Felszólalás adatai

DR. BÁRÁNDY GERGELY, az MSZP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Államtitkár Úr! Érdeklődve hallgattam Varga képviselőtársam felszólalását, főleg két okfejtését. Az egyik, amit az igazságosságról és a jogbiztonságról, illetve ezek szembeállításáról mondott. Őszintén szólva az a véleményem alakult ki, és azt gondolom, nem alap nélkül, hogy képviselőtársam a sztálini alkotmányt sírja vissza (Egy hang a Jobbik soraiból: Az van hatályban!) vagy a sztálini jogrendszert sírja vissza.

Ott volt ugyanis egy olyan fogalom, ami úgy szólt, hogy társadalomra veszélyesség. Ma már mást jelent ez a büntető törvénykönyvben, és akkor is mást jelentett. Akkor azt jelentette, hogy ha valami nem ütközik a büntető törvénykönyvbe, tehát nem bűncselekmény, de a társadalmat képviselő népbíró úgy érzi, hogy ez mégis az igazságosság eszméjébe ütközik, és ezért a társadalomra veszélyes, akkor elítélték az illetőt akkor is, ha egyébként az nem volt bűncselekménynek nyilvánítva.

Képviselőtársam, ön erről beszél! És ez valami elképesztő! Úgy gondolom, hogy amikor valaki elkezdi a jogszabályokat relativizálni és felülbírálni az igazságosság nevében, az mindent, csak nem jogállami időket idéz. Ezt ajánlom figyelmébe.

Másrészt elég érdekes okfejtés - és aztán rátérnék én is a konkrét törvényjavaslatra -, amit elmondott az ügyvédekkel és az ügyészekkel kapcsolatban. Úgy gondolom, hogy a szakmán belül általánosan elfogadott - és egyébként ezzel így vannak az ügyészek is, így vannak a bírák és az ügyvédek is -, hogy ezek a szakmák átjárhatóak. Az ügyvéd nem kuruc, az ügyész nem labanc. Az egyik nem jó, a másik meg nem rossz. Mindketten ugyanazt szolgálják, az igazságosságot szolgálják. Az igazságszolgáltatást szolgálják, az igazságszolgáltatás részei, más-más szerepkörben. Az tehát, hogy valaki ügyvédből bíróvá válik vagy ügyvédből ügyésszé válik, természetes folyamat, sőt sok ügyészből lesz bíró. Úgy gondolom, tisztelt képviselőtársam, hogy elég furcsán értelmezi a saját szakmáját akkor, ha ez a véleménye.

Rátérve a javaslatra - és hadd egészítsem ki, illetve hadd folytassam azt a gondolatmenetet, amit Varga képviselőtársam megkezdett, hogy valóban, a keresztneveket nem kéne keverni. Képviselőtársamnak is ajánlom ezt figyelmébe, ugyanis a legfőbb ügyész urat nem Kovács Péternek, hanem Kovács Tamásnak hívják.

És hogy tőle származnak azok a javaslatok, amelyek előttünk fekszenek? Igen, formálisan valóban Kovács Tamás legfőbb ügyész úrtól származnak. De ha elolvasta figyelmesen az előterjesztést, képviselőtársam, akkor Kovács Tamás legfőbb ügyész úr kifejti azt is, hogy ezeket a megállapításokat nem ő teszi, hanem Polt Péter volt legfőbb ügyész úr dolgozta ki, aki ennek a témának a szakértője. S hogy, hogy nem - de mondja, ha tévedek! -, éppen Polt Péter az önök pártjának egyik jelöltje. Két név került szóba: Polt Péter és Belovics Ervin. Hogy, hogy nem, ez a javaslat épp Polt Pétertől származik, és nem Kovács Tamástól, ezt maga a legfőbb ügyész úr írja le. Úgyhogy ezzel azért, azt gondolom, ki kell egészíteni azt, amit ön mondott, és egészen más következtetésre fogunk jutni akkor.

Úgy hiszem, hogy amilyen álságos és amilyen pimasz az előttünk fekvő törvényjavaslat, nem gondolom azt, hogy a parlamenti vitában egymással udvariaskodnunk kéne. Ezért nagyon nyíltan és nagyon őszintén, nem célzások megfogalmazásával, hanem egyenesen mondom el önöknek azt, tisztelt előterjesztők és tisztelt kormánypárti képviselőtársaim, hogy miért nem fogjuk támogatni az előttünk fekvő javaslatot.

Ez az előterjesztés, ahogy egyébként államtitkár úr is utalt rá és Varga képviselőtársam is, kiegészítve a T/1247. számú alkotmánymódosító javaslattal, nem az ügyészi szervezet független alkotmányjogi státusának a megszilárdításáról szól vagy a magas életkort betöltött ügyészek méltó visszavonulásának elősegítéséről, ahogy az az indokolásban írva vagyon. Ez az önök mérhetetlen és vérlázító cinizmusával megfogalmazott hatalomkoncentrációjáról szól, és semmi másról. Arról, hogy megteremtsék annak a jogszabályi hátterét, hogy az ügyészi szervezetet egy-két évtizedre maguk alá gyűrjék. Szépen illik ez a sorba, kedves képviselőtársaim!

Az Országos Választási Bizottság tagjait mandátumuk lejárta előtt elmozdították, ma már csak fideszesek ülnek a testületben, olyanok, akik szükségesnek tartották az önéletrajzukba beírni a kvázi pályázatukkor, hogy egyébként a fiuk Fidesz-tag régóta, évek óta.

(14.40)

Az Alkotmánybíróság tagjainak jelölési szabályozásait megváltoztatták, amivel azt az eredményt értük el, hogy mindkét újonnan megválasztott alkotmánybíró a Fidesz jelöltje lett. A médiát felügyelő testületben egyetlenegy ellenzéki jelöltet sem választottak meg. A saját képviselőtársukat viszont megválasztották az Állami Számvevőszék elnökének. Persze biztos vagyok abban, hogy a hivatalba lépése után ő már tökéletesen független lesz, és mint független ÁSZ-elnök fogja majd a Fidesz-kormány tevékenységét vizsgálni, ebben én teljesen biztos vagyok, de lehet, hogy másoknak van azért kételyük ezzel kapcsolatban. Minden eszközt bevetnek azért, hogy elmozdítsák a jegybankelnököt. Egyébként Simor András részben ezért a kormánynak köszönheti azt, hogy az év jegybankelnöke lett. Komisszárokat neveznek ki az önkormányzatok felügyeletére, de a sort egyébként még lehetne folytatni - most pedig jön az ügyészség. Erről van szó, tisztelt Országgyűlés. Szépen, sorban számolják fel a demokrácia intézményrendszerét, megteremtve ezzel egy autokratikus államrendet, aki pedig ez ellen szól, az ellenség, az nem része az országra kényszerített nemzeti együttműködés rendszerének, azt el kell taposni, s helyébe megbízható, lojális apparátcsikot kell állítani, aki feltétel nélkül szolgálja az önök szeretve tisztelt Orbán Viktorát. Ezt kívánják önök megteremteni az ügyészi szervezeten belül is, ami persze érthető, hiszen miért pont ott lenne másként. Ezt kívánják önök létrehozni a most előttünk fekvő javaslat elfogadásával.

De nézzük - hogy ne általánosságokban beszéljek - a technikáját is, hogy miként kívánják ezt a célt elérni. Volt képviselőtársuk, a köztársasági elnök úr jelölni fogja, ez talán nem túlzó megfogalmazás, az önöknek örömmel elfogadható legfőbbügyész-jelöltet. Önök majd jól megválasztják a kétharmadukkal, egyedül - persze természetesen tudom azt, hogy a fülkeforradalom erre önöket feljogosítja. De mégis, tisztelt képviselőtársaim, ha valami cinizmus, akkor az az, amit Répássy államtitkár úr megfogalmazott ezzel a kétharmaddal kapcsolatban. Valóban az szolgálja majd a legfőbb ügyész státusának a függetlenségét, hogy a Fidesz nem feles többséggel választja meg, hanem a Fidesz majd egyedül kétharmados többséggel választja meg? Ezt ugye önök sem gondolják komolyan? Legalább ne mondják! Persze, megint csak mondom, a fülkeforradalom biztosan ide is egy jó szó lesz.

Másodszor, arra, hogy önök a cikluson túl gondolkodnak, erre hadd mondjam vagy kérdezzem önöket: van valami tervük a parlamenti ciklus meghosszabbítására? Ugyanis a 6 év ugyanúgy túlnyúlik a cikluson, mint a 9, tehát nem érv a 6 helyett a 9 évre. De egészen más az indoka, egészen más a célja annak, hogy önök ezeket a módosításokat indítványozzák. Az új szabályozás alapján a legfőbb ügyész mandátumának lejárta után vagy a 70. életévének betöltése után a legfőbb ügyészi jogköröket az új legfőbb ügyész megbízatása kezdetéig gyakorolja. Az indok, amit a javaslat indokolása is tartalmaz, és az államtitkár úr is elmondott, nagyjából úgy szól, hogy az ügyészség feladatának folyamatos ellátásához fűződő társadalmi érdek indokolja ezt a módosítást. Hát nem, tisztelt Országgyűlés, nem ez indokolja. A valódi indok az, hogy a folyamat végén eljutunk oda, hogy önök a most megválasztott legfőbb ügyészüket akár 20-30 évig hivatalban tudják majd tartani.

Mi történik ugyanis, ha lejár az önök legfőbb ügyészének a 9 éves mandátuma? Amíg önöknek a parlamentben van egyharmados többségük - előfordulhat, lesz olyan, hogy nem lesz, de egyelőre nem így tűnik -, szóval, amíg lesz önöknek egyharmados parlamenti többségük, addig meg fogják akadályozni az új legfőbb ügyész megválasztását, mert az egyharmaddal vagy a több mint egyharmaddal meg lehet akadályozni azt, hogy kétharmaddal válasszunk majd egy új legfőbb ügyészt a 9 éves mandátum lejártakor, addig pedig az önök most megválasztandó legfőbb ügyésze hivatalban marad. Magyarul, egészen addig, ameddig nem jelöl majd az akkori köztársasági elnök egy olyan legfőbb ügyészt, aki az önök szájízének megfelel, és legalább annyira lojális lesz önökhöz, mint amennyire gondolják, hogy ez a most megválasztandó legfőbb ügyész az lesz, addig nem fognak hozzájárulni ennek az embernek a megválasztásához; és az sem lesz probléma, hogy nemcsak a 9 éves mandátum jár le, hanem a 70. életévét is betölti. Lehet, hogy 80 éves koráig lesz hivatalban. És akkor persze visszakérdezhetnék arra, hogyan is van ez, amit az államtitkár úr mondott: már 65 évnél felmerül a probléma, hogy esetleg nem alkalmas az ügyészi feladatkörének az ellátására, de a legfőbb ügyésznél nem probléma, ha esetleg 80-90 éves koráig hivatalban marad, ő biztosan el tudja látni majd megfelelőképpen a hivatalát. Így aztán azt érjük majd el, hogy továbbra is, a 9 év lejártával is az önök szeretve tisztelt vezére mondja majd meg, hogy ki legyen gyanúsított, ki pedig ne.

Végül talán egy párhuzam az ügyészségi törvény és a nemzeti együttműködés rendszere között. A javaslat azt mondja, hogy önök - itt szeretném idézni a pontos szöveget - a magas életkort betöltött ügyészek méltó visszavonulását segítenék elő azzal, hogy a 65. életévét betöltött ügyészt a legfőbb ügyész felmentheti. Azt kell mondanom, ez a javaslat sem erről szól. Az önök célja ezzel nem más, mint hogy a nemzeti együttműködés rendszerét nem tiszta szívvel támogató, az önök iránti lojalitását az elvártnál talán ritkábban kifejező ügyészi vezetőt 5 évvel a nyugdíjkorhatár elérése előtt ki lehessen rúgni, s helyébe valaki olyant lehessen kinevezni, aki megfelelőképpen tud szeretve tisztelni. Persze, ez nemcsak a 65. életévüket betöltött ügyészekre igaz, hanem minden olyan ügyészt, aki már közel jár a 65-höz, bizony befolyásolni fogja valószínűleg, vagy lesz olyan, akit befolyásolni fog az, hogy ott lebeg a feje fölött az a lehetőség, hogy ha nem megfelelőképpen tisztel szeretve, és nem megfelelőképpen áll hozzá a nemzeti együttműködés rendszeréhez, akkor majd a legfőbb ügyész őt el fogja távolítani a pozíciójából. Ez tehát, tisztelt képviselőtársaim, tisztelt kormánypárti képviselőtársaim, az önök ügyészi modellje.

A korábbi, a nem jogállami modelltől csupán annyiban különbözik, hogy cinikus, van benne egy csavar. Távolról olyan, minthogyha az ügyészség és a legfőbb ügyész független lenne. Bólogat Varga képviselőtársam, így van, távolról olyan, de közelről már nem, méghozzá nagyon nem az. Önök pedig, kedves kormánypárti képviselőtársaim, vagy azért támogatják ezt a javaslatot, mert híján vannak a belátásnak, és nem látják át, hogy miről is szól valójában az előttünk fekvő javaslat, együtt az alkotmánymódosító javaslattal. Ekkor talán van, volt értelme a felszólalásomnak, talán megértik önök is, hogy ez így van. Avagy látják, hogy miről van szó, és ennek ellenére támogatják ennek a modellnek a bevezetését. Ez esetben pedig ajánlom képviselőtársaim figyelmébe, hogy az ilyen mentalitású politikai csoportosulásoknak először a népszerűtlen társadalmi csoport az ellensége, azután a saját csoporton belüli kicsit másként gondolkodók, végül pedig a csoporton belüli vetélytársak.

Mielőtt igennel szavaznak erről a javaslatról, javasolom önöknek, hogy gondolják ezt át. Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps az MSZP soraiban. - Dr. Schiffer András tapsol.)