Készült: 2024.09.21.18:42:45 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

199. ülésnap (2012.06.06.), 164. felszólalás
Felszólaló Dr. Bárándy Gergely (MSZP)
Beosztás  
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka felszólalás
Videó/Felszólalás ideje 6:20


Felszólalások:  Előző  164  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

DR. BÁRÁNDY GERGELY (MSZP): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Akkor folytatnám azokat az általam legfontosabbnak tartott általános részi módosító javaslatokat, amelyekről még nem beszéltem.

A generális maximum felemelése, illetve az életfogytig tartó szabadságvesztés időpontjának a meghatározása, amit a kódex változtatni kíván, erre vonatkozóan adtam be módosító javaslatokat, és természetesen egy másik irányban megjelentek más pártok módosító javaslatai is. Egyrészt őszintén szólva feleslegesnek tartom az eredeti előterjesztésben megfogalmazott változtatást a jelenleg hatályoshoz képest, hiszen azért nem hiszem, hogy bárki gondolja azt, hogy bármilyen visszatartó erőt jelent, hogyha 20 vagy 25 év között differenciál a jogalkotó. Ez megint egy olyan szigorítás, ami azért van, hogy legyen, de egyébként joghatást, azt gondolom, senki nem vár tőle.

Zárójelben azt is meg kell jegyezni emellett, hogy önök ezt nyilván szigorító rendelkezésnek szánják, de vagy az lesz, vagy nem az lesz. Megmondom azt is, hogy miért. Ugyanis vagy az lesz a helyzet , hogy a bírák élni fognak azzal a lehetőséggel, amit önök kínálnak, és mondjuk, a határozott tartamú 20 év helyett ki fognak szabni 24-25 évet, és az is lehet, hogy élni fognak azzal, hogy ugyanúgy, ahogy eddig, ugyanazokra az esetekre életfogytig tartó szabadságvesztést szabnak ki, de a feltételes szabadságra bocsátás legkorábbi időpontja innentől 20 év helyett 25 lesz, ilyenformán persze a büntetés is - ha úgy tetszik - szigorúbb lesz.

De én el tudok képzelni egy ezzel ellentétes tendenciát is, ahol a bírák azt fogják mondani, hogy nem szabok ki életfogytig tartó szabadságvesztést, hanem kiszabok, mondjuk, 22, 23, 24, 25 év határozott tartamú szabadságvesztést az így megemelt keretek között. Ha pedig ez így lesz, akkor ez egyértelműen enyhítő, enyhülő gyakorlatot fog eredményezni. Gondoljanak bele abba, hogy a 25 évig tartó határozott tartamú szabadságvesztés maximum 25 évig tart - persze tarthat kevesebb ideig is, hogyha a feltételes szabadságra bocsátás lehetőségét a bíró nem zárja ki -, egy 20 vagy 25 évig tartó életfogytig tartó szabadságvesztés, ahol ez a minimum, az valóban a minimumot jelenti. Hiszen a szabadságra bocsátás legkorábbi időpontja lesz 20 vagy 25 év, azaz addig biztosan a börtönben van az elítélt, és aztán sem biztos, hogy kiszabadul. Én tehát el tudom azt képzelni, hogy lesz egy ilyen hatása ennek, és ha a bírák ezt az utóbbi gyakorlatot fogják alkalmazni, akkor az kifejezetten enyhülő irányba mutat.

A másik, ami probléma, hogy ha már ezt az új rendszert vezetik be, akkor legalább vezették volna be következetesen. Ugyanis a generális maximum egy bűncselekmény esetén éppen azért emelkedett 20 évre, és alakult át a büntetőjog rendszere úgy, hogy egységesen 20 év az életfogytig tartó szabadságvesztés alja, hogy a két szabadságvesztés-típus - hadd fogalmazzak így - összeérjen. Ugyanis valóban, ahogy erről már más kontextusban szó esett, a halálbüntetés kikerülésével sok minden változott meg a magyar büntetőjog rendszerében. Például az, hogy egy el nem évülő bűncselekmény esetén a sok módosítás után a bírónak döntenie kellett, hogy 15 évet szab ki - mint legtöbb, ami kiszabható határozott tartamban -, vagy pedig olyan életfogytig tartó szabadságvesztést ad, ami minimum 30 év. Ezt a két szabályt, ezt a két rendszert össze kellett illeszteni, össze kellett tolni, ez megtörtént. Ez lett a 20 év. Most a generális maximum megmarad 20 évnek, ha valaki egy bűncselekményt követ el, viszont az életfogytig tartó szabadságvesztés legkevesebb tartama 25 évre változik. Itt megint egy űr keletkezik. Akkor legalább tolják össze, tisztelt képviselőtársaim, tisztelt kormány!

Úgy hiszem, legalább ennek a megfontolása megérné azt, hogy foglalkoznak egy picit ezzel, én - mondom még egyszer - nem kérek támogatást egyetlen módosító javaslatomhoz sem. Ha önök úgy ítélik meg, hogy ez indokolt, akkor majd tesznek érte, hogy ilyenformán változzon meg a büntető törvénykönyv, de úgy gondolom, a parlamenti vitában ezt fel kell vetni.

A közérdekű munka maximális tartamának - ahogy a pénzbüntetés maximális tartamának - a felemelésével egyetértek. Azt tudom mondani, hogy sokkal inkább szolgálhat alternatív büntetési nemként, hogyha megemelt felső határokról beszélünk, egyre azonban érdemes odafigyelni, és ezt valószínűleg leginkább a jogalkalmazónak kell megtennie, de jogalkotóként sem szabad túllőni a célon: hogy ha túl magas a pénzbüntetés összege, akkor inkább fogja azt választani nagyon sok elkövető, hogy letölti szabadságvesztésként, tehát átváltoztatja és letölti.

(13.10)

Sokan fogják úgy gondolni, ha a megemelt keretek között valaki kap 230 millió forint összegű pénzbüntetést, mert ezt támogatja a kormány, akkor inkább bevonul majd 11 hónapra a börtönbe és leüli, mint hogy kifizesse ezt a pénzt, és az állam elesik majd a bevételi forrástól. Tehát magyarán szólva, éppen hogy az alkalmazhatóság ellen hat az, ha túl magasra emeljük ezt a határt. De egyébként alapelvi szinten egyetértek ezzel.

Folytatom majd a következő felszólalásban. Köszönöm szépen.




Felszólalások:  Előző  164  Következő    Ülésnap adatai