Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

DR. HANDÓ TÜNDE, az Országos Bírósági Hivatal elnöke, a napirendi pont előadója: Tisztelt Országgyűlés! Engedjék meg, hogy Pascal egy gondolatával kezdjem: „Az igazság azt követeli, hogy az igazságost kövessük, a szükség meg azt, hogy a legerősebbet. A jog erő nélkül tehetetlen; az erő igazságosság nélkül zsarnoki. Az erőtlen jogrenddel szembeszállnak, mert mindig akadnak gonoszak; a jogtalan erőszakot váddal illetik. Össze kell tehát kapcsolni az igazságosságot az erővel, ezért vagy az igazságost kell erőssé, vagy az erőset igazságossá tennünk.”

A bírósági szervezet harmadik lezárt évéről számolok be, s ez az idézet azt célozta, hogy mindannyian értsük, értsék önök is, hogy mi jelentősége van annak, hogy egy bírósági szervezet mennyire hatékonyan tud működni, mennyire tudja szolgálni azt az alkotmányos kötelezettséget, amelyet az Alaptörvény számára rendelt, hiszen ezt a rendszert emberek működtetik, ezt a rendszert szabályok szerint kell működtetnünk.

Amikor a bírósági szervezet tavalyi évi működéséről beszélek, akkor azt gondolom, önmagában a hely is, ahol most vagyunk, szimbolikusnak tekinthető. Magyarországon a XIX. század végén épült ki a jogállamiság és a hatalommegosztás azon rendszere, ami tulajdonképpen a mai napig fennáll. Ez a szimbólumrendszer jelent meg a XIX. század végi építkezésekben is. Itt áll a Parlament, és a Parlamenttel szemben, a tér másik oldalán ott áll a Kúria épülete, amely kifejezi azt a montesquieu-i hatalommegosztási elvet, mely szerint az állam három lábon áll, három talpköve van az államnak: a végrehajtó hatalom, a törvényhozó hatalom és a bírósági hatalom.

Az első bírósági törvények ezt már kifejezésre juttatták. Jelenleg is számos kollégánk dolgozik ilyen patinás épületekben, mint amilyen az Országgyűlés is, de egy XIX. századi bíró igencsak elcsodálkozna akkor, ha egy mai bíróság épületébe betérne és látná, hogy mivel foglalkoznak a mai bírók. Ma egy bíró egy hónap alatt dönt és kezel annyi ügyet, mint a XIX. században egy egész évben kezelhetett, akár egy kúriai bíró, egy törvényszéki vagy ítélőtáblai bíró.

Ennek kapcsán is kiemelendő, hogy a Fővárosi Törvényszéken évszázados problémát sikerült megoldani az elmúlt három évben, hiszen a fővárosi bírák ügyhátraléka ma már az országos átlag körül vagy az országos átlag alatt van. Ez hihetetlen dolog, hiszen még 1900-as évek elején is hosszasan cikkeztek, panaszkodtak bírósági vezetők arra, hogy milyen iszonytató leterheltséggel dolgoznak a fővárosi bírák.

2011-ben ez az arányszám a főváros és vidék tekintetében még 3-7-szeres különbségeket mutatott. Ez az a feladat, amelynek végrehajtása és rendezése érdekében elsősorban történt ez az igazságügyi modellváltás, hogy ezeket az egyenlőtlenségeket kiegyenlítsük azért is, hogy az ügyfelek, az állampolgárok megfelelő módon juthassanak hozzá a bírósághoz.

A beszámoló részletes adatokat tartalmaz a bírósági szervezet teljesítményére vonatkozóan. Néhányat emelnék ki csak ebből. Nevezetesen azt, hogy 2014-ben 24 százalékkal több ügy érkezett a bíróságokra, mint 2011-ben. Ezt még egyszer el kell mondanom: negyedével több ügy, mint a megelőző három évben. Ez óriási kitettséget jelent a bírósági szervezet számára. Összességében 1,46 millió ügy érkezett a bíróságokra.

A bírák létszáma mindeközben az elmúlt három évben mindössze 0,8 százalékkal növekedett. Mégis a 24 százalékos ügynövekedés ellenére 25 százalékkal több ügyet tudtunk befejezni, mint 2011-ben. El tudnak képzelni egy olyan termelő vállalatot vagy bármely más állami szervet, amely képes feldolgozni ekkora ügymennyiséget, ügyérkezést úgy, hogy az ítélkezés színvonala, éppen a Kúria munkásságának is köszönhetően mindeközben egyre inkább csak emelkedik? Köszönhető volt ez a teljesítmény a jogalkotó által figyelembe vett jogszabály-módosítási indítványoknak, annak tehát, hogy mindig hallatni igyekeztünk a szavunkat az olyan jogszabály-módosítások tekintetében, amelyek a bíróság hatékony működését illetik az eljárási határidők, a tárgyalási kötelezettségek, a felek kontradiktórius jogainak érvényesíthetősége, az időszerűség tekintetében. Nagyon fontos előrelépés volt az is, hogy a belső erőforrásokat átcsoportosítottuk, és egy XXI. századi idea mentén, a kompetenciaalapú munkaszervezés mentén próbáltuk megszervezni a bíróságok igazgatását. A 11 ezer bírósági dolgozó iszonyú erőfeszítéseket tett annak érdekében, hogy azokat az ügydömpingeket, amelyek minket értek az elmúlt három évben, képesek legyenek úgy feldolgozni, hogy a nagyközönség ebből lehetőleg a legkevesebbet érzékelje. Utalok itt a cégbírósági ügyekre, amelyekből egyévnyi mennyiség érkezett a 2013. évben, de utalhatok a devizahiteles perekre is, amelyek a polgári jogi ügyeket a törvényszékek előtt megduplázták a bíróságokon, és ezekkel komolyan foglalkoztak a bíróságok törvényszéki és járásbírósági szinten is.

(10.20)

Miért is fontosak a bírósági szervezet eredményei? A jog fokozatosan vonul be az élet számos olyan területére, amelyet korábban a vallás vagy csak az erkölcs szabályozott. A modern államokban a mindennapi életet a jog uralma határozza meg, ennek következménye, hogy a magánéleti, munkahelyi konfliktusok elrendezése jogi úton a bíróságon történik. Egyre bővül a bíróság elé hozható és hozandó ügyek köre. Nem mindegy tehát, hogy mit gondolnak a polgárok a bíróság működéséről, mit gondolnak az államról, hogy milyen a jogrendszer és a bíróságok megítélése. És bizony mindannyiunknak, mindhárom hatalmi ágnak tudomásul kell azt venni, hogy az állampolgárok gondolataiban nem különül el ez a három hatalmi ág. Ők együtt gondolnak ránk úgy, mint az államra. Ezért nagyon fontos, hogy bármilyen vitája legyen is a három hatalmi ágnak egymással kapcsolatban, tartsuk meg azt a tárgyszerű és tisztességes hozzáállást egymás irányában, amely biztosítja azt, hogy hitelesek tudjunk maradni azok előtt a polgárok előtt, akikért egyáltalán létezünk, akikért működünk.

Az elmúlt években azon dolgoztunk, hogy a bíróságok az évente hozzájuk forduló több millió ügyfél ügyében olyan szolgáltatást nyújtsanak, amely alapján fennmarad, sőt, nő az emberek igazságszolgáltatásba vetett bizalma. A társadalom ráadásul nemcsak az ügyek úgy-ahogy való elintézését várja, és ennek egyre inkább hangot is adnak az emberek, ma már nem elég pusztán a bíróság tekintélye, hanem folyamatosan érkeznek hozzánk a polgárok részéről is a kritikai észrevételek, az óhajok, az igények a működtetést illetően. Ezért nagyon fontos az, hogy a bíróságok a többi állami szervhez, sőt a privát szférához hasonlóan tudják a szolgáltatás színvonalát emelni. Szolgáltatásként itt nem a bírósági ítéletek tartalmára gondolok természetesen, hanem arra gondolok, hogy az ügyfeleket méltó módon fogadjuk, hogy tisztességesen beszéljünk velük, hogy tiszteletben tartsuk az érzékenységüket, hogy odafigyeljünk rájuk, hogy ne ellehetetlenítsük azt, hogy a bíróság előtt érvényesítsék az igényeiket, hanem könnyítsük meg azt, hogy értsék, mi zajlik a bírósági szervezetben, a bírósági eljárásban.

Nagyon sok előrelépés történt az elmúlt évben. Erről is szól a beszámoló. Néhány dolgot emelek ki, amelyek már a XXI. századot mutatják. A tavalyi év végén indult egy elektronikus ügyintézési portálunk, amelyen keresztül biztosítunk egy SMS- és e-mail-küldő szolgáltatást, amelyben a regisztrált ügyfelek közvetlen értesítést kaphatnak a bíróság előtt folyó ügyük lényeges eseményeiről. Elérhető egy pertartam-kalkulátor, amely alapján az ügyfelek választhatják azt, hogy melyik bíróság előtt indítsák az ügyüket, ha van ilyen illetékes bíróságválasztási lehetőségük. Van arra lehetőség, hogy elektronikusan adják be a panaszbeadványokat. Olyan szolgáltatást jelenítenek meg az országos programjaink, amelyek közvetetten az ítélkezés színvonalát és hatékonyságát növelik. Kiemelem itt a „Nyitott bíróság” programot, amelyet természetesen a bírók, a bírósági titkárok a saját vállalásuk alapján végeznek. Ennek keretében a tavalyi évben 37 ezer diákot szólítottunk meg, de szülői munkaközösségeket is megtaláltunk. Ez az a program, amellyel a jogismeretet, a joghoz való hozzáférést a társadalmi helyzetre tekintet nélkül próbáljuk segíteni az ország számára.

Fontos, és itt is szóba került már a tanúgondozás programja, amelyben szintén az áldozattá vált vagy a bíróságról keveset tudó és hozzánk esetleg aggodalommal érkező embereket próbáljuk segíteni abban, hogy vállalják a tanúskodást, hogy merjenek tanúként a bíróságra jönni. Hasonló program a bírósági közvetítés, amelyben azt célozzuk, hogy egy újfajta jogi kultúrát és a hosszadalmas pereskedéstől való mentességet garantáljuk az ügyfelek számára. De ilyen kiemelt programunk a gyermekközpontú igazságszolgáltatás programja, amelyben a büntető- és családjog területén eljáró bírókat, bírósági titkárokat céloztuk meg, jogszabály-módosításokat kezdeményezünk, képzéseket tartunk azért, hogy éppen ezt a kiszolgáltatott társadalmi csoportot úgy tudjuk fogadni, úgy tudjuk kiszolgálni, és természetesen olyan minőségű ítéleteket tudjunk hozni, amelyek nem hagynak kétséget maguk felől.

Sokszor hallani olyan érveket, hogy a bíróságnak nem kell szolgáltató szemléletre törekednie, az ügyfelek elégedettségét óhajtania, mert a pervesztes fél mindig elégedetlen lesz, akit elítélnek, mindig elégedetlen lesz. Az angolszász jogban létezik egy kifejezés, due process of law, amit eljárási igazságosságnak lehet fordítani. Ha a bíró az eljárási szabályokat betartva az ügyfelek érdekeit figyelembe veszi, a vádlottak és sértettek emberi méltóságát tiszteletben tartja a tárgyalás során, az ítélethozatalkor, akár még a legsúlyosabb büntetés vagy elvesztett per után is érezhetik azt az emberek, hogy igazságos döntés született. És az ügyfelek ennek sokszor hangot is adnak, még ha az elégedett hangok nem is hatolnak olyan magaslatokba, mint az elégedetlen hangok. Ehhez hozzátartozik, hogy például a járásbírósági, civilisztikai ügyek 80 százaléka ellen nem élnek fellebbezéssel a felek, így az ítéletek első fokon jogerőre emelkednek.

Amikor tehát a bírósági életpálya rendezéséről vagy a bírósági eszközök fejlesztéséről, az épületek felújításáról beszélek, akkor nem csupán 11 ezer ember érdekét képviselem, hanem az igazságszolgáltatás megbecsültségét, és így közvetve a magyar állam méltóságát is védem. Amikor a bírósági rendszert fejlesztjük, azzal az egész társadalmat, a nemzetet szolgáljuk. Ahogy Deák Ferenc mondta, boldog az a haza, ahol a bíró ítélete nemcsak igazságot szolgáltat, hanem a hivatalába és a személyébe helyezett bizalomnál fogva megnyugvást is szerez a feleknek.

Hadd osszak meg önökkel egy példát! A Debreceni Járásbíróság új épületét nemrégen adtuk át. A régi épületet az ország talán legrosszabb állapotú bíróságának lehetett tekinteni, utoljára 1985-ben festették ki. Ez volt az az év, amikor Mihail Gorbacsov a kommunista párt főtitkára lett a Szovjetunióban. Az új épületben tartott tárgyalásokon már volt olyan, korábban a bűneit tagadó vádlott, aki a tárgyaláson azt mondta a bírónak, hogy ebben az épületben, tisztelt bíróság, én nem tudok mást mondani, mint csak a tiszta igazat, és be kell vallanom, hogy ezt a bűncselekményt elkövettem. Ezért van jelentősége annak, hogy milyen épületben működünk, milyen felszereltséggel működünk, és milyen tisztelet az, amit kapunk a másik két hatalmi ágtól, mennyire bízhatnak és mennyire bíznak bennünk az emberek.

Tavaly azzal fejeztem be a felszólalásom, hogy köszönöm a kollégáimnak, hogy lelkiismeretes munkájukkal ilyen eredményeket tudhatunk magunkénak, hogy évről évre jobban teljesítünk. A kollégáimnak az idén sem mondhatok mást, hiszen a folyamatosan javuló ügyforgalmi mutatóink teszik azt lehetővé, hogy ezeket az eredményeket ma már az Európai Unió színterén is jegyzik, hiszen az Európai Unió előtt, az európai eredménytáblán, az igazságügyi eredménytáblán Magyarország a bírósági szervezetek között az élvonalba sorolható.

Amint említettem, a javuló eredményeinkben komoly szerepe van annak, hogy a jogalkotó figyelembe vette a jogszabály előkészítése során a bíróságokról érkező véleményeket. Köszönöm az eddigi együttműködést a jogalkotó részéről, és kérem, hogy a jövőben is vegyék figyelembe a bíróságok szakmai tapasztalatain alapuló javaslatait. Köszönöm továbbá az ügyfeleknek, a jogászi hivatásrendeknek és az állampolgároknak is az eddigi együttműködést. Köszönöm a munkánkkal kapcsolatban megfogalmazott jobbító szándékú javaslatokat, hiszen mindig igyekszünk ezeket a véleményeket, még akkor is, ha indulatok vannak mögöttük, komolyan venni és hasznosítani a munkánk során.

(10.30)

Tisztelt Országgyűlés! Bár egyedül állok itt önök előtt, de a beszámoló nem az én munkámról szól, hanem a bírósági szervezet munkájáról szól. Az a 270 oldal, amelyet önök elé hoztam, és amely a bíróságok központi honlapján az egész ország számára elérhető, arról ad számot, hogy milyen munkát végzett, milyen erőfeszítéseket tett a tavalyi évben a bírósági szervezet.

Kérem, hogy a beszámoló elfogadásával támogassák a további munkánkat. Köszönöm a figyelmüket. (Taps.)