Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

BANGÓNÉ BORBÉLY ILDIKÓ (MSZP): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársak! Államtitkár úr a mai nap folyamán többször említette, hogy az ellenzék soraiból nem olvastuk el a költségvetést, mi nem készültünk fel ebből az anyagból. Akkor én két szakértő néhány mondatát felolvasnám államtitkár úrnak, ha már mi nem készültünk fel a költségvetésből.

Az egyik Petschnig Mária Zita, a Pénzügykutató Zrt. főmunkatársa, idézném, hogy mit mondott a 2017-es költségvetésről. A költségvetést illetően elmondta: „A bemutatott 2017-es költségvetés transzparenciája romlott, mert göngyölített tervadatokon alapul. A költségvetés a 2016-os tervszámokra épül, a 2016-os tervszám pedig a ’15-ös tervszámokra épült, tehát nagyon távol van ez a költségvetés a valóságos folyamatoktól. Korábban a Nemzetgazdasági Minisztérium közölt adatokat a várható folyamatokról, most azonban erre nem került sor. Emiatt a költségvetés nem átlátható.”

Most egy másik szakembertől idéznék. Oblath Gábor, a Magyar Tudományos Akadémia Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpontja tudományos főmunkatársa az alábbiakat mondta a költségvetésről. Hangsúlyozta, hogy „önmagában a jövő évet nem érdemes nézni, hanem azt érdemes megvizsgálni, hogy milyen középtávú elképzelésekbe illeszkedik. Véleménye szerint, ha így nézzük a költségvetést, akkor egyáltalán nem lehetünk elégedettek, mert az a középtávú pálya, amit a konver­gen­cia­program fölvázol, túlzottan optimista, nem reálisak a makrogazdasági előrejelzések.” Véleménye szerint ezt csak súlyosbítja, hogy a 2017-re vonatkozó makrogazdasági növekedés prognózisa sem reális. Majd később ezt mondja: „A közelmúltban megjelent elemzések, nemzetközi összehasonlító vizsgálatok egyértelműen kimutatták, hogy Magyarországnak az intézményi környezet tekintetében lényegesen rosszabb a pozíciója, mint az általános versenyképességet tekintve. A legsúlyosabb problémákat a jogbiztonságban, a tulajdonjogok védelmében, a gazdaságpolitika kiszámíthatóságában látják a gazdaság szereplői. Ennek megváltoztatása az, amivel lehetne plusztőkét vonzani, illetve a versenyképességet javítani, és nem elsősorban az adórendszeren keresztül.” Szerintem elég súlyos szavak ezek ettől a két szakembertől.

De most nézzük akkor a 2017-es költségvetést, hátha próbálunk ebben valami olyat mondani, ami igazolja, hogy talán beleolvastunk vagy elolvastuk ezt a költségvetést. A költségvetés tervezete szerint jövőre a kormány a szociális területre kevesebbet fog költeni GDP-arányosan, és a kiadások megoszlását tekintve is, mint az idén. A szociális támogatások mértéke nagyrészt változatlan marad, csupán néhány ellátás összege nő, de pofátlanul alacsony mértékben, miközben az állam magára és a vezetőire jövőre is többet fog költeni. Mindez a létminimum alatt élők arányának emelkedése mellett azt jelenti, hogy a kormány semmit nem ad abból a növekedésből, ami várható. Magyarország még mindig alulteljesít a szociális kiadások tekintetében.

Tekintettel arra, hogy az idei költségvetés módosítására már most szükség van, így értelmetlen tavasszal a jövő évi büdzsé tervezetét tárgyalni. Még a 2015-ös zárszámadást sem ismerjük. Ráadásul itt el kell mondani, hogy amúgy hoztak önök egy olyan törvényt, hogy kormányhatározatban bármikor bármit csinálhatnak, úgyhogy maga a költségvetés is majdnem felesleges.

A szociális területen látható egy-két javulás ‑ csak a mai számokhoz képest ‑, ennek ellenére továbbra sem tesz érdemi előrelépéseket a kormány annak érdekében, hogy csökkenjen a szegénységben élők száma Magyarországon, hogy a szociálisan rászorulók, köztük kiváltképpen a gyermekek, idősek megfelelő minőségben és mennyiségben hozzájussanak a szociális szolgáltatásokhoz, támogatásokhoz. A kormány továbbra sem teszi jóvá az általa hat év alatt elkövetett bűnöket, a szegényellenességet, a bűnbakképzést és az előző évek súlyos megszorításait. A jövő évi költségvetés is a gazdagok további gazdagodását szolgálja.

Itt néhány adatot azért mondanék. Érdemes megjegyezni, hogy a bevételi oldalon számos adónál emelkedés látható, attól függetlenül, hogy az adócsökkentést tervezték meg kitűzött célul. Így például a lakossági illetékeknél 25,5 milliárdos bevétel­növe­kedéssel számol a kormány, annak ellenére, hogy állítólag csökkentette az illetékek számát és összegét.

(23.20)

Azt is ki kell emelni, hogy a pénzügyi tranzakciós illeték jövőre már 205,7 milliárd forintra fog rúgni, ami 5,7 milliárdos emelkedést jelent. Államtitkár úr, maga is nagyon jól tudja, hogy ezt a magyar lakosok fizetik meg. Végső soron ezt is az emberek fizetik meg, ahogyan a biztosítási adót vagy a távközlési adót is. Ehhez képest leltünk egy sort a költségvetésben, amit remélem, hogy államtitkár úr meg fog magyarázni, mert egy elég érdekes szám: a játékadóból jövőre 25 százalékkal kevesebb bevételt várnak az idei évtől. Az idei évben vártak 41,2 milliárd forintot, erre 2017-ben 30,8 milliárd forintra csökken ez a sor, bár megemlíteném, hogy volt olyan év, hogy a játékadóból közel 100 milliárd forint folyt be a költségvetésbe, amikor nem Andy Vajna pénztárcáját tömte ki a kormány, hanem a költségvetésbe kellett befizetni ezt az összeget. Persze az is lehet e bevétel csökkenésének az oka, hogy Andy Vajna felkerült a százas leggazdagabb listára, ahol csak a 16. helyen van, de jó lenne, ha az első tízbe is bekerülhetne, ezért a költségvetésből adjunk már neki gyorsan egy kis pénzt. Talán még nem kapott eleget, és a feleségének nem tudott elég gyémántgyűrűt venni, és az nagy szégyen, ha egy férj nem tud a feleségének gyémántot venni.

Térjünk ki arra is, hogy nemcsak mi bíráltuk és a gazdasági szakemberek ezt a költségvetést, hanem érdekes egy-két sort kiolvasni az ÁSZ jelentéséből is, államtitkár úr. Soha nem volt még ilyen vékony az Állami Számvevőszék költségvetésről szóló jelentése, amely ráadásul meglehetősen szellősre is sikerült. Mindez azt mutatja, hogy a testület egyre inkább egy gittegylet, amely vagy nem végez kellően alapos munkát, vagy nem meri papírra vetni azt, amit gondol. Érdekes, hogy az ÁSZ szerint az átláthatóságot növelő elem a bevételek és a kiadások hármas csoportosítása, a működési, hazai felhalmozási, uniós fejlesztési bevételek és kiadások. Csak azt felejtik el hozzátenni, hogy így nehezebb összevetni az előző évek összegeivel, amikor kiadás, bevétel, támogatás oszlopok szerepeltek.

Ezzel együtt az alábbiakat érdemes kiemelni a jelentésből, és csak egyetlenegy tételt olvasnék fel, államtitkár úr. A költségvetési cél teljesülése szempontjából általános kockázatot jelent, hogy a kiadási előirányzatok 53,3 százaléka úgynevezett felülről nyitott, azaz törvénymódosítás nélkül túlléphető előirányzat. Államtitkár úr, végighallgattuk azokat a kormánypárti felszólalásokat, amelyek dicsérték az elmúlt évek költségvetéseit, sőt volt olyan felszólaló, aki felszólalási idejének több mint a felét az előző kormányok költségvetésével foglalta el, és csak néhány percet beszélt a 2017-es költségvetésről.

Én azt gondolom, hogy nincs minek örülniük a magyar családoknak, se a 2015-ös, se a 2014-es, se a 2016-os, se a 2017-es költségvetés miatt. Folyamatosan azt mondták, hogy a jövő évi költségvetésnél áfát fognak csökkenteni, jó lesz a nyugdíjasoknak, mert most már minden nap tíz tojást fognak elfogyasztani, két kiló csirkehúst, öt liter tejet fognak meginni, mert tudjuk, hogy a nyugdíjasok így étkeznek és ennyit esznek naponta, és ettől mennyivel nő a nyugdíjasok bevétele, mennyi megtakarításuk lesz, meg a magyar családoknak is. Azt viszont nem mondják el, hogy a benzin árát mennyivel fogják emelni. Hogy is fog ez történni, államtitkár úr? Hogy is van ez a költségvetésben? Nagyon jól tudjuk, ha a benzin ára, a benzin forgalmi adója növekedik, akkor az rá fog terhelődni a fogyasztási cikkekre vagy a szállítási költségekre. Ráadásul a gazdasági szakemberek azt mondják, a mai napig nem tudják, hogy fogják kivitelezni azt a számítási módszert, ahogy a jövedéki adót emelni próbálják majd, ha a benzin világpiaci ára csökkenni fog.

Államtitkár úr, ha annyira jól működne Magyarországon a családokat támogató rendszer, amit többen elmondtak ‑ Bánki Erik is elmondta, hogy Európában talán nincs még egy olyan nagyvonalú ország, amelyik ennyit költene a családokra ‑, akkor valaki magyarázza már meg nekünk, hogy miért nem csökken a szegénység Magyarországon. Miért nem tudjuk számokkal alátámasztani azt, hogy ennyit költenek az egyik oldalon a családokra, és ennyivel csökken a szegénység? Mert talán nem azokat a családokat és azokat a rétegeket támogatják évről évre, amelyek rászorultak lennének arra, és ténylegesen segítséget kellene, hogy kapjanak. Azt soha nem mondják el, hogy a 16 százalékos adó nyertesei 74 százalékban a gyermektelen családok. A családi adókedvezménynél nem láttam még egy kimutatást, államtitkár úr, mutassák már ki számokkal alátámasztva, hogy hány három- vagy többgyermekes család van Magyarországon, aki a havi 99 ezer forintot igénybe tudja venni százszázalékosan. Több mint 600 ezer forint bevételének kell egy családnak lenni ahhoz, hogy a három gyermek után járó havi 99 ezer forintot igénybe tudja venni. Államtitkár úr, hány családot jelent ez? Hiszen arról beszélünk, hogy 4,2 millió ember él a létminimum alatt Magyarországon. A közelében nincsenek ennek az összegnek!

Mondhatjuk azt, hogy talán azért nem működik ez a családtámogatási rendszer, mert perverz az elosztás Magyarországon, a gazdagokat nagyon nagy mértékben támogatja, a szegényebbeket meg egyáltalán nem, vagy csak kis mértékben. Ezen kellene változtatni. Azt mondjuk már több éve, hogy ezt át kellene gondolni. Amikor azzal jönnek, hogy hány ezer forinttal emelkedett a minimálbér, azt nem mondják el, hogy az nem emelkedett olyan mértékben, ahogy kellene, amit zsebben visz haza a dolgozó. Amit az állam felé befizetünk, a járulékos költségek, azok persze nagyban megemelkedtek, de amit a dolgozó megkap, az nem olyan mértékben emelkedett. Nem annyit visz haza a dolgozó, amennyit kellene!

Holnap részletesen ki fogok térni azokra a KSH-adatokra, amelyekkel alá fogom támasztani, hogy miért torz és perverz az a családtámogatási rendszer, amelyik Magyarországon évek óta működik. Talán csak egyetlenegy adat: a Szocialista Párt kormányzása alatt a minimálbér adómentes volt. Önök azzal kezdték a kormányzásukat, hogy a legkisebb keresetűekre kivetették a 16 százalékos adót. Jó lenne, ha ezt ennyi év után átgondolnák. Holnap fogom folytatni adatokkal alátámasztva, államtitkár úr, csak a KSH-ból dolgozva, és remélem, hogy néhány adatról meg fogom tudni győzni.

Még egy mondat Bánki Erik képviselőtársamnak. Én azért félek a turizmustól. Az elmúlt években nem vették észre, hogy ez sikerágazat. A trafikok, a föld, a kaszinók lenyúlása után van még egy ágazat, amit nagyon gyorsan le kellene nyúlni, mert abban nagyon nagy bevétel volt az utóbbi években. Ne csinálják, képviselő úr! Ne csinálják! Legalább egy szektort hagyjanak már békén, és hagyják, hogy jól működjön! Egy mondatát, amíg élek, megjegyeztem, tisztelt képviselő úr. Amikor a kaszinótörvényt, nem tudom, hanyadjára módosították, a felszólalásában azt mondta, hogy előbb letisztítottuk a piacot. Ez meg is történt, mert kétszereplőssé vált. Ne tegyék ezt a turizmussal is! Legalább egy ágazat hadd legyen Magyarországon, amelyik még működőképes maradhatna, mert amihez hozzányúlnak, azt tönkreteszik! Köszönöm szépen, elnök úr. (Taps az MSZP soraiban.)