottunk sokféle problémát az életben, de azoknak, akiknek fontos a helyi identitástudatuk, azt hiszem, ez az előterjesztés fontos lehet.

Nagyon fontosnak tartom azt is, és Hajdu László képviselő úrnak mondom, hogy olvassa el még egyszer a törvényjavaslatot, illetve az indoklást, mert itt nagyon sok minden önkéntes alapon történik meg: ha valaki nem gondolja azt, hogy az adatai között a származási helyét olvasni akarja, akkor ezt megteheti, ha akarja, és ez fontos neki, akkor pedig ott lesz ez az adat.

Annyit szeretnék elmondani önöknek, hogy innentől kezdve nekünk is van felelősségünk, az előterjesztést készítőknek és a támogatóknak is, hogy felhívjuk az állami bürokrácia, annak a szereplői figyelmét arra, hogy amikor az édesanyák nyilatkoznak, akkor lesz egy ilyen lehetőségük arra, hogy amikor a gyermekük megszületik, akkor a származási helyet is szerepeltessék az anyakönyvi kivonaton, mert ezt nagyon fontos dolognak tartom.

És hogy még egyszer egy kicsit beszéljek a vidéki települések fejlesztéséről: a Szigetvári Kórház nemrég kapott több mint 45 millió forintot a szülészet felújítására; 2010 és 2019 között 71 százalékkal nőtt a születések száma.

Tehát azt gondolom, hogy fontos ez az előterjesztés, fontos a vidéki embereknek és fontos az identitás megőrzése szempontjából is. Én arra kérném képviselőtársaimat, hogy a „Magyar falu” program részeként értelmezve, egy magyar kormány által elindított program részeként értelmezve fogadják el azt, hogy ez a törvényjavaslat a vidéki emberekért szól, és az ő érdekeik szerint nyújtotta be az a három képviselőtársam, aki nagyon fontos előterjesztést fogalmazott meg ezzel a törvényjavaslattal.

Kérem, hogy támogassák. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiból.  Szórványos taps az LMP padsoraiból.)