Felszólalás adatai

A 234-235. számú módosító javaslatban a politikusok által elkövetett egyes bűncselekmények felső tételét szeretnénk növelni, jelen állapot szerint a felével. Az indokolja a politikusok - önkormányzati képviselők, országgyűlési képviselők, polgármesterek - kiemelt büntetőjogi kezelését, mert sajnos a társadalomban oly mértékben csökkent a politikába és a politikusokba vetett bizalom, és gyakran oly mértékben látnak nem megfelelően súlyos büntetéseket abban az esetben is, ha ezek a személyek lebuknak, hogy mindenképpen sarkallni kell és a törvényhozói szigorral kell sarkallni az igazságszolgáltatást arra, hogy keményebb büntetéseket szabjanak ki.

Ezzel összefügg a 214-es javaslatunk is, amelyben a hivatalos személyek hamis tanúzását kiemelten, magasabb tételekkel büntetnénk. Itt természetesen a hivatalos személyeknek az e minőségükben elkövetett, a hivatalos személyi minőségükkel és eljárásukkal összefüggésben lévő hamis tanúzásra gondolunk. Szeretnénk, ha ezt is támogatná a tisztelt Országgyűlés.

(14.20)

Apróságnak tűnhet, de a vidéki emberek életét nagyon megnehezíti, és ezt a 271. módosító javaslatunkban próbáljuk kiküszöbölni, hogy bizonyos mezőgazdasági termékek, felszerelések ellopása, eltulajdonítása, sok esetben sorozatos eltulajdonítása esetén sokkal nagyobb az a kár, ami éri az ezt elszenvedőket, mint maga az értéke ennek az eszköznek. Ezért úgy gondoljuk, hogy ebben az esetben kiemelt védelmet kell a mezőgazdasági terményeknek, termelési eszközöknek tulajdonítani, és erre teszünk javaslatot, ennek a kiemelt védelmére és büntetőjogi tényállására.

A Szent Koronáról, a nemzetiszocialista és kommunista rendszer bűneiről nem beszélnék újra, mert ezt említettem, hogy a Szent Korona beemelésének kifejezetten örülünk, hogy ezt a módosító javaslatunkat támogatja a kormányzat. Viszont annak kevésbé, hogy benne marad az új törvénykönyvben is egy-két olyan tényállás, aminek nem lenne ott a helye, illetve nem kerül bele olyan, amire nagyon nagy szükség lenne, ilyen - köznapi szóval élve - például egy parlamenti vizsgálóbizottság előtt való meg nem jelenés szankcionálása.

Amikor az alkotmányügyi bizottságban felvetettük, hogy mi ezt bizony a büntetőjog eszközeivel szabályoznánk, és elvárnánk, hogy bárki, aki egy parlamenti vizsgálóbizottság előtt nem jelenik meg, az Btk.-tényállásba ütközően a büntetőjog szabályai szerint is felelősségre legyen vonható, ugye jól emlékszünk rá, hogy például Gyurcsány Ferenc volt az többek között, aki nem jelent meg egy vizsgálóbizottság előtt, utána a Facebookon, az internetről mindenféle szép üzeneteket küldözgetett, de ez elképesztően sérti, úgy gondolom, a Magyar Országgyűlés és egy bizottságának a tekintélyét. Erre válaszolta az államtitkár úr azt, hogy az azóta megalkotott országgyűlési törvényben már vannak erre rendelkezések, de az olyan súlyos joghátrány, mint hogy az Országgyűlés elnöke ismerteti az Országgyűléssel, hogy volt egy olyan képviselőtársunk vagy egyéb honfitársunk, aki nem jelent meg a bizottság ülésén. Azt hiszem, ennél azért sokkal súlyosabb büntetés indokolt ebben az esetben.

A 261. pontban a népképviseleti szerv által folytatott vizsgálat akadályozása címen ezt is szeretnénk elérni, hogy ez szigorúbban legyen szankcionálva, és az emberek felé ne azt közvetítsük, hogy bizony-bizony e szint fölött bármit lehet, vagy ha egy országgyűlési vizsgálóbizottság előtt nem kötelező megjelenni, vagy ennek semmiféle szankciója nem lehet, akkor tulajdonképpen nevetségessé tesszük az egész eljárást, és azoknak a hangoknak vagy annak a közkeletű viccnek adunk alapot, hogy ha nem akarsz valamit kivizsgálni vagy el akarsz fedni, akkor hozz létre egy vizsgálóbizottságot. Na most, azt hiszem, az ilyen szabályozások vagy a megfelelő büntetések nem léte ezt erősíti az emberekben, ezt a feltételezést.

Van egy olyan tényállás, aminek viszont nem kellene ott lennie, ez a közbiztonsági tevékenység jogellenes szervezése. Ez a rendszer perverz jogalkotásának egy része, amikor azt próbáljuk büntetni, és ezt már többször elmondtuk, úgy általában bárkire lesújthat az államhatalom ilyen formában, hogyha valaki közbiztonsági tevékenységet vagy annak a látszatát végzi; de ebben a körben nem tudjuk elfogadni a kormánynak azt a magyarázatát, azt el tudjuk fogadni, hogy az erőszak-monopólium egy állami kizárólagos jog, de itt nem arról van szó, hogy ezt bárki veszélyeztetné vagy bárki kétségbe vonná. Aki ezt tenné, az a büntetőjog és a Btk. egyéb szabályait megsértené.

Itt annyiról van szó, hogy egy külön tényállásban szeretnék a közrend fenntartásának még a látszatát is büntetni, tehát olyan tevékenységeket is, amelyek egyébként eddig nem voltak büntethetők. Még egy percet kérnék, elnök úr, és akkor szerintem le is tudom zárni. Köszönöm szépen. Ezt mindenképpen ki kellene venni. Nem jó, ha az emberek például kitesznek egy táblát a jövőben a lakókörnyezetükre, amire ráírják, hogy a bűnözőket a lakóközösség elkapja, és a rendőrség részére a törvény alapján átadja, akkor ezek alapján őket akár meg lehetne vádolni azzal, hogy ők bizony a közbiztonság látszatát próbálják kelteni, holott semmiféle büntetőjogi szabályt nem sértettek meg. Erre lehet azt mondani, hogy ilyen eljárások nem fognak indulni, de az eljárás lehetősége adott, és sajnos a diktatúra jellemzője az - és nem a demokráciának -, hogy olyan gumijogszabályokat hoznak, amelyek alapján még ha 99 százelékban nem is indítanak büntetőeljárásokat, de megtehetnék, mert a jogszabályok nem kellően körülhatároltak, és azokban az esetekben, amikor bármi más okból valaki a hatalommal szembemegy, akkor előveszik ezeket a gumijogszabályokat, és megbüntetik. Ez viszont nem a demokrácia, hanem a diktatúra része.

Köszönöm szépen. (Taps a Jobbik padsoraiból.)