Készült: 2024.04.28.01:57:52 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

199. ülésnap (2012.06.06.), 48-52. felszólalás
Felszólaló Pál Béla (MSZP)
Beosztás  
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka felszólalás
Videó/Felszólalás ideje 6:12


Felszólalások:  Előző  48 - 52  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

PÁL BÉLA (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Előzetesen engedjenek meg egy megjegyzést. Én azt gondolom, hogy valóban joggal elvárhatják a munkavállalók és elvárhatja az ellenzék is, hogy egy ilyen vitánál, amely a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi törvény hatálybalépésével összefüggő átmeneti rendelkezésekről és törvénymódosításokról szól, és amely 66 törvényt módosít, és tényleg érinti a munkavállalókat és a munkáltatókat is, valamint a szakszervezeteket, akkor ezen a vitán nagyobb arányban vegyenek részt kormánypárti képviselők, hiszen az államtitkáron kívül, a bizottság elnökének kívül az előbb kettő, most már három kormánypárti képviselő tartózkodik a teremben. És én arra hívnám fel a figyelmet, hogy ne csak a gombnyomogatásban jeleskedjenek, hanem ugyanúgy kísérjék figyelemmel a vitát, mint ahogy államtitkár úr, hiszen látom, hogy részletesen jegyzetel.

Én egyébként az ajánlás 46., 69., 77., 82., 83. pontjához szeretnék hozzászólni. Az ajánlás 46. pontjában beadott módosító indítványunk azzal foglalkozik, a 24. § (3) bekezdésével nevezetesen, amelynek az elhagyását, törlését javasoljuk, azért, mert ez a változtatás az álláskeresési ellátásban részesülők tekintetében negatív következményekkel járhatna. Ezért tehát a teljes bekezdés eltörlését javasoljuk.

Javasoljuk azért is, mert az is látható, hogy az Orbán-kormánynak az az ígérete, hogy tíz év alatt egymillió új munkahelyet teremt, ez ködbe veszett, jóval többen vannak azok, akik állást keresnek ma is, mint a rendelkezésre álló álláshelyek száma. Így tehát nagyon fontos, hogy ezek a rendelkezések semmilyen tekintetben se hozzák kedvezőtlenebb helyzetbe az álláskeresési ellátásban részesülőket.

A törvényjavaslat 85. §-ának (2) bekezdése azzal foglalkozik, hogy bármilyen munkavégzés esetén - a kollektív szerződés rendelkezései alapján - a próbaidő tartama legfeljebb hat hónap legyen. Úgy ítéljük meg, hogy ez a munkavállalók számára hátrányos, ezért a bekezdés elhagyását javasoljuk, hiszen indokolatlannak tartjuk azt, hogy bármilyen munka végzése esetén három hónap után a felek ne tudnák eldönteni, hogy a munkaviszony fenntartható-e, vagy sem. A kollektív szerződésnek pedig elsősorban nem ez a funkciója, hogy a munkavállalót kiszolgáltatott helyzetbe hozza a törvényi előírásoknál, hanem az, hogy biztonságot nyújtson számára.

Nagyon fontos a munkavállaló pihenéshez való joga. Ezt a jelenlegi törvénymódosító javaslat úgy tartalmazza, hogy a munkáltató évente hét munkanap szabadságot - a munkaviszony első három hónapját kivéve - legfeljebb két részletben, a munkavállaló kérésének megfelelő időpontban köteles kiadni. Ezt mi olyan módon javasolnánk változtatni, hogy több részletben lehessen a szabadságot kiadni, hiszen ez az életszerű, bármilyen szempontból szüksége lehet a két részleten túl több részletben is a munkavállalónak a szabadságra. Így tehát ez a módosító javaslatunk, amely azt tartalmazza, hogy ne csak két részletben, hanem több részletben lehessen kiadni a szabadságot, a munkavállaló pihenéshez való jogát erősíti, ráadásul életszerűbb is, mint az a szabályozás, amit a kormánypártok javasolnak.

A törvényjavaslat 85. §-ának (31) bekezdése, amelyre az ajánlás 82. pontjában nyújtottunk be módosító indítványt, arra vonatkozik, amivel már eddig is foglalkoztak képviselőtársaink is. Itt a munkajogi védelem a szakszervezeti tisztségviselőt megbízatásának idejére és annak megszűnését követő hat hónapra illeti meg, akkor, ha a tisztséget tizenkét hónapon át betöltötte. Mi ezt megfordítani javasoljuk, tehát olyan módon, hogy a megszűnést követő egy évig illesse meg, és akkor, ha a tisztséget legalább hat hónapig betöltötte. Véleményünk szerint semmi nem indokolja azt, hogy az 1992. évi XXII. törvény 28. § (4) bekezdésében foglalt feltételt az új munka törvénykönyve felcserélje, hiszen ezzel indokolatlanul megnehezedne a munkahelyi szakszervezetek, szakszervezeti szervek, alapszervezetek, csoportok létrehozása, és a szakszervezeti tisztségviselők védelme gyengülne, ami pedig egyik kulcsa a munkavállalói jogok védelmének, azon túl, hogy egyes ágazatokban, így például a nevelés-oktatás területén számos intézmény-összevonás is történt, és így a szervezetileg és szakmailag önálló intézményegységek nem feltétlenül külön telephelyen működnek.

Idekapcsolódik az a módosító javaslatunk is, amit a 83. ajánlási pontban fogalmaztunk meg, és amelynél a 85. § (32) bekezdését azzal bővítjük ki, hogy a megjelölt munkavállaló, a szakszervezeti tisztségviselő mentesül munkavégzési kötelezettsége alól a munkáltatóval, a fenntartóval és az intézményműködtetővel való konzultáció tartamára. Ez egy pontosítás, azért, mert például a köznevelési törvényben szabályozandó ugyan, de gyakran intézményműködtető szintjén történik az érdekegyeztetés, és amennyiben az e szinten tevékenykedő szakszervezeti tisztségviselők egyúttal nem a szakszervezet munkahelyi szervének tisztségviselői is, részükre is munkaidő-kedvezmény kell járjon...

ELNÖK: Tisztelt Képviselő Úr! Ismételt hozzászólást fog kérni vagy elegendő egy perccel meghosszabbítani? Melyiket választja?

PÁL BÉLA (MSZP): Nagyon szépen köszönöm, éppen a zárógondolatoknál tartottam.

ELNÖK: Akkor természetesen plusz egy perc.

PÁL BÉLA (MSZP): Nagyon szépen köszönöm megtisztelő figyelmüket, és kérem, hogy ezeket a módosító javaslatokat támogatni szíveskedjenek.

Köszönöm szépen, elnök úr. (Taps az MSZP soraiból.)




Felszólalások:  Előző  48 - 52  Következő    Ülésnap adatai