Felszólalás adatai

DR. VERES JÁNOS pénzügyminisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Képviselőtársaim! A Ház elé terjesztett, gyermekgondozási segély melletti jövedelempótlék adó- és köztehermentességéről szóló törvényjavaslattal, szándékunk szerint a lehető legkorrektebb, legkörültekintőbb megoldással remélhetőleg eleget teszünk annak a nagy társadalmi várakozásnak, amely e témával kapcsolatban az országban kialakult.

Mint ismeretes, három konkrét esetben a Legfelsőbb Bíróság elvi jelentőségű ítéletet hozott (Zaj. - Az elnök csenget.), és kimondta, hogy a gyes melletti jövedelempótlék, tekintettel arra, hogy az ezt szabályozó MT-rendelet 2002. március 7-ig hatályban volt, a jogszabálysértés megállapításától három évig visszamenőleges hatállyal, de kamatok nélkül megilleti a kismamákat. A Legfelsőbb Bíróság ítéletének megalkotásánál, amelyet el kell fogadnunk, az írott jogszabályból, annak betű szerinti értelmezéséből indult ki, ugyanakkor világosan látta azt is, hogy a jogalkotóknak nem az volt a szándéka, hogy a jövedelempótlékot az új típusú gyes mellett is folyósítsa. (Folyamatos zaj. - Az elnök ismét csenget.) Amint a jogalkotásunkkal kapcsolatos jogos kritikát olvashattuk, nem elfogadható, hogy valamely rendelkezés hatályos szövegét csak a teljes joganyag sokrétű egybevetése alapján lehet megállapítani. Ezért született a szigorú ítélet, amelynek következményeit természetesen vállalnunk kell.

Megjegyzem, hogy a Legfelsőbb Bíróság ítéletének ismeretében nincs jogi alapjuk és így teljességgel elfogadhatatlanok az olyan indítványok, mint amelyet Harrach Péter, Soltész Miklós fideszes képviselők H/4439. számon terjesztettek a Ház elé. Ezek a hároméves visszamenőleges hatályon túl egészen 1996. április 15-éig visszamenve javasolják a jövedelempótlék kifizetését. Az ő indítványuk költségigénye mintegy 94 milliárd forint lenne, ami az általunk javasolthoz képest további 60 milliárd forinttal terhelné meg a költségvetést, szemben azzal, amit a Legfelsőbb Bíróság döntése tartalmaz.

A benyújtott törvényjavaslat biztosítja a 2000. január 1-je és 2002. március 7. között gyesen lévő kismamáknak utólag kifizetett jövedelempótlék adó- és köztehermentességét, hiszen azt a jelenlegi szabályok szerint adó terhelné. Ezen túlmenően az is kimondásra kerül, hogy ez a jövedelempótlék nem minősül jövedelemnek, így a jövedelempótlékból származó egyszeri bevétel nem befolyásolja az érintett családok szociális ellátásra való esetleges jogosultságát, hiszen nem kerül figyelembevételre a jogosultság alapjának számításánál, annak megállapításánál.

A benyújtott törvényjavaslat rendelkezik arról is, hogy a személyi jövedelemadó-törvényben immár okafogyottá váló rendelkezés a gyes melletti jövedelempótlék adózásáról, valamint egy másik törvény keretében az 1996. április 15-e előtt született gyermekek vonatkozásában és az ezt követő gyes között választási lehetőséget biztosító szabály hatályát veszti, hiszen ez már senkinek sem jelent érdemi választási lehetőséget.

Tájékoztatom a tisztelt Házat továbbá, hogy a jövedelempótlék mielőbbi kifizetése érdekében a kormány már kidolgozta és elfogadta a jövedelempótlék kifizetésének eljárási rendjét szabályozó kormányrendeletet is, amely e törvény elfogadása után léphet hatályba.

(18.40)

E rendelet szerint nem teszünk különbséget a jogosultak között aszerint, hogy korábban nyújtottak-e be kérelmet a jövedelempótlék iránt vagy sem, és aszerint sem, hogy a kérelmet mely időpontban nyújtották be. Nem vizsgáljuk tehát egyedileg a jogszabálysértés időpontját, hanem valamennyi jogosultnál egységes, a Legfelsőbb Bíróság ítéletével összhangban álló, lehető leghosszabb igényérvényesítési időszakot veszünk figyelembe, ez a 2000. január 1. és 2002. március 7. közötti időtartam. Aki ebben az időszakban gyesben részesült, az a jövedelempótlékot is megkapja.

A kifizetés fő szabályként hivatalból, külön kérelem nélkül történik, és az az intézmény végzi, amely annak idején a gyest folyósította. Amennyiben a jövedelempótlék hivatalból történő kifizetése valamilyen akadályba ütközne, például megszűnt a korábbi kifizetőhely, a rendelet mellékletét képező igénylőlapon lehet kérelmet benyújtani a Magyar Államkincstár területileg illetékes igazgatóságához.

A jövedelempótlék kifizetésére e törvényjavaslat hatálybalépését követően, de legkésőbb december 31-éig sor kerül. Aki valamilyen véletlen körülmény folytán mégsem kapná meg a pénzét addig, annak további három hónap áll rendelkezésre igénye érvényesítéséhez, természetesen illetékmentesen. Az intézkedés várhatóan 33 milliárd forinttal terheli a költségvetést.

Összefoglalva: meggyőződésem szerint a jövedelempótlékkal kapcsolatban a Legfelsőbb Bíróság ítéletével teljesen összhangban álló, sőt azon túlmutató törvényjavaslat készült el, amit önök elé beterjesztettünk. Kérem ennek támogatását, elfogadását, hogy a mai napon az Országgyűlés szavazatával erősítse meg ennek a törvénynek a hatálybalépését.

Köszönöm a figyelmüket. (Taps az MSZP soraiban.)