Készült: 2024.09.22.17:36:00 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

111. ülésnap (2020.03.10.), 169. felszólalás
Felszólaló Nacsa Lőrinc (KDNP)
Beosztás  
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka vezérszónoki felszólalás
Videó/Felszólalás ideje 5:53


Felszólalások:  Előző  169  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

NACSA LŐRINC, a KDNP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Államtitkár Úr! Mint volt pázmányos diák, én se mennék bele az 1635-ös események értékelésébe és az azt követő időszak utókor számára való értelmezésébe, de javaslom képviselő úrnak, hogy ezt talán még a frakciójában se vesse fel, bár ott sem biztos, hogy egyértelműen mindenki az ön által képviselt ELTE-s álláspontot fogja támogatni. (Derültség a Jobbik soraiban.  Z. Kárpát Dániel: Én elhatárolódom!  Dr. Varga-Damm Andrea: Többségben van az ELTE nálunk!) A mostani törvényjavaslatnál azt kell mondjam, hogy az egyik szemem sír, a másik nevet. Mint a Pázmány Péter Katolikus Egyetem piliscsabai kampuszán tanuló volt diák, az ottani, bár tényleg funkcionalitásukat tekintve kisebb hatásfokkal működő, ámde szemet gyönyörködtető kampusz és épületek ilyen módon történő becserélése, nyilvánvalóan itt az egyik szemem sír, hiszen az a terület, az az épületegyüttes egyrészt nemcsak sok emléket őriz  többek között a feleségemmel is ott ismerkedtem meg, de ez most lényegtelen ide , hanem tényleg, amire eredetileg tervezték azt a kampuszt, az egy jó ötlet volt. Nyilvánvalóan az elővárosi közlekedés felgyorsulásával a Budapest-központúsággal, Budapesthez ilyen közel nem lehet működtetni hatékonyan vagy ott bentlakásosan, ottélősen egy ilyen kampuszt. Mindenesetre ezért sír az egyik szemem.

A másik szemem viszont azért nevet, mert méltó elhelyezést kap a Pázmány Péter Katolikus Egyetem, a rangjának, a hírének és az oktatóinak méltó elhelyezést kap, hiszen ha megnézzük, ahogy ez már elhangzott korábban, 2010-től kezdve a magyar kormány stratégiai partnerként tekint az egyházakra. Azt gondolom, hogy az egyházak közfeladat-ellátásban végzett munkája, illetve az egyházak társadalmi munkája, legyen az hitéleti, oktatási, nevelési, közösségépítő, ápoló, gondozó, nevelő munka, mindannyiunk számára világos kell legyen, hogy ez a közösségteremtő társadalmi munka, amit ma Magyarországon az egyházak végeznek, ez egy becsülendő és hatalmas munka, amire szüksége van Magyarországnak, amire szüksége van a magyar társadalomnak, hogy becsüljük az egyházakat az ő társadalomépítő munkájukért.

Éppen ezért örvendetes, hogy 2010 óta jelentősen nőtt az állami fenntartásban lévő intézmények száma, akár oktatási, nevelési, akár szociális, akár gyermekvédelmi intézményekről beszélünk, jelentős számban kerültek át az egyházakhoz. Mi azt is gondoljuk, hogy jó helyük van ott, hiszen azt a lelki, szellemi, kulturális pluszt, amit az egyházak tudnak nyújtani, az ott lévő ellátottak, neveltek, iskolások, gondozottak, a közösség tagjai megkaphatják az egyházaktól.

(15.40)

Az egységes budapesti elhelyezés egy kiemelt szempont a mostani törvényjavaslatnál. Én ezt érzem a törvényjavaslat legnagyobb erősségének. Azt gondolom, az egységes budapesti elhelyezés tovább növelheti a Pázmány versenyképességét.

Ráadásul abban a környezetben, a Palotanegyedben, ahol egyébként a Károli Református Egyetem is található közel, azt gondolom, a Pázmányon lévő hallgatói élet, a kulturális, tudományos élet, a Károli Egyetemmel és a nem olyan messze lévő ELTE-tömbökkel közösen egy olyan pezsgő kulturális, tudományos, szellemi élet központja lehet majd, ami értéket hordoz, ami közösséget szervez, és ami, azt gondolom, minden budapestinek, itt élőnek, itt tanulónak és talán az egész országnak a javára fog válni. Így azt gondolom, a nemzetközi eseményekhez is kifejezetten hasznos a budapesti egységes elhelyezés, hiszen sokszor gondot okozott a logisztikai kérdések megszervezése különböző nemzetközi konferenciák, nemzetközi képzések, vendégoktatók tekintetében a piliscsabai kampusz vonatkozásában.

A mostani törvényjavaslat szövegében felsorolt budapesti ingatlanok a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia tulajdonába kerülnek, ő a fenntartója a Pázmány Katolikus Egyetemnek. Mindig a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke egyben a Pázmány nagykancellárja is, így azt gondolom, jó kezekbe kerül, a Katolikus Püspöki Konferencia vagy a katolikus egyház jó gazda ilyen szempontból. Az állam e törvényjavaslat értelmében ingyenesen, per-, teher- és igénymentesen adja majd át, ha az Országgyűlés is elfogadja, és akkor az egyház tulajdonába kerülnek a felsorolt ingatlanok. Így azt gondolom, az egyetemnek egy nagyon egységes, nagyon hatékony, magas színvonalú elhelyezése jön létre.

Én is azt gondolom, fontos, hogy az állam  és szerintem ez egy nagyon fontos állami feladat a következő időszakban  megtalálja a szükséges és helyes, jó funkciót a piliscsabai ingatlan, a piliscsabai kampusz és az épületek tekintetében. Szerintem kiemelt feladata lesz az államnak, a kormányzatnak a következő időszakban, hogy a piliscsabai kampuszt olyan méltó módon hasznosítsa, olyan módon kerüljön oda bármilyen intézmény is, vagy olyan módon kerüljön felhasználásra, hogy ez méltó legyen az ott eltöltött pázmányos évekhez is.

Nyilvánvalóan a KDNP támogatja ezt a törvényjavaslatot, hiszen az egységes elhelyezés, a versenyképesség növelése és a Pázmány Péter Katolikus Egyetem megerősítése mind-mind nemcsak egyházi, nemcsak akadémiai, hanem magyar érdek is. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokban.)




Felszólalások:  Előző  169  Következő    Ülésnap adatai