Készült: 2024.05.16.18:24:10 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

173. ülésnap (2000.11.10.), 246. felszólalás
Felszólaló Várkonyi András (Fidesz)
Beosztás  
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka felszólalás
Videó/Felszólalás ideje 4:34


Felszólalások:  Előző  246  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

VÁRKONYI ANDRÁS (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Azt hiszem, pártállástól függetlenül mindenki örül annak, hogy hosszú stagnálás után a kormány idén februárban beindított otthonteremtési programjának következtében új lendületet vett és növekedésnek indult hazánkban a lakásépítés. A statisztikai elemzések alapján cirka 35-40 százalékkal nőtt az elkezdett építkezések száma, és ennek jelentős része a közeljövőben várhatóan be is fejeződik. Nem irreális cél tehát az új évezred kezdetére tervezett évi 35-40 ezres új lakásszám.

Ez elsősorban a pénzügyi finanszírozás új módjának, a jelzáloghitel-rendszer bevezetésének köszönhető, ami a távlatokban gondolkozó, maguk elé komoly célt kitűző polgárok számára nyújt kézzelfogható segítséget. Változatlanul támogatja a rendszer a gyermeket vállalókat, sőt az úgynevezett félszocpol, ami a meglevő lakások bővítését segíti, tovább bővítette ezt a támogatási formát.

Sok vád érte a kormány lakáspolitikáját az ellenzék részéről, azt állítván, hogy csak a jómódúakat támogatja, és nem törődik a kevésbé tehetősekkel, azokkal, akik saját hibájukon kívül nincsenek abban a helyzetben, hogy önálló lakás építésére, illetve megvásárlására gondolhassanak. Ezekhez az észrevételekhez kormánypárti oldalról is többen csatlakoztak.

A jogos észrevételeket is figyelembe véve nyár közepén - a támogatások feltételeinek könnyítése mellett - a kormány beindította a bérlakás-építési programot, amelynek gazdájává az önkormányzatokat tette. Ez a program egyértelműen a kisebb jövedelemmel rendelkező, a pályakezdő fiatalok támogatását szolgálja. A siker felülmúlta a várakozásokat. A települési önkormányzatok nagy számban igényelték és nyerték el a Gazdasági Minisztérium pályázatát. A 2001-re és 2002-re vonatkozó költségvetés lényegében nagyobb változtatások nélkül, a támogatás összegét valorizálva biztosítja e jó tendencia folytatását.

Van azonban egy olyan területe a lakáspolitikának, amiről az utóbbi években kevesebb szó esett, mint az új lakások építéséről, ez pedig nem más, mint a meglevő és arra érdemes lakóépületek felújítása. Elsősorban a közelmúltban nagy tömegben előállított házgyári lakásokról van szó, amelyekben a lakosság közel egyötöde él Magyarországon.

Az egykor nem túl nagy igénnyel épített lakóházak állapota mára jelentősen leromlott, és bár többnyire a társadalom kevésbé tehetős rétege lakja, a fenntartás, elsősorban a fűtés költségei az egekbe szöktek. Elodázhatatlan lenne tehát energetikai felújításuk, az épületek hőszigetelése, a nyílászárók cseréje, illetve a fűtési rendszerek korszerűsítése. Erre azonban a bennük lakók saját erejükből nem képesek. Pedig egy alapos energetikai felújítás a fűtési energiát, tehát a költségeket 50-60 százalékkal is csökkenthetné. Magyarország nem energiában gazdag ország, elemi érdekünk lenne tehát, hogy ne az utcákat, tereket fűtsük, és mégis ezt tesszük.

(15.20)

 

Egyúttal nagy mennyiségű égésterméket engedünk a levegőbe, hogy aztán ezt belélegezve idő előtt betegedjünk meg és haljunk meg. Elmondhatjuk tehát, hogy a meglévő épületek energetikai korszerűsítése az új lakások építésével azonos fontosságú feladat, amelyet egy átfogó, az egész országra kiterjedő lakásenergetikai felújítási program válthat valóra.

Ennek kidolgozását és beindítását tenné lehetővé az a módosító javaslat, amelyet T/3122/341. számon nyújtottam be. Eszerint 2001-ben 3 milliárd, 2002-ben pedig 4 milliárd forintot fordítanánk erre a célra. A program a már sikerrel bevezetett bérlakás-építési programhoz hasonlóan, pályázati úton támogatná, jelentős vissza nem térítendő résszel az épületenergetikai felújításra vállalkozó egyéneket, illetve társasházakat. A kormány az előirányzat terhére nyújtandó támogatás feltételeit, a támogatásra való pályázás rendjét rendeletben határozná meg. Az előirányzat pénzügyi fedezetét az áfa-visszatérítések várhatóan teljes mértékben igénybe nem vett összege adná a Pénzügyminisztérium lakástámogatási fejezetéből.

Tekintettel e kérdés fontosságára, kérem a tisztelt Országgyűlést, hogy a fentiek figyelembevételével módosító javaslatomat támogassa. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)

 




Felszólalások:  Előző  246  Következő    Ülésnap adatai