Készült: 2024.09.22.11:13:50 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

34. ülésnap (2014.12.01.),  42-49. felszólalás
Felszólalás oka Bizottsági jelentések és az összegző módosító javaslat vitája
Felszólalás ideje 17:36


Felszólalások:   32-41   42-49   50-69      Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

ELNÖK: Köszönöm, Pogácsás államtitkár úr. Tájékoztatom az Országgyűlést, hogy a szavazásokra a mai határozathozatalok között kerül sor.

Tisztelt Országgyűlés! Soron következik a központi címregiszter létrehozásával összefüggő, valamint egyes igazgatási tárgyú törvények módosításáról szóló előterjesztéshez benyújtott bizottsági jelentések és az összegző módosító javaslat vitája. Az előterjesztés T/1709. számon a parlamenti informatikai hálózaton elérhető. A részletes vitáról szóló bizottsági jelentéseket T/1709/5. és 7. számokon megkapták. A Törvényalkotási bizottság összegző módosító javaslata T/1709/9. számon, összegző jelentése pedig T/1709/10. számon a honlapon elérhető.

Tisztelt Országgyűlés! A vitában elsőként a Törvényalkotási bizottság álláspontjának ismertetésére kerül sor. Mivel a bizottság azt jelezte, hogy a kisebbségi előadó megnevezésére később kerül sor, először megkérdezem, hogy a bizottsági álláspont elhangzása után kívánja-e valaki a kisebbségi véleményt ismertetni. (Dr. Bárándy Gergely jelzi, hogy nem.) Jelentkezőt nem látok. Köszönöm, képviselő úr.

Akkor megadom a szót Hadházy Sándor úrnak, a bizottság előadójának, 15 perces időkeretben.

HADHÁZY SÁNDOR, a Törvényalkotási bizottság előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! A Törvényalkotási bizottság a 2014. november 20-i ülésén tárgyalta meg a központi címregiszter létrehozásával összefüggő, valamint az egyes igazgatási tárgyú törvények módosításáról szóló T/1709. számú törvényjavaslatot.

A törvényjavaslat célja az egységes címképzés és címkezelés lehetőségének megteremtése. Az állami és önkormányzati nyilvántartások együttműködésének általános szabályairól szóló 2013. évi CCXX. számú törvény felhatalmazó rendelkezéseinek módosításával a kormány felhatalmazást kap az egységes címszabvány és az országos szinten egységes címkezelés szabályainak kormányrendeleti szintű szabályozására, ezzel pedig lehetővé válik a központi címregiszter létrehozása és működtetése.

A javaslathoz az Igazságügyi bizottság nyújtott be módosító javaslatot, amely arra irányult, hogy a Nemzeti Kiberbiztonsági Koordinációs Tanács vezetése továbbra is maradjon az információbiztonság és általában az informatika területeit összefogó szervnél, tehát a Miniszterelnökségnél. A módosítással az illetékes tárca egyetértett, bizottságunk pedig 27 igen szavazat és 8 tartózkodás mellett támogatta a módosító javaslatot.

Az említett javaslatról történő állásfoglalás mellett a Törvényalkotási bizottság további módosítást fogalmazott meg, amely három részből áll. Az egyik rész nyelvtani, nyelvhelyességi javításokat tartalmaz; a másik rész megállapítja a törvényjavaslat sarkalatos törvényi jellegét, és az ezzel kapcsolatos jogtechnikai módosításokat tartalmazza; végül a törvényjavaslathoz a Törvényalkotási bizottság által benyújtott javaslat harmadik eleme arra tesz javaslatot, hogy a törvény egészéhez képest a címregiszter és az ingatlan-nyilvántartási térkép közötti összeköttetést biztosító programrész egy későbbi időpontban, azaz néhány hónappal később lépjen hatályba. Ez utóbbi hatálybalépéséig a címeket nem az elektronikus nyilvántartáson keresztül, hanem egyedi döntésekkel vezetik át. E módosításokat a Törvényalkotási bizottság vita nélkül, 26 igen szavazattal, 7 nem ellenében, 1 tartózkodás mellett elfogadta és összegző módosító javaslatként is benyújtotta.

A bizottság végül az egységes címképzés és címkezelés lehetőségének megteremtése érdekében az összegző módosító javaslatot és az összegző jelentést 26 igen szavazattal, 7 nem ellenében, 1 tartózkodás mellett fogadta el. Köszönöm figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm, Hadházy képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Kérdezem Pogácsás Tibor államtitkár urat, hogy most vagy a vita végén, vagy mindkét alkalommal élni kíván-e a felszólalás lehetőségével. (Pogácsás Tibor: A vita végén.) A vita végén. Köszönöm szépen.

Tisztelt Országgyűlés! Most a képviselői felszólalások következnek, a napirend szerinti időkeretekben. A vita során kétperces hozzászólásra nincs lehetőség. Elsőként megadom a szót Bárándy Gergely képviselő úrnak, MSZP.

(Hiszékeny Dezsőt a jegyzői székben
Mirkóczki Ádám váltja fel.)

DR. BÁRÁNDY GERGELY (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Csakúgy, mint az előző törvényjavaslat esetében, itt is az átgondolatlan fideszes jogalkotás egy újabb félresikerült termékével állunk szemben. Mint az a témával foglalkozók számára ismeretes, 2013. január 1-jétől, illetve 2013. március 1-jétől változtak jelentősen a lakcímekre vonatkozó címnyilvántartás szabályai. Ezt követően a 2013. évi CCXX. törvény 2015. január 1-jei hatálybalépésével hozta létre a címnyilvántartástól értelemszerűen különböző központi címregisztert.

(15.30)

A szabályozás nem sikerült túl jól, mivel a két nyilvántartás közötti adatforgalmat nem fésülték össze, és az adatkapcsolatot sem rendezték megfelelően. A hibákat először a Font Sándor képviselő úr neve alatt beterjesztett, az egyes földügyi törvények módosításáról szóló törvényben próbálták orvosolni fél évvel ezelőtt. Ebben már kísérletet tettek a címnyilvántartás és a címregiszter közötti kapcsolat megteremtésére. A törvényjavaslatot kivételes eljárásban tárgyalták, azaz úgy tűnik, akkor nagyon sürgős volt.

Azt, hogy ekkor sem jártak sikerrel, most az előttünk fekvő törvényjavaslat bizonyítja. Pontosan egy hónap van hátra a címregiszterről szóló törvény hatálybalépéséig, és az Országgyűlés többszöri javítgatás után még mindig annak módosításán dolgozik. Mindez szomorú, és jól mutatja a jogalkotás színvonalát vagy színvonaltalanságát. Úgy tűnik, hogy lassan a kormányzatban is tudatosul, hogy egy ilyen kínkeserves előterjesztést követően milyen nagyságrendű kihívást fog jelenteni jövő hónaptól a címregiszter működése. Feltehetően ezért rendelkezik úgy az összegző módosító javaslat, hogy egyes ingatlan-nyilvántartást érintő módosítások mégse január 1-jével, hanem csak június 1-jével lépjenek hatályba.

A módosító javaslat indokolása szerint erre azért van szükség, mert az ingatlan-nyilvántartási térképi felületen szereplő címfeliratoknak a központi adatbázis tartalmával való szinkronizálása hosszabb időt vesz igénybe. Úgy gondoljuk, hogy ez egy reális és őszinte szembenézés a valós állapotokkal. Attól tartunk azonban, hogy ez még önmagában nem hárítja el az alapvetően alacsony színvonalú, és mostanra már többször toldozott-foldozott eredeti törvényből eredő problémákat.

A törvényjavaslat alapvető céljával, vagyis a központi címregiszter létrehozásával egyetértünk, azonban a bizottsági vitákat követően és az összegző módosító javaslat ismeretében sem tudjuk támogatni a címregiszter előterjesztett törvényi szabályozását és annak előttünk fekvő újabb módosítását.

Nagyon szépen köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps az MSZP soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm, Bárándy képviselő úr. Megadom a szót Lukács László György jobbikos képviselő úrnak.

DR. LUKÁCS LÁSZLÓ GYÖRGY (Jobbik): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Az előttünk fekvő törvényjavaslatot az általános vitában is szép szavakkal, illetve rosszabb szavakkal is illettük, és továbbra is fenntartjuk azokat a kifogásainkat és azt a véleményünket, amit megfogalmaztunk.

Üdvözlendő, hogy végre létrejön egy olyan etalon nyilvántartás, ami több szerv között is végre hasznosítható, használható lesz. Úgy gondolom, ez előremutató, annak ellenére, hogy nagyon feszített tempóban került sor a végső kialakítására, de lényegében mind a szerveknek, mind a hatóságok gazdasági társaságoknak, de a magánszemélyeknek is egyébként hasznára fog válni, hogy végre egy teljes, egymás között alkalmazható, interoperábilis címnyilvántartást fogunk kapni.

A másik, ami szintén elismerésre méltó, ezért fontos, hogy azokat is kiemeljük a kritikával szemben, a vagyonvédelmi rezsidíj bevezetése. Ez szintén egy olyan terület, ahol, úgy gondolom, fontos volt az előrelépés, különösen azért, mert fehéríti a gazdaságot, és ebben a szektorban erre különös szükség volt. Azonban továbbra is hiányoltuk belőle azt, illetve kritikaként fogalmazható meg még most is, a bizottsági szakasz lezárását követően, hogy továbbra is a Belügyminisztériumnál lett volna helyes ennek a rezsidíjnak a megállapítása, tekintettel arra, hogy csak jobban rálátnak, és csak jobban hozzájuk tartozik a vagyonvédelem kérdése. Egyébként ezt a hatáskör-koncentrációt, amit a kormány általában saját magának így vindikál, a Jobbik nem szereti, illetve nem szeretjük így támogatni.

A másik, ami viszont teljesen elfogadhatatlan, az Mötv. azon módosítása, aminek itt a képviselőtársaim is hangot adtak a vita folyamán. Ezek egyébként így teljesen elfogadhatatlanok ebben a formában, ahogy önök ezt tovább szeretnék vinni. És a kritikai megjegyzések az Mötv.-n túl azok, hogy a társadalmi-szakmai vita továbbra sem zajlott le ebben. Lényegében, és ezt ismertette MSZP-s képviselőtársam, a korábbi problémák miatt gyakorlatilag erre lehetőség sem volt. Egy feszes, egy kifeszített tempó volt, határidő volt benne, ami egyébként semmiben nem használt a jogalkotásnak.

Vegyék ezeket a kritikákat, ezeket a jobbító szándékú kritikákat saját magukra irányadónak, ugyanis ezt a jogalkotást, ezt a jogalkotási folyamatot degradálják ezzel, és teszik tönkre. Gyakorlatilag ez a jogszabályok hiányosságát, pontatlanságát fogja eredményezni, ami sokszor még egyébként a Törvényalkotási bizottságban sem kerül kijavításra, hanem később úgy lép hatályba.

Tehát lényegében az ellenvetéseink egyrészt a jogalkotási területre szólnak, másrészről pedig az Mötv. módosításával kapcsolatosak. Így hát úgy gondolom, a kritikákat a kormánynak meg kell hallgatnia, és ha ebben most nem is, de a későbbiek folyamán ehhez kell tartania magát. Köszönöm szépen. (Szórványos taps a Jobbik soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm, Lukács képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Több képviselő nem jelezte hozzászólási szándékát, ezért a vitát lezárom. Akkor most adom meg a szót Pogácsás Tibor belügyi államtitkár úrnak, hogy mondja el a vitában megfogalmazódott véleményét.

POGÁCSÁS TIBOR belügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Végül is a központi címregiszter létrehozásával kapcsolatban, azt gondolom, alapvetően egyetértés fogalmazódott meg, így a címregiszter létrehozásával kapcsolatban nem is kívánok reagálni, sokkal inkább egyéb kérdésekre.

Az egyik ezek közül a kormányhivatal hatásköre, illetőleg a kormányhivatal azon hatáskörváltozása, amely azon önkormányzatokat érinti, amelyek a törvény adta lehetőség szerinti 60 napon belül nem tudnak megállapodni a közös önkormányzati hivatal létrehozásában. Ugye, a jelenlegi szabályozás szerint 60 nap áll rendelkezésre arra, hogy a közös önkormányzati hivatalt a települések létrehozzák, az ehhez szükséges megállapodást megkössék. Abban az esetben, ha ez megtörténik, utána még 30 napjuk van arra, hogy ezt a megállapodást végleges formában elfogadják. Ez a szabályozás azokra az állapotokra nem nyújtott megfelelő megoldást, amikor a települések között valamilyen oknál fogva ez az egyetértés nem jött létre.

Jelen pillanatban Magyarországon 19 olyan település van, amelyek öt közös önkormányzati hivatal vonatkozásában vitában állnak egymással. Itt gyakorlatilag a szabályozás hatálybalépése óta, tehát közel két éve nem működik a közös önkormányzati hivatal. Ennek egyik hátulütője az, hogy az a típusú önkormányzati igazgatási munka, amely ezektől a hivataloktól feltétlenül elvárható és szükségszerű, nem folyik, másrészről pedig az ehhez szükséges finanszírozást sem vehetik igénybe ezek az önkormányzatok.

Annak érdekében, hogy a megállapodások ne maradjanak el, illetve hogy a finanszírozási probléma ne maradjon meg, a módosítás arra ad lehetőséget, hogy a kormányhivatal létrehozza a megállapodást. A kormányhivatal döntése ellen természetesen a közigazgatási és munkaügyi bíróságnál az érintett önkormányzatok jogorvoslattal élhetnek, de a hivatali munka megindításának alapfeltétele megteremtődik. Szükséges itt még azt is jelezni, hogy a megállapodást az önkormányzatok az egymással történő megegyezésük alapján bármikor módosíthatják. Az a lényeg, hogy az önkormányzati működést ne lehetetlenítsék el.

A törvényességi felügyeleti bírsággal kapcsolatos felvetésekkel kapcsolatban pedig azt szükséges kihangsúlyozni, hogy itt nem egy új jogintézmény kialakítása történt. Itt gyakorlatilag a törvényességi felügyeleti bírság alkalmazhatóságáról és annak ismételt kiszabási lehetőségeiről a helyi önkormányzatok törvényességi felügyeletének részletes szabályairól szóló kormányrendelet rendelkezik részletesen. Ez az elhangzott képviselői felvetésekre választ is ad.

A földhivatalok munkájával kapcsolatban hangzott el az az aggodalom, hogy a mindennapi munkavégzésben a törvény nehézséget fog okozni, illetve a központi címregiszter bevezetése nehézséget fog okozni. Szeretnék mindenkit megnyugtatni, hogy ez nem így lesz, hiszen a címregiszter a földhivatali ügyintézést kifejezetten egyszerűsíteni fogja, az ingatlanok címadatai tekintetében a változások átvezetése automatizmus lesz, automatikusan történik, ügyintézői közreműködés nélkül.

A törvényjavaslattal elérni kívánt cél az ingatlan-nyilvántartási, adatkezelési párhuzamosságok megszüntetése, a címadatok egységesítése és tisztítása. Az ingatlan-nyilvántartás klasszikus telekkönyvi jogból származó, a jogbiztonságot és forgalombiztonságot garantáló elvei, mint az okirati elv és a kérelemhez kötöttség elve a címregiszter és az ingatlan-nyilvántartás közötti automatikus adatátvitel során nem tud érvényesülni.

(15.40)

A hagyományos értelemben vett hatósági eljárás nem indul, így eljárási díjról sem kell beszélni. Az általános vitában ennek viselésének, az eljárási díj viselésének kötelezettségével kapcsolatban is hangzottak el kérdések. Még egyszer jelzem, hogy ilyen kötelezettség nem merül fel.

Az viszont teljesen természetszerű elvárás a forgalmi élet szereplői részéről, hogy a tulajdoni lapokon eszközölt változásokról valamilyen formában értesüljenek akkor is, ha ezek a változások automatizált módon történnek. Erre tekintettel jelennek meg az új elemek a tulajdoni lapon.

Ez a módosítás tehát technikai jellegű, de hatása komoly jelentőséggel bír. Köszönöm szépen, elnök úr. (Taps a kormánypárti padsorokban.)




Felszólalások:   32-41   42-49   50-69      Ülésnap adatai