Felszólalás adatai

A 35. ajánlási pontban szerepel a szabadságvesztés büntetés maximum terjedelmének, felső határának az emelésére vonatkozó javaslat. Ez megint abból a logikából fakad, hogy ne kössön minket meg a korábbi büntető törvénykönyv rendszere. Láthatóan ez egy nagy ugrás, de betölti azt az űrt, ami az életfogytig tartó szabadságvesztés és a jelenlegi maximális 20 éves időtartam között van, mert 40 évre javasolnánk felvinni a maximális szabadságvesztés büntetési időszakot, sőt bűnszervezetes, többszörös visszaeső és halmazati vagy összbüntetés esetében 50 évre. Ugye ezen most megint el lehet gondolkodni, hogy sok vagy kevés. Mondjuk, egy húszas éveiben járó embernél, aki olyan szintű bűncselekményt követ el, hogy nyilván ilyen időtartam felmerülhet, ott úgy gondolom, hogy ennek meglehet mind a speciális, mind az általános preventív hatása.

A bizottsági vitákban még azt is elismerték kormánypárti képviselők, akiket egyébként hiányolok... Azért a jegyzőkönyv kedvéért most így mondjuk el, hogy jelenleg a tisztességesen helytálló Répássy államtitkár úron kívül senki más nincs jelenleg az ülésteremben, aki részt venne a vitában. Stágel Bence képviselőtársunk, szegény, a jegyzői feladatait látja el a pulpituson, de azért bevallom őszintén, hogy nagyon hiányolom Varga István képviselőtársunkat, Salamon Lászlót vagy Vas Imre képviselőtársunkat, Papcsák Ferenc képviselőtársunkat, tehát a bizottsági tagtársainkról beszélek, akik azért napi szinten foglalkoznak büntetőjoggal. Bevallom őszintén, hogy főleg Vas Imrén csodálkozom, hiszen a bizottságban mindig annyira felkészült és mindig annyira dinamikus. (Derültség, közbeszólások.) Lehet, hogy éppen újabb törvényjavaslatokon dolgozik, lehet, hogy már a büntetőeljárási törvényt írja éppen, könnyen lehet, de mindenesetre számunkra ez megdöbbentő, hogy nincs kivel igazán vitatkozni. Az államtitkár úrral egyébként bizottsági szinten - el kell mondani - egészen este 11-ig valóban sokat vitatkoztunk, nagyjából ott voltak még, hogy mondjam, meggyőzések is kölcsönösen.

Viszont gyorsan rátérnék a közérdekű munkára, a 48. számú javaslatra. A közérdekű munka mértékének emelését szeretnénk jelentősebb mértékben, az LMP is szeretné emelni egyébként, mi ezt támogatjuk, ők szerényebb mértékűt. Ha kiszámoljuk a most, jelenleg alkalmazható maximumot, az 13 nap, ugye ez munkanapmennyiséget tekintve, nyolc órával elszámolva sem sokkal több, és szabadidőben kell a közérdekű munkát eltölteni, ez kétségkívül így van. De ha valakit mégis arra ítél a bíróság, hogy közhasznú, közérdekű munkavégzéssel próbálja őt meggyőzni vagy megváltoztatni egy kicsit a gondolkodásmódját, a munkához való viszonyát, a közösséghez való viszonyát, és nem kell őt majd a bevezetendő szigorított dologház rendszerébe bevinni, akkor a közérdekű munkánál bizony egy évre vigyék fel a maximumot és tíz napra a minimumot. Tehát legyen egy komolyan vehetősége ennek a büntetésnek, mert így egyébként nem jó a hatása.

Nagyon köszönjük és díjazzuk azt, hogy az 52. ajánlási pontban szereplő pénzbüntetés maximális mértékére vonatkozó módosító javaslatunkat támogatta a kormány a bizottsági szakaszokban. Reméljük, hogy ki fog tartani emellett, de mi arra buzdítanánk, hogy ezt a lendületet vigye tovább a többi fontos javaslatunk támogatására, így például a szigorított dologházra. Erről már volt szó az előbb, de én azért néhány lényeges elemet a 63., 69. ajánlási pontokból elmondanék.

Ez egy sajátos intézkedési forma, ami azért tartalmilag nyilván sokak számára büntetés is lehet; államtitkár úr egy romantikus elképzelésnek nevezte. Én úgy válaszoltam erre, hogy lehet, hogy romantikus, de akire ez vonatkozna, az nem tartaná ezt romantikusnak. Ellenben az olyan emberek, akik úgynevezett megrögzött bűntettesek, tehát öt éven belül két olyan bűncselekményt követnek el, ami a társadalmi együttélés szabályait durván, súlyosan megsérti - ugye itt támaszkodtam az 1928. évi X. törvény szerinti rendelkezésekre, de modern elemeket is beemeltünk, tehát a fogyasztók érdekeit sértő bűncselekményeket is például beemeltük ebbe -, és akiknél számítani lehet arra, hogy újabb ilyen típusú bűncselekményeket követnek el, és úgy gondoljuk, hogy munkával és az életmódjának a radikális megváltoztatásával eredményt lehet elérni a sima börtönakadémia kijárása helyett, akkor ezt az intézkedést lehetne alkalmazni szabadságvesztés büntetés helyett vagy szabadságvesztés büntetést követően.

(13.30)

Nagyon fontos tartalmára tekintettel, hogy egy évnél kevesebb nem lehet, ötéves maximuma van. Mi a fő elv? Munkás és rendes életmódhoz kell szoktatni az embereket, akik idekerülnek, oly módon kell foglalkoztatni, hogy a foglalkoztatást annyira elsajátítsák, hogy szabadságuk visszanyerése érdekében abból megélhessenek.

Három tagból álló felügyelő hatóság felügyelné a feltételes szabadságra bocsátás és egyáltalán a rendszer működését, amelynek a lényege az, hogy ha megfelelő a magaviselete és a szorgalma, akkor adott esetben lehetőség van a feltételes szabadságra bocsátásra, ha a jogrendet, közbiztonságot újból veszélyeztetni nem fogja, munkás és rendes életmódot folytat, és erre alaposan lehet következtetni. A feltételes szabadságra bocsátásnak is hasonló a feltétele, nyilván, ha valaki nem tartja be, akkor őt vissza kell venni a rendszerbe. És aki minőségi munkát végez, minőségi életmódot tanúsít, akkor ott a hátralevő időszakot erre tekintettel csökkenteni lehet.

Még számtalan egyéb módosítási javaslat volna. Igazából talán a katonákra vonatkozó részt emelném ki még. Itt Handó Tünde, az Országos Bírósági Hivatal elnöke is...

Ha egy perc hosszabbítást szabad kérnem elnök úrtól, akkor ezzel most kivételesen élnék. (Az elnök csenget.) Nem tudom, van-e lehetőségem egy egyperces hosszabbítás igénybevételére.

ELNÖK: Nem szeretnék rendszert csinálni, de szoros kivétellel...

DR. GAUDI-NAGY TAMÁS (Jobbik): Igen, köszönöm, mert nekem most egy alkotmányügyi bizottsági ülésre, vagyis egy mezőgazdasági bizottsági ülésre kell elmennem (Derültség.) most éppen, figyelemmel arra, hogy a beszállítókat védő kapcsolódó módosítót nyújtottam be egy törvényjavaslathoz, és ezt tulajdonképpen miattam hívták össze.

Tehát a lényeg az, hogy Handó Tünde, az Országos Bírósági Hivatal elnöke abszolút aggályosnak tartja a katonák jogállására vonatkozó jelenlegi szabályozását a javaslatnak. Mi ezt szeretnénk megváltoztatni. 109., 110. pont, megtartaná a mostani rendszert. Tehát a rendőr minősüljön katonának nemcsak akkor, ha csapaterőben, őrszolgálatban látja el a szolgálatát, hanem akkor is, ha igazoltat, és éppenséggel valamilyen ilyen típusú bűncselekményt követ el vagy vele szemben követ el az elöljárója. Másrészt a 2006. őszi események miatt rengeteg rendőr megúszta a felelősségre vonást, mert egy évvel a szolgálati viszony megszűnése után már elévültek a bűncselekményei. Ezt meg kell változtatni.

A többi javaslatot akkor majd a képviselőtársaim fogják ismertetni. Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps a Jobbik padsoraiból.)