Felszólalás adatai

SZABÓ SÁNDORNÉ, az egészségügyi és szociális bizottság kisebbségi véleményének ismertetője: Köszönöm a szót, elnök úr. Az 1993. évi III., a szociális igazgatásról szóló törvény módosításával kapcsolatban megfogalmazódott kisebbségi vélemény tolmácsolójaként egy két és fél órás vitát kell összefoglalnom. Én sokkal könnyebb helyzetben vagyok, mint a többségi vélemény elmondója, mert olyan dolgokat tudok elmondani, ami ténylegesen szerepel a bizottsági jegyzőkönyvben, és amiről ténylegesen szó is esett, mert bizottsági előadóként ez a feladatunk és ez a kötelességünk.

A bizottsági ülésre való felkészülésünket nagyban nehezítette, hogy gazdasági számítások és társadalmi-politikai háttérelemzés nélkül kaptuk meg az 58 paragrafusból álló törvényjavaslatot.

A törvény előkészítésével, tartalmával, néhol szellemiségével és időzítésével, illetve hatálybalépésének ütemezésével kapcsolatosan merültek fel gondjaink, problémáink. Miután a tervezet kétharmada a következő választások után, 2003. január 1-jétől kerül bevezetésre, illetve még később, az uniós csatlakozás után, joggal igényeltük már az előkészítés fázisában is a többpárti parlamenti konszenzusra törekvést, hiszen a következő kormány által beterjesztett költségvetés számára tartalmaz jórészt elkötelezettséget, anyagi terhet.

Az előkészítés folyamatában a pártokon kívül az önkormányzati érdekképviseletek és a szakmai szervezetek által megfogalmazott vitás kérdések sem tisztultak le, és nem épültek be javaslataik a törvénytervezetbe. Szellemiségét illetően mi, ellenzéki képviselők vitattuk a minisztérium központosító törekvéseinek jogosságát, ami például a Módszertani Intézet vezetőjének kinevezésében nyilvánul meg.

Vitattuk annak az indokoltságát is, hogy a szociális területen gondozottak 9 százalékát ellátó egyházi intézményeknek külön nevesített egyházi fenntartók tanácsát hozzanak létre, mint a szociális és családügyi miniszter véleményező, javaslattevő, tanácsadó szervét. Nem tartjuk indokoltnak és elfogadhatónak, hogy kimaradjanak a nem állami, nem egyházi intézmények a testületből. Javaslatunk az volt, hogy a nem állami fenntartók tanácsát hozzák létre, ha egyáltalán ez szükséges. Ez tartalmazná, fogná össze a civil szervezeteket, a közhasznú társaságokat, a vállalkozásokat és ezeknek az intézményeit.

Időzítésével kapcsolatosan két felvetés fogalmazódott meg: kis költségkihatású, de sokak számára fontos juttatás bevezetését is másfél évvel kitolja, mint például a szociális munkás továbbképzésben való részvételének honorálását egy havi bérrel. Ugyanígy 2003. január 1-jétől tervezi az adósságkezelési támogatás bevezetését. Sok, életkörülményeiben ellehetetlenült családon lehetne és kellene most viszonylag alacsony költséggel ily módon segíteni.

Tartalmával, a törvény új javaslataival kapcsolatosan is komoly ellenérvek, vélemények fogalmazódtak meg, az egyik legfontosabb az ellátottjogi képviselő intézményének bevezetése. Az ellátottjogi képviselő feladatát, tevékenységét fontosnak tartjuk, támogatjuk, de azt nem tudjuk elfogadni, hogy a szociális intézményi hálózaton belül legyen foglalkoztatva. Felvetődött, vagy az ombudsmani hivatalhoz kellene telepíteni, természetesen e többletfeladathoz anyagiakat is társítva, vagy egy köztestület létrehozásával biztosítva az intézményrendszertől való függetlenségét.

Felháborítónak és tűrhetetlennek tartottuk például azt, hogy az intézményi ellátottaktól a személyi térítési díjon felül az egyéni gyógyszerszükséglet fedezésére, akár a költőpénz terhére is hozzájárulást írhatnának elő.

Tisztelt Képviselőtársaim! Nagyon sok ponton az előrelépéseket illetően támogatni tudjuk ezt a tervezetet, viszont az fogalmazódott meg, hogy a szigorítások rögtön érvénybe lépnek, míg azok, amelyek tényleg valamit segítenek a szociális gondozottakon és az ellátottakon, azok pedig távoli időpontban kerülnek bevezetésre, ezért ezt nem tudjuk támogatni.

Az is megfogalmazódott a bizottsági ülésen, hogy az intézményi ellátottak biztonságának garanciáját hiányolhatjuk abban az esetben, amikor az egyházi fenntartók közül néhánytól nem követelik meg a működőképesség biztosítására az elkülönült számlán a normatív állami hozzájárulás 10 százalékának elhelyezését. Úgy érezzük és úgy tudjuk, hogy ez törvényeket sért, a fenntartók közötti szektorsemlegességet sérti a javaslat.

Tisztelt Képviselőtársaim! Az aggodalmak megfogalmazódtak a bizottsági ülésen, és legfőképpen az az aggodalom, hogy a kormányzati píár része lesz ez a törvény ígérvényeivel, amiről lehet majd beszélni, de a teljesítése várat magára.

(9.40)

Sok kritikai észrevétel hangzott még el, amelyek a szűkös időkeretbe nem férnek bele, de majd a képviselőtársaim a felszólalásaikban elmondják.

Köszönöm. (Taps az MSZP és az SZDSZ soraiban.)