Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

ELNÖK: Köszönöm, Aradszki András államtitkár úr. Tisztelt Országgyűlés! A határozathozatalokra a holnapi ülésnapon kerül sor.

Tisztelt Országgyűlés! Soron következik az egyes közigazgatási tárgyú törvények módosításáról szóló előterjesztéshez benyújtott bizottsági jelentések és az összegző módosító javaslat vitája. Az előterjesztés T/2329. számon a parlamenti informatikai hálózaton elérhető. Az Igazságügyi bizottság mint kijelölt bizottság részletes vitát lezáró bizottsági módosító javaslatát T/2329/5. számon, jelentését pedig T/2329/6. számon megkapták. A Törvényalkotási bizottság összegző módosító javaslata T/2329/9. számon, összegző jelentése pedig T/2329/10. számon a honlapon elérhető.

Tisztelt Országgyűlés! A vitában elsőként a Törvényalkotási bizottságálláspontjának, valamint a megfogalmazódott kisebbségi véleménynek az ismertetésére kerül sor. Ezekre mindösszesen 15 perc áll rendelkezésre.

Elsőként megadom a szót 8 perces időkeretbenKucsák László képviselő úrnak, a bizottság előadójának.

KUCSÁK LÁSZLÓ, a Törvényalkotási bizottság előadója: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! A Törvényalkotási bizottság 2015. február 27-ei ülésén megtárgyalta az egyes közigazgatási tárgyú törvények módosításáról szóló T/2329. számú törvényjavaslatot. A bizottsági ülés során vitát folytattunk az Igazságügyi bizottság módosító javaslatáról, amelyet bizottságunk az 1., a 6., a 13., a 16. és a 20. pontok kivételével, tekintve, hogy ezek megegyeznek a Törvényalkotási bizottság saját módosító javaslatával, 24 igen és 4 nem szavazat mellett támogatott.

(19.40)

Ismeretes, hogy 2011. január 1-jével létrejöttek a fővárosi és megyei kormányhivatalok. Ez jelentősen csökkentette a korábbi időszakra jellemző területi széttagoltságot, a bürokráciát. Egy egységes és átlátható költségvetés kialakításával biztosított a takarékos kormányhivatali gazdálkodás megvalósítása. Az állampolgárok számára a kormányhivatalok létrehozásával számos hatósági eljárás intézése válhatott sokkal gyorsabbá és egyszerűbbé, különös tekintettel a kormányablakok először megyei, majd fokozatosan történő járási szintű kiépítésére. Ugyanakkor továbbra is számos területi államigazgatási szerv működik önállóan a fővárosi és megyei kormányhivatalok szervezeti keretein kívül. Ezért a kormány az egyes területi államigazgatási szerveknek a fővárosi és megyei kormányhivatalokba történő átvételéről döntött.

A módosító javaslatokról történő állásfoglalás mellett a Törvényalkotási bizottság további módosításra irányuló szándékot fogalmazott meg, amely 23 igen és 4 nem szavazattal, 1 tartózkodás mellett került támogatásra.

Érdemes talán megemlítenem, hogy a Törvényalkotási bizottság ülésén, amikor ezen törvényjavaslatról esett szó, akkor ezen törvényjavaslattal összefüggésben tartalmi felvetésre a kisebbségi álláspontot vagy a kisebbségi - hogy is mondjam - szavazatot kifejezők részéről sem került sor, tehát tartalmi vonatkozásban nem opponálta senki ezt a javaslatot. Bizonyos eljárási és egyeztetési dolgokról három törvényjavaslat együttes megbeszélése, vitája során esett szó, de tartalmi kifogás nem érkezett. Ily módon tehát a bizottság az összegző módosító javaslatot és az összegző jelentést 24 igen és 4 nem szavazat mellett elfogadta. Köszönöm a figyelmüket.

ELNÖK:Köszönöm szépen, Kucsák képviselő úr. Most a kisebbségi vélemény ismertetésére kerül sor, hétperces időkeretben. Megadom a szót Tukacs István képviselő úrnak.

TUKACS ISTVÁN, a Törvényalkotási bizottság kisebbségi véleményének ismertetője: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! A Törvényalkotási bizottságban az egymást követő három törvényjavaslat ügyében mind az MSZP, mind általában az ellenzék nem támogatta az indítványokat. Ezeket az indítványokat a Törvényalkotási bizottság, élve jogával és a mi támogatásunkkal is, együttesen tárgyalta. Ennek mondandóm vége szempontjából lesz jelentősége.

Azért bocsátom ezt előre, mert Kucsák képviselőtársamnak igaza van, nem kellő hangsúllyal és súllyal szerepeltek az egyes törvényjavaslatok, tehát a most következő három, a hozzászólásainkban. Ugyanakkor egyvalamit meg kell állapítani: hogy két törvényjavaslat, a most tárgyalt és az ez után következő szorosan összefügg. Hiszen egyrészt arról van szó, hogy tartalmi működési szabályokat, másfelől arról van szó, hogy szervezeti működési szabályokat kell rögzíteni akkor, ha a meglévő kormányhivatalokba még beintegrálódik a környezetvédelmi felügyelőség, bekerül a bányakapitányság, részben vagy egészben kerülnek át feladatok a bevándorlástól, az OEP-től és így tovább.

Kritikánk döntően egy momentumra nagyon vonatkozott, ezt Bárándy képviselőtársam ismertetni fogja, hiszen ez magát a törvényjavaslatsort is kérdésessé teszi. Ugyanakkor azt meg kell állapítanunk, hogy tartalmi értelemben a kormányhivatalok további bővítése számos súlyos aggályt vet fel. Egyrészt az ellenzéki képviselők megfogalmazták, hogy ezek a kormányhivatalok politika közeliek és kormány közeliek. Azok a volt vagy jelenlegi Fideszhez és KDNP-hez köthető politikusok, akik a kormányhivatalokat vezetik, bizony kézi vezéreltek. Ezért tehát súlyos fenntartásaink vannak azzal kapcsolatban, hogy a kormányhivatalok mennyiben tudnak majd bizonyos ügyekben elfogulatlanul dönteni. Ilyen példaként említettük meg azt, hogy a nemzetgazdaság szempontjából lényeges beruházásnak minősülhet bármi, amire rámutat a kormánytöbbség, ugyanakkor ez alkalmat adhat arra is, hogy közbeszerzést megkerülve, valóságos információkat adva és érdemi vitát lefolytatva egyes beruházásoknál - hozzáteszem, ilyen lehet a Vár vagy a Várnegyed átalakítása is - mellőzhessék a normális eljárási rendet azok, akik ebben döntenek. Ezért tehát a kritikánk nem arra vonatkozott, hogy törvénytelenségek történnek, hanem a törvények vannak olyanokra szabva, hogy ezek megtörténhetnek.

Másfelől néhány olyan kérdésben, amelyek majd a leendő új szervezethez tartoznak, súlyos kifogásunk volt. Kifogásunk volt abban, hogy megváltoznak az OEP és a GYEMSZI közös feladatai, hiszen mindannyian tudjuk, hogy létrejött egy úgynevezett egészségügyi kis minisztérium, „nagyemszi”, amely ugyanúgy, mint ikertestvére, ez a bizonyos Klebelsberg Intézményfenntartó Központ, fuldoklik a feladatok súlya alatt. Most az ellátásszervezés feladatai az OEP-hez kerülnének. Nekünk azzal, hogy egy szervezet a finanszírozója, hatósági szabályozója, plusz ellátásszervezője is egy területnek, súlyos fenntartásaink vannak. (Dr. Kovács Zoltán: Ilyen nincs is!)

Csak piciny érdekességként szeretném megemlíteni, tisztelt képviselőtársaim, hogy ebben a szabályozásban szerepel egy olyan érdekes kitétel, amely egy tavalyi év végi salátatörvény keretében került be a jogszabályi környezetbe, nevezetesen az, hogy a háziorvos megállapíthatja, amennyiben a dokumentáció alapján indokoltnak tartja, 30 napra visszamenőleg is a keresőképtelenséget. Akkor ez bekerült, most kikerül. Ilyenkor a kérdés felmerül, hogy vajon most kire volt ez személyre szabva, vagy ki az, aki olyan bután terjesztett elő törvényjavaslatot, hogy ezt ilyen rövid idő alatt már korrigálni kell.

Gondjaink voltak az eljárási költségek meghatározásával, és mint fő területtel, azzal is, hogy a környezetvédelmi felügyelőségek hivatalhoz kerülése az ebből adódó feladatokat eljelentékteleníti, és nem biztosít kellő garanciát arra, hogy megfelelően működjenek az ezzel kapcsolatos társadalmi elvárások is.

Képviselőtársam az ellenzéki oldalon ebben a vitában, illetve a közös vitában megjegyezte azt is, amit Kucsák képviselőtársam a rendszer jó működése bizonyítékának tart, nevezetesen, hogy a kormányablakok működése javítja az állampolgárok közérzetét. Hát, képviselőtársam, a történelem nem mindig velünk kezdődik, bár ezt néha sajnáljuk. Ezek a bizonyos okmányirodák, amelyek nyilvánvalóan ugyanezt a feladatot végezték, már megvoltak a kormányhivatalok előtt is, ugyanúgy gyors ügyintézéssel; mint egy képviselőtársam megjegyezte, a beérkező néni még kilihegni sem tudta magát, olyan gyorsan sorra került. Hát bizony, ezek működtek, ugyanolyan gyors ügyintézéssel és ugyanúgy az állampolgárok üdvére, de ez cseppet sem kisebbíti azoknak a munkáját, akik valóban törődnek az állampolgárok ügyeinek intézésével, és ezt gyorsan teszik. Ugyanakkor a hatósági eljárások, azért jegyezzük meg, nem csak állampolgári ügyekre korlátozódnak, már ez a bizonyos, említett nemzetgazdaságilag fontos beruházások s a többi ügye is erre utal.

Ezért tehát az ellenzéki oldal a törvényjavaslatokat egyben nem tudta támogatni, és mindhárom esetében ellene szavaztunk.

Elnök úr bizonyára el fogja nézni nekem, ha azt az indítványt teszem, hogy miután együttesen tárgyaltuk ezt, és miután kisebbségi véleményként ismétlésekre kellene szorítkoznom a következő törvényjavaslatnál, kérem, hogy tekintse a kisebbségi véleményt elhangzottnak ez alapján, amit most elmondtam, és ezt megköszönöm önnek. Köszönöm szépen a figyelmet.

ELNÖK: Köszönöm szépen, Tukacs István képviselő úr. Nyilván a jegyzőkönyv rögzítette a ké­rését.

Tisztelt Országgyűlés! Megkérdezem az előterjesztőt, Kovács Zoltán államtitkár urat, hogy kíván-e most felszólalni. (Dr. Kovács Zoltán jelzésére:) Igen. Öné a szó, államtitkár úr. De mielőtt megadnám a szót, felhívom a figyelmét, hogy a vitában történő felszólalására és az esetleges zárszó ismertetésére mindösszesen 10 perc áll rendelkezésére. Hallgatjuk, államtitkár úr!

DR. KOVÁCS ZOLTÁN, a Miniszterelnökség államtitkára: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztában vagyok azzal, hogy tíz percem van, ezért nem is szeretném kihasználni most a tíz percet. A kisebbségi véleményre szeretnék reagálni. Ezt megtettem a bizottsági ülésen is, de úgy látom, hogy nem voltam hatással Tukacs képviselőtársamra. (Tukacs István: Az ember formálódik!)

Mindjárt kezdeném az egyik ténybeli tévedésével: a GYEMSZI-től semmilyen feladat nem kerül át az OEP-hez. OEP-től OEP-re kerül feladat, a hatósági jogalkalmazó tevékenységek kerülnek át mindösszesen a területi OEP-szervezetektől.

(19.50)

Az általános vitában megvitattuk a politikai hovatartozását a kormánymegbízottaknak. Tisztelt képvi­selőtársaim, ezen az alapon a miniszternek is van közigazgatási hatásköre, ahogy a kormánymegbízottnak is lesz az új törvényjavaslat alapján, a végrehajtó hatalom része maga az egész rendszer. A jogorvoslati lehetőség minden ügyfélnek rendelkezésére áll, hogyha az államigazgatásban nem elégedett a határozathozatallal, ott van még a bíróság mint jogorvoslati lehetőség.

Tisztelt Képviselőtársak! A kiemelt beruházások nem jelentik a Kbt. mellőzését, tehát a közbeszerzési szabályok mellőzését, az eljárási határidők rövidebbek.

Ami pedig az eljárási költségeket illeti, azok csökkenni fognak, hiszen eddig külön a szakigazgatási szerveknél is kellett eljárási költséget fizetni és általános igazgatási szolgáltatási díjat vagy költséget is kellett fizetni. Ezeknek most, mivel egy eljárásban vannak, egy része csökkenhet a jövőt illetően.

A környezetvédelmi feladatok ellehetetlenülése nem fog megtörténni, tisztelt képviselőtársaim, hiszen maga a szervezet - ahogy szoktuk mondani - tokkal-vonóval kerül át a kormányhivatalhoz, a laborokkal, ugyanazokkal a munkatársakkal, vezetőkkel, illetve a számítógépekkel és berendezésekkel. Az ügyfeleknek ugyanoda kell menni, ahová eddig, szervezetileg integrálódik a 11 környezetvédelmi hatóság a kormányhivatalba.

Ami pedig a kormányablakot illeti, talán képviselőtársam figyelmét elkerülhette, hogy az okmánycsaláddal kapcsolatos ügytípus jóval kevesebb, mint ma, amíg 265 ügytípust lehet intézni a kormányablakokban, ennél jóval több, ennek a fejlesztése jelenleg is folyik, és nemcsak okmányirodai tevékenységet végez, hanem az állami feladatok közül a Magyar Államkincstártól államkötvényeket árulnak, illetve a Széchenyi-programirodában vállalkozók számára nyújtanak szolgáltatást.

Ennyit szerettem volna a kisebbségi véleményre előzetesen reagálni. Köszönöm szépen, elnök úr.

ELNÖK: Köszönöm, államtitkár úr. 6 perc, majdnem 7 perce maradt az összegzésre.

Megadom a szót Bárándy Gergely képviselő úrnak, aki előzetesen írásban jelezte a felszólalási szándékát. De előtte elmondom, hogy a kijelölt bizottság előadót nem állított, és a vita során kétperces hozzászólásra nincsen lehetőség. Az időkeret megoszlása ott látható a kijelzőn.

Öné a szó, Bárándy Gergely képviselő úr.

DR. BÁRÁNDY GERGELY (MSZP): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Egy reakciót engedjenek meg, egy gyors reakciót arra, amit államtitkár úr elmondott az imént.

Szóval, természetes dolog az, hogy politikusok döntéshozó szerepet vállalnak egy demokráciában, hiszen valóban, a miniszterekhez, államtitkárokhoz és egyéb igazgatási, politikusok által is betölthető igazgatási vezetői szerepkörökhöz tartoznak ilyenek. Csak mi azt kifogásoljuk, tisztelt államtitkár úr, most már sokadszor, hogy a központosítás szinte az összes javaslatukon látszik. Tehát nem mindegy az, és azt gondolom, ezt ön is belátja, hogy mondjuk, egy autonóm államigazgatási szervhez tartozik egy döntés, vagy pedig egy olyan szervezethez, amelyet egy politikus közvetlenül felügyel, és egy politikus közvetlen utasítást adhat a döntésre jogosultnak. Ez egyáltalán nem mindegy. Az látszik az önök összes előterjesztésén, hogy központosítanak. Központosítanak az önkormányzatok vonatkozásában, központosítanak az autonóm államigazgatási szervek vonatkozásában, és megjegyzem, hogy még a kormányon belül is, hiszen az a jogkör, amit ma a Miniszterelnökséghez önök delegáltak, az egészen egyszerűen elképesztő. Az egy normális parlamentáris demokráciában, én azt gondolom, hogy példátlan, legfeljebb egy elnöki vagy egy félelnöki rendszerben szokásos, hogy mondjuk, az elnökhöz vagy az elnök hivatalához ilyen mennyiségű jogkört telepítenek és ilyen jelentőségű jogköröket telepítenek.

Tehát én azt gondolom, hogy ez az, ami kifogásolható, ez az a központosítás, ami minden területen megjelenik az önök kormányzásában, és ez az, amit mi nem tudunk jó szívvel elfogadni. Ennek természetesen a részleteit lehet elemezni, sőt kell is elemezni, de én úgy hiszem, hogy képviselőtársaim alapvetően erről beszélnek, amikor kárhoztatják ezeket a folyamatokat.

A másik dolog, államtitkár úr, amiről szeretnék beszélni, és itt valóban e tekintetben egy picit megosztottuk a szerepeket Tukacs képviselőtársammal, illetve Gúr Nándor képviselőtársam fog még érdemben, tartalmilag hozzászólni ehhez a javaslathoz, de azt tudom mondani önnek, hogy a két bizottságnak az ülésén is, az Igazságügyi bizottságnak és a Törvényalkotási bizottságnak az ülésén is egyértelműen kiderült, hogy önök egy fontos egyeztetési kötelezettségnek nem tettek eleget, mindhárom most következő törvényjavaslat vonatkozásában, és amit ezzel kapcsolatban indokolásul előadtak, az egész egyszerűen elképesztő. Lehetne más szavakat is találni rá, csak azok valószínűleg ennél még erősebbek lennének, úgyhogy ezt nem teszem.

De hogy az, amit elmondtak magyarázatként, az elfogadhatatlan, az egészen biztos. Ugyanis a törvény előírja nemcsak az általános egyeztetési kötelezettséget e körben, mint minden törvény esetében az illetékes szakmai és civil szervezetekkel, hanem itt konkrétan nevesítve a Közszolgálati Érdekegyeztető Fórummal. És most én is utalok arra, hogy mindhárom törvényjavaslatról beszélek ebben a körben, nem fogom mind a háromnál ugyanezt elismételni természetesen.

Önök azt mondják, hogy valóban nem egyeztettek ezzel a fórummal, de egyeztettek olyanokkal - ez volt a magyarázat -, akik tagjai ennek a fórumnak. Ez volt az egyik magyarázatuk.

Én szívesen vesztegetek rá szót, de talán szükségtelen is volna, ha szakmai vitát folytatunk, mert azt gondolom, hogy az könnyen belátható, hogy ha a törvény azt írja elő, hogy egy bizonyos fórummal kell egyeztetni, akkor önök hiába egyeztetnek annak néhány tagjával, az nem ugyanaz, mintha azzal a fórummal egyeztetnének, ugye? Ez egy nagyon egyszerű logikai összefüggés. Ez olyan körülbelül - azt hiszem, ezt a példát használtam ott -, mint hogyha önök azt mondták volna, hogy azért nem kellett a bíróságokkal egyeztetni, merthogy beszéltek két bíróval, és ez a két bíró nem jelezte az önök számára, hogy ebben a témában a bírósággal kellene egyeztetni. Azt gondolom, hogy erre tényleg kár több szót vesztegetni; remélem, államtitkár úr valami jobb magyarázattal is elő tud állni.

A másik, ami ebben a körben elhangzott, hogy nem hoz be új kötelezettséget a munkavállalók számára. Nos, államtitkár úr, ez egész egyszerűen nem igaz, tényszerűen nem igaz; erről Gúr Nándor képviselőtársam fog majd egypár szót mondani. De még ha igaz is lenne, államtitkár úr, a törvény úgy szól, hogy a Közszolgálati Érdekegyeztető Fórum hatáskörébe a közigazgatásban foglalkoztatott kormánytisztviselők és köztisztviselők élet- és munkakörülményeire, foglalkoztatási feltételeire vonatkozó tárgykörök tartoznak. És itt a (3) bekezdés azt írja, hogy a KÉF véleményét ki kell kérni a (2) bekezdés szerinti hatáskörébe tartozó ügyekkel kapcsolatban, s a többi.

Tisztelt Államtitkár Úr! Azért egyrészt sehol nem írja azt, hogy új kötelezettségről kellene hogy szó essen. Azt írja, hogy az élet- és munkakörülményeire, foglalkoztatási feltételeire vonatkozó tárgykörökben, mindegyikben. Nem az újban, mindegyikben ki kell kérni az egyeztető fórum véleményét.

Ehhez képest önök nem tették. És mondják meg nekem, ja, és az a válasz, hogy önök úgy gondolják, hogy ezt nem érinti? Államtitkár úr, gondolkodjon egy kicsit el azon, hogy mondjuk, amikor a kirendelés szabályairól van szó, hogy honnan, hová lehet áthelyezni embereket, az nem érinti az ő élet- ésmunkakörülményeiket? Nevetséges! Ha valaki erre hivatkozik, az vagy nem olvasta a törvényt, vagy hazudik.

Magyarán szólva: önök ezt elmulasztották. Mi tettünk egy javaslatot arra, hogy az Országgyűlés vegye le napirendjéről mind a bizottsági ülésen, mind később a plenáris ülésen ezeket a törvényeket, ugyanis egész egyszerűen, az Alkotmánybíróság eddigi gyakorlatát alapul véve, ez alkotmányellenes, alaptörvény-ellenes. Alaptörvény-ellenes! Olyan formai hibában szenved, ami az alaptörvény-ellenességet legalábbis megalapozhatja, és ha legalább ezt a feltételt felvetjük, akkor talán érdemes lenne kikérni ennek a fórumnak a véleményét a törvényjavaslat benyújtása előtt és nem az után. De ha jól tudom, ezt az után sem sikerült megtenni.

Tisztelt Államtitkár Úr! Ezek olyan formai hibák, amelyek már inkább tartalminak is nevezhetőek.

Ami pedig a törvényjavaslat egyéb kritikáját illeti, azt Gúr Nándor képviselőtársam, az Országgyűlés jegyzője fogja elmondani. Köszönöm szépen. (Taps az MSZP soraiban.)

(20.00)

ELNÖK: Köszönöm, Bárándy képviselő úr. Megadom a szót Kepli Lajos képviselő úrnak, Jobbik.

KEPLI LAJOS (Jobbik): Köszönöm szépen, elnök úr. Nagyon röviden szeretnék hozzászólni. Nem osztom Kovács Zoltán államtitkár úr abbéli véleményét, hogy akár a környezetvédelmi hatóság, akár a bányakapitányságok kormányhivatalokba történő integrációja nem okoz minőségi változást ezeknek a hatóságoknak a feladatellátásában. Igenis fennállnak azok az aggályok, amelyek fennálltak akkor is, amikor - ezt már az általános vitában is elmondtam - önálló minisztérium megszűntével egy államtitkárság alá kerültek ezek a feladatok. Igaz, hogy ez egy szintbeli eltolódással is járt, de azt láthattuk már akkor, hogy a környezetvédelem, a természetvédelem és általában azok a feladatkörök, amelyek a környezet-, természetvédelmi felügyelőségekhez tartoznak a jelen hatályos jogszabály szerint, egy folyamatos gyengülésen mennek át, és folyamatosan érdekérvényesítést veszítenek.

Igaz ez azért, amit Bárándy képviselő úr is elmondott, hogy egy kvázi autonóm, önálló területi államigazgatási szerv, egy környezetvédelmi felügyelőség bekerül egy kormányhivatal alá, ahol egy politikai erő, egy éppen kormányon lévő politikai erő vagy egy politikus gyakorol felügyeletet felette, vagy bármilyen nyomást tud rá gyakorolni, amit a környezetvédelmi hatósági eljárások esetében pedig nap mint nap tapasztalunk, hogy a különböző érdekeltségi körök mögött álló gazdasági társaságok véghez akarnak vinni beruházásokat, és ezek során politikán keresztül próbálnak nyomást gyakorolni a hatóságokra, hogy az engedélyeztetés minél gördülékenyebben folyjon le és történjen meg. Amikor az újsághírek hétről hétre vagy hónapról hónapra előhoznak olyat, hogy milyen védett természeti területen, Natura 2000 területen, vizes élőhelyen, bármilyen más egyéb, fokozottan védett területen valósulhat meg különböző környezetkárosító tevékenység, beruházás, akkor nem lehet azt mondani, hogy a hatóság feladatellátására nem lesz hatással, ha még inkább egy politikai befolyás alá kerül. Ez az egyik kérdés.

A másik kérdés pedig ezeknek az államigazgatási szerveknek, ezeknek a környezetvédelmi hatóságoknak a speciális területi illetékessége, amelyet nem lehet összehozni a kormányhivatalok megyei vagy járási, vagy bármilyen más egyéb illetékességi területével, hiszen környezetvédelmi, vízügyi, természetvédelmi okai vannak annak, ahogy ezeknek a hatóságoknak a területi illetékessége annak idején meg lett állapítva, és most nem tudom, hogy hogyan lehet majd ezt az összes többi hatóságéval megegyezően összehozni akár megyei vagy járási szintre.

Például ha a közép-dunántúli környezetvédelmi hatóságot nézzük, alapvetően három megyére, Fejér, Tolna és Veszprém megyére korlátozódik az illetékessége, de ugyanakkor speciális vízügyi szempontokból például egy bizonyos részen, mondjuk, a Sió-csatorna jelenti azt a területi illetékességi határt, illetve akár Győr-Moson-Sopron megyéből is néhány település odatartozik, ha jól tudom, mert ennek megvannak a jól bevált és hosszú hagyományokkal rendelkező okai, hogy ez miért így történt. Nem tudom, hogy ezzel mi lesz, illetve környezeti értékek sérülhetnek-e, ha ez megváltozik, és megyei, illetve járási területi illetékesség alá fognak ezek a hatóságok a kormányhivatalokon belül tartozni.

Abban sem vagyok biztos, hogy a személyi állományokat nem érinti. Azért már most sincsenek túlzottan ellátva emberállományt illetően ezek a hatóságok. De amennyiben valamennyi ilyen hatóság egy kormányhivatal alá lesz beintegrálva, még ha helyileg, fizikailag ugyanabban az épületben is fognak továbbra is dolgozni, valószínűleg ennek valamiféle ésszerűsítés, gazdasági megfontolások is állnak a hátterében, amelyről az eddigi kormányok alatt azt tapasztaltuk - ebbe a korábbi Fidesz-kormányokat is beleértem -, hogy mindig létszámleépítéssel járt. Én még olyanra nem emlékszem, hogy jelentős létszámbővülés az ilyen szakhatóságoknál bekövetkezett volna, vagy akár csak stagnálás is hosszú időn keresztül. Mindig csak egyre fogytak és fogytak, és egyre kevesebb anyagi feltételekkel és technikai feltételekkel tudták a feladataikat ellátni. A környezetvédelem területén ennek különösen nagy kockázata van, ezt már az általános vitában elmondtam, államtitkár úr.

Én nagyon aggályosnak tartom, és nem tartom egy jó útnak azt, ami az elmúlt öt évben a hazai környezetvédelmi ágazat, az államigazgatás, a minisztérium, a területi államigazgatási szervek, tehát a környezetvédelmi hatóságok terén bekövetkezett. Az, hogy problémás személyek voltak a különböző hatóságok igazgatói székeiben, most nem erre a lapra tartozik, de ez is csak azt a folyamatot jelezte, hogy politikai szempontok alapján lettek sokszor kiválasztva a hatósági vezetők, és már itt sem a szakmai szempontok domináltak. Nyilvánvaló, hogy ez a folyamat ezzel a kormányhivatalba betagolással csak tovább fog erősödni.

Ezért sem ezt a javaslatot, sem a soron következő, területi államigazgatási szervekről szóló törvényjavaslatot a Jobbik nem fogja támogatni a zárószavazáson. Köszönöm. (Szórványos taps a Jobbik padsoraiból.)

ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr. Következő hozzászóló Gúr Nándor képviselő úr, jegyző úr, MSZP.

GÚR NÁNDOR (MSZP): Köszönöm szépen, elnök úr. Valamivel jobb a helyzet, mint az első téma kapcsán, az első vitanapon volt, merthogy akkor Pócs János képviselő úr ült velünk szemben, és még itt volt Czibere államtitkár úr. Látom, őt már nem engedik ide, mert az első mondatai között úgy fogalmazott akkor, hogy „amikor hatalomra kerültünk”, és a következő mondatai meg arról szóltak, hogy a „szolgáltató állam”.

Na, hát körülbelül ez a Fidesz valódi arca, mármint az, hogy szolgáltató államról beszél, miközben „amikor hatalomra kerültünk, azt gyakoroljuk, a hatalmat gyakoroljuk”, ahelyett, hogy szolgáltatnának. Ez csak az általános mondat, ami hozzátartozik ahhoz, ami ennek a törvénytervezetnek a kapcsán is mindenképpen megemlítendő. Nem a szakmai ésszerűség vezérli az önök munkásságát, nem, hanem a politikai igények kiszolgálása, annak a minél jobb kiteljesülése az, ami érvényesül ebben a törvénytervezetben is.

Amikor Bárándy képviselőtársam említette, hogy gyakorlatilag hatástanulmányok nélkül vagy éppen az egyeztető fórumok véleményének a kikérése nélkül történt meg mindaz, ami megtörtént, akkor nemcsak hogy elítélendő, hanem mondhatom nyugodtan, nem is célszerű. Nem is célszerű, mert gyakorlatilag mindaz, amit önök majd erőből végig akarnak vinni, meg akarnak csinálni, az bizonyos értelmű, lappangónak mondható ellenállásba biztos, hogy bele fog ütközni.

Nyilván, ha kikérték volna ezeket a vélekedéseket, akkor az emberek élet- és munkakörülményeit érintő kérdésekben - mindegy az, hogy kirendelésről vagy bármi másról van szó - lehetett volna sokkal korrektebb, finomítottabb, a munkaadók és a munkavállalók számára is elfogadhatóbb feltételrendszert is kialakítani.

Egy szó mint száz, önöknek szándékuk sem volt e tekintetben, hogy ilyen irányba menjenek el. Önök központosítani akarnak, önök centralizálni kívánnak, önök politikai komisszárokon keresztül kívánják életre hívni mindazt, amit meg akarnak valósítani. Önök megrendelnek, és majd a politikai komisszárok pedig teljesítenek, a szakmát meg félretolják ezekben a kérdésekben.

Az a legnagyobb baj, hogy a politikai felelősségbeli fokmérő majd úgy fog visszaigazolódni, hogy kik azok a „politikai komisszárok”, akik, mondjuk, a miniszterelnök telefonjára az első szóra azt teszik, amit a kívánsági oldalon megfogalmaz a miniszterelnök, mert hát a politikai üzenetek közvetítője ő elsődlegesen.

Azt gondolom, hogy ez egy torz rendszer, ez az a rendszer, amely gyakorlatilag az arcátlanság törvényét megszüli Magyarországon. Köszönöm szépen, elnök úr. (Szórványos taps az MSZP padsoraiból.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, Gúr Nándor képviselő úr. Megadom a szót Sallai R. Benedek képviselő úrnak, LMP.

SALLAI R. BENEDEK (LMP): Köszönöm a szót, elnök úr. Kezdem egy picit formálissal, mielőtt az általánosságra rátérek. Kollégáimnak szemet szúrt, hogy a családtámogatási ellátásokkal és fogyatékossági ellátásokkal kapcsolatos fellebbezések elbírálására jogosult hatóság az egységes szociális nyilvántartással kapcsolatos adatfeldolgozási feladatok ellátásával, miniszteri felmentéssel nem államigazgatási szervet vagy kizárólagos állami tulajdonú gazdálkodó szervezetet is megbízhat. A pártunk álláspontja szerint ez a különleges személyi adatok miatt különösen nem szerencsés megoldás. Tehát van egy ilyen formai észrevétele a kollégáimnak.

Akkor részben áttérek arra, ami a pártunk szavazási magatartását leginkább befolyásolja. Kormányzati oldalról, kormányzati képviselőként, államtitkárként nyilvánvalóan elvárható az, hogy higgyenek ezeknek a jogszabályi módosításoknak a jobbító szándékú benyújtásában, ugyanakkor engedtessék meg, hogy némi bizalmatlansággal fogadjuk ellenzéki politikusként ezeket, szintén jobbító szándékkal, hiszen legtöbb esetben ez a kis gömböc, ezek a kormányhivatalok, amik így nőnek, nőnek és egyre nagyobbak lesznek, és bekebeleznek mindent, ami a közelükbe ér, egyre inkább úgy látszódik, hogy egyszerűen hatalomtechnikai eszközként működnek, és a kormányzati szándék a kontroll gyakorlása a társadalom fölött, és valóban az, hogy ha már itt képviselőtársam politikai komisszárokat említett, hogy egy hasonló eljárással a fejlesztéspolitikára és minden más területi kiegyenlítést szolgáló rendszerre hatást tudjon gyakorolni.

(20.10)

Hiszen miről beszélünk? Beszélünk arról, hogy ha, mondjuk, egy Audi cég le akar telepedni valahova, és mondjuk, egy védett területen akarja azt megtenni, akkor az azonnal kap zöld utat, vagy lesz valaki, aki azt mondja, hogy nem; ugye, egy konkrét példáról beszélünk. Vagy Csongrád megyében valaki azt mondja, hogy szeretne mielőbb gázkutatásokat végezni a palagáz tekintetében, és van egy hatóság, amelyik azt mondja, hogy nem, mert aggályokat kelt, még akkor az a legegyszerűbb, ha fogjuk és elvesszük a hatósági jogkört ettől, és besilányítjuk és betoljuk egy irodába. Nyilvánvalóan ez a megnyugtató, hogy 11 környezetvédelmi szakigazgatási szerv majd 19 felé osztódik. Ez nem jelentheti azt számunkra, hogy az idáig is teljes mértékben elégedetlen létszámú, idáig is teljes mértékben elégedetlen infrastrukturális háttérrel rendelkező, feladatait ellátni nem tudó, területi munkatársakkal elégségesen nem rendelkező létszám, ha 19 felé oszlik, majd akkor elégségessé válik.

Nyilvánvalóan mindez az attitűd, amit a kormányzati kontrollteremtő szándékról elmondtam, nyilván másik részről pedig, amit a környezet- és természetvédelmi intézményrendszer lesilányításáról már az általános vitában még a tél folyamán elmondtunk, azok felkeltik azokat az aggályokat, hogy vajon bölcs dolog-e ez a kormányzat által hatékonyságnak nevezett szólam. A mi véleményünk szerint nagyon-nagyon szép, bölcs és okos kommunikációs vezetők a Fidesznek mondják ezeket a populista szólamokat, mint amilyen a hatékonyság szó is, de ez a hatékonyság valójában azt jelenti, hogy egy központosítás történik. Ez valójában azt jelenti, hogy minden egy helyre lesz beigazítva, és nem feltétlenül azt jelenti, hogy egy magasabb szakmai ellátású és hátterű hatósági jogkör jön létre. A Fidesz értelmezésében ez a hatékonyság jelenthetné azt, hogy szüntessük meg a szakigazgatási szerveket. Hát, akkor minek? Nem hatékonyabb, hogyha nem kell engedélyt kérni egy építkezéshez, vagy nem kell engedélyt kérni egy útépítéshez? Nyilvánvalóan ez a hatékonyság azért populista megközelítés, mert nem szolgálja azt a célt.

Miért baj az, hogyha önálló hatósági szinten van a különböző szakterületek képviselete, és az egyenlő szintű, hasonló hatáskörrel rendelkező vagy eltérő illetékességgel, de hasonló hatáskörrel rendelkező szervezeteknek egy kialakult jogalkalmazási szemponttal megvan a megfelelő hatásköre ahhoz, hogy bizonyos rendelkezésekben megálljt tudjon mondani, nemet tudjon mondani. Ki az, ezek után azt kérdezem, aki a kormánynak nemet fog mondani? Ki az, aki egy kormányzati fejlesztésre azt mondja, hogy ezt nem szerencsés megcsinálni? Hol lesz az a hatóság, hol lesz az a hatósági vezetés, aki majd a józan ész és szakmai szempontok alapján azt mondja, hogy egy fejlesztéspolitikai cél nem támogatandó? Ilyen nem lesz, mert a politikai irányú közigazgatási szervek arra vannak, hogy a kormányzati szándékot zöld lámpával átengedjék, mindent, ugyanakkor meg gyakorlatilag a központosítással az ügyfélbarát jelszavak mögé bújva elvesszen a szakmaiság, ami lehetőséget teremtene arra, hogy valamilyen szintű megállj legyen a természeti erőforrások túlhasz­nála­tának.

A bölcs és jogszerű szakigazgatási ellátási rendszert ez a jogszabály nem szolgálja, és ebből adódóan a Lehet Más a Politika ezt nem is fogja tudni támogatni. Érdekesség még az, hogy az összegző módosító javaslat 19. pontja sarkalatos rendelkezéseket érint, ezért elfogadásához a jelen lévő országgyűlési képviselők kétharmadának igen szavazata lesz holnap szükséges, tehát kíváncsian várjuk az eredményeket. Köszönöm szépen, elnök úr.

ELNÖK: Köszönöm, Sallai képviselő úr. Megkérdezem, hogy a fennmaradt időkeretekben kíván-e még élni valaki a felszólalás lehetőségével. (Nincs jelzés.) Mivel jelentkezőt nem látok, tisztelt Országgyűlés, a vitát lezárom. A készülődés jelzi, hogy államtitkár úr, az előterjesztő szólni kíván a vitában elhangzottakra, 6 perc 55 másodperces időkeretben.

DR. KOVÁCS ZOLTÁN, a Miniszterelnökség államtitkára: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársak! Jó néhány tévedést szeretnék eloszlatni itt a zárszóban. Mindjárt kezdjük az egyeztetéssel! Az egyeztetés arra vonatkozik, hogyha a munkakörülményeket érinti. Itt ugyanazon munkakörülmények közt ugyanazt a feladatot végzik a dolgozók, mindezek ellenére egyébként az előterjesztés készítése során jó néhány szakszervezettel, illetve érdek-képviseleti szervezettel, kamarával egyeztetett az előterjesztő.

A másik ilyen tévedés, tisztelt képviselőtársaim, és ez már jó néhányukban megfogalmazódott, nem a szervezet dönti el az eljárás során, hanem hogy milyen anyagi jogszabályokat vagy milyen eljárási jogszabályokat alkotunk. A szabályozás a fő kérdés. Tehát ha a szabályozás puhul, amire önök nem utaltak, akkor van probléma, de mi fenntartjuk ugyanazt a szabályozást, csak más szervezeti rendszer keretei között. Mondom ezt Sallai R. Benedeknek, hogy nem az számít - talán egy képletes példával hadd világítsam meg -, hogy mondjuk, hány fős a hadsereg, hanem milyen fegyverei vannak. A fegyver a szabályozás, a hadsereg meg lehet egy szervezet. Ha önnek nem jó a szabályozása, nem tartalmaz olyan kötelező elemeket egy-egy eljárás során, ami az engedélyezés során mindenféle feltételt figyelembe vesz, akkor lehet önnek olyan önálló szervezete, amivel - hogy így mondjam - elmehet a sóhivatalba.

Mi azt mondjuk, hogy legalább olyan fontos a szabályozás mellett az ügyfél is és az ügyfelek számára rendelkezésre álló határidő. Pont azért hozzuk létre az integratív szerveket, hogy az a bruttó eljárási idő, amely eddig rendkívül hosszú volt - adott esetben ennek jó példája, mondjuk, a zöldhatóság -, az most a szervezeten belül sokkal egyszerűbben, gyorsan megoldható. Ráadásul a funkcionális szervek integrációjával hatékonyabban ellátható az a tevékenység, amelyik szétaprózódott volt, külön pénzügyes, külön HR-es, külön informatikus volt, ma ez egy szervezeti rendszerbe kerül.

Ami pedig a kirendelést illeti, ez is egy tévedés. Nem változik az illetékességi szabály, egy környezetvédelmi hatóság - mondom Kepli Lajosnak - továbbra is el fogja látni Fejér és Veszprém megyét, csak eddig szakigazgatási szervként beült az autóba és átment Veszprém megyébe, ha, mondjuk, helyszíni szemlét kellett tartani, ma pedig Fejér megye kormánymegbízottja kirendeli ugyanazt az ügyintézőt, átmegy Veszprém megyébe, és ugyanúgy megtörténik a helyszíni szemle. Tehát nincs ebben változás. Ha önöknek ettől más kényszerképzetei vannak, erről nem tehetek.

Ami pedig az alaptörvény-ellenességet illeti még az egyeztetés során, ilyet az Alaptörvénnyel kapcsolatos alkotmánybírósági döntés nem mondott ki, hogy ez hatályba léptetési kritérium, ráadásul mi azt állítjuk, hogy egyébként az életkörülményeket illetően nincsen változás az integratív szervezeteknél is. (Dr. Bárándy Gergely közbeszól.) Képviselő úr már elmondhatta, amikor kapott szót az imént. (Dr. Bárándy Gergely: Csak sajnos az államtitkár úr nem szólalt fel, hogy reagálni lehessen.) Én nem szóltam bele az ön mondandójába, figyelmesen végighallgattam. Ugyanezt elmondta korábban is, ugyanezt elmondta a bizottsági ülésen, ma is elmondhatta. (Dr. Bárándy Gergely: Akkor se kaptam rá választ. - Az elnök csenget.)

A környezetvédelmi létszám, tisztelt képviselőtársaim, kerekítve 1100 fő, ezt kifogásolták, az mind átjön, de az integráció ezen segít, ezt meg lehet növelni, hiszen átjárhatók a különböző hatóságok. Tehát amennyiben a feladat megkívánja, a különböző ügyintézők elláthatnak környezetvédelmi, adott esetben más hatósági feladatokat is a feladathoz igazítottan. Amíg különálló szervezet volt, ezt nem lehetett megtenni, ráadásul a belső szervezési idő is jelentősen csökkenthető.

Arra már utaltam az imént is, amennyiben nincs ágazati szervezetrendszer, akkor az az ágazat talán elsorvad? A múltkor talán azt a példát mondtam, hogy ha nincs önálló sportminisztérium, akkor csökken az olimpiai aranyak száma? Ha nincs építésügyi minisztérium, akkor nincs építkezés, vagy ha nincs egészségügyi minisztérium, akkor az egészségügyi intézményrendszer összeomlik? Nem ezen múlik, továbbra is azt mondom, a szabályozáson.

Tisztelt Képviselőtársaim! Még a környezetvédelem merült fel, hogy a különböző szervezetrendszerek integrációja alapján az egyes ágazatok nem kapnak kellő súlyt. Csak mondok egy példát: Baján továbbra is ott marad a vízügyi környezetvédelmi hatóság, nem nyúlunk hozzá, eddig is ott látta el a feladatot, ezt követően is ott látja el a feladatot.

Összességében azt kell mondjam, amivel kezdtem, hogy valóban az integráció és a végrehajtó hatalom oldaláról a szervezetkialakítási szabadság, amelyre egyébként minden kormánynak a lehetősége megvolt. Korábban a szocialisták egy regionális szervezetrendszer kereteiben képzelték el az államigazgatást, az úgynevezett IDEA-program keretében, jó néhány milliót ki is fizettek Ágh Attilának, amikor ezt a programot aztán megcsinálta, csak éppen nem volt hozzá elegendő erejük, hogy véghezvigyék, meg közben jöttek a választások is 2010-ben. A végrehajtó hatalom lényege e tekintetben az, hogy egységes szempontrendszer szerint, azonos feltételek mellett, gyorsabban, rugalmasabban reagáljon az ügyfelek igényeire.

(20.20)

És azzal fejezném be, hogy magával az államigazgatási eljárási renddel nincs vége az ügynek, hogy így mondjam; ott van a független bíróság, amely adott esetben jogszabálysértés esetén kiküszöbölheti az önök által politikai komisszároknak nevezett kormánymegbízottak esetleges rossz döntéseit, ami lehetőség eddig is fennállt és a jövőben is fennáll. A jövő feladata egyébként, hogy magának a jogorvoslati rendszernek az idejét is miként lehet csökkenteni, miként lehet ezt is átalakítani elsődlegesen az ügyfelek szempontjából.

Úgyhogy mi azt állítjuk, hogy ezzel jobb lesz a rendszer, gyorsabb, rugalmasabb és hatékony, és ez elsődlegesen az ügyfelek érdekét szolgálja, ezért hozzuk létre ezt az új, átalakított szervezetrendszert. Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiból.)

Felszólalások:   255-266   267-282   283-300      Ülésnap adatai