Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

DR. GYÜRE CSABA (Jobbik): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Fontos fejezethez érkeztünk most a költségvetés tárgyalása során, én ennek keretében leginkább azokról az elmaradottan bérezett ágazatokról szeretnék beszélni, amelyekről, én úgy érzem, az elmúlt időszakban sem a parlament, sem pedig leginkább a kormány nem gondoskodott.

Nemrég volt napirenden itt a Magyar Országgyűlésben a köztisztviselőknek a bérezése és a köztisztviselőknek a béremelése. Ezzel kapcsolatban nyújtotta be a kormány, illetve az Igazságügyi Minisztérium az új javaslatát, amelynek az a lényege, hogy a köztisztviselők tulajdonképpen több részre lesznek osztva, és egy részük fog most béremelést kapni, egy másik részük pedig nem fog béremelést kapni.

Mit kell látnunk a köztisztviselők fizetésével, illetve életpályamodelljével kapcsolatban? Nagyon régóta ígérgetik, hitegetik a köztisztviselőket, hogy meg fog változni az a rendszer, amely eddig volt. Hiszen mi volt eddig, milyen rendszer van, milyen fizetési rendszerük van a köztisztviselőknek? Nyilván itt is két részre kell őket osztani, mert vannak, akiknek van egyetemi, főiskolai végzettségük, ami komolyabb besorolást biztosít nekik, de azok, akik középfokú végzettséggel dolgoznak köztisztviselőként, mondjuk, egy kormányablakban, azok gyakorlatilag nem sokkal több munkabért kapnak, mint a közmunkások, körülbelül olyan életszínvonalat tudnak elérni, és adott esetben 20-30 éve dolgoznak a magyar közigazgatásban, dolgoznak az emberekért, és haza fognak vinni 70-80 ezer nettó forintot. Gyakorlatilag ebből, ha a párjuk is ennyit keres, és gyerekeik vannak, megélni Magyarországon nem lehet.

(21.10)

Igen örültünk annak a törvényjavaslatnak, hogy bizony a köztisztviselők béréhez hozzá fog nyúlni, hozzá akar nyúlni a kormány, és nyilván ezt mindenféleképpen támogatjuk. De én azt gondolom, hogy méltatlan azokkal a köztisztviselőkkel szemben, akik nem kerülnek be ebbe a csomagba. Hogy lehet az, hogy a köztisztviselők egy része kap béremelést, a másik része nem? Lehet, hogy egymás mellett dolgoznak, lehet, hogy egy fal választja el őket, húsz éve gyakorlatilag együtt dolgoznak, az egyiküknek 30-40 százalékkal felmegy a fizetése, a másiknak nem.

Azt gondolom, hogy nem lehet azokkal megtenni, akik az önkormányzatoknál dolgoznak, akik nem a járási hivatalokban dolgoznak, akik az Egészségbiztosítási Pénztárnál dolgoznak, a nyugdíjbiztosításnál dolgoznak, látják el ezeket a feladatokat. Ők sem kevesebbek, mint azok a köztisztviselők, akik most meg fogják kapni a 30, adott esetben 40 százalékos bérfejlesztést, amire igenis, szükség van, nyolc éve nem nyúltak hozzá a bérezésükhöz. Nyilván ez nagyon komoly reálbércsökkenést okozott a köztisztviselőknél, és ezt is mindenféleképpen pótolni kellene.

Tehát azt gondolom, hogy nem szabad különbséget tenni, és itt a költségvetési törvényben is igenis, ezzel kapcsolatban nyújtottunk be módosító javaslatot Hegedűs Lorántné képviselőtársammal, amelyikben igenis, kérjük azt, hogy a köztisztviselők teljes ágazatára kiterjedjen a béremelés mértéke, és ne csak az egyharmadát érintse a köztisztviselőknek.

Aztán egy következő probléma, amit felvetnék, ez Gaudi-Nagy Tamás volt képviselőtársamnak volt a szívügye és vesszőparipája, a határon túli magyarsággal kapcsolatosan a jogsegélyszolgálat és annak a költségvetése, és nyilván Gaudi-Nagy Tamás még mindig szívén viseli ezt a kérdést is. Ezzel kapcsolatban is nyújtottam be egy módosítót, amelyben 60 millió forinttal emelnénk meg a határon túli magyarság számára a jogsegélyszolgálatra szánt összeget. Úgyhogy mindenféleképpen kérném ennek is a támogatását a tisztelt Országgyűléstől.

Aztán ha már a köztisztviselőkkel kezdtem, akkor folytatnám egy másik ágazattal, amelyik szintén hasonló a köztisztviselőkhöz, ez pedig az igazságügyben dolgozók, a bírák, az ügyészek. Náluk még rosszabb a helyzet. A bíráknál, ügyészeknél gyakorlatilag 12 éve nem volt semmilyen béremelés, semmilyen formában, illetve annyi történt, hogy a tizenharmadik havi fizetésüket elvette az Országgyűlés, és helyette ezt betette az alapbérbe, tehát be lett alapbéresítve. Tehát tulajdonképpen nem vettek el, nem is adtak hozzá, tehát ennyi történt a fizetésükkel.

A 2002-es kormányváltáskor volt döntés az új kormány részéről, a Medgyessy-kormány részéről, hogy felemelik a bírák fizetését. Ekkor két lépcsőben, két év alatt 50 százalékos bérfejlesztés volt mind az ügyészeknél, mind a bíráknál, és bizony az óta a 2002-es döntés óta nem történt semmi.

Azt látnunk kell, hogy azért ha még most, az elmúlt egy évben nem is volt komolyabb infláció Magyarországon, de korábban viszont igen. Mit is jelentett ez? Ez összességében azt jelentette, hogy a bíráknak, ügyészeknek a reálbércsökkenése körülbelül 50 százalékos volt. Ez döbbenetes! Gyakorlatilag 50 százalékkal csökkent a fizetésük, akik ebben a nagyon fontos ágazatban dolgoznak, az igazságügyben. Tehát itt mindenféleképpen szükséges lenne egy komoly módosítás.

Amikor én elővettem a költségvetési törvényjavas­latot és elkezdtem lapozgatni, fellapoztam az igaz­ságügyi részt és a bíróságok költségvetését, akkor na­gyon megörültem, mert azt láttam a mellékletben, hogy bizony, a személyi juttatások 30 százalékkal meg vannak emelve az elmúlt évi költségvetési keret­hez képest. Tehát van egy 30 százalékos növekedés.

Nagyon örültem, mivel én a tavalyi évben a költségvetési törvényhez pontosan egy ilyen mértékű, egy ugyanilyen mértékű és léptékű emelésre tettem javaslatot, és azt gondoltam, hogy valahol megértő fülekre talált és beépítésre kerül. De azt látom, hogy nem, ugyanis meg van határozva a költségvetési törvényben ‑ ha jól emlékszem, a 63. §-ban ‑ a bíráknak a béralapja, az illetményalapja, és ahhoz viszont nincs hozzányúlva, nincs változás, és nincsen beadva arra vonatkozóan sem törvényjavaslat, hogy a bírák javadalmazásáról szóló törvényben a szorzók lennének módosítva. Tehát ebből csak következtetni lehet, hogy ez nem béremelésre szánt összeg, hiszen a 2017. évben is ugyanannyi marad a bérük, ugyanúgy, mint eddig volt, mind a bírák, mind az ügyészek vonatkozásában.

Azért látnunk kell, hogy a bíróság egy nagyon fontos ágazat, hiszen a klasszikus demokráciának az alapja a hatalmi ágak szétválasztása, a törvényhozás, a végrehajtás és a bíróság, a három hatalmi ág. Ha a három hatalmi ágnak az önállóságát megpróbáljuk elvenni, az azt jelenti, hogy hatalmas ütést mérünk a demokráciára. Azt gondolom, amikor bérrel próbáljuk meg a bírói hatalmat, úgymond mint önálló hatalmi ágat megfogni, és tulajdonképpen valamilyen irányba terelni próbáljuk, akkor óriási ütést mérünk a demokratikus rendszerre.

Nagyon érdekes, ha megnézzük azt a tendenciát, hogy sem az 1998-2002-es első Orbán-kormány idején, sem pedig a 2010-es Orbán-kormány megalakulása óta a bírák fizetéséhez, az ügyészek fizetéséhez hozzányúlva soha nem volt. Megkérdezném azért, hogy szándékos-e, hogy mostohagyermekként kezelik ezt az ágazatot, az igazságszolgáltatást, vagy pedig bármilyen befolyásolásra irányul. Folyamatosan látjuk, halljuk, hogy hogyan bírálják adott esetben azokat az ítéleteket, amelyeket a bíróság hoz. Én nem gondolom, hogy ezért úgy kellene bosszút állni, hogy egyáltalán nem emeljük ennek az ágazatnak a fizetését.

Így ezzel kapcsolatban is adtam be módosítót, és itt is a törvény 63. §-a keretében a bírói illetményalap kerülne 30 százalékkal felemelésre, illetve nyilván a mellékletben is melléhelyeztük azt az összeget, ami erre irányul. Kérném a támogatást, hiszen azt is figyelembe kell venni, hogy mind a bírák, mind az ügyészek nem végezhetnek más munkát, nagyon szigorú feltételek vonatkoznak az ő munkavégzésükre, nagyon magas szakmai színvonalat követelünk meg tőlük. Ha valóban azt szeretnénk, hogy a legjobbak, a legjobb jogászok kerüljenek a bíróságokra, akkor meg is kell őket becsülni, nem pedig hagyni leamortizálódni az egész szakmát, az egész ágazatot, legalább azt az inflációvesztést, ami volt az elmúlt években, követni kellene. Illetve nagyon jól tudjuk, hogy az Európa Tanács készített egy kimutatást 2014-ben, amikor megvizsgálta a bíráknak és az ügyészeknek a fizetését, és azt látjuk az Európa Tanácsnak ebből a kimutatásából, hogy messze Magyarországon keresnek az igazságügyben dolgozó jogászaink, tehát a bíróságon, az ügyészségen dolgozók a legkevesebbet az Európai Unió országai közül. Még Bulgáriát is megelőzzük a hátsó sorrendben, tehát a legutolsók vagyunk. Bulgáriában is 10 százalékkal magasabb jövedelem van, és hogy ha megnézzük a környező országokat, akkor mindenütt azt látjuk, hogy jóval magasabbak a bérek. Nyilván, ha itt nem is Ausztriáról beszélek, de Bulgáriában 10 százalékkal több a fizetés, Romániában 60 százalékkal magasabb, Ausztriában háromszorosa, Angliában nyolcszorosa, Németországban hatszorosa, és általában mindenütt többszöröse, mint amennyi Magyarországon.

Tehát azt gondolom, hogy ezen is változtatni kell, amihez én beadtam módosító javaslatot egy 30 százalékos bérfejlesztéssel. Ezzel Magyarország az utolsó helyről mozdulna el, de az utolsó előtti helyre kerülne, csak Bulgáriát előzné meg, és Litvániával még így is utolsó előtti helyen, holtversenyben kullogna Magyarország a fizetési listán.

Én nem gondolom, hogy amikor meg lehet emelni a jegybanki elnök fizetését 5 millióra, amikor arról beszélünk, hogy persze, valakiknek nemzetközi fizetést kell adni, valakiknek pedig le kell tolni a fizetését, tehát ez azért elég veszélyes folyamat, azt gondolom, hogy nagyjából kiegyensúlyozottan kellene megoldani a bérfejlesztéseket Magyarországon.

Tehát ezért tettem ezt a javaslatot, és azt gondolom, ezért is lenne szükséges minél hamarabb. Ezt egyébként Handó Tünde, az Országos Bírósági Hivatal elnök asszonya is elmondta itt már többször felszólalásában, hogy gyakorlatilag tarthatatlan az, hogy hogyan van megbecsülve ez az ágazat fizetés szempontjából, és valóban az az 50 százalékos reálbércsökkenés, ami jelentkezett, ez esetben mindenféleképpen azt követelné meg, hogy ehhez hozzányúljunk, és a 30 százalék lenne az a minimum, ami ebben az esetben kellene.

Nagyon fontos lenne még beszélni az átlagjövedelemről is, mert a területi elosztásban Szabolcs-Szatmár-Bereg megye, szűkebb hazám messze az utolsó helyen áll Magyarországon. Ott vannak a legkisebb átlagbérek.

(21.20)

Nagyon fontos lenne, hogy olyan fejlesztések valósuljanak meg, amelyek Szabolcs-Szatmár Bereg megyében is magasabb jövedelmet, nem pedig egy 150 ezer forintos bruttó átlagjövedelmet biztosítanak, ami éppen csak a megélhetéshez elegendő. Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a Jobbik soraiban.)