Készült: 2024.04.28.19:30:27 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

212. ülésnap (2012.07.03.), 203. felszólalás
Felszólaló Szilágyi Péter (LMP)
Beosztás  
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka felszólalás
Videó/Felszólalás ideje 10:41


Felszólalások:  Előző  203  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

SZILÁGYI PÉTER (LMP): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! A vita egy nyugalmi szakaszába érkeztünk. A vita elején eléggé úgy éreztem magam, hogy a szocialisták és a fideszesek egyfajta iszapbirkózását tekinthettük meg, hogy az elmúlt 8 év vagy az elmúlt 2 év a hibás. Úgy gondolom, hogy erről a törvényjavaslatról viszonylag kevesebb szó esett a vitának abban a felében, de mégis egy hasznos vitaszakasznak tartom azt is.

Nagyon sok minden elhangzott már a vita további szakaszaiban magáról a törvényjavaslatról is. Én elsősorban azzal szeretnék foglalkozni, amiről kevesebb szó esett. De mielőtt ezekre rátérnék, engedjék meg, hogy néhány felszólalásra reflektáljak. Amikor ezt a törvényjavaslatot önök benyújtották, akkor valóban megdöbbenve és némileg értetlenül fogadtuk azt, hogy ez a törvényjavaslat mindössze tíz-egynéhány oldalnyi hosszúságú, míg tavaly egy 60-70 oldalas törvényről volt szó. De abban a hiszemben foglalkoztunk ezzel a javaslattal, hogy a többi párhuzamosan futó vagy már lezárt törvény rendezte ezeket a kérdéseket, és ezért ennyire kurta ez a törvényjavaslat.

Aztán Ékes József képviselőtársam, elsőként felszólásra jelentkezett képviselő nagyon szépen levezette, hogy a költségvetést megalapozó törvénynek miért kell megszületnie, milyen alkotmánybírósági határozat, illetve az államháztartási törvény mely passzusai alapján kell az Országgyűlésnek ezt évente megtárgyalni. Majd következett Babák képviselőtársam, aki szemérmesen annyit mondott a törvényjavaslat címére, hogy a megalapozó szó kicsit nagyzoló. Hát, nem kicsit nagyzoló a törvényjavaslat címe, hiszen a miniszterelnök tegnapi bejelentése óta tudjuk, hogy a valóban fontos kérdések még csak ezután fognak következni. Ez a kilenc törvény, amit ebben a javaslatban kívánnak módosítani, valóban fontos területeket érinthetnek, de mindenképpen partikulárisnak tekinthetők ahhoz képest, amit tegnap miniszterelnök úr bejelentett.

Megmondom önöknek őszintén, én elég nagy csodálattal néztem önöket a költségvetési törvény és mostani törvény vitája kapcsán, mert nagyon nagy nyugalmat tapasztalok önökön, pedig egy borzalmas költségvetéssel van dolgunk. Az önkormányzati településvezetők tekintetében még annyira sem értettem ezt a nyugalmat, hiszen katasztrófát jelenthet az önkormányzatok számára. Aztán tegnap, amikor a Házszabálytól eltérésről szavazott az Országgyűlés, amikor a megalapozó törvényhez a módosító indítványok benyújtására rendelkezésre álló határidőt kinyújtottuk augusztus 24-ig, akkor vált világossá a kép, miszerint önök szeretnék a nyári szünetben, ameddig a parlament, az ellenzéki pártok, az ellenzéki képviselők érdemben nem fogják tudni befolyásolni azt, hogy a miniszterelnök egyébként még támogatható bejelentései is konkrétan milyen formában fognak megvalósulni... - milyen újabb törvényeket kell módosítani.

Merthogy itt nagyon sok törvényt kell majd módosítani, azt hiszem, ebben önök is egyetértenek velem. Ez a most előttünk lévő, kilenc törvényt taglaló javaslat valószínűleg nagyon sokszorosára fog növekedni terjedelmében és tartalmában is. Úgy gondolom, mindenképpen aggasztó az, hogy meg fognak indulni azok a háttéregyeztetések, amelyekből a parlament, már csak a nyári szünet miatt is, teljes mértékben ki fog maradni. Meg fognak indulni azok a lobbitevékenységek, amelyeknek nem tudjuk, hogy mi lesz a kifutása az őszre nézve. Úgyhogy mindenképpen egy nagyon forró ősz elé fogunk nézni, szerintem ebben önök is teljesen biztosak.

Most akkor szeretnék áttérni néhány olyan kérdésre, ami ebből a törvényből kiolvasható, bár ahogy említettem, nem a leglényegesebb kérdéseknek tekintjük ezeket, de vannak köztük támogatható javaslatok is. Az egyik ilyen, bár egyetértek abban ellenzéki képviselőtársaimmal, hogy az Innovációs Alap kérdése önmagában nézve valóban nem megnyugtató, de az a cél, ami mentén ez a törvényjavaslat az Innovációs Alapról szóló törvényhez hozzá kíván nyúlni, úgy gondolom, mindenképpen legalábbis örömmel fogadható. Most azt olvashatjuk ki ebből a javaslatból, hogy az Információs Alapból fogják finanszírozni az elektronikus információszolgáltatási adatbázis működését. Úgy gondolom, ez egy nagyon fontos dolog, hogy az EISZ fennmaradhasson, nagyon sok tudományos életben dolgozó ember számára nagyon fontos forrásul szolgál.

Van egy másik törvény, amit más ellenzéki képviselőtársaimmal ellentétben azért nem érzek annyira partikuláris kérdésnek. Ez a honvédelmi törvény módosítása. Itt egy látszólag nagyon apró módosítással van dolgunk, a Honvédelmi Minisztériumhoz tartozó gazdasági társaságoknál a tulajdonosi jogokat a minisztérium fogja gyakorolni. Ezzel önmagában még nincs is semmi problémánk, viszont nagyon hiányoznak nekünk azok a garanciák, hogy amennyiben ezek a gazdasági társaságok eladásra kerülnek, egyébként a módosításban ez explicite ki is van fejtve, hogy a tulajdonosi jogok közé ez is nyilván beletartozik, hogy az eladásból származó bevételek vajon a nagy közös kasszába fognak-e befolyni, illetve a honvédelem fejlesztésére fogják-e fordítani ezeket a bevételeket. Ezt nem tudjuk, ez egy aggodalom, amit mindenképpen érdemesnek tartottam megemlíteni.

De még egy nagyon fontos kérdés, amit már Hegedűs Lorántné képviselőtársam részletesen elemzett, az önkormányzati finanszírozás kérdése. Nem kívánom megismételni azokat a dolgokat, amiket már többen is elmondtak, és a költségvetés vitájában az LMP is kifejtett. De mindenképpen úgy gondoljuk, hogy nagyfokú bizonytalanság érezhető az önkormányzati feladatfinanszírozás tekintetében, és ez még kevésbé lenne problémás, ha csupán a parlamenti képviselőkben merülne fel ez a kétely, ez a bizonytalanság. Sokkal nagyobb problémának tartjuk azt, hogy az egyes településvezetők, és itt nyilván nem önökről van szó, akik esetleg parlamenti képviselők is, hanem azokról a kistelepülésekről, amelyek nem tudnak azokról a háttéregyeztetésekről, nem tudnak azokról a háttéralkukról, amik nélkül az önkormányzatok a jövőben fenntarthatatlanná válnak, mert a mostani költségvetés szerint semmiképpen nem fognak tudni a jelenlegi rendszerben működni, hacsak nem a helyi adók kivetése kötelezővé fog válni, legyen szó akármilyen ingatlanadóról vagy akármilyen adóról.

De amiről talán még ebben a vitában egyáltalán nem esett szó, ez az előadó-művészeti törvény módosítása. Engedjék meg, hogy ehhez néhány gondolatot megosszak önökkel. A javaslat 5. pontja az előadó-művészeti szervezetek támogatásáról szóló 2008. évi XCIX. törvény azon módosításait tartalmazza, amelyek az Emtv. hatálya alá eső előadó-művészeti szervezetek támogatási szabályait hivatottak pontosítani.

Az előadó-művészeti szervezetek támogatásában 2013. január 1-jétől életbe lépő új szabályozás azonban még ezen módosításokkal sem alkot megnyugtató egészet. A június 15-ei 5/2012. EMMI-rendelet meghatározza a nemzeti és a kiemelt kategóriájú előadó-művészeti szervezeteket.

Az Emtv. 24. §-a előírja, hogy a központi költségvetésről szóló törvény meghatározza a nyilvántartott színházak, balett- vagy táncegyüttesek, zenekarok és énekkarok elosztható támogatásának keretösszegeit. Nincs összhangban azonban egyelőre a költségvetés ezzel az új típusú felosztással, nem látszanak a pontos keretösszegek, és a költségvetést megalapozó törvénymódosítás is hiányos. Az LMP szerint nem tarthatók bizonytalanságban az előadó-művészeti szervezetek a jövő évi támogatásokat illetően, ezért kérjük a kulturális tárcát a támogatási összegek mielőbbi pontosítására.

A jelen törvényjavaslat 6. § (3) bekezdése ráadásul kivonja a támogatási modell alól az állami fenntartású szervezeteket, az indokolás szerint a kultúráért felelős tárca a kulturális intézmények vonatkozásában általános, egységes elveket kíván érvényesíteni, amelyek a formálódó nemzeti kulturális intézmény koncepcióban kerülnek kidolgozásra.

(15.10)

Az LMP álláspontja az, hogy a koncepció elkészültétől függetlenül is az állami intézmények költségvetési támogatását elsősorban szakmai szempontok és ne politikai preferenciák mentén határozzák meg. Ezzel a módosítással tehát nem tudunk egyetérteni.

Emellett aggályosnak tartjuk a törvény 20. § (4) bekezdésének hatályvesztését is. Az Emtv. egyik legelőremutatóbb eleme, az éveken átívelő támogatás lehetősége szűnik ezzel meg. Az LMP szerint a kiszámítható, éveken átívelő intézményfinanszírozás lenne a kívánatos, ezért javasolja, hogy tartsuk meg a most kidobni javasolt 20. § (4) bekezdést.

Tisztelt Képviselőtársaim! Összességében azt szeretném mondani, hogy ez a törvényjavaslat mindenképpen csak egy előjáték arra nézve, ami ősszel ránk fog várni. Úgy gondolom, hogy a részletes viták még nagyobb vitákat fognak generálni ezzel a törvényjavaslattal kapcsolatban. Bízom benne, hogy egy kiérlelt és sokkal megnyugtatóbb javaslattal fognak a nyári szünetről visszatérni.

Köszönöm figyelmüket. (Taps az LMP padsoraiban.)

(Földesi Gyula elfoglalja jegyzői helyét.)




Felszólalások:  Előző  203  Következő    Ülésnap adatai