Felszólalás adatai

VÍGH ILONA, az európai integrációs ügyek bizottságának előadója: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Asszony! Államtitkár Úr! Képviselőtársaim! Az európai integrációs ügyek bizottsága 2000. február 2-ai ülésén tárgyalta a rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény módosítását. A bizottság 18 igen szavazattal, 7 tartózkodás mellett a törvénymódosítást általános vitára javasolta.

A kormánypárti és az ellenzéki képviselők egyaránt egyetértettek a törvénymódosítás szükségességével, és törekedtek a konszenzus kialakítására. Az expozéban már elhangzott a törvénymódosítás célja, amely a lehető legteljesebb mértékű harmonizáció megvalósítására irányul. A törvényjavaslat a médiatörvénynek azokra a rendelkezéseire terjed ki, amelyek a közösségi követelményekkel nem vagy nem teljesen állnak összhangban. A médiatörvény 1996-ban történt megalkotásakor Magyarország az Európai Közösség vonatkozó jogszabályaival jelentős mértékben harmonizáló jogszabályt alkotott. Ugyanakkor az Európai Bizottság már ekkor jelezte, hogy a törvény rendelkezései több ponton nem felelnek meg a televíziós műsorszolgáltatásra vonatkozó egyes tagállami törvények, rendeletek és a közigazgatási rendelkezések összehangolásáról szóló irányelv rendelkezéseinek.

A csatlakozási tárgyalások 1998-ban történt megnyitásakor a kulturális, audiovizuális politika fejezetet az első fejezetek között tűzte napirendre az Európai Unió. Magyarország 1998 szeptemberében kormányhatározatban adta át, illetőleg határozta meg tárgyalási álláspontját, amelyben az acquis átvételét a csatlakozás tényleges időpontjáig vállalta teljesíteni - reméljük, 2003. január 1-jétől. A magyar fél derogációs igényt, úgynevezett átmeneti mentesség kérését nem jelezte a bizottság felé. A bizottság 1998 novemberében ismertette álláspontját, amelyben megállapította, hogy a hatályos médiaszabályozás nincs összhangban a közösségi szabályozással. A fejezet a mai napig nem került lezárásra.

Az Unió az audiovizuális politika fejezetre vonatkozó tárgyalási álláspontjában kiemelte, hogy Magyarországnak a Média-II. programhoz történő csatlakozása az acquis átvételében elért eredményeitől függ. Az 1992-ben indult Média-I. program keretében az EU öt év alatt mintegy 270 millió eurót osztott ki a pályázatok keretében. A Média-I. filmek és televíziós műsorok előkészítéséhez és gyártásához adott vissza nem térítendő támogatást. A pénzek elosztását és a felhasználás ellenőrzését szakemberekből álló zsűri végezte. A zsűritagoknak nem volt könnyű dolguk, amikor arról kellett dönteniük, hogy melyik film számít európainak; hiába él és dolgozik az egész stáb a kontinensen, ha végül a tőkét hozó amerikai producer akarata, ízlése érvényesül az alkotásban.

Az 1997-től 2001-ig tartó Média-II. programban Magyarország már nem vehet részt. Ennek az oka nem az évi 600 ezer eurós tagdíj - amelynek felét egyébként a Phare-támogatásból fizette volna az ország -, hanem a médiaszabályozás jogharmonizációjának a hiánya. Az 1996-ban életbe lépett médiatörvény ugyanis nem szabályozza sem a kvótákat, sem a műholdas sugárzásokat. A Média-I. idején az évi 600 ezer eurós tagdíjhoz képest mintegy 120 százalékot kapott vissza Magyarország, ami nagy valószínűséggel azt jelenti, hogy a Média-II. időszakában a nem megfelelő szabályozás miatt a hazai filmgyártás évi 720 ezer euró támogatástól esett el.

A hat parlamenti párt között egyetértés van abban, hogy a médiatörvény hiányosságait orvosolni kell. A törvényjavaslat a médiatörvény kilenc fejezetéből öt fejezetet érint. Jelentős módosításokat indítványoz a törvény I. fejezetében, amely az általános rendelkezéseket tartalmazza, illetőleg a műsorszolgáltatás elveit és szabályait szabályozó II. fejezetben. További lényeges módosítás, hogy a műsorszétosztás médiatörvény hatálya alá vonásával új fejezet kerülne beiktatásra.

A médiatörvény módosításával érintett szabályok három főbb csoportba oszthatók. Az első csoportba azok a rendelkezések tartoznak, amelyek a műsorszétosztás médiatörvény hatálya alá vonásával kapcsolatosak, míg a második csoportba azok a rendelkezések tartoznak, amelyek az európai műsorszerkezeti követelmények átvételével kapcsolatosak. A harmadik csoportba az összes egyéb módosítási javaslat tartozik, amelyek a kizárólagos közvetítési jogok, a kiskorúak védelmével kapcsolatos és a reklámszabályozásra vonatkozó rendelkezéseket tartalmazzák.

A jelenleg hatályos jogszabályok alapján a műsorszétosztási tevékenység távközlési tevékenységnek minősül, és nem tartozik a médiatörvény hatálya alá. Ebből következik (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.), hogy az ORTT-nek ellenőrzési jogköre, hatásköre erre a tevékenységre vonatkozóan nincs.

A kisebbségi véleményt is én mondanám el, elnök asszony, ha lehet.

ELNÖK: Sajnos, ezt nem tudom figyelembe venni, képviselő asszony, tekintettel arra, hogy az önök bizottságából nem jelezték, hogy kisebbségi vélemény megfogalmazására sor kerülne. Mint jeleztem, kiemeltük azokat a bizottságokat, amelyek esetében kisebbségi vélemények elhangzására sor kerül...

VÍGH ILONA, az európai integrációs ügyek bizottságának előadója: Akkor még egy gondolatot! Az európai integrációs ügyek bizottsága elsősorban jogharmonizáció szempontjából vizsgálta a törvénymódosítást. Az ellenzéki képviselők, Szalay Gábor képviselőtársam részéről felvetődött az OEDC kontra EU műsor- vagy programhely-megosztási probléma, ami tulajdonképpen egymást kizáró feltételeket szeretne érvényesíteni...