Felszólalás adatai

A törvényjavaslatot T/4992. számon megismerhették.

Tisztelt Országgyűlés! Tájékoztatom önöket, amennyiben a törvényjavaslat általános vitája a számvevőszéki és költségvetési bizottság ülésének befejezéséig nem zárul le, a vita a határozathozatalokat követően, második napirendi pontként folytatódik.

Most az előterjesztői expozé következik. Megadom a szót Simicskó István államtitkár úrnak, a napirendi pont előadójának, 25 perces időkeretben. Öné a szó, államtitkár úr. Megkérem képviselőtársaimat, szíveskedjenek helyet foglalni. (Megkocogtatja a csengőt.)

DR. SIMICSKÓ ISTVÁN honvédelmi minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Többször elmondtuk, de nem győzzük elégszer hangsúlyozni, hogy nehéz örökséget kaptunk elődeinktől az élet valamennyi területén, társadalmi, gazdasági, morális, mentális válságot, adósságválságot.

Nagyon kemény, megfeszített munka indult el a kormányzati területen és a parlamentben is, valamennyi tárca komoly jogalkotói munkával indult el, ma is egy fontos törvényhez érkeztünk. Megalkottuk az új alaptörvényt, az új honvédelmi törvényt, előttünk fekszik az új honvédségi jogállási törvény módosítása, és ezzel párhuzamosan folyik a hadkötelesek nyilvántartásáról szóló új törvénynek az elfogadása is. Tehát megfeszített munka zajlik, és én nagyon köszönöm a tisztelt Országgyűlésnek, hogy részt vesz ebben a munkában, és aktívan, módosító javaslatokkal, észrevételekkel, tartalmas hozzászólásokkal gazdagítja a kormány elképzelését.

Fontos állomáshoz érkeztünk ma, tisztelt Országgyűlés, tisztelt képviselőtársaim, hiszen a katonák jogállásáról, a honvédség jogállásáról szóló törvény módosítása mintegy 65 szakaszban történik meg, jelentős változást hozva a Magyar Honvédség életében.

Mindenképpen emlékezetes nap lesz ez a mai, egyrészt azért, mert egybefolyik a hétfői nappal, tehát egy folyamatos ülésezésnek lehetünk a résztvevői, ezért külön tisztelet valamennyi képviselő úrnak, akik ebben a munkában, ebben az elkötelezett hitvallásban eleget tesznek a választói akaratnak.

Emlékezetes azért is, de ezt csak zárójelben jegyzem meg, mert ma vagyok ötvenéves, tehát a születésnapom ma van (Taps és közbekiáltások: Éljen, éljen!), úgyhogy köszönöm szépen az elismerést. Nem szándékoztuk az időzítést... (Dr. Steiner Pál: Nem látszol annyinak! - Derültség.) Köszönöm a biztatást. Nem így terveztük (Az elnök csenget.), hogy november 29-én lesz a Hjt. vitája, de ez így alakult, így hozta az élet. Köszönöm szépen a biztatást és a koromra való pozitív utalásokat.

A honvédségi jogállási törvény módosítása indokolt és több célja is van. Indokolt, hiszen új humánstratégiai koncepció készült el, ennek a humán stratégiának a megvalósítását a honvédelmi tárca célul tűzte ki. Ezért mindenképpen indokolt a módosítás.

Szolgálati jogkörben több kisebb, de szerteágazó módosítást is tartalmaz az előttünk fekvő törvénytervezet. Eleget tesz a hadigondozási tevékenységgel kapcsolatos alkotmánybírósági határozat által elrendelt jogalkotási feladatnak is, továbbá a katonai nemzetbiztonsági szolgálatok összevonásához szükséges jogállási módosításokat is kezdeményezzük ebben a törvényben.

Mivel utaltam arra a bevezetőmben, hogy 65 szakaszban módosítjuk szándékaink szerint a honvédségi jogállási törvényt, ezért engedjék meg, hogy ha nem is mind a 65 szakaszt, de néhány fontosabb elemet ragadjak csak ki, tekintettel arra, hogy az Országgyűlésnek igen kemény napja van ma, ezért csak röviden szeretném ismertetni a fontosabb módosításokat. (Dr. Hörcsik Richárd: Helyes!)

A főbb, fontosabb elemek; azzal kezdeném, hogy a méltatlanság intézménye kiemelt jelentőségűvé válik ennek a módosításnak az elfogadását követően, tehát a méltatlanság intézménye önálló fejezetbe kerül.

Szeretném megemlíteni a gyermekáldással kapcsolatos élethelyzetek rugalmas kezelésének a fontosságát, a törvény erre is fontos módosításokat céloz meg.

Az alaptörvényben rögzítettük a tartalékos rendszer, az önkéntes tartalékos rendszer fontosságát, ez mindenképpen korszakalkotó és az elmúlt húsz év talán legnagyobb haderő-fejlesztési vállalkozása, ezért a honvédségi jogállási törvényben is szükség van arra, hogy az önkéntes tartalékos rendszert, ennek a szabályait rögzítsük. A műveleti tartalékos szerződéskötésének a kérdését is rendezi.

(15.00)

A címzetes tartalékos kategóriát bevezetjük; erre való utalás is szerepel a módosításban.

Szeretném emlékeztetni - és ezúttal bátorítani is - a Magyar Országgyűlés tisztelt tagjait és a sajtó nyilvánosságán keresztül valamennyi közéleti embert, hogy örömmel és szívesen látjuk őket a címzetes tartalékosi kategóriában, ezzel is népszerűsítve a honvédelem ügyét. Ezzel is fontos lépést tennénk afelé, hogy a honvédelem végre valamennyiünk ügye, közös nemzeti ügyünk legyen. Francia példára átvettük a címzetes tartalékosi kategóriát és állományt; az ügyészségi rendszer átalakításával a katonai ügyészség kikerül a Honvédelmi Minisztérium irányítása alól. Ez is fontos módosítás, és egyébként ezt is tartalmazza a jogállási törvény módosítása. A rendelkezési állomány új jogcímeinek kialakítása is indokolttá tette a Hjt. módosítását, végezetül pedig az illetménykiegészítés újraszabályozása történik a jogállási törvény koncepciójában.

Számos módosítás van még több kisebb formai és több lényegi elemben. Az időre való tekintettel csak annyit említenék meg, hogy természetesen a bizottsági hozzászólás, a frakciók hozzászólása, valamint a módosító javaslatok benyújtása mind-mind lehetőséget ad arra, hogy a törvényt még jobban áttekintsük. Bízom benne, hogy azok a módosító javaslatok, amelyek eddig is beérkeztek, valóban hozzátesznek valami többletet a kormány elképzeléséhez. Természetesen érdemben fogjuk áttekinteni a módosító javaslatokat. Szeretnék még arra utalni, hogy a törvénymódosítás benyújtását megelőzendően ötpárti egyeztetésre is sor került, és ott is döntően pozitív visszhangot váltott ki a honvédelmi kormányzat elképzelése. Természetesen voltak kritikai megjegyzések is, de úgy vettem ki, hogy a szándékkal, a célokkal összességében egyetértenek a pártok és a frakciók.

Végezetül pedig hadd utaljak arra, hogy a honvédelmi miniszter úr mondta volna el az expozét, azonban 15 órától nemzetbiztonsági kabinetülés van, így nekem jutott feladatul az, hogy az expozé fontosabb elemeit elmondjam a plenáris ülésen. Nagyon szépen köszönöm, hogy meghallgattak, és várom a támogató észrevételeket.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

ELNÖK: Köszönöm, államtitkár úr. Tisztelt Országgyűlés! Most a honvédelmi és rendészeti bizottsági álláspont és a megfogalmazódott kisebbségi vélemény ismertetésére kerül sor, a napirendi ajánlás szerint 5-5 perces időkeretben.

Megadom a szót Vargha Tamás képviselő úrnak, a bizottság előadójának.

VARGHA TAMÁS, a honvédelmi és rendészeti bizottság előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Az Országgyűlés honvédelmi és rendészeti bizottsága 2011. november 22-ei ülésén megvitatta a Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú katonáinak jogállásáról szóló 2001. évi XCV. törvény és más törvények szolgálati viszonnyal kapcsolatos módosításáról szóló T/4992. számú törvényjavaslatát, és azt 17 igen szavazattal, 1 nem szavazat ellenében általános vitára alkalmasnak nyilvánította.

Tisztelt Képviselőtársaim! A bizottsági ülésen miniszter úr részletesen bemutatta a törvényjavaslatot, amelynek célja a Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú katonáinak jogállásáról szóló törvény módosítása, egy új, hosszú távú, a Magyar Honvédség jövőjét meghatározó humán stratégia megvalósításának érdekében. Ez egy igen szerteágazó, sok témát érintő törvényjavaslat, amely a szolgálati jog körében kisebb, de sokrétű személyügyi, pénzügyi tárgyú, valamint fegyelmi és kártérítési felelősséggel kapcsolatos módosításokat tartalmaz, és módosítja, illetve kiegészíti a miniszteri rendeletalkotási felhatalmazásokat.

Tisztelt Országgyűlés! A parlament honvédelmi és rendészeti bizottsága többségének véleménye alapján az előterjesztést általános vitára alkalmasnak találjuk, és javasoljuk a tisztelt Háznak annak elfogadását.

Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Most megadom a szót Iváncsik Imre képviselő úrnak, aki a bizottságban kialakult kisebbségi álláspontot ismerteti.

IVÁNCSIK IMRE, a honvédelmi és rendészeti bizottság kisebbségi véleményének ismertetője: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! A bizottság ülésén a kisebbségben maradt képviselők mindenekelőtt erőteljesen és joggal kifogásolták azt a kapkodást, azt a hihetetlenül felfokozott, már-már követhetetlen ütemet, amit a kormányoldal diktál: a hét végén benyújtják a törvényjavaslatot, hétfőn tartanak egy ötpárti egyeztetést, majd kedden a bizottság tárgyal egy ilyen nagy jelentőségű, nagy terjedelmű, maga a benyújtó által is igen jelentősnek minősített törvénymódosító javaslatot.

Ha olyan őszinte az a szándék, államtitkár úr, hogy végre közös nemzeti ügyünk legyen, mint ahogy mondta, akkor érdemes volna ahhoz a gyakorlathoz visszatérni, ami az előző kormányzati ciklusban volt tapasztalható, hogy alapos átgondolást, kidolgozói munkát és a szakértők széles körű bevonását követően, még a törvényjavaslat tényleges benyújtását megelőzően voltak nagy jelentőségű szabályozások esetén többpárti egyeztetések, és nagy egyetértésben, konszenzussal születtek a döntések itt a Házban. Önök ennek még az esélyét sem teremtik meg ezzel a kapkodással és azzal az önhitt magatartással, hogy ugyan jó, hogy tartanak egyeztetést, de már akkor, amikor a kész szöveg benyújtásra kerül, és nincs sem érdemi idő, sem szándék arra, hogy az ellenzéki véleményeket mérlegeljék, és azokat figyelembe vegyék. Ezt javasoljuk átgondolásra és változtatásra.

A kisebbség kifogásolta azt a változást, amelyre önök készülnek, ami a szolgálati jogviszony létesítésének a felső határát eltörli. Ez nyilván abból a rendszerből következik, amit most fel akarnak állítani, ami számunkra elfogadhatatlan, ezért mi javasoljuk, hogy maradjon meg a korábbi felső korhatár.

Kifogásoljuk a kötelező pályáztatás rendszerének az eltörlését. Sokkal helyesebb, átgondoltabb, alaposabb lehet a személyek kiválasztása, ha mélyebb a merítési kör, és nemcsak arra a szűk körre vonatkozik a lehetőség, akiket esetleg kiszemelt a kinevezési joggal rendelkező vezető, hanem lehetősége van arra, hogy a pályázat útján más alkalmas személyek is látókörbe kerüljenek, és figyelembe vehetők legyenek a kinevezéskor.

Önök kiemelt prioritásnak nevezik az önkéntes tartalékos rendszer fejlesztését, ugyanakkor ebben a javaslatban az ezért járó juttatások csökkentését határozzák el, ami nincs összhangban. Persze megvan rá a magyarázat, ami szintén kifogás tárgya a kisebbség részéről: az a zsarolásnak is nevezhető szándék, ami azt helyezi kilátásba, hogy a szolgálati járadékot kapók majdani 16 százalékos adója alól mentesülhetnek azok, akik önkéntes tartalékos szolgálatot vállalnak. Igazságtalan, méltánytalan, felháborító ez a szándék; maga az is, hogy meg akarják adóztatni ezeket a jövedelmeket, és különösen az, hogy ilyen módon akarják látszatmegoldásként felmutatni, hogy lám, lám, sikerült az önkéntes tartalékos rendszert sikerre vinniük.

Kifogásoljuk a tisztjelöltek, tisztjelölt hallgatók nemzetbiztonsági ellenőrzését, ahogyan az a javaslatban szerepel, azért is, mert feleslegesnek és túlzónak tartjuk a teljes állomány nemzetbiztonsági ellenőrzését. Itt követni kellene a most érvényes gyakorlatot, hogy csak azokat vetik alá ilyen vizsgálatnak, akiknek a tervezett beosztása ezt indokolja. Különösen kifogásolható, hogy olyanokat akarnak alávetni ennek, akik más feltételek mellett kerültek be a képzésbe.

Feleslegesnek és értelmetlennek tartjuk azt a szándékot, ami a létrejövő Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat állományának a "kifogástalan életvitel" ellenőrzésére vonatkozik, hiszen nekik egy ennél jóval magasabb biztonsági előírásnak kell megfelelniük.

Illuzórikusnak tartjuk azt az életpályamodellt, amit önök terveznek bevezetni, ami egyrészt megszünteti hivatásként a katonai pályát - világosan kimondja, hogy ez nem űzhető élethossziglan -, másrészt kétséges, hogy azok az átmenetek, amelyekre önök gondolnak, a gyakorlatban megvalósíthatók-e.

Végül felháborító, elfogadhatatlan és jelentős tiltakozásunkat váltotta ki az a szándék, ami a szakszervezetek ellehetetlenítését, felszámolását, működési feltételük megszüntetését szolgálja. Ilyen alapon nem tartjuk általános vitára alkalmasnak a törvénytervezetet.

Köszönöm szépen. (Taps az MSZP padsoraiban.)

ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Most a vezérszónoki felszólalások következnek, 20-20 perces időkeretben. Ezek közben kétperces felszólalásra nincs lehetőség.

Megadom a szót Csampa Zsolt képviselő úrnak, a Fidesz képviselőcsoportja vezérszónokának.

(A jegyzői székben dr. Tiba Istvánt dr. Szűcs Lajos váltja fel.)

CSAMPA ZSOLT, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Először is a Fidesz-frakció nevében szeretnék 50. születésnapja alkalmából államtitkár úrnak nagyon sok boldogságot és erőt kívánni. Bízunk benne, hogy még 50 évet el fog érni itt a körünkben. (Taps.)

(15.10)

Tisztelt Képviselőtársaim! Mint ahogy már a bizottsági véleményben is elhangzott, ez egy rendkívül bonyolult és összetett szabályozás, amelynek nem kívánom minden egyes részletét ismertetni, inkább a főbb elemeivel szeretném megismertetni a Házat, amelynek új, egységes szerkezetét látjuk itt az asztalon.

Rögtön a javaslat elején láthatunk egy szembetűnő változást, hiszen az 1. §-ban a "tiszthelyettes" megnevezés "altiszt"-re változik. Az "altiszt" megnevezésnek pedig történelmi hagyományai vannak. A jelenleg használatos "tiszthelyettes" megnevezés a negyvenes évek legelején került be a Magyar Honvédség kötelékébe.

A javaslat a jelenlegi hatályos Hjt.-t több önálló, új fejezettel kibővíti. Úgy vélem, ezekről mindenképpen kicsit bővebben kell beszélnünk. Az egyik ilyen fejezet a XVI/A. fejezet, amely a honvéd tisztjelöltekre vonatkozó szabályokat tartalmazza. Ennek célja, hogy a honvéd tisztjelölt jogállással kapcsolatos sajátos szabályok önálló fejezetben legyenek rögzítve. A honvéd tisztjelölt a tisztjelölti szolgálat viszonya fennállása alatt a Honvéd Vezérkar főnökének közvetlen alárendeltségébe tartozó katonai szervezetnél rendszeresített beosztásban rendfokozat nélkül szolgálatot teljesít. Véleményem szerint ezen intézkedésen keresztül végleg megvalósulhatnak a hagyományos katonai értékek, az összetartozás, a magas színvonalú szellemi és fizikai képességek. Kiemelném a javaslat tisztképzéshez kapcsolódó alapelvét, miszerint a honvéd tiszti alapképzésben a tisztjelölt szolgálati viszony és hallgatói jogviszony egyszerre kell hogy fennálljon. A szolgálati viszony az ösztöndíjszerződéssel, a hallgatói jogviszony pedig a beiratkozással jön létre.

A javaslat ezzel kapcsolatban részletesen meghatározza a tisztjelölti szolgálati viszony megszűnésének feltételrendszerét, a beosztásban történő szolgálatteljesítés szabályait, a honvéd tisztjelölt fegyelmi kártérítési felelősségére, valamint a méltatlanságra vonatkozó előírásokat és jogorvoslati rendet. Az ösztöndíjszerződés szerint pedig a katonai alapfelkészítés idején próbaidőt kell kötni, és itt új elemként jelenik meg, hogy ez idő alatt le kell folytatni a honvéd tisztjelölt nemzetbiztonsági ellenőrzését is.

Tisztelt Képviselőtársaim! A javaslat XIX. fejezetében - amely tartalmazza a katonai nemzetbiztonsági szolgálatok állományára vonatkozó külön szabályokat - elsősorban technikai módosításról van szó, amely módosítás átvezetésre került a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvényből. A javaslat a Hszt. rendelkezésével összhangban álló szabályokat állapít meg. Az érintett jogainak védelme érdekében rögzíti az adatok és iratok megőrzésének idejét. Szintén új elemként szerepel a poligráfos vizsgálatra vonatkozó szabály. A javaslat szerint felvételi eljárást csak külön törvény szerinti belső és bűnmegelőzési feladatok, valamint nemzetbiztonsági ellenőrzés végrehajtása során lehet elrendelni. A kérdések köre is leszabályozott, hiszen csak a biztonsági kockázati tényezőkkel kapcsolatos adatkörökre, adatkörre terjedhet ki.

A harmadik nagy témakör, amellyel kiegészül a javaslat, a méltatlansági megállapodás. Ezt a fejezetet azért is tartom fontosnak, mert az elmúlt évben kirobbant botrányok tekintetében példának okáért a tábornokokat nem érintette a méltatlansági eljárás intézménye. A jelenleg hatályos fegyelmi felelősség fejezetből számos részt felhasznál a javaslat, de több ponttal kiegészíti. Például a javaslat meghatározza, hogy a méltatlansági eljárás tekintetében ki gyakorolja a munkáltatói jogköröket. Lehetővé teszi, hogy a miniszter, illetve a Honvéd Vezérkar főnöke a méltatlansági eljárást magához vonja.

A javaslat részletesen meghatározza a vizsgáló kijelölésére és az eljárásra vonatkozó rendelkezéseit, és tisztázza az elévülés idejét is, továbbá a szabályozás lehetővé teszi a méltatlansági eljárás során a beosztásból történő felfüggesztését, így az eljárás alá vontat a szolgálati helyről ideiglenesen távol kell tartani.

Tisztelt Képviselőtársaim! Az elmúlt percekben általam kiemelt változás csak töredéke e javaslatnak, amelynek az általános vitája most folyik. Mindezen túlmenően is tartalmaz olyan új részleteket, gondolok itt a honvéd tisztjelöltekre vonatkozó szabályozásra, amely elengedhetetlen részét képezi a Magyar Honvédség korszerű, hagyományokat tisztelő és értéken alapuló működését.

Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokból.)

ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Megadom a szót Juhász Ferencnek, az MSZP képviselőcsoportja vezérszónokának.

JUHÁSZ FERENC, az MSZP képviselőcsoportja részéről: Elnök Úr! Köszönöm a szót. Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Államtitkár Úr! Kedves vendégeink, illetve azok, akik bennünket nyomon követnek, látják és hallják e maratoni, hosszú, 2 napot egybeolvasztó ülésnapon, hogy ez az ülésnap nem más, mint a Magyar Honvédség és rendvédelem fekete napja. (Közbeszólások a Fidesz soraiból: Azta!) Fekete napja, tudniillik olyan döntések születtek, amelyekre az elmúlt időszakban nem volt példa, illetőleg olyanok készülnek elő, amelyek szintén felvetik okkal-joggal azt az aggodalmat, hogy a Magyar Honvédség iránt ez a jobboldali konzervatív kormány nem elég elkötelezett, a nemzet és a védelem ügye nem elég fontos számára.

A tegnapi nappal döntöttek a kormánypárti képviselőtársaim arról, hogy megszűnik a szolgálati nyugdíj. A szolgálati nyugdíj eredményeképpen mintegy 42 ezer embert hoztak nagyon-nagyon nehéz helyzetbe, nem beszélve az ő családjaikról. Ha beszámítják azt a 16 százalékos adót, amit rájuk majd kivetnek, akkor ez körülbelül egy évben 8 milliárd forint. 8 milliárd forintnál többet szánnak egyébként a debreceni stadionra, többet szánnak ezer más dologra. Olyan konfliktust vállalt be a Magyar Országgyűlés, amelynek - azt gondolom - hosszú távú következményei vannak és lehetnek. Nem elsősorban arra gondolok, hogy néhány ezer vagy tízezer ember méltatlankodik, és az utcára vonul, sokkal inkább arra, hogy a Magyar Honvédség és a rendvédelmi szervek életpályamodellje, amely az elmúlt időszakban igen vonzó volt, sérül, és ennek eredményeképpen néhány év múlva nagyon komoly hiánnyal fognak számolni és számolhatnak ezeken a területeken.

Fekete napja, merthogy az elmúlt időszakban a munka törvénykönyvéről beszéltünk, amely nem szólt másról, mint a munkavállalók kisemmizéséről. Azt kell mondanom, hogy Magyar Honvédségben is vannak a munka törvénykönyv által foglalkoztatott emberek, azaz róluk is szól az, hogy jogfosztottá válnak, róluk is szól az, hogy a maradék jogosítványukat is elvetették. Fekete napja ez a Magyar Honvédségnek, mert a mai napon immáron egy fél órája körülbelül döntött a parlament arról, hogy a Magyar Honvédség költségvetési támogatása soha nem látott mélységbe süllyed. Nem arról van szó, hogy fejlesztenének, nem arról van szó, hogy egy képességalapú haderőt építenének, hanem arról van szó, hogy soha ilyen alacsony szinten a Magyar Honvédséget nem finanszírozták, amely - azt kell mondanom - nagyon-nagyon komoly működési és fenntartási zavarokat fog eredményezni az elkövetkezendő időszakban.

Szomorú és fekete napja ez a mai, mert itt van egy új jogalkotási törvény az asztalunkon, amelyről ha a kormánypárti képviselőket hallgatja a kívülálló, akkor azt gondolná, hogy ez egy ilyen adminisztratív ügyeket elrendező technikai jellegű törvény, miközben alapvetően foszt meg katonákat jogoktól, közösségeiket érdekérvényesítési lehetőségüktől, alapvetően hoz nehéz helyzetbe olyanokat, akik egyébként nem szolgáltak rá arra, hogy a kormány haragját rájuk zúdítsa.

S ezen a fekete napon azt kell mondanom, hogy kicsi fény- és reménysugár és lehetőség az, hogy az államtitkár úr 50 éves. Gratulálok! Őszinte tisztelettel jó egészséget kívánok önnek. (Dr. Simicskó István: Köszönöm.) De hát mégiscsak arról van szó, hogy a jelenlegi Magyar Honvédség és a Honvédelmi Minisztérium vezetői mást beszélnek és mást csinálnak. Más az, amit megpróbálnak a társadalomnak bemutatni, erőfeszítéseiket heroizálják, olyanként állítják be a Magyar Honvédség működését, mint ami egyébként nem szolgál most már más célt, csak egyszerűen azt, hogy tisztelegjen, koronát őrizzen, manökenfiúkat öltöztessünk be egyenruhába, és ezzel megmutatjuk a társadalomnak, hogy milyen jó kis hadseregünk van, miközben azt a valódi képességet, amellyel egy szervezetnek rendelkeznie kell - a) az ország határainak védelme, b) katasztrófaelhárítás, c) nemzetközi együttműködés területén -, ezeket mind hanyagolják.

(15.20)

Nagyon nagy baj az, hogy míg korábban, és egyébként hihetetlenül nagy bírálatot fogalmaztak meg ellenzékben arról, hogy egy képességalapú haderő kiépítésének bizony vannak stációi - ahhoz kell katona, kell fegyverzet, kell gyakorlás, és szervezeti együttműködés -, nos, úgy látszik, és szemmel láthatóan van erre hajlam, hogy a jelenlegi honvédelmi kormányzat nem akar mást, de ezt viszont nagyon, hogy tudniillik a régi tömeghadseregnek legalább néhány illuzórikus elemét megpróbálja beépíteni ebbe a törvénybe, ehhez megfelelő jelképeket keres és talál, és egyébként mutatja az országnak, hogy ím, lássátok feleim, most már annyi katonánk van, hogy nagyon sok, olyan sok ember lesz majd tartalékos, hogy ihaj, egyébiránt tartalékos műveleti feladatot is fognak vállalni 60 éves pocakos emberek.

A tartalékos műveleti az a katona, kedves képviselőtársaim, akit adott esetben külföldi szolgálatra, külföldi feladatra vezényelnek. A tartalékos műveleti katona az, akinek egyébként a legkiképzettebbnek, a legsnájdigabbnak kell lenni ahhoz, hogy a feladatát el tudja akként végezni, hogy épen és egészben haza tudjon jönni.

Ehhez képest van egy kirakat, van egy álságos, magamutogató magatartás, amelynek az az eredménye, hogy egyre nő az önkéntes tartalékos katonák száma; tényszerűen nem, csak akik idáig őrző-védők voltak, azokat most beöltöztették, és holnaptól, nem fogják elhinni, a műveleti tartalékosok száma iszonyatosan meg fog nőni, előre jósolom, egyszerűen azért, mert azokat, akiket most 16 százalékos különadóval sújtanak, ebben a törvényben mentesítik az adó alól, hogyha beiratkoznak tartalékos műveleti katonának. De ez a műveleti tartalékos katona 50 évesen vállalhat ilyen szerepet, mert önök és maga a Honvédelmi Minisztérium, úgy mutatja be a szolgálati nyugdíjasokat, mint 38 éves, kommandós, életerős embereket, akik egyébként restek dolgozni - nem ilyenek! Általában a szolgálati nyugdíjasok olyanok, mint akiket egyébként Hende Csaba 1200-nyit küldött el az elmúlt hetekben a Magyar Honvédségtől, akik egyébként nagyon sokszor fizikai, egészségi állapotukban egészen bizonyosan nem mondhatóak százszázalékosnak, mentális, fizikai és egyéb problémáik vannak. És bizony az elkövetkezendő időszakban a civil pályán a munkavállalási lehetőségük a zéróhoz közelít.

Tisztelt Képviselőtársaim! Ez a törvénytervezet az átverés törvénye. Azt a mítoszt kelti, mintha a hadseregből kikerülő katonára a közigazgatás és nem tudom én, milyen más szervezetek csapnának le, és azt mondanák, hogy: de jó, hogy itt vagytok, gyertek hozzánk, vállaljatok nálunk munkát jegyzőként, pedagógusként, mérnökként és nem tudom én, micsoda. Ehhez képest az elmúlt évtizedek tapasztalata egyértelműen bizonyítja, hogy néhány vállalkozás, esetleges őrzés-védelmi karrier az, ami nyílhat az ilyen módon nyugdíjba került és a rendszerből kikerült katonák számára, miközben egyébként az érdemi munkavégzésre, kisebb városokban, kisebb helyőrségekben, lévén, ezek azért ott is voltak és vannak, alig van lehetőség.

Azaz azt állítom, hogy miközben azt mutatjuk be az országnak, hogy a pálya, a pályalehetőség szabad, és hogyha visszaidézhetem az önök általi időszakból sokszor hozott példákat, hogy tudniillik a katonai pálya egy nyugdíjasállás, akkor azt kell mondanom, tisztelt képviselőtársaim, hogy a jelen törvény lényegében lehetetlenné teszi azt, hogy nagyon sokak számára ez a bizonyos katonai pálya nyugdíjasállás legyen.

Tisztelt Képviselőtársaim! Nem szóltak róla, de ez a törvénytervezet a bosszú törvénytervezete, hiszen azokat a szakszervezeteket forgatja ki a jogaikból, egyébként sem dőzsöltek a lehetőségekben, amelyek a különböző katonai szervezeteknél az érdekképviselet minimumlehetőségét adták meg.

Tisztelt Képviselőtársaim! Önök katonákat egyenruhában masírozni maximum jó egynéhány évvel ezelőtt láttak az úton, de katonákat érdekeket kifejteni azért kell hogy lássanak. Ez egy olyan szervezet, amelyben megvan a szigorú hierarchia, megvan a fegyelmi kötöttség, ugyanakkor olyan szervezet, ahol van parancsnok, van beosztott, van munkavállaló, vannak emberek, esendőek, azaz automatikusan keletkezhetnek olyan problémák, amelyeket a hivatali rendben megoldani lehetetlen.

A szakszervezetek erre voltak képesek, de az elmúlt időszak szakszervezeti tiltakozásait önök olyan módon fogták föl akár a rendvédelem területén, akár a honvédelem területén, mintha az ez ellen a kormány ellen megnyilvánuló speciális magatartás lenne. Pedig ha látták, márpedig látták, hogy az elmúlt esztendőkben ezer példa volt arra, hogy kormánytól függetlenül képesek voltak a szakszervezetek a saját érdekeiket megjeleníteni, akkor pontosan tudnák, hogy ez az élethelyzetnek szól, és nem a kormány ellen szól, ugyanakkor az élethelyzet megoldásának nagyon-nagyon fontos képviseleti formája a szakszervezet, az együttműködés. Ezt tiltják ki, illetőleg ennek a lehetőségét szüntetik meg. Azt gondoljuk, hogy ez nagyon-nagyon nagy probléma.

Ez a törvény nem szól másról, mint arról, hogy a díszelgést már-már majdhogynem önálló haderőnemre és erre a rangra emeli. Azt látom és azt hallom, hogy a magyar katona egyik legeslegfontosabb dolga az, hogy koszorút vigyen, ott álljon az aulában, vagy éppen különböző helyeken, nagyon szépen, fegyelmezetten, katonához méltóan tisztelegjen.

Tisztelt Képviselőtársaim! Mindenütt a világon a katonáknak ez a feladata. Mindenütt a világon van ilyen feladat, csak soha nem tévesztik el az arányokat, és soha nem gondolják azt, hogy az a katona egyetlenegy feladata. Ne melegítse senkinek a szívét az a néhány fiatalember, aki ott áll a korona mellett, mert miközben mi ott sétálgatunk mellettük, ők arra gondolnak, hogy a fizetésükkel probléma van; arra gondolnak, hogy a felszereltségükkel és a kiképzésükkel probléma van; és arra gondolnak, hogy egy politikai mutatvány részesei, nem pedig arra, hogy egyébként büszke hazafiként képviselnék egy olyan nemzeti ereklye védelmét, mint amire önök nagyon sokan gondolnak. Ez nagyon nagy baj. Nagyon nagy baj, hogy akkor, amikor a kormány a különböző pótlékokat módosítja ebben a törvénytervezetben, akkor nagyon-nagyon mélyen a zsebébe nyúl, hogy ezeket az embereket megtartsa a rendszerben és ott tartsa, miközben nem fordít érdemi forrásokat arra, hogy példának okáért a kiképzést gyakorolják. Azt a kiképzést, ami nem szól másról, mint hogy hogyan kell vezetni egy harci járművet, adott esetben hogyan kell lőni, a másik három együtt hogyan tud együttműködni, és még sorolhatnám. Ez valóban költségesebb, mint a díszelgés, de meggyőződésem szerint a Magyar Köztársaság számára sokkal fontosabb, és azt hiszem, hogy az alaptörvény szelleme is azt mondja, hogy erre kellene nagyobb erőt és energiát fordítani.

Ez a törvény, tisztelt képviselőtársaim, azt kell önöknek mondanom, hogy hamiskás a tekintetben, hogy bizonyos neveket, bizonyos címeket megváltoztat, azaz azt mondja, hogy valamiféle történelmi élményt és közös történelmi identitást próbál a Magyar Honvédség elnevezéseiben is érvényesíteni, miközben olyan korszakokhoz nyúl, amelyek legalább annyira kérdőjelesek, mint az elmúlt 20 esztendő. Tisztelettel kérdezem, hogy mi a baj azzal a szóval, hogy honvéd. 1848-ban is használták, nem volt vele probléma. Most a honvédot, nem tudni, hogy miért, kicserélik közkatonára. Hogy ez mennyivel magyarosabb, mennyivel erősíti a magyar identitást, nem tudom, de az bizonyos, hogy felesleges pótcselekvés, és vélhetően a '48-as hagyományainknak bizonyos tagadása is ez a kérdéskör.

Tisztelt Képviselőtársaim! Nem jó, hogyha ilyen módon próbáljuk átrajzolni a Magyar Honvédség ethoszát. Nem jó, hogyha a Magyar Honvédség nem attól nyer erőt, hogy a magyar nép kedveli, szereti, bízik benne, egyszerűen azért, mert helytállnak, hanem azt próbáljuk bizonyítani, hogy vannak olyanfajta történelmi hagyományai, történelmi gyökerei, amelyek igazából nem a Magyar Honvédség részesei, nem teszik nemzeti intézménnyé ezt az alakulatot. Éppen ezért vitathatóvá is válik.

Tisztelt Képviselőtársaim! Ez a törvény nagyvonalú lehetőséget - mint minden törvény egyébként, amit a Honvédelmi Minisztérium benyújt - ad arra, hogy pályáztatás nélkül, egyedi döntésekkel lehessen a Honvédelmi Minisztériumban operálni. Talán nem fogják zokon venni, én ezt nyugodtan mondhatom, hogy nem szeretnék majd Hende Csaba helyében lenni majd akkor, amikor Budai Gyula utódja őt fogja vizsgálni ezekben az ügyekben, tudniillik a történet mégiscsak arról szól, hogy ami idáig átlátható, nyilvános és ellenőrizhető volt, amit egyébként adott esetben lehetett is kérdőjelezni, most abszolút miniszteri hatáskör.

(15.30)

Nem jó, ha egyébként kialakult rendszereket, pályáztatási feltételeket változtatnak meg, no pláne olyan helyeken, ahol azt kell mondanom, hogy a párthovatartozás és lojalitás nem szabad, hogy sokat számítson, mert egy Honvéd Kórház osztályvezető főorvosánál nagy valószínűséggel fontosabb az, hogy értsen az agysebészethez, már ha odamegy, mint hogy egyébként milyen párthoz vonzódik. Azaz azt gondolom, hogy a pályáztatás intézményét nem szabadna kiirtani a Magyar Honvédségből, és azt gondolom, az az irány, amit ez a törvény megfogalmaz, helytelen.

Tisztelt Képviselőtársaim! A törvénytervezetben az szerepel, hogy a Honvédelmi Minisztérium vizsgáltatna mindenkit nemzetbiztonsági szempontok alapján. Szeretném önöket tájékoztatni, hogy a Magyar Honvédség alkalmazottai egyébként átesnek ilyenfajta vizsgálaton, de most ez kiterjesztődik és még erősebb lesz, illetőleg egy újabb elem is bekerül, ez pedig a magatartás-vizsgálat szolgálat közben. A nemzetbiztonsági szolgálatoknál egy olyan eljárást ír elő - a katonai nemzetbiztonsági szolgálatokról beszélek -, amely az életvitel folyamatos ellenőrzésére és vizsgálatára adna lehetőséget. Van ezzel egy nagy baj, hogy a nemzetbiztonsági szolgálatok munkatársai "C" típusú vizsgálaton estek át, amely jóval erősebb egy egyszerű életvitel-ellenőrzésnél, miközben, azt gondolom, hogy számos helyen indokolt és fontos a nemzetbiztonsági ellenőrzés. Nagyon sok olyan beosztás van, ahol bizalmas információkkal, olyan adatokkal dolgoznak, amelyek indokolttá teszik, hogy az adatkezelőket folyamatosan ellenőrizze a mindenkori hatalom, teljesen természetes és normális. Kiterjeszteni nem feltétlenül indokolt, ráadásul duplikálni egy gyengébb változattal olyan helyen, ahol erre egyébként erős jogosítványok vannak, az pedig álláspontunk szerint nem feltétlenül helyes és nem feltétlenül elfogadható.

Ebbe a körbe tartozik a közszolgálati egyetemre jelentkező katonai hallgatók nemzetbiztonsági ellenőrzése. Pontosan tudom és értem azt a fajta szándékot, ami azt mutatja, hogy jó tudni azt, hogy a hallgató honnan jön, milyen értékeket képvisel, és milyeneket fog majd akkor, amikor kiképezzük katonává. Ugyanakkor ez a pályaválasztás, az egyetemi lét a leendő katonai pályán való munkának egy olyan elfogadhatatlan entrée-ja, amit egészen bizonyosan javasolnánk újragondolni és átértelmezni.

Befejezésül, tisztelt képviselőtársaim, azt szeretnénk mondani, hogy ez a törvény arra tesz még kísérletet, hogy a jelenlegi működő rendszerben stabilizálja, illetve röghöz kösse a mostani szolgálati viszonnyal rendelkező katonákat, nevezzük őket honvédeknek, de talán helyesebb, ha szerződéses katonáról beszélek. Az elmúlt időszakban és az előző törvénynek az egyik nagyon fontos passzusa és szemléletben óriási nagy megkülönböztetője e pontnak az volt, hogy mi azt állítottuk és azt gondoljuk, hogy a szerződéses katonai szolgálat nem egy életfogytig tartó szerep. Egyszerűen azért, mert mint ahogy a balettművészeknek van kifáradási, kimerülési korhatára, ha tetszik, amortizációs ideje, ugyanúgy igaz ez a katonákra, nem lehet szerződéssel életfogytig a rendszerben tartani katonákat, mert ha ott tartják, akkor a képességeket veszejtjük.

Mi azt gondoltuk - és az volt a koncepció lényege -, hogy 15-20 év után, ha 18-20 éves ember vállal ilyenfajta katonai szolgálatot, az gyakorlatilag menjen vissza a civil életbe, merthogy még eléggé vitális ahhoz, meg eléggé erős és már bölcs és felkészült, hogy a civil életben bármilyen szakmát, pályát választhasson, viszont már nem elég aktív, nem elég erős ahhoz, hogy azokat a feladatokat ellássa, mint amelyek egy katonának feltétlenül szükségesek. Az a fajta lehetőség, amely most eltörli ezt a húsz évet, azt jelenti, hogy korosodó, ne haragudjanak, az ezzel járó biológiai jegyeket felmutató katonákkal rendelkezünk, sok 60-as, 62-es, 64-es hadiruházatra lesz szükség, miközben azt gondolom, hogy alapvetően mégiscsak a fizikai, szellemi állóképesség és a felkészültség a legeslegfontosabb követelmény a Magyar Honvédség katonájával szemben, és ezt a legeslegfontosabb kötelezettséget ez a törvénytervezet nem írja elő, hanem sokkal inkább ideologizál és a múltba fordul, ezért támogatni nem tudjuk.

Köszönöm szépen. (Taps az MSZP soraiból.)

ELNÖK: Köszönöm. Tisztelt Országgyűlés! Megadom a szót Básthy Tamás képviselő úrnak, a KDNP képviselőcsoportja vezérszónokának.

BÁSTHY TAMÁS, a KDNP képviselőcsoportja részéről: Elnök úr, köszönöm a szót. Tisztelt Országgyűlés! Talán megbocsátják nekem, ha ezt a fontos törvényjavaslatot tárgyalva egy személyes megjegyzéssel kezdeném (Közbeszólás az MSZP soraiból: Hány éves vagy?), hiszen katonacsaládból származom, édesapám katonatiszt volt annak idején, aki tízéves korától készült a katonatiszti pályára, majd a Ludovika Akadémia tanára volt, világháborúban zászlóaljparancsnok, a világháborút követően pedig három nyelvet tudó akadémiai tanárként segédmunkás volt, fizikai munkakörökben, tizenhat munkahelyen. Talán ha lett volna egy, a honvédek jogállását biztosító, védő, szabályozó törvény, amit tiszteletben tart a szocialista évtizedekben az akkori rendszer, akkor más lett volna a sors, a mi sorsunk is, talán nekem is más maradt volna meg a honvédségről, a katonaságról. Így ami megmaradt, az viszont bennem él életem végéig, az a mélységes tisztelet az egyenruha iránt, amit édesapám érzett már akkor is, amikor segédmunkási gúnyába öltöztették, és az a helytállás, ami a katonának a sajátja volt, és ami nem foglalkozássá tette a katonát, hanem ahogy akkor nevezték, hivatássá. Ezért volt hivatásos katonatiszt még akkor is, amikor ezért nagyon súlyos elmarasztalás járt.

Tehát nagyon-nagyon fontos területet magába foglaló törvény áll előttünk, talán még jelentősebb is békeidőben, mint gondolnánk, hiszen a magyar honvéd, a magyar katona a mai körülmények között, a mai szövetségesi rendszerben a magyar nemzet, a Magyar Köztársaság szószólója mindenhol, ahol missziót teljesít, ahol kötelezettségeinek megfelel.

Ugyancsak nagyon nagy változásokat jelent az új alaptörvényünk, amelynek megfeleltetni kell ezt a mai honvéd jogállást. Az előbb szólóval kapcsolatban: igenis a honvéd nem kicsi, nem alacsony, az egy nagyon magas, megtisztelő kifejezés, de ezt nem a közkatonára értjük és kell értenünk, hanem mindenkit a tábornoktól kezdve a közkatonáig a "honvéd" szó gyűjtőfogalma alatt kell tisztelnünk. És azért is kell tisztelnünk, mert, édesapám példájára hivatkozva mindig, a katona eszményképét előttem úgy állította fel, ahogy a pompeji katonát a történelem megőrizte: az ásatásokból valamennyien tudjuk talán, hogy az ásatások kapcsán előkerült a pompeji katona állva maradt, lávával, porral, hamuval beterített, mumifikálódott maradványa, aki az őrhelyét nem hagyta el a lávazuhatag közepette sem.

Amiért erre utalok, az nagyon kiemelten, pregnánsan megjelenik a törvényben a "méltatlanság" fogalmának a bevezetésével, hiszen a hivatásos katona, a szolgálatát teljesítő katona nem magánemberként válik méltatlanná adott esetben, sokkal nagyobb a felelőssége a társadalom iránt az átlagosnál, mert méltatlan cselekedetével, tettével az egész közösségre hozhat szégyent, amelynek az egyenruháját viseli. Tehát az egyenruha iránti megbecsülést is kell tanúsítania a méltatlanság feltételezésével, elvárásával. Nagyon fontos résznek tekintem, hiszen kisgyermekkoromtól kezdve és a mai fiatalok számára is a katonapálya, a katonahivatás egy felemelő, az egy egészen kivételes férfi pályafutást jelentett, "Tüzoltó leszel s katona! / Vadakat terelő juhász!" - ahogy a költő mondta.

(15.40)

De ebbe a körbe ma bekerültek a modern kor hős asszonyai, hölgyei is, akik a katonai hivatást választják, és ennek is meg kell feleltetni ezt a modern, jogállásról szóló törvényt. Mert az egyenruha, ha hölgyet rejt, akkor is elsősorban egy potenciális vagy valóságos édesanya tisztelendő benne, és ennek megfelelően kell alakítani az ezzel kapcsolatos törvényeinket is, hogy (Dr. Vadai Ágnes közbeszól.) a legfontosabb, a legalapvetőbb hivatását a nő a katonai egyenruhában is maradéktalanul tudja teljesíteni, és elsőként tudjon ennek az elvárásnak is megfelelni.

Ugyancsak nagyon fontosnak tartom és tarthatjuk azt, hogy a közszolgálati egyetem és a képzés, amelyet a katonáink kapnak, arra jogosítja fel őket, hogy nemcsak háborús viszonyok között és nemcsak külszolgálat esetén, hanem békeviszonyok között is a civil szférában megtalálják az életpályájuk kiteljesítését, és azt a lehetőséget, hogy ne "obsitosként", hanem teljes élettartamukban hasznára válhassanak a köztársaságnak, Magyarországnak, és kamatoztathassák azt a tudást, amit nem törvényszerű, hogy valaki 40-50 éves korában az enyészetnek adjon át. Erre is nagyon jó lehetőséget ad részint a törvény, részint az az új tartalékos rendszer, amely bevezetésre és kiteljesítésre kerül.

Összességében azt mondom, hogy ez a törvény egy olyan törvény, és egy olyan nagyon-nagyon fontos lehetőség és biztonság, amit a katonáinknak, honvédjeinknek maguk mögött kell hogy tudjanak ahhoz, hogy egy biztos életpályát tudjanak teljesíteni, amelyet nem kizárólagosan a katonai életben, hanem a civil életben is úgy valósíthatnak meg, hogy ezzel hasznára váljanak hazájuknak.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti oldalon.)

ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Megadom a szót Jámbor Nándor képviselő úrnak, a Jobbik képviselőcsoportja vezérszónokának.

JÁMBOR NÁNDOR, a Jobbik képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! A T/4992. számú törvényjavaslat a Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú katonáinak jogállásáról szóló 2001. évi XCV. számú törvény és más törvények szolgálati viszonnyal kapcsolatos módosítását tűzi ki célul.

A módosítások időszerűségét nem vitatjuk. A törvénynek alkalmasnak kell lennie a honvédséget érintő, hierarchikusan működő szolgálati és egyéb jogviszonyrendszer fenntartására és működtetésére. Ezen belül meg kell feleljen a honi kihívásoknak, valamint a NATO-tagságból eredő nemzetközi vállalásból származó kihívásoknak. Ebben a körben a törvényhozás felelőssége, hogy megfelelő szabályozó törvényt alkosson és fogadjon el.

Néhány, a tartalomra csekély jelentőséggel bíró módosítótól eltekintve a módosító indítvány újra kívánja szabályozni az állomány létszámát, az érdekképviseletek működésének feltételeit és módját. A törvényjavaslat 2012. január 1-jétől 2013. január 1-jéig tervezett honvédelmi változások törvényi előkészítésével, azok megalapozásával a nemzeti hagyományokra épülő megnevezésváltozáson túl - tiszt, altiszt, közkatona s a többi - az alábbi fő területekre koncentrál: érdekvédelem, szakszervezet; önkéntes tartalékos szolgálat szabályai; katonai tiszt- és altisztképzés jogviszonyai, szabályai; a tervezett új katonai nemzetbiztonsági szolgálatok jogállási, működési alap-jogszabályai; illetve néhány új szervezet - koronaőrség, palotaőrség - pótlékrendszere. Előrevetíti a közszolgálati átjárhatóság szabályrendszerét a közszolgálati pályán tartás érdekében. Figyelembe véve az egy év időtartamú hatályosságot, valamint a javaslat tartalmából adódóan értelemszerűen hiányzó anyagi hátteret, javaslatainkat, kifogásainkat elvi alapon tudjuk meghatározni.

Az érdekvédelem és szakszervezetek tekintetében a javaslat különválasztja az érdek-képviseleti szervek és a szakszervezetek jogosítványait, működési formuláit. A szétválasztással egyetértünk, néhány általános meghatározás pontosítása után.

Az ágazati érdekvédelmi tanács létrehozását támogatjuk, de jogosítványait nem tartjuk kielégítőnek. Az itt megfogalmazott élet- és munkakörülmények, foglalkoztatási feltételek természetesen igen fontosak, de a névből adódóan is - ágazati érdekegyeztetés - kevésnek tűnnek. Itt a teljes ágazat - hasonlóan az egészségügyi kamarához, a gazdasági kamarákhoz - átfogó kérdései lennének a fontosabbak: feladatrendszer, képességek, létszám, fegyverzet, diszlokáció, társadalmi bekötöttség, és még jó néhány átfogó honvédelmi kérdés.

Hazánk közigazgatásában az egyetlen olyan ágazat a honvédelem, amelynek semmiféle társadalmi kontrollja nincs. Senki nem tudja, hogy tíz harckocsi sok vagy kevés, milyen a viszonyszám a hazánkhoz hasonló országokhoz, esetleg azt, hogy mi kellene egy optimális megközelítő védelemhez egy esetleges társadalmi vagy természeti katasztrófa során.

Meddig tűrjük még, hogy vicces kedvű újságírók élcelődjenek az egyébként világszínvonalon képzett magyar katonák tehetetlenségén, ami nem rajtuk, hanem a rendszer hiányosságain múlik?

Nem feltételezve a jelenlegi honvédelmi vezetésről, de a javaslat megengedi, hogy a miniszter az érdekegyeztetésben részt vevőkkel saját belátása szerint kössön megállapodást, azaz, ha valamelyik fél túl kemény, kritikus, akkor nincs megállapodás. Volt már rá példa.

Az Országos Közszolgálati Érdekegyeztető Tanácsban a honvédelem elenyésző szerepet tölt be. Ennek két oka van: egyrészről a katona, a katonai szervezet létét meghatározó jogi környezet, másrészről az elenyésző létszáma.

A két szervezeti forma - érdekvédelem és szakszervezet - tagjaiban és működési feltételeiben is jól elkülöníthető. Míg a szakszervezet a vezetőit és a tagjait tekintve is a tényleges állományból tevődik össze, működésüket maga a szolgálati hely biztosítja, addig az érdekvédelem kiterjed összefoglaló néven minden igényjogosultra, azaz hivatásos, szerződéses, tartalékos, közalkalmazott, köztisztviselő, magánnyugdíjas, címzetes tartalékos és családtagjaik részére is. Ezért kell ezeknek a szervezeteknek külön munka- és anyagi feltételt biztosítani a tevékenységükhöz.

Az önkéntes tartalékos szolgálat rendszerének bevezetését, annak törvényi szabályozását csak üdvözölni tudjuk; végre, és reméljük, hogy végleg megszűnt az a tarthatatlan állapot, ami csak néhány ezer fő számára írta elő a hon védelmét.

A bizottsági ülésen megismertük az állampolgárok felesleges zaklatásának elkerülésére vonatkozó törekvést, valamint azoknak a társadalmi csoportoknak a feltérképezését, ahol a jelenlegi gazdasági lehetőségeink a legkisebb terhet kapják. Idetartoznak a volt kiképzett katonák. Már korábban említettem, hogy nem látjuk tisztán a megvalósítás szervezőinek, a bevonulás hátterének anyagi forrásait, de ez nem a jelen javaslat tárgya.

A katonatiszt- és altisztképzés: a javaslat mindkét képzési formához igen magas szintű követelmények mellett kellő jogi hátteret biztosít. Fenntartásaink ismételten a törvényben nem láthatókra irányulnak. A törvényből is kitűnik, de a tapasztalatok is azt mutatják, hogy egy, a haza számára rendkívül értékes tiszt vagy altiszt teljes értékű készenlétéhez, beleértve a minimális gyakorlati tapasztalatot is, hat-tíz évre van szükség. Adódik a kérdés, van-e ekkora előrelátásunk a haderő fejlesztésében. Ha ez az előrelátás megvan, miért kell az Országgyűlésen túl a kormány hatáskörét is kiterjeszteni a javaslatban több helyen is a hadsereg létszámcsökkentésére?

Javaslatunk szerint, amit a honvédelmi törvény is tartalmaz, a hadsereg részletes bontású létszámát, képességeit, főbb fegyverzetét az Országgyűlés határozza meg sarkalatos törvényben. Ha továbbra is az éves költségvetés lehetőségei szerint toldozzuk-foldozzuk a hadsereget, akkor nem lehet előre látható oktatást-képzést szervezni.

(15.50)

Katonai nemzetbiztonsági szolgálatok: a javaslat e területen csak az alapokat tartalmazza. Tevékenységük specialitása miatt - nagy részben fedett - belső szabályozóik külön kerülnek meghatározásra. Amennyiben tervezett összevonásuk nem érinti a szakmai területeket, csak egységes háttértámogatást, közös logisztikai ellátást biztosít számukra, összevonásukkal egyetértünk. A vezetőváltásokkal kapcsolatban csak egyetlen megjegyzésünk van, és ez nem csak a hadsereg titkosszolgálataira vonatkozik. Jobb sorsra érdemes országokban a titkosszolgálati minisztereket és egyes ágazati vezetőiket nem szokták évente cserélni. Ha ez folytatódik, az már minden, csak nem titkosszolgálat.

Végezetül a pótlékmódosításokra térnék rá. A bevezetett új pótlékvilla - 50 és 150 százalék között - az új szervezetnél indokolt; koronaőrség, palotaőrség, sugárzó és vegyi anyagokkal foglalkozók. A korábbi munka-egészségügyi és fokozott igénybevétellel járó pluszterheket igyekszik kompenzálni. A törvényjavaslatból nem látszik, de feltételezzük, hogy az adott szervezeteknél csak a végrehajtó állományra vonatkozik, és nem kapják a más munkakörben dolgozók. A pótlékok kapcsán javasoljuk a tervezett, 2013-tól életbe lépő új törvényben nemcsak a fokozott igénybevétel miatti pótlékokat, hanem a tudásalapú pótlékot is fejleszteni. Ilyenek lehetnek: több járművezetői jogosítvány, több fegyver kezelésére való képesség, több katonai szakma, több eszköz- és gépkezelői vizsga, egyes szakmák mesterfokozata, nem utolsósorban az úgynevezett tapasztalati pótlék.

Mint ahogy említettem, a törvény alapvető célkitűzésével egyetértünk, de meg kell jegyeznem, hogy számos olyan paragrafust és bekezdést tartalmaz, amelyeket újra vagy tovább kellene gondolni. Ehhez kapcsolódó módosító javaslatokkal fogunk élni.

Köszönöm a figyelmüket. (Taps a Jobbik soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Megadom a szót Dorosz Dávid képviselő úrnak, az LMP képviselőcsoportja vezérszónokának.

DR. DOROSZ DÁVID, az LMP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Államtitkár Úr! Engedje meg, hogy a magam, illetve az LMP-frakció nevében boldog születésnapot és további sikeres munkát kívánjak önnek.

Ami pedig az elénk terjesztett törvényjavaslatot illeti, ez egy valóban nagy átalakításokat célzó, valóban nagy rendszert érintő módosítás. Amit az elmúlt nyolc, illetve most már kilenc évről mondott, ezekbe a fejtegetésekbe inkább nem mennék bele, ezt a meccset meghagyom önnek, illetve szocialista képviselőtársaimnak. Ezt önöknek kell lejátszaniuk.

Ami pedig az önkéntes tartalékos rendszer dicséretét illeti, nos annak a sikerét valójában csak néhány év múlva tudjuk meglátni. Ez egy olyan hosszú távú döntés volt és egy olyan hosszú távú terv valósult meg ezzel, amelynek a sikerét vagy bukását szerintünk néhány hónap után még nem lehet látni. Úgy gondolom, csak néhány év múlva fogjuk tudni eldönteni, hogy ez végül is pozitívan vagy negatívan befolyásolta-e a Magyar Honvédség működését.

Kifejezetten örülünk annak, hogy a rendvédelmisek körében - a holnapi vitanapon tárgyalandó változtatások közül a magyar rendvédelmi karra utalok - ez a förmedvény a honvédelmi szférában nem valósult meg. Nem tudom, hogy ezt kinek kell megköszönni, kinek a munkáját dicséri, az önét vagy miniszter úrét, de ezért szerintem az összes honvéd, illetve mi, parlamenti pártok is hálásak lehetünk. Bár nagyon reménykedünk abban, hogy a polihisztor Rogán Antal az utolsó pillanatokban egy zárószavazás előtti módosítóval nem fogja megteremteni ennek a lehetőséget. Kérem, majd erősítse meg államtitkár úr, hogy ez nem áll a honvédelmi tárca szándékában, illetve ezt nem szeretné megvalósítani.

Ami magát a törvényjavaslatot illeti: vannak olyan részei, amelyekkel egyetértünk, és vannak olyan részei, amelyekben pontosításokkal fogunk élni. Érzékeljük a problémát. Mi egy olyan honvédségben gondolkodunk, ahol a honvédeknek egyre több jogosítványuk van, ahol a felettesekkel, illetve a munkáltatóval szemben egyre több jogosítványuk van, és ezeket a jogosítványokat nem elvesszük, s ugyanígy nem vesszük el a szakszervezetektől sem. A hajnali, illetve reggeli-délelőtti vitában elég világosan kifejtettük, hogy ugyanúgy, mint a munka törvénykönyve hatálya alá tartozó munkavállalóknál, a honvédségnél is a honvédek jogainak a kiterjesztésében vagyunk érdekeltek, vagy legalábbis a jelenlegi jogosítványok megtartásában, nem pedig azoknak az elvételében és megkurtításában. Erre vonatkozó módosító javaslatokat fogunk beterjeszteni.

Ami az elnevezéseket illeti - például hogy tiszthelyettesből altiszt lesz -, ezeket mi el tudjuk fogadni, ezeket nem gondoljuk olyan ideológiai ütköző terepnek, amin meg kéne ütköznünk. Legfeljebb annyit tudunk hozzátenni, hogy azt a régi mondást, hogy a hadsereg gerincét a tiszthelyettesek képzik, át kell majd altisztté faragni, illetve azzal kell kiegészíteni.

Ezek alapján jelen pillanatban azt tudjuk mondani, hogy irányában támogathatónak tartjuk a javaslatot, viszont vannak benne olyan pontok, amelyek mindenképp javításra szorulnak. S kifejezetten szeretném még egyszer hangsúlyozni, hogy nagyon örülnénk, ha még a törvény lezárása előtt sem kerülne be az a munkavállalókat és a szakszervezeteket kifejezetten hátrányosan és jogtipró módon megváltoztató javaslat, ami a rendvédelmi dolgozók körében sajnálatos módon meg fog történni.

Köszönöm szépen. (Taps az LMP soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! A vezérszónoki felszólalások végére értünk. Most az írásban előre jelentkezett képviselőknek adom meg a szót. Elsőként - mivel egyedül van bent a teremben az írásban előre jelentkezettek közül - Vadai Ágnes független képviselő következik. Öné a szó.

DR. VADAI ÁGNES (független): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! A Demokratikus Koalíció nevében szeretném kifejteni az álláspontunkat erről a törvényjavaslatról. Azzal szeretném kezdeni, hogy államtitkár úr születésnapja ellenére - amihez szívből gratulálok és további jó egészséget kívánok neki - nem tudok kíméletes lenni. Önök kormányra kerülésük óta a hadsereget leépítették, ami meg megmaradt, azt tönkretették, amire pedig azt mondták, hogy építették, azt virtuálisan építették. Ami a jogalkotási folyamatot illeti, az pedig egyértelműen egy fércmunka, ezt nyugodtan mondhatom. Többen fölhívták már a figyelmet az átnevezések kapcsán.

Nézzük meg az új javaslatot! Talán szerencsésebb lett volna, ha egy átfogó keretbe foglalt új Hjt.-t terjeszt az Országgyűlés elé a kormány - erre lett volna ideje is és lehetősége is -, mint hogy ilyen módosításokkal hajtja végre az átalakítást. Azért sem jó, hogy most már egy éven belül a második módosítás van előttünk, mert ez egy jogállási törvény, amely a katonák alapvető életét határozza meg. Egyébként amikor ellenzékben voltak, akkor képviselőtársaim mindig kritizáltak bennünket azért, hogy Hjt.-módosítást hoztunk be a Ház elé, még akkor is, ha az konkrétan növelte a katonák jövedelmét és jobbá tette az életüket, ami erről az átfogó módosításról nem nagyon mondható el.

Éppen ennek az összevissza való módosításnak a következménye az, hogy elég sok ellentmondás van már az értelmező rendelkezésekben is. Kifejezetten örültem, amikor azt láttam, hogy az eredeti Hjt. 2. §-át kezdi el módosítani ez a törvény. Gondoltam, hogy az értelmező rendelkezések kapcsán végre választ kapok arra a kérdésre, amit több hete próbálok megtudni - e Ház falai között és egyéb formában is -, hogy tessék már nekem definiálni az önkéntes védelmi tartalékost, az önkéntes műveleti tartalékost meg a potenciális hadkötelezettet, mert ezt nem nagyon sikerült az elmúlt időszakban sem a honvédelmi törvényben, se ebben a törvényben világossá tenni. Azt sikerült megmondani, hogy ezeknek az embereknek mi lesz a feladatuk, de hogy ezek konkrétan kicsodák, az sem a honvédelmi törvényben nincs benne, pontosabban ahogy a honvédelmi törvényben például a potenciális hadkötelezett szerepel, az teljesen ellentmond annak, amit Simicskó államtitkár úr múlt héten az általános vitában elmondott a honvédelmi nyilvántartással kapcsolatos törvényjavaslat vitája során. Tehát azt gondoltam, ha elindul az értelmező vita, akkor egy kicsit okosabbak leszünk és világosan fogjuk látni, hogy pontosan kikre gondolnak a honvédelmi törvényben vagy a jogállási törvényben, de ezt a problémát nem sikerült megoldani.

Aztán rögtön utána következett az, hogy éppen ezeknél az értelmező rendelkezéseknél hatályon kívül helyezték a 2. § (22) bekezdését, ahova az érdek-képviseleti szerv definíciója került. Egy probléma van, államtitkár úr, hogy az itt szereplő vezénylés meg egyszerűen kikerült a Hjt.-ből, miközben egyébként a későbbiek folyamán vezénylésről is szól a törvényjavaslat.

(16.00)

Tehát azt látjuk, hogy már rögtön a 2. §-nál, amely azért nem bonyolult, mert végül is csak definiálni kell, tehát még magasabb szintű jogszabályokat és feladatokat nem kellett meghatározni, már itt probléma akadt. Őszintén szólva azt gondolom, hogy egyébként nem a Honvédelmi Minisztériumban ülő, azt hiszem, általánosan ismert jó képességű jogászoknak a problémája ez, hanem sokkal inkább annak az összevissza jogalkotásnak és a hadsereggel ily módon való bánásmódnak a következménye, hogy a honvédelmi törvény nincs összhangban a most beterjesztett Hjt.-vel, és semmiképpen sincsen összhangban azzal a törvényjavaslattal, amelynek az általános vitáját a múlt héten kezdtük meg.

Arról már beszélt több képviselőtársam is, hogy nyilvánvalóan az érdekvédelem a Magyar Honvédségen belül nagyjában-egészében felszámolódik, abban a formájában, ahol a korábbi Hjt. szerint a honvédség és az érdek-képviseleti szervek jóhiszeműen, tisztességesen és kölcsönösen együttműködve voltak kötelesek eljárni, nagyjából megszűnik. Juhász képviselőtársam szerintem helyesen rátapintott a lényegre: nyilvánvalóan személyesen sértve érzik magukat a politikai vezetők azért, hogyha egyébként a különböző szakszervezetek és érdek-képviseleti szervek a honvédelmi tárcánál kifejezik álláspontjukat, és ezt találták a legjobb módszernek, hogy valamilyen módon egyébként megszabaduljanak tőlük. Egyébként ez nem egy - hogy mondjam - különös jogszabály, a holnapi napon látni fogjuk, hogy a rendőrségnél pontosan ugyanez történik, ott még egy ilyen Mussolini-féle korporatív kart is létre kívánnak hozni.

Ami az elnevezést illeti, hogy egyébként a tiszthelyettesből altiszt lesz, őszintén szólva ezzel természetesen nem értek egyet, és azt gondolom, hogy igenis kell ebben az ügyben valamiféle beszélgetést folytatni és kell ebben konszenzusra jutni, mert éppen az államtitkár úr az, aki nagyon helyesen mindig elmondja, hogy a honvédelem nemzeti ügy, és én azt gondolom, hogy a nemzetbe az is beletartozik, aki nem tud azonosulni azzal a történelmi korszakkal, amely éppen ezt a nevet tükrözi vissza. Énszerintem semmi baj nem volt a "tiszthelyettes" kifejezéssel, de őszintén szólva, hogyha mindenképpen ragaszkodnak ehhez a kifejezéshez, akkor javasolnám egyébként, hogy vigyék már végig a törvényjavaslaton vagy vezessék át, mert van olyan hely most, ahol egyébként a tiszthelyettes szerepel, van olyan hely, ahol az altiszt. Legalább ebben legyenek szívesek konzisztensek lenni.

Ahogy jeleztem a törvényjavaslat kapcsán, nagyon részletesen foglalkoznak újfent a tartalékos rendszerrel, meghatározzák egyébként, hogy milyen szolgálati viszony létesíthető, és ez az új lehetőség, ez a címzetes önkéntes tartalékos, ez meg, azt gondolom, hogy a virtualitásnak igazán a netovábbja. Azt eddig is elmondtuk e Ház falai között, és őszintén szólva egyszerűen nem értem, hogy önök csukott szemmel járnak, és nem veszik észre, hogy ma az önkéntes tartalékosok, akik önkéntes védelmi tartalékosokként kerültek definiálásra, azok az emberek nem mások, mint a korábbi őrző-védő cégek alkalmazottai beöltöztetve 2000M mintájú egyenruhába és átesve egy gyorstalpaló tanfolyamon.

Én azt gondolom, hogyha ezen a virtuális úton megyünk tovább, akkor tényleg egy virtuális hadsereg lesz Magyarországon, hozzátéve, hogy a költségvetés elfogadása egyértelműen bizonyítja azt, hogy jövőre egyáltalán nem lesz pénz azokra a feladatokra, amelyeket alapból el kellene látni a Magyar Honvédségnek. Én támogattam, hiszen Simicskó államtitkár úr - akkor még képviselőként - többször beterjesztette az önkéntes tartalékos rendszerre vonatkozó javaslatát. Volt, amikor ezt leszavazták, de az államtitkár úrral, azt gondolom, hogy közösen egy jó megoldást sikerült kialakítani.

De könyörgöm, képviselőtársaim, az a valós önkéntes tartalékos rendszer, amiről mi beszéltünk és amit mi megálmodtunk, az köszönő viszonyban sincsen ezzel a virtuális bohóckodással, amit másfél éve művel immár Hende Csaba honvédelmi miniszter! Kiáll, és elmondja, hogy hatezer meg tízezer, a végén még százezer ember lesz itt katona, mert őszintén szólva, hogyha az összes 18 és 40 közötti magyar állampolgárságú, magyarországi állandó lakóhellyel rendelkező férfit besöpörjük ide az önkéntes tartalékos rendszerbe, akkor több milliós hadsereg lesz Magyarországon. De könyörgöm, képviselőtársaim, ennek semmi köze sincsen ahhoz az önkéntes tartalékos rendszerhez, amiről egyébként Simicskó államtitkár úr, korábban képviselőként, én azt gondolom, hogy beszélt, és beszéltünk itt a parlamentben is. Úgyhogy én nagyon szépen szeretném kérni, hogy ezt a fajta ámítást rendkívül gyorsan fejezzük be! Ez így nagyon jól hangzik, hogy milyen hiper-szuper önkéntes tartalékos rendszere van Magyarországnak, de ez konkrétan nincs így!

Szó esett nyilvánvalóan az önkéntes tartalékos rendszeren túl a méltatlansági eljárásról is. Engedjék meg mégis, hogy két dologról beszéljek még az időkeretben, és aztán, hogyha nem tudom befejezni, akkor természetesen újabb felszólalásra kérek lehetőséget.

Az első a katonai nemzetbiztonsági szolgálatok állományára vonatkozó külön szabályok. Azt szerintem tisztázni kell, hogy lényegében mik azok a pontok, ahol eltérés van a korábbi fejezethez képest. Én őszintén szólva nem találtam meg, de nyilván az államtitkár úr majd segít nekem, és nyom egy kétperces felszólalást is, én nem találtam meg a pótlékok között azt a pótlékot, ami a katonai nemzetbiztonsági szolgálatok állományának járt akciós szolgálati pótlékként. Én ezt nem találtam meg az új Hjt.-ben, de ha az államtitkár úr segít nekem megkeresni; ez a korábbi Hjt. vagy a jelenleg hatályos Hjt. 252. §-a, ez a XIX. fejezet, de ezt egy az egyben hatályon kívül helyezi az új jogszabály. Szeretném tudni, hogy ez az akciós szolgálati pótlék megmarad-e a katonai szolgálatoknál.

Ami az alapvető jogok korlátozását illeti, a korábbi vagy a jelenleg hatályos Hjt. is igen világossá tette egyébként, hogy nyilván, aki a titkosszolgálatoknál dolgozik, annak az alapvető jogai bizonyos szempontból korlátozottak. Én csak azt szeretném megtudni, képviselőtársaim, az államtitkár úrtól főleg, hogy ha külföldre utazik az állomány egy tagja, akkor az időponton és az útvonalon túl miért kell meghatározni az utazás célját, az útitársát, a külföldi tartózkodás helyét. Azt is szeretném megtudni, hogy miért kell a főigazgatónak írásban bejelentenie azt, hogy egyébként milyen változás állt be az életében, milyen egymillió forintot meghaladó forgalmi értékű ingatlana vagy ingósága van, amikor egyébként a "C" típusú nemzetbiztonsági ellenőrzésbe ezt be kell írni. Ezt miért kell belevenni a törvényjavaslatba, és miért kell ezt folyamatosan írásban jelenteni?

Azt is szeretném megtudni, hogy a katonai nemzetbiztonsági szolgálatok állományának tagjai, akik létrehozhatnak érdek-képviseleti szervet, az rendben van, hogy nemzetközi szövetséghez nem csatlakozhatnak, azt nem tudom viszont, és nem látom az értelmét - vagy sejtem a politikai hátterét -, hogy hazai érdek-képviseleti szervezethez sem csatlakozhat majd a katonai nemzetbiztonsági szolgálatok tagja.

Végül azt kell hogy mondjam, hogy a katonai nemzetbiztonsági szolgálatoknál a szolgálati viszony létesítésének és fenntartásának feltételei részben a 246. § tekintetében igazán felháborító dolgokat fogalmaztak meg. A poligráfos vizsgálat kapcsán szeretném mondani, képviselőtársaim, akik a nemzetbiztonsági bizottságban ülnek, tudják, hogy ez egy visszatérő probléma volt, de még csak véletlenül sem ebben a formában, ahogyan ezt önök megfogalmazták. Nem nagyon értem, hogy ha valakit egyébként fel akarnak venni, akkor miért kell poligráfos eljárás alá venni vagy ez miért lehetőség. Külön törvény szerint belső biztonsági és bűnmegelőzési feladatoknál, és a nemzetbiztonsági ellenőrzés végrehajtásakor is poligráfos vizsgálatot szeretnének. Képviselőtársaim, akik a nemzetbiztonsági bizottságban ültek, azok pontosan tudják, hogy ennek a javaslatnak az ott felmerült problémához aztán igazán semmi köze nincsen.

És akkor itt a végén szeretném elmondani a kedvencemet, mert a múlt héten nem kevés képviselő gondolta azt vagy fejezte is azt ki, hogy én talán nem vagyok teljesen magamnál. Az 54. §, a módosítás a következőt mondja ki, nevezetesen hogy a Hjt. 269. §-a a következő (1) és (2) bekezdéssel egészül ki. Engedjék meg, hogy felolvassam az (1) bekezdést: "A sorkatonai szolgálat teljesítésével összefüggő balesetekkel, a sorkatonai szolgálattal összefüggésben kialakult vagy azzal összefüggésben súlyosbodott betegségekkel kapcsolatos kárigények elbírálására a sorkatonai szolgálatteljesítés alatt hatályos jogszabályokat kell alkalmazni."

(16.10)

Tisztelt Képviselőtársaim! Elárulnák nekem, hogy egyébként a kártérítési szabályokra vonatkozó fő szabályt miért kell beemelni ebbe a Hjt.-be, ha Magyarországon békeidőben jelenleg nincs sorkatonai szolgálat, az utolsó sorkatona pedig 2004. november 3-án, azaz több mint 7 évvel ezelőtt leszerelt? Elárulnák nekem, hogy ezt a szabályt miért kell ide beleírni? Csak nincs azzal összefüggésben, hogy a honvédelmi nyilvántartás tekintetében is a szolgálatteljesítés típusánál az önkéntes tartalékos, potenciális hadköteles mellett megjelenik az a szó, hogy "sorkatona"? Ugye, magyarázatot tud nekem adni államtitkár úr arra, hogy miért jelenik meg - immáron másodszorra - a "sorkatona" kifejezés egy törvényjavaslatban, amit a kormány terjeszt be?

Őszintén szólva, nem nagyon látom ennek értelmét. A kártérítési felelősségre vonatkozó szabályokat a Ptk. rögzíti, és eltelt 5 év; bőven eltelt 5 év, ami a kártérítést illeti. Nem nagyon értem, hogy hogyan kerül be ez a bekezdés ebbe az új Hjt.-be, miközben múlt héten több kormánypárti képviselő is azt bizonygatta, hogy ő mennyire és olyannyira elkötelezett, hogy ne legyen sorkatonai szolgálat, hogy már azt is letagadták, hogy valaha is támogatták a sorkatonai szolgálatot.

Tisztelt Elnök Úr! Mivel a normál felszólalásra rendelkezésre álló időm hamarosan lejár, ezért újra gombot fogok nyomni, hogy folytatni tudjam. Köszönöm szépen. (Taps az MSZP padsoraiban.)

ELNÖK: Köszönöm. Tisztelt Országgyűlés! Normál időkeretben kért szót Németh Zsolt képviselő úr, a Jobbik képviselőcsoportjából. Megadom a szót.

NÉMETH ZSOLT (Jobbik): Köszönöm a szót, elnök úr. A mi szakmai véleményünket Jámbor Nándor képviselőtársam már elmondta vezérszónoki felszólalásában, én csak egypár gondolattal szeretném kiegészíteni az ő felszólalását.

Nagyon sokszor elhangzik az önkéntes tartalékos haderő, önkéntes tartalékos katona kifejezés az előzőleg felszólaló képviselőtársaim szavaiban, illetve a miniszteri expozéban is, amit államtitkár úr mondott el, akinek ezúton kívánunk a Jobbik-frakció nevében is - ismételten - boldog születésnapot. (Derültség. - Dr. Simicskó István: Begyűjtöttem.)

Van még egy gondolatom, amit egy vitában a honvédelmi miniszter úr is támogatott, és ezt még mindig nem látom megjeleníteni. Ez pedig az, hogy én nagyon örülnék neki, hogy ha már illetményt nem tudnak fizetni az önkéntes tartalékosoknak, akkor legalább egy olyan kedvezményt be lehetne építeni - kérem, ezen még gondolkodjanak el, és itt is megragadom az alkalmat, hogy ezt elmondjam -, hogy a felsőoktatásba jelentkező hallgatóknak vagy a leendő hallgatóknak esetleg valamilyen pontkedvezményt is juttassunk, ha már önként vállalják a haza ilyetén való szolgálatát, hogy önkéntes tartalékosnak állnak. Úgy gondolom, hogy ez egy konstruktív ötlet, és talán bele lehetne építeni ebbe a javaslatba vagy esetleg a jövőben is a honvédség átalakításakor.

A másik gondolat, hogy nem tudunk elmenni az előző 20 év rombolása mellett, ha honvédségről beszélünk, tehát a szocialista felszólalókat is egy kicsit ostoroznám, hogy azért nem úgy működik ez a dolog, hogy eddig minden jó volt, és most minden nagyon rossz. Az előző 20 évben egy hatalmas rombolást láthattunk az egész honvédség területén. Ha ez nem így lenne, akkor például nem lenne az, hogy tavaly - teljesen felderítetlenül - izraeli kémrepülőgépek repkedtek a magyar légtérben. Megjegyzem, mind a mai napig nincs ennek felelőse. Már több mint 1,5 éve várunk arra, hogy valami felelőse legyen ennek a dolognak, hiszen itt valami történt, amire még mindig nem kaptunk választ. Ha ezek nem történtek volna meg a honvédség rombolásakor, akkor talán most nem kellene beszélnünk ilyen kérdésekről.

Egyébként mi is úgy látjuk, hogy a tartalékosoknál valóban biztonsági őrök lettek beöltöztetve, de azért gondoljuk át azt a folyamatot is, hogy hogyan kerültek oda biztonsági őrök, hiszen - bocsássanak meg - fiatal korom ellenére azért én is emlékszem, hogy a honvédségnél ott kocsikáztunk a laktanyák mellett, és egyszer csak nem katonák, hanem biztonsági őrök őrizték a honvédségi területeket, profán, világi nyelven mondva laktanyákat. Ez azért mindenkinek szembetűnő volt, és itt sem találunk semmilyen felelősöket. Szerintem, ha lenne egy olyan törvény, hogy felelősségre vonhatnánk képviselőket, hogy mit tettek ezzel a hazával, akkor lehet, hogy most itt több képviselőtársam nem is tudna felszólalni ebben a vitában, hogy mi történt, vagy hogy mit tettek a honvédséggel kapcsolatban. Ahogy Jámbor Nándor képviselőtársam már elmondta, összességében támogatjuk ezt a törvényjavaslatot, de azért több kritikai elemet is megfogalmazott, és én is szeretnék még egy-két, pontosabban még egy kérdést feltenni - írásban is beadtam -, amire várom a választ.

Elhangzott már többször, hogy tényleg milyen radikálisan csökkentik a honvédség költségvetését. Valóban botrányosan alacsony az az összeg, ami a 2012-es költségvetési törvényben szerepel, és már-már felveti a működésképtelenség kérdését. Nem véletlenül van szükség az esetleg a katonai nemzetbiztonsági szolgálat létrehozásakor keletkező üres ingatlanok értékesítésére, amivel kapcsolatban a honvédelmi miniszter úr is elismerte, hogy az így származó bevételeket a honvédség, a Honvédelmi Minisztérium fogja - kivételesen csak ebben az évben - külön engedéllyel megkapni, illetve a MiG-29-es repülőgépek esetleges értékesítéséből származó bevételeket. Bár ahogy olvashattuk a médiában, nem sikerült az első körben értékesíteni a - szerintem egyébként hibásan - hadrendből kivont MiG-29-eseket.

Ennek ellenére a NATO-költségvetéshez való hozzájárulásunk 3,8 milliárd forintról 5,6 milliárd forintra nő, tehát míg a magyar költségvetés csökken, addig a NATO-költségvetéshez pedig szép summával járulunk hozzá. Ez nem biztos, hogy előrevetíti a Magyar Honvédség fejlődését.

Abba most egyáltalán nem megyek bele - egyáltalán itt NATO-kérdéseket nem szeretnék feszegetni -, hogy mi keresnivalónk is van nekünk Afganisztánban. Már sokszor lejátszottuk, 2014-ig még sokszor le is fogjuk játszani ezt a polémiát, és amikor már átvettük majd a kormányrudat, akkor el is hozzuk onnan katonáinkat, ha még netalántán ott lesznek, de nem ebben a törvényjavaslatban fejteném most ki ezeket a véleményeinket.

Nagyjából ezeket szerettem volna elmondani; mindenesetre, ha még lesz valami felvetés, akkor kétpercesben biztos fogok reagálni. Köszönöm szépen. (Taps a Jobbik padsoraiban.)

ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Kettőperces felszólalások következnek: elsőként Dorosz Dávid képviselő úr az LMP-képviselőcsoportból.

DR. DOROSZ DÁVID (LMP): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Miután meghallgattuk a Jobbik leendő kormányzásának első száznapos programját, két kérdésem lenne a miniszter úrhoz.

Egyrészt a bólogatásából azt érzékeltem - de majd egészítsen ki -, hogy akkor itt nem tervezik annak a korporatív, felülről építkező érdekvédelmi monstrumnak a kialakítását, amit ma a rendvédelmieknél terveznek. Akkor mi a terve a honvédség területén működő szakszervezetekkel a minisztériumnak, lesz-e ezzel kapcsolatban bármilyen szabályozási változás?

A másik kérdésünk pedig az lenne - az elmúlt 1,5 évben elég sokszor módosítottuk most már a Hjt.-t -, hogy ezzel kapcsolatban várhatunk-e még Hjt.-módosítást a következő 1, 2, akár 3 évben, mert látható, hogy ez az elmúlt 1,5 évben visszatérő módon szinte már rendszeressé vált. Nézzük meg azt, hogy önöknek milyen terveik vannak még ezzel kapcsolatosan!

Köszönöm szépen. (Taps az LMP soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm. Újabb kettőperces felszólalás következik: Iváncsik Imre képviselő úr, az MSZP képviselőcsoportjából.

IVÁNCSIK IMRE (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Németh Zsolt képviselőtársam felszólalására szeretném elmondani, hogy amit ő rombolásnak nevez, az a rendszerváltáskor örökölt 150 ezres tömeghadsereg folyamatos és tudatos lebontása és képességalapú haderővé átalakítása volt, függetlenül az éppen funkcióban lévő kormánytól, annak színezetétől, politikai alapállásától. Minden olyan esetben, amikor ezt reformnak nevezhetjük, gondos szakmai előkészítést követő, nagyon megfontolt döntések előzték meg ezt az átalakítást; a hiba szerintem mindig abban volt, hogy hiányoztak a mellérendelt források, amelyek a döntések következetes végrehajtását szolgálták volna.

Sajnos ma sem jobb a helyzet, kedves képviselőtársaim. Juhász képviselőtársam fekete napnak nevezte a mait; újabb fekete ponttal fogunk szembesülni hamarosan, hiszen a bizottsági ülésen most kiderült a számításokból, hogy abból a soha nem látott alacsony támogatásból, amit önök a Magyar Honvédségnek szánnak a következő évben, sikerült kormánypárti módosító javaslattal további 1,1 milliárd forintot elvonni.

Gratulálok önöknek, és részvétemet szeretném nyilvánítani a honvédelmi vezetésnek e miatt a súlyos helyzet miatt, amit önök tanúsítanak, és a miatt az érdektelenség miatt, amit önök a honvédelmi terület iránt tanúsítanak.

(16.20)

Kíváncsi vagyok, hogy azok a tervek, azok az elképzelések vajon hogyan fognak megvalósulni, amelyekről oly sokat hallhatunk, de jól láthatóan sem szervezeti értelemben, sem pénzügyi értelemben semmilyen feltételt ehhez nem kívánnak megteremteni.

Köszönöm szépen. (Taps az MSZP soraiból.)

ELNÖK: Köszönöm. Tisztelt Országgyűlés! Németh Zsolt képviselő úrnak adom meg kettő percben a felszólalási lehetőséget, a Jobbik képviselőcsoportjából.

NÉMETH ZSOLT (Jobbik): Köszönöm újfent a szót. Lehet, hogy itt a honvédség átalakításának lehetünk tanúi, de akkor lehet, hogy meg kellett volna változtatni a magyar hadsereg nevét is, mert most úgy hívják, hogy honvédség, de a hon védelmére jelenleg ez a hadsereg nem alkalmas. Tehát ezzel nem tudunk mit kezdeni. Lehet arra hivatkozni, hogy hú, NATO-tagunk vagyunk, milyen jó, itt nekünk soha nem kell megvédenünk a hont, de amikor már vezető brit napilapok is arról cikkeznek, hogy szét fog esni az eurózóna, és esetleg ez magával rántja a NATO-t is, és egyáltalán nem tudhatjuk, hogy mit hoz a jövő, akkor nem biztos, hogy nekünk erre kell alapoznunk, hanem lehet, hogy valahogy fejlesztenünk kellene valóban a Magyar Honvédséget, és arra is gondolnunk kell, hogy esetleg lehet, hogy itt máshogy fog alakulni majd a közeljövőben vagy nem a közeljövőben, hanem lehet, hogy egy-két-tíz év múlva nem biztos, hogy ilyen békés állapotok lesznek, és valamiképpen meg kell védenünk önmagunkat, mert jelenleg fizikailag erre képtelen a Magyar Honvédség, hogy megvédje a magyar állampolgárokat és Magyarország jelenleg még csonka határait. (Taps a Jobbik padsoraiból.)

ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr. Kettőperces felszólalásra megadom a szót Csampa Zsolt képviselő úrnak, Fidesz-képviselőcsoport.

CSAMPA ZSOLT (Fidesz): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Szeretném megnyugtatni Vadai képviselő asszonyt, hogy amiről beszélt, az akciószolgálati pótlék benne van a törvényben, úgyhogy ha esetleg lapozza a törvényt, akkor szívesen segítenék, hogy a 251. § (1) bekezdésében meg fogja ezt találni, a törvénynek amúgy ez az 52. §-a a katonai nemzetbiztonsági szolgálatokról szól, úgyhogy ezt nem vettük el, hanem gyakorlatilag tovább folytatjuk, és ez a 0,5 százalék/óra benne van - csak megnyugtatásképpen, hogy nem kell riogatni.

A másik, amit a volt államtitkár asszony is úgy fogalmazott, hogy tönkretették a Magyar Honvédséget. Én azért ezt visszautasítanám, már csak azért is, mert az elmúlt másfél év pontosan a romeltakarításról szólt, az önök utáni elmúlt nyolc év morális válságának valamilyen szintű kiegyenesítéséről szólt a honvédelmi tárca vezetése. Úgy gondolom, hogy mégiscsak azért jó lenne, ha visszanéznénk azt, hogy az elmúlt időszakban kiket és hogyan, mondjuk úgy, hogy az ügyészek vizsgáltak, vagy adott esetben már van jogerős ítélet is.

Juhász Ferenc képviselőtársam valódi képességekről beszélt. Tisztelt Képviselőtársam! Ha jól emlékszem, akkor ön volt az, akinek a minisztersége idején még a haderőreform keretében gyakorlatilag laktanyákat felújítottunk, majd utána átadtunk vagy eladtunk, bezártunk, a képességeket, úgy, ahogy van, gyakorlatilag leépítettük. Azt gondolom, hogy ez nem vita, ez tényszerű dolog. Ha visszanézzük akár a bizottsági jegyzőkönyveket, akár az egyéb jegyzőkönyveket, akkor pontosan ezeket takarják, és úgy gondolom, hogy ha képességalapról beszélünk, akkor az a 17 tartalékos, akit itt hagytak ránk, azt gondolom, hogy ez a képesség eléggé gyenge.

Ebben a tárca elkötelezett. A nemzeti ügyek kormánya elkötelezett abban, hogy gyakorlatilag erős magyar honvédségünk legyen.

Köszönöm szépen. (Taps a Fidesz soraiból.)

ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Kétperces felszólalásra következik Gaudi-Nagy Tamás képviselő úr, Jobbik-képviselőcsoport.

DR. GAUDI-NAGY TAMÁS (Jobbik): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Megpróbálok röviden és lényegre törően nyilatkozni úgy is, mint tartalékos katona, mint tartalékos hadnagy, aki büszke arra, hogy a Magyar Honvédségben szolgálhatott, bár a nehéz horni időkben szolgáltam még, de büszke vagyok rá. Nagyon szeretném, ha ez a rendszer úgy alakulna Magyarország területén, hogy végre eljuthassunk oda, mint Svájc. Amikor a Civil Jogász Bizottsággal Svájcban jártunk, akkor azt tapasztaltuk, hogy mondjuk, a berni pályaudvaron hátizsákos felszereléssel futkorásztak, tíz emberből kettő éppen katonai felszereléssel egy hadgyakorlatra igyekezett. Tehát egy ilyen ország támogatható, egy ilyen koncepció támogatható. Ha ebbe az irányba megy ez a javaslat, és ebbe az irányba alakulnak majd a módosítókkal, akkor tudjuk támogatni, és akkor is tudom támogatni, ha majd engem is megfelelő időpontban és megfelelő helyen felhívnak egy udvarias levéllel, hogy szíveskedjek megjelenni tartalékos-továbbképzésen, mert én nagyon szívesen részt vennék, és nagyon sokan vagyunk így, akik nagyon szívesen részt vennének ezen az ilyen típusú tartalékosképzésen. Ugyanis egyetértek Németh Zsolt képviselőtársammal, jelenleg Magyarország teljes mértékben kiszolgáltatott, gyakorlatilag lényegében talán esetleg lehet, hogy a szlovén hadsereggel némiképpen egy párórás ellenállást ki tudnánk fejteni, de a többi hadsereggel szemben, úgy gondolom, esélyünk nem lenne, szemben azzal, hogy mondjuk, a román hadseregben a mai napig a hadgyakorlatok és a kiképzések egyik fő iránya, hogy a NATO-barát Magyarországgal szemben hogyan lehet sikereket elérni. Nemzetközi szervezetek szintjén, a Nyugat-európai Unióban, az Európa Tanácsban is azt tapasztalom, hogy az erős hadsereggel rendelkező, öntudatos, komoly államok tudnak diplomáciai erőt felmutatni, sikereket elérni. Én egy ilyen Magyarországot szeretnék, és a Jobbik Magyarországért Mozgalom is ilyen Magyarországot szeretne.

Köszönöm. (Taps a Jobbik padsoraiból.)

ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! Újabb kettőperces felszólalások következnek. Megadom a szót Vadai Ágnes képviselő asszonynak.

DR. VADAI ÁGNES (független): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Köszönöm szépen Csampa Zsolt képviselő úrnak, illetve a páholyban ülő kollégáknak, hogy segítettek megtalálni ezt a paragrafust. Valóban elkerülte a figyelmemet. Igen nagy terjedelmű javaslatról van szó.

Azoknak a képviselőknek szeretném mondani, akik az őrzés-védelem kapcsán a biztonsági őrökről beszélnek, hogy ne tévessze meg őket az a mantra, amit itt folyamatosan ismételgetnek a kormánypárti képviselők, hogy mindent önkéntes tartalékosok őriznek Magyarországon, mert ez nem így van. Ma is van olyan objektum, amelyet szerződéses katonák őriznek, van olyan objektum, amelyet önkéntes tartalékosok, alias volt biztonsági őrök őriznek, és vannak olyan objektumok, amelyeket ma is biztonsági őrök őriznek. Annak az oka, hogy ez a fajta őrzés-védelem, mármint hogy a biztonsági őrös őrzés-védelem valósult meg korábban, ez rendkívüli egyszerű dolog: egyszerűen költséghatékonyabbnak bizonyult, néhány objektum kivételével. Megjegyzem, a képviselőtársaimnak szeretném elmondani, hogy én magam államtitkárként tettem kísérletet arra, hogy megnézzük, mennyibe kerül ez az egész, ha egyébként egyenruhás katonák őrzik ezeket az objektumokat. Tudják, képviselőtársaim, akkor a ma is bent dolgozó katonák azt a számítást tették le az asztalomra, hogy ez bizony sokkal drágább. Őszintén szólva nem gondolom, hogy azóta olcsóbb lett, csak látható módon van egy ideológiai töltet is e tekintetben, és ez az egyik zászlóshajó-projektje a honvédelmi tárca miniszterének, ez a tartalékosrendszer, amely nyilván egy virtuális tartalékosrendszer. A másik zászlóshajó-projekt pedig a mindenféle őrségek, de erről majd a következőkben fogok beszélni.

Köszönöm, elnök úr.

ELNÖK: Köszönöm, képviselő asszony. Kétperces felszólalásra megadom a szót Sneider Tamás képviselő úrnak.

SNEIDER TAMÁS (Jobbik): Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Lehet, hogy én nem leszek olyan kedves hangú, mint Németh Zsolt képviselőtársam volt ebben az ügyben, hiszen azért mindenképpen azt kell elmondani, hogy ez a törvénytervezet, amely előttünk van, lehet, hogy szakmailag bizonyos tekintetben elfogadható, de az egyáltalán nem elfogadható, hogy az elmúlt 23 évben a magyar hadseregre fordítandó összegek az ötödére estek vissza, a 20 százalékát kapja a Magyar Honvédség, mint 1988-ban kapta. Az mindenkinek a felelőssége, hogy itt tartunk, akár legyen az Fidesz egyébként, akár legyen az a Szocialista Párt.

De ha már szóba kerültek az őrző-védő cégek is ugyebár és a laktanyák őrzése, lehet, hogy Vadai Ágnes képviselő asszonynak igaza van, és a mai magyar törvények miatt és a munkáltatói rendszer miatt olcsóbb őrző-védő cégekkel őriztetni, mint ha katonák őriznék a laktanyákat. Viszont az a morálromboló hatása, ami van annak, hogy a katonákat őrző-védő cégeknek kell védeniük, vagy a katonai objektumokat biztonsági őröknek kell védeniük, annál nagyobb morálromboló hatást el sem tudok képzelni. Nagyon kíváncsi volnék arra, hogy bármelyik európai országból mondjanak példát, lehet, hogy ön tud erre mondani példát, hogy hol létezik még olyan, hogy biztonsági cégek vigyázzák a honvédségi vagy a katonai létesítményeket. Szerintem lehet, hogy valahol gyarmati területeken esetleg igen, de hogy Nyugat-Európában nem, az biztos.

(16.30)

Tehát én Iváncsik Imre képviselő úrnak is szeretném üzenni, hogy ne mondjuk azt, hogy ez reform volt. Reform akkor lett volna, hogyha egy ütőképes hadseregünk lenne jelen pillanatban. Itt nem reform volt, hanem a hadsereg folyamatos leépítése, ami sajnos most is folytatódik, hiszen 0,8 százalék GDP-re fog lemenni a támogatása, miközben annak idején ez 4 százalékot ért el.

Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps a Jobbik padsoraiból.)

ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr. Kétperces felszólalásra következik Vadai Ágnes képviselő asszony.

DR. VADAI ÁGNES (független): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! A második zászlóshajó-projekt, ez pedig a mindenféle őrségek, a koronaőrség, erről Juhász képviselőtársam sokat beszélt, a palotaőrség, aztán most lehet, hogy rendőri lesz, de lesz itt házőrség. Szóval, már mindenféle őrség feláll, amik egyébként lényegében őrző-védő feladatok a Magyar Honvédség számára, sok esetben ugyan díszelgéssel egybekötve.

Ha valaki fellapozza a Hjt.-módosításban az 1. számú mellékletet, akkor azt látja, hogy a következő évektől a tiszti és altiszti állomány tagjainak esküje (Folyamatos zaj. - Az elnök csenget.) el fog térni a honvéd koronaőrség tagjainak esküjétől, és őszintén szólva a honvéd koronaőrség tagjának az esküje valami elképesztő. A XXI. században olyan mondatokat leírni, hogy a Magyarország alkotmányos folytonosságát megtestesítő Szent Koronát... a honvéd koronaőrség bajtársi szellemétől áthatva, példamutató módon, mindenkor becsülettel, magyar honvédhez méltón, harcban vitéz módon küzdve élek-halok, ahelyett, hogy a tiszteknek és az altiszteknek előírt esküt tennék le ezek az emberek is, azt kell hogy mondjam, hogy ez igazán avítt, kiegészítve természetesen ezzel az altiszti elnevezéssel, ami nem csupán elnevezés, hanem nyilvánvalóan egy ideológiai gondolat is, azt kell, hogy mondjam, hogy egyszerűen elképesztő.

Mindig elmondták, hogy a honvédség és a honvédelem nemzeti ügy. Azt szeretném megkérdezni, hogy mindazokkal, akik az ilyen típusú gondolattal, mint hogy a Magyarország alkotmányos folytonosságát megtestesítő Szent Korona, nem értenek egyet, ámde a Magyar Honvédség kötelékében szeretnének szolgálni, mert szeretik a hazájukat, vagy éppen tartalékosok szeretnének lenni és nem virtuális tartalékosok, azokkal mi lesz, államtitkár úr. Akkor hogyan lesz itt valójában nemzeti ügy a honvédelem ügye? Erre tessenek már nekem válaszolni, meg arra, hogy akkor mi is van ezzel a sorkatonai szolgálattal és a kártérítés kérdésével? Mert erre Csampa Zsolt képviselőtársam sem reagált, pedig ő nagy ismerője ennek a törvényjavaslatnak.

Köszönöm szépen.

ELNÖK: Köszönöm, képviselő asszony. Kétperces felszólalásra megadom a szót Gaudi-Nagy Tamás képviselő úrnak.

DR. GAUDI-NAGY TAMÁS (Jobbik): Köszönöm a szót, elnök úr. Van egy nagyon remek magyar író, és neki van egy remek könyve, amiből egy remek film is készült. Úgy hívják az írót, hogy Gárdonyi Géza, a filmet meg a könyvet úgy, hogy Egri csillagok.

Ez a legnépszerűbb könyv címét kapta meg nemrégiben, mert ezt olvasták a legtöbben. Ma már kételyem van, lehet, hogy a Kiskegyed esetleg kezd beelőzni, de Dobó István esküjére nem tudom, emlékszünk-e. Dobó István a legnehezebb időkben, amikor ott volt a több tízezer fős török sereg, odahívta a katonáit, felvonultatta a jobbágyokat, a kardforgató férfiakat, nőket és asszonyokat, és azt mondta nekik: a ti kezetekben van a haza sorsa, gondoljatok eleitekre, gondoljatok arra, hogy ha ez a vár elesik, akkor a török elárasztja hazánkat és az egész országot. Ez a szellemiség a Szent Korona szellemisége, kedves Vadai Ágnes képviselőtársam. A legnagyobb szeretettel mondom ezt, hogy tessék elmélyedni a Szent Korona eszmeiségének a rejtelmeiben. Ez egy csodálatos világ, ez a legkülönlegesebb kincsünk, amelyre méltán lehetünk büszkék. Egész Európa is méltán nézhetne föl ránk.

Ennek szellemében védtük meg egész Európát; Európa védőbástyája voltunk mind a tatár idején, a török idején, utána a Vörös Hadsereg hordáival szemben harcoltunk, és bizony a Szent Korona szellemében letett eskü igenis az az eskü, ami elvárható, ami jó, ami üdvös. Ennek szellemében tették le esküjüket a gárdisták is; ennek szellemében tették le a csendőrök is; és remélem, ebben a szellemben fogják letenni esküjüket a magyar honvédek is; és remélem, én is majd tartalékosként megújíthatom eskümet, hogy hazám védelmére, a Szent Koronára esküdhessek fel.

Köszönöm. (Taps a Jobbik padsoraiból.)

ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! Mivel több jelentkezőt nem látok, megkérdezem Simicskó István államtitkár urat, kíván-e válaszolni az elhangzottakra.

DR. SIMICSKÓ ISTVÁN honvédelmi minisztériumi államtitkár: Igen.

ELNÖK: Megadom a szót.

DR. SIMICSKÓ ISTVÁN honvédelmi minisztériumi államtitkár: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Urak és Hölgyek! Röviden szeretnék reagálni a felvetett kérdésekre, jelzésekre. A hozzászólók az ellenzéki padsorokban nemritkán alkalmaztak kemény jelzőket a jogállási törvény tervezetéhez, módosításához. Hadd fussak végig tételesen azon, hogy melyek voltak a főbb szempontok, amelyek kritikaként és kérdésként megfogalmazódtak.

Egyrészt jelentősen kifogásolták az önkéntes tartalékos rendszer jövőjét és kiépítési folyamatát. Olyan jelzők hangzottak el Iváncsik képviselő úr részéről is, Juhász képviselő úr részéről is és Vadai Ágnes független képviselő asszony részéről is, azt kifogásolták, hogy az önkéntes tartalékos rendszer egyfajta zsarolás lenne, és az átverés törvényét terjesztettük be, ez is elhangzott. Én szeretném megnyugtatni önöket afelől, hogy semmiféle átverés nem áll a kormány szándékában. Az az őszinte elhivatottság áll a szándékaink mögött, amely az önkéntes tartalékos rendszer stabil kiépítését célozza.

Szeretnék emlékeztetni arra itt, e Ház falai között is, hogy nemcsak anyagi értelemben, nemcsak morális, mentális értelemben kaptunk egy nagyon-nagyon rossz örökséget, hanem az önkéntes tartalékosok vonatkozásában is. Nem győzöm hangsúlyozni (Folyamatos zaj. - Az elnök csenget.), és ez most már talán bizonyos fokú ismétlésnek tűnik, de talán jó, hogyha ezt ismételten hangsúlyozzuk, tudjuk, és szemünk előtt tartjuk: 17 főből álló tartalékos állományt örököltünk a tavalyi évben, másfél évvel ezelőtt, amikor megkezdtük a kormányzás lehetőségét. 17 főből álló tartalékos állományt.

Mivel egy egybefüggő, két napot is tartalmazó országgyűlési ülést tudhatunk magunk mögött, az idő rövidségére való tekintettel most nem ismertetném a 17 főt név szerint, de mindenképpen megérdemelnék, hiszen ők vállalták a tartalékos katonai szolgálatot, nehéz körülmények között is.

Szeretném elmondani, hogy az elmúlt másfél év munkája alatt 2049 főre növeltük a tartalékos állomány létszámát. Ez nem átöltöztetés, nem beöltöztetés, hanem lőkiképzésen átesett katonákról van szó, akik szabályzati ismereteket elsajátítottak, az alaki szabályzatot is. Így a védelmi tartalékos állomány körét bővítették. Természetesen nem állhatunk meg ezen az úton. Sok-sok feladat van még előttünk, de már vannak sikerpontok, amelyeket eddig is megtettünk. A továbbképzésükről gondoskodnunk kell.

Az szja 16 százalékos mértékére vonatkozó és a műveleti tartalékos állomány kiépítésére vonatkozó elképzeléseink véleményünk szerint fontosak, semmiképpen sem tekinthetők zsarolásnak, sőt a helyzettel, a lehetőségekkel szeretnénk élni. Nehéz anyagi körülmények között kell a tartalékos rendszert továbbépítenünk. A kormányzat célkitűzése az, hogy mintegy 8 ezer fős tartalékos állománnyal rendelkezzünk. Ez egy lehetőség számunkra, hogy a már kiképzett, volt szerződéses és volt hivatásos állományt ilyen módon is megszólíthassuk, és bővítsük elsősorban a műveleti tartalékos állomány körét. Tehát nem igazságtalan, nem látszatmegoldás, és nem felháborító, hanem a helyzettel való élés lehetősége, és az országvédelmi képesség ezen keresztül jelentős mértékben erősödhet.

Elhangzott a másik kérdéscsoport, amely elsősorban a szakszervezetek és az érdek-képviseleti szervek vonatkozásában fogalmazódott meg. Szinte valamennyi ellenzéki képviselő felvetette az érdekképviselet, illetőleg a szakszervezetek jövőjét illető elképzeléseket. Szeretnék mindenkit megnyugtatni arról, hogy szó sincs arról, hogy nem szeretnénk tovább működtetni az érdekegyeztető fórumokat; igenis továbbra is működni fognak. A honvédségi érdekegyeztető fórum továbbra is működni fog, eddig is hasznos volt mind a szakszervezetek, az érdek-képviseleti szervek és a honvédelmi tárca számára is.

(16.40)

Vadai képviselő asszony fölvetette a sorkatonai szolgálat kérdéskörét és a kártérítési szabályokat. Szeretném megnyugtatni őt az ügyben, hogy a honvédelmi törvényből, a Hvt.-ből átkerül ez a kérdéskör a Hjt.-be, a jogállási törvénybe, de ez inkább az állampolgári jogokat erősíti, bővíti, semmint korlátozná, és továbbra is nyugodt lehet afelől az államtitkár asszony, hogy nem kívánjuk a sorkatonai szolgálatot bevezetni. Azonban jobb azokat a szükséges törvényeket most meghozni, békeidőben, amely esetleges baj esetére, esetleges válsághelyzet esetén bizony, lehetőséget ad a magyar állampolgárok túlélésére, az ország védelmének erősítésére. Ezt jobb, hogyha békében tesszük meg, mint válsághelyzet időszakában.

A vezénylés intézménye nem kerül ki a Hjt.-ből, ugyanúgy benne marad, Vadai Ágnes képviselő asszony erre vonatkozó kérdésében is szeretném megnyugtatni őt.

Elhangzott kétpercesekben több vélemény, észrevétel, Dorosz Dávid is említette a korporatív testületet. Továbbra is azon az állásponton vagyunk, hogy nem kívánunk azon az úton járni, amelyen mások járnak, mi egy önálló, a honvédelem számára - és a szakszervezeti kérdések tisztázása érdekében is - ezt az utat követjük, amit mi magunk célul tűztünk ki.

A költségvetésre is utaltak. Én azt hiszem, hogy már lefolytattuk ezt a vitát. Súlyos, nehéz gazdasági helyzetet örököltünk, és ez az oka annak, amellyel most szembesülnünk kell. Ennek ellenére szeretnénk a képességeinket növelni, a Magyar Honvédség képességeit erősíteni és szélesíteni.

Elhangzott Németh Zsolt képviselő úr részéről, hogy az eurózóna magával ránthatja a NATO-t. Én szeretném azért megnyugtatni őt abban, hogy Magyarország továbbra is a NATO tagja marad, sőt jó döntésnek tartjuk, hogy 1999-ben csatlakoztunk a NATO-hoz. Magyarország továbbra is a védelmét, a biztonságát a Magyar Honvédség képességeire, állampolgáraink áldozatkészségére és a NATO szövetségére építi.

Én nagyon-nagyon szépen köszönöm a támogató észrevételeket, nagyon-nagyon szépen köszönöm mindenkinek a kérdéseket, és remélem, hogy nemcsak azokban a jókívánságokban sikerült most itt konszenzusra találni, ami a születésnapomat illeti, hanem az előttünk álló honvédelmi, honvédségi jogalkotási törvényben is, bízom benne, hogy a zárószavazás során minél többen fogják támogatni az elképzeléseinket.

Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps a kormányzó pártok soraiban.)

ELNÖK: Megköszönöm államtitkár úr válaszait. Tisztelt Országgyűlés! Az általános vitát lezárom. Mivel az előterjesztéshez módosító javaslat érkezett, a részletes vitára bocsátásra és a részletes vitára következő ülésünkön kerül sor.

Tisztelt Országgyűlés! Soron következik a Magyarország 2012. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat főszámaihoz benyújtott módosító javaslatról történő határozathozatal és a részletes vita újramegnyitása. Az előterjesztést T/4365. számon, a számvevőszéki és költségvetési bizottságnak a főösszegre, a költségvetési hiány összegére benyújtott módosító javaslatát pedig T/4365/634. számon kapták kézhez.

Megadom a szót Szijjártó Péter alelnök úrnak, aki a számvevőszéki és költségvetési bizottság részéről az álláspontot ismerteti.

Öné a szó, alelnök úr.

Felszólalások:   25   26-68   68-72      Ülésnap adatai