Felszólalás adatai

DR. BÁRÁNDY GERGELY (MSZP): Megvan, köszönöm. Köszönöm a szót.

Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Miniszterelnök Úr! Tisztelt Államtitkár Úr! Az ajánlás 4. pontjához kívánok hozzászólni, azért, mert egy meglehetősen szokatlan módosító javaslatról van szó, egy olyan módosító javaslatról, amelyik egyébként az egész törvény hiányosságaira és problémájára rávilágít.

Az alkotmányügyi bizottságban ezt a módosító javaslatot, illetve ennek házszabályszerűségét azzal indokolták, hogy valóban koherenciazavart küszöböl ki, hiszen csupán - és itt az indokolásban ez szerepel - az értékelés szempontjait kívánja másként szabályozni, hogy az valóban a jogszabály többi részével és más jogszabályokkal koherens legyen.

(20.10)

Csak arról nem szólt senki - és őszintén remélem, hogy a záróvita során módunk lesz meghallgatni erre a magyarázatot -, hogy vajon miként okozott koherenciazavart az, hogy a 15 százalékos illetménypótlékot el kívánják venni a titkároktól, akik ítélkezési tevékenységet folytatnak. Miért tekinthető koherenciazavart kiküszöbölő módosításnak az, hogy akkor rendelhető ki bírósági titkár ítélkezési tevékenységre, ha a megelőző év végén az egy bíróra jutó, folyamatban maradt ügyek száma meghaladja az országos átlagot, vagy éppen a bírósági titkárt hozzájárulása nélkül háromévenként, ezen belül legfeljebb egy évre lehet kijelölni? Úgy gondolom, hogy ezek igazán tartalmi módosítások, és semmivel nem indokolható az, hogy ez koherenciazavar kiküszöbölése címén került benyújtásra.

Ha hozzáteszem mindehhez azt, hogy mi szerepel az indokolásában ennek a törvényjavaslatnak, akkor még meglepőbb helyzetet fogunk tapasztalni. Így szól az indokolásnak ez az ominózus mondata: "Figyelemmel a tervezett szabályozás hatálybalépésének közeli időpontjára és a módosító javaslat vitája során elhangzottakra, jelenleg csak a bírósági titkár új feladataihoz igazodó, legalapvetőbb részletszabályokat indokolt a törvényben rögzíteni, lehetőséget adva az Országgyűlésnek arra - és itt kezdődik az érdekes része -, hogy a szabályozási kört indokolt esetben, kellő időt hagyva annak megfontolására és megvitatására, a későbbiekben bővítse."

Hát, tisztelt Országgyűlés, akkor ez azt jelenti, hogy az előterjesztők úgy gondolják, hogy a többi részét ennek a jogszabálynak kellő megfontolás nélkül is el kell fogadni, ugyanis ezt indítványozzák. Érdekes az, hogy míg a 15 százalékos illetménynövelést, úgy gondolják, hogy kellőképpen meg kell fontolni, addig például az értékelés abszolút részletekbe menő szabályairól egészen más a véleményük, úgy gondolják, hogy ahhoz nem kell kellő megfontolási idő. Úgy gondolom, hogy ez a javaslat elismeri azt, amit a vitában kezdetektől fogva hangsúlyoztunk, hogy átgondolatlanul és előkészítetlenül nyújtotta be az előterjesztő a törvényjavaslatot. Hozzátéve azt, hogy végig a vitában Rubovszky képviselő úr arra hivatkozott, hogy azért nem szükséges egyébként erről a további egyeztetés - de kijavít képviselő úr, ha ezt rosszul mondom -, mert az Országos Igazságszolgáltatási Tanács tagjaként ő tudja azt, hogy a bíróságok ezzel egyetértenek, és ők is ezt akarják.

Mindehhez képest, képviselő úr, két-három mondatot idéznék Baka András, a Legfelsőbb Bíróság elnökének nyilatkozatából, amiből az én számomra legalábbis nem ez tükröződik. Azt mondja: "A fejlett világ nemzetközi gyakorlata jobbára azt mutatja, hogy a modern államokban a törvényalkotás lényegesen bonyolultabb annál, semhogy nagy rendszereket, alkotmányos alapintézményeket, alapvető jogokat és kötelezettségeket mindenféle társadalmi, szakmai, érdekvédelmi és civil egyeztetés nélkül, elmélyült hatásvizsgálatok nélkül formálják át."

Ezt Baka András mondja, méghozzá konkrétan ezzel a törvényjavaslattal kapcsolatban fogalmazza meg ezeket a gondolatokat. De még egy mondatot, talán kettőt engedjenek meg az elnök úrtól. Azt mondja: "Az Alkotmánybíróság gyakorlatát ismerve aggályos lehet ez az elképzelés abból a szempontból, hogy ítélkező tevékenységet ellátni, emberek alapvető jogait korlátozó szankciókat kiszabni eddig kizárólag csak az államfő által kinevezett, munkájuk során nem utasítható, teljes bírói függetlenséget élvező személyeknek volt lehetőségük. Kérdéses tehát, hogy a törvényalkotó ettől a jogállami gyakorlattól kíván-e most eltérni."

És még egy mondatot engedjenek meg, amit szintén mi is hangoztatunk: "A titkárokra váró új feladatok bírósági szabálysértési tárgyalások megtartását igénylik, az ehhez szükséges eszközök, tárgyalótermek, számítógépek viszont nem állnak a bíróságok rendelkezésére." - mondta a Legfelsőbb Bíróság és az Országos Igazságszolgáltatási Tanács elnöke.

Ezekből a mondatokból tehát nekem nem az tükröződik, hogy az OIT egyetértene azzal a beterjesztett javaslattal, amiről most éppen zárószavazást kívánunk folytatni.

Tisztelt Országgyűlés! Hogyha megfontolták volna azokat a mondatokat, amiket az ellenzék képviselői a törvényjavaslat vitájában megfogalmaztak - és teszem most is ezen módosító javaslat kapcsán -, megfogadták volna a Legfelsőbb Bíróság és az OIT elnökének javaslatait, amik pontosan ugyanazok, amiket mi mondtunk, és talán nem feltételezik, hogy az elnök úr és a mi frakciónk összebeszélt volna ezen mondatok megfogalmazásakor, akkor talán el kéne azon gondolkodni, hogy szakmailag vajon megalapozott-e ez a javaslat, és el kéne azon gondolkodni, hogy nem az előttünk fekvő, zárószavazást előkészítő - egyébként meglátásom szerint házszabályellenes módosító javaslatot - támogatják, hanem nemmel szavaznak a teljes javaslatra.

Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps az MSZP padsoraiban.)