Felszólalás adatai

Az ezt a területet jelenleg szabályozó, a befektetésialap-kezelőkről és a kollektív befektetési formákról szóló törvény újrakodifikálására azért volt szükség, mert az Európai Unióban a pénzügyi válság következtében szabályozták a korábban uniós szinten nem harmonizált kollektív befektetési formák kezelőit is. Míg korábban csupán az átruházható értékpapírokkal foglalkozó befektetési alapokra - rövidítve áékbv vagy a szakmában használt angol megnevezéssel UCITS - és azok kezelőire vonatkozott uniós szabályrendszer, addig az alternatív befektetésialap-kezelőkről szóló irányelv elfogadása révén a teljes kollektív befektetési szektor európai uniós szabályozás alá került. Ennek következtében a hazai jogszabályok megfeleltetése vált szükségessé, ami természetesen a szektor szabályozásának újragondolását igényelte.

A törvényjavaslat tartalmazza a tőzsdén kívül származtatott ügyletekről, a központi szerződő felekről és a kereskedési adattárakról szóló európai uniós rendelet és a hazai jogszabályok közötti harmonizáció megteremtése miatt szükségessé vált, a tőkepiaci törvényt érintő, alapvetően technikai módosításokat is. A változtatások a derivatív piacok átláthatóságának növelését célozzák. A javaslat módosítja továbbá a Magyar Nemzeti Bankról szóló törvény egyes rendelkezéseit, egyrészt a kollektív befektetési formákról és kezelőikről szóló szabályozás rendelkezései miatt, másrészt a Magyar Nemzeti Bank pénzügyi felügyeleti feladataival és a felügyeleti integrációval kapcsolatos gyakorlati tapasztalatain alapuló szabályozói igények miatt.

Tisztelt Országgyűlés! A törvényjavaslat fő indoka tehát az alapkezelőkre vonatkozó uniós szabályozás kibővülése. A befektetési alap kezelőit mostantól a kezelt alapoktól függően az uniós szakzsargon alapján alapvetően két nagy csoportra, a UCITS alapkezelőkre és alternatív befektetésialap-kezelőkre - rövidítve abak - oszthatók. Az előbbi csoport régóta uniós szabályozás alatt álló, speciális befektetési szabályoknak megfelelő, nyílt végű, nyilvános pénzpiaci alapok kezelésével foglalkozik, míg a most uniós szabályozás alá került alternatív befektetési alapokat kezelők a UCITS alapok körén kívül minden egyéb kollektív befektetési formát kezelnek, így rendkívül széles befektetési palettát fednek le. Az alternatív befektetési lapok kategóriájába tartoznak többek között a magántőkealapok, a kockázatitőke-alapok, az ingatlanalapok, a fedezeti alapok, az úgynevezett hedge fundok, valamint az áékbv-n kívüli egyéb pénzpiaci alapok is.

Való igaz, hogy az ilyen befektetések egy része az átlagosnál magasabb kockázattal jár, ám ezen alapok megcélzott befektetői körének jelentős részét a szakmai befektetők teszik ki, akik rendelkeznek azzal a tudással, amely a vállalt kockázatok reális felmérését lehetővé teszik. Ugyanakkor a kockázatok jellege és nagysága üzleti modellenként változik, és számos e kategóriába tartozó alap lakossági befektetők széles rétegeit is vonzza. Az összeurópai szabályozás egyik célja éppen az volt, hogy biztonságos és harmonizált keretrendszert hozzon létre a felmerülő kockázatok nyomon követésére és felügyeletére, és ezáltal biztosítsa a rendszerstabilitást és a befektetők, köztük a kisbefektetők védelmét is. További cél volt, hogy az áékbv alapkezelőkhöz hasonlóan az alternatív befektetési alapok kezelői is az Európai Unió egészében nyújthassák szolgáltatásaikat és forgalmazhassák alapjaikat.

Tisztelt Országgyűlés! Az utóbbi időben Magyarországon a befektetési alapok vagyona, a befektetési alapokba irányuló befektetések összege rohamosan növekedett. Az alapokat kezelő befektetésialap-kezelők túlnyomó többsége az uniós szinten alternatív befektetésialap-kezelő néven illetett kategóriába tartozik. Fontos megjegyezni, hogy ezek az alapon és kezelőik hazánkban eddig is szigorúan szabályozott és felügyelt módon működhettek, ebből a szempontból tehát nem hoz változást a javaslat. Ugyanakkor az uniós szabályokkal összhangban az új törvénnyel az eddigi szabályok tovább szigorodnak. Változást jelent az is, hogy a kockázatitőkealap-kezelőkre eddig a többi befektetésialap-kezelőtől eltérő szabályrendszer vonatkozott, de a jövőben ők is az új, a kollektív befektetési formákról és kezelőikről szóló törvény hatálya alá kerülnek.

A javaslat értelmében, az eddigiekhez hasonlóan a kollektív portfóliókezelés továbbra is engedélyköteles tevékenység, az engedélyező szerv a Magyar Nemzeti Bank mint a pénzügyi közvetítő rendszer felügyeletéért felelős hatóság. Az engedély megszerzéséhez számos követelménynek kell eleget tenni, így például tőke- és szervezeti, tárgyi és személyi követelményeknek egyaránt. A most átültetendő uniós rendelkezésekkel összhangban az alternatív befektetésialap-kezelőkre részletes javadalmazási, kockázatkezelési, likviditáskezelési, értékelési előírások is vonatkoznak. Ugyanakkor a kisebb, bizonyos értékhatár alatti portfóliót kezelőkre, amennyiben az országhatáron túli európai szolgáltatásnyújtás szabadságára lehetőséget biztosító, úgynevezett európai útlevéllel nem kívánnak élni, némileg könnyített feltételek vonatkoznak.

További biztosítékot jelent a befektetések biztonságára, hogy a zártkörű, csak szakmai befektetők számára elérhető kockázatitőke-alapok és magántőkealapok kivételével, befektetési alapok letétkezelésére továbbra is befektetésialap-kezelőtől független letétkezelőt kell igénybe venni, aki sokoldalú felelősséggel tartozik a letétkezelt eszközökért. Emellett a befektetett eszközök megbízható és tárgyilagos értékelése is fontos követelményként jelenik meg a befektetők érdeke védelmében.

Tisztelt Országgyűlés! Jelenleg sok uniós és Unión kívüli alapkezelő forgalmaz Európában harmadik országbeli, azaz az európai gazdaság térségén kívüli székhellyel rendelkező alapokat.

Ezt a lehetőséget az új törvényjavaslat is biztosítja, azzal a megkötéssel, hogy ezeket az alapokat csak szakmai befektetők részére lehet forgalmazni. A további harmonizáció érdekében az uniós irányelvnek megfelelően a törvényjavaslat a harmadik országbeli alapokra és alapkezelőkre vonatkozóan is egységes uniós útlevelet biztosító rendelkezéseket is magában foglal.

(21.10)

Ezeknek a szabályoknak a gyakorlati alkalmazására azonban csak néhány év múlva, az uniós részletszabályok kidolgozását követően kerül sor.

Tisztelt Országgyűlés! Mint a bevezetőmben is említettem, a Magyar Nemzeti Bank-törvény egyes rendelkezéseinek módosítására is javaslatot teszünk. A tervezet rendezi a Pénzügyi Stabilitási Tanács döntéseinek a kiadmányozására vonatkozó szabályokat, amely egyértelművé teszi, hogy a PST az MNB vezetői közül kijelölhesse azokat a személyeket, akik a PST nevében eljárva a hatósági eljárási típusú döntéseket meghozzák. A jogerősen kiszabott és meg nem fizetett bírságok, valamint a felügyeleti díjak adók módjára történő behajtását szintén lehetővé teszi a javaslat, ezáltal az MNB-t is megilleti az a jogosultság, amely korábban a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletét illette meg. A javaslat értelmében az MNB megszerzi a Hitelintézeti Felszámoló Nonprofit Kft. tulajdonjogát. A módosítások eljárási kérdésekkel kapcsolatban tartalmaznak még javaslatokat az MNB hatósági eljárásaira a korábbi PSZÁF-gyakorlattal összhangban.

Tisztelt Országgyűlés! Végezetül szeretném megemlíteni, hogy az uniós előírások hazai környezetbe való adaptálása az érintett szektorokkal egyeztetve valósul meg, mindenkor szem előtt tartva a kollektív befektetési szektor további hatékony és biztonságos működését, egyúttal figyelembe véve a befektetői, szabályozói és piaci igényeket. Kérem önöket, hogy támogassák a beterjesztett törvényjavaslatot.

Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)