Felszólalás adatai

DR. PAP JÁNOS, a környezetvédelmi bizottság kisebbségi véleményének ismertetője: Köszönöm szépen. Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Államtitkár Úr! A környezetvédelmi bizottság, legalábbis a polgári oldal részéről pontosan azon szempontok figyelembevételével, amelyeket Kapás képviselő úr is elmondott - hogy elsősorban környezetvédelmi, agrár-környezetvédelmi, agrár-környezetgazdálkodási szempontokat figyelembe véve tárgyalt erről a törvényjavaslatról -, fogalmazódott meg kisebbségi vélemény, tehát nemcsak a törvényjavaslat egészével kapcsolatban, hanem pontosan ezen részterületeket érintően nagyon fontos és lényeges hiányosságokat találtunk.

Igen tisztelt Képviselőtársaim! A bizottsági ülésen is elmondtam, hogy a preambulum egy nagyon fontos része a törvényjavaslatnak, hiszen az egész törvényjavaslatnak, a törvény készítőjének a szándékát fejezi ki. Ha így nézzük a preambulumot, akkor, azt gondolom, mindannyian egyetérthetünk vele, akkor is, ha abban vannak olyan részek, amelyeket természetesen másképp fogalmaznánk meg vagy picit másképp látnánk, de maga a preambulum ezt a törvényjavaslatot - ha szabad így fogalmazni - jól vezeti be. Csak később, ha a törvényjavaslathoz érkezünk, azt lehet látni, hogy az egyes paragrafusokban ezen részek vagy nem kerülnek kifejtésre, vagy ha kifejtésre kerülnek, akkor inkább azt mondanám, hogy kiejtésre kerülnek inkább, tehát nem jelentkeznek ezek a dolgok.

Mindjárt lehet azt mondani, hogy fenntarthatóság, agrár-környezetvédelem. Maga az előterjesztő képviselője is megjegyezte, hogy bizony ez az a két terület, amikor agrár-környezetvédelemről, illetve a fenntarthatóságról beszélünk, ahol a kerettörvény jelen esetben nem elégséges, mert minden kerettörvény esetében “a miniszter rendeletben állapíthatja megö című kitételnél az egyes agrárirányítás úgy értelmezi ezt a kérdést, ahogy éppen ő szeretné, gyakorlatilag a keret jellegű törvényben pedig ez szépen elveszik. Mindannyian látjuk, hogy mindaz, ami a preambulumban most is megtalálható és ami az eddigi törvényben is megtalálható volt, mind ez ideig nem érvényesült.

Néhány olyan pont, amelyet a környezetvédelmi bizottságban fontosnak találtunk: megjegyzi - nagyon helyesen, nem lehet vitatkozni vele -, hogy a jövedelemszerzési lehetőség biztosítása; csakhogy, igen tisztelt államtitkár, igen tisztelt képviselőtársaim, valahogy meg kellene mondani azt, hogy hogyan.

(10.00)

Ehhez egy alaphelyzet ismerete is fontos lenne, hogy ismerjük, hogyan is állunk. A kukoricatermesztés esetét hoztam föl példának, hogy hogyan kívánjuk a jövedelemszerzési lehetőséget növelni, ha az átlagtermés alig 6 tonna/hektár fölött van, és mondjuk a termelési költségek pedig szintén ilyen 6 tonnás termést feltételeznek. Igen tisztelt képviselőtársaim, könnyű kiszámítani, mivel átlagról van szó, hogy mintegy a fele a termelőknek vagy fele területen gazdálkodónak bizony veszteséges, ebben az esetben a jövedelemtermelés, jövedelemszerzés bővítésénél kicsit többet kellene mondani, hogy vajon hogy kívánjuk ezt elérni. Itt fölhoztam egy példát, hogy vajon intenzív úton vagy extenzív úton. Egyrészt választ is ad erre az előterjesztő, mivel az agrár-környezetvédelmi pénzeket jelentősen megfaragta, nem az extenzív utat választja, nem azt az utat, amihez egyébként az EU jelentős támogatást ad, hanem az intenzívet. Ha most az intenzívet, akkor viszont ez ellentmond egy másik kitétjüknek, amit megint csak támogatni lehet, csak tisztelettel jelzem, hogy mindeddig ellentétes volt a tendencia az elmúlt 15 évben, és ellentétes volt a magatartás is erre vonatkozóan, amikor azt mondják, hogy a mezőgazdasági foglalkoztatást növelni kell.

Pontosan az ellenkezőjét mondta eddig mindenki, és az ellenkezőjét is tették, és így csökkent egyébként a mezőgazdasági foglalkoztatás. Ha nem vállaljuk az agrár-környezetvédelmi utat, az intenzív utat vállaljuk, akkor ez nem fér meg egymással, hogy a foglalkoztatást növeljük, tudniillik az intenzitás azt jelenti, hogy korszerűbb technológia, technika, ahol az ember szerepe csökken, tehát gyakorlatilag ezek a dolgok kizárják egymást. Aztán véleményem szerint hiányoznak fontos csatlakozó törvények, hogy csak egyet mondjak, a génmódosításról szóló törvény. A fenntarthatóságról, az agrár-környezetvédelemről hosszan beszélnek, ehhez viszont nagyon rossz génmanipulációs törvényünk van, tehát ez is kellett volna ide.

Aztán az is kellett volna, hogy majd kialakítja az agrár-környezetvédelmi és vidékfejlesztési stratégiát. Igen tisztelt államtitkár úr, más is elmondta, nem ragozom mélyebben, erre kellett volna építeni ezt a törvényt, és nem utólag kialakítani; akkor tudtuk volna, hogy mit is kell tenni. Aztán: kedvező ökológiai adottságoknak megfelelő termesztés. Nem, Magyarország egész területe alkalmas a kiváló mezőgazdasági termelésre. A megfelelő ökológiai adottságoknak megfelelő termesztésre van szükség, meggyőződésem, hogy ez rossz megfogalmazásra került. A korábbi évek vesztesége pontosan annak volt köszönhető, hogy mindenhol mindent akartunk termeszteni, miközben a tájgazdálkodást mára ismerjük: mindent ott, ahol a leggazdaságosabb, a legnagyobb nyereséggel lehet megtermelni.

Aztán - ezt megint csak az előterjesztő képviselője elfogadta - a földtulajdon, a földhasználat nem befolyásolja, hogy fenntartható gazdálkodást folytatunk vagy sem. Nem kizáró, lehet, ha csak tulajdonos a használó is, jól fenntartható gazdálkodás, és ha egy helyen van, akkor is, enélkül is lehet rossz fenntartható gazdálkodást folytatni. Még egy fontos feltétel hangzott el, de elmondták, a 8 milliárdos agrár-környezetvédelmi csökkentés nem segíti az EU-s pénzszerzési lehetőségeinket, és nem segíti azt a célt, amit megfogalmaztunk.

Igen tisztelt államtitkár úr, igen tisztelt képviselőtársaim, jelentős módosításokkal lehet, hogy lehet ezen a törvényjavaslaton javítani, egyébként pedig a polgári oldal azt gondolja, a 8 szavazatával ezt is fejezte ki, hogy ez a törvény a preambulumban megfogalmazottakat nem teljesíti.

Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps az ellenzéki pártok padsoraiban.)