Felszólalás adatai

DR. TAKÁCS IMRE (MSZP): Elnök Úr! Államtitkár Úr! Képviselőtársaim! Ezen a jó fogyókúrás, ebédet nélkülöző vitán köszöntöm azokat, akik még itt vannak és bírják "cérnával".

Az eddigi gondolatok alapján, azt hiszem, megfogalmazható az, hogy a gazdaság zavartalan működése megköveteli, hogy a gazdaság irányítását, szervezését, érdekképviseletét meghatározó rendszerek egymással koordinálva, jól működjenek, és a rendszer mindegyik eleme, így a kamarák is, tökéletesen ellássák feladatukat.

Ez a törvényjavaslat, amelyet 1610. szám alatt megkaptunk, elég sok helyen hibádzik, és azt hiszem, 5-6 éves képviselői munkám során először fordul elő az, hogy 22 módosító javaslatot adtam be a törvényjavaslathoz. Hadd köszönjem meg itt a kamaráknak azt a segítséget, amelyet a módosító javaslatok összeállítása során nyújtottak.

A gazdaságban valóban meghatározó szerepet játszanak a kamarák, ezt az Európai Unió története is igazolja. Én erről most nem akarok szólni, a kétpercesekben kormánypárti, ellenzéki képviselőtársaim és jómagam is szóltunk már erről.

A következőkben szeretnék egy kicsit az etika oldaláról részletesebben szólni, mint ahogy a kétpercesek során szóltam.

Véleményem szerint a kötelező tagság egyelőre indokolt. Az "egyelőre indokoltságot" az is aláhúzza, hogy ez lehetővé teszi azt, hogy az etikai szabályok és a piacvédelmi intézkedések valamennyi vállalkozásra jobban kiterjedjenek. Igaz, hogy a versenyhivatal, a fogyasztóvédelmi felügyelet és mások tesznek ebből a szempontból, de most már egyelőre lehet látni, hogy ez nem elég.

Azt nem kell bizonyítani, hogy az etika igen fontos szerepet játszik a gazdaság, a társadalom életében, de bármilyen tökéletesen is kötnek meg egy szerződést, annak lehetnek kiskapui, amit csak etikai szabályokkal lehet bezárni. Ugyanakkor a szerződés mindenre nem terjedhet ki. Bármilyen jó szerződést kötünk, nyilvánvaló, hogy valamennyi részkérdést egy szerződésben nem lehet szabályozni. Az etika érvényesülése azért is igen fontos, mert ezáltal a gazdaság és a társadalom költségei is csökkenthetők, s mint ahogy kétperces hozzászólásomban már mondtam, az etika a gazdaság finomszabályozására szolgál.

Atomizált piacon az etikai követelmények ellenőrzésére nincs szükség, azonban tudjuk, hogy a magyar gazdaság és a fejlett országok gazdasága nem atomizált piac, tehát nem sok az eladó és sok a vevő a piacon.

(15.10)

Magyarországon is, és más országokban is, a piaci résztvevők nem árelfogadók, hanem ármeghatározók, és a piacra lépésnek elég sok korlátja van. Mivel nem atomizált piacról van szó, ezért az etika szabályainak, az etika követelményeinek betartása igen fontos, és ennek egyik igen lényeges szereplője lehet a kamara.

A kamarák vezetőinek jó része egyetért azzal, hogy a vállalkozóknál, különösen a kisvállalkozóknál teherként jelentkező kötelező tagdíj-befizetési kötelezettség megszűnjön, de ennek megszüntetése csak egy meghatározott nettó árbevétel alatt célszerű, mondják a kamarák egyes vezetői.

A kereskedelmi, ipari és kézműves tagozaton kívül szolgáltató tagozatot is létre kell hozni a gazdasági kamarákban. Ezt nemcsak az indokolja, hogy így jobban illeszthető a gazdasági kamarák működése az európai kamarák rendszerébe, hanem az is, hogy ezen tagozatok sokszor eltérő érdekeket, és nagy mértékben eltérő érdekeket képviselnek.

A kézműipari kamarák vezetőivel tárgyalva arról győződtem meg, hogy ezen kamarákhoz tartozó vállalkozók érdekei sokszor jelentősen eltérnek a kereskedelmi és ipari kamarákhoz tartozó vállalkozók érdekeitől. Erről nem akarok részletesebben szólni, erről már a vita során a kormánypárti képviselőtársaim és az ellenzéki képviselőtársaim is említést tettek.

A törvényjavaslatban nem elég meghatározni a kézműipari, a mezőgazdasági tevékenységet, de meg kell határozni a kereskedelmi, ipari, és különösen a szolgáltató tevékenységet. Az információs társadalom felé haladva egyre több a szolgáltató ágazatban dolgozók száma; hazánkban is a foglalkoztatottak száma jóval meghaladja az 50 százalékot a szolgáltató ágazatban.

Igen fontos követelménynek tartom, hogy a törvény biztosítsa a kötelezően előírt feladatok finanszírozását. Nélkülözhetetlen, hogy az állami, önkormányzati közbeszerzési eljárások, pályázatok lefolytatása során a társadalmi és a civil kontroll is létrejöjjön a kamarákkal történő egyeztetési eljárás bevezetésével. Jól tudom, hogy a közbeszerzési eljárás így is igen hosszú időt vesz igénybe. De jó szervezéssel az említett cél megvalósítható, azonban itt a gondot az okozza, hogy a közbeszerzési törvényhez is valószínűleg hozzá kellene nyúlni.

Az Európai Unió-konform kamarák kialakítása miatt célszerű a kamarai feladatok között az alábbiakat rögzíteni, én itt csak vázlatosan szeretnék erről szólni: a felsőoktatásban, a közoktatásban való részvételt, a gyakorlati képzés jobb ellenőrzését, a kis- és középvállalkozások működésének elősegítését, az Európai Unióhoz való csatlakozások felkészítését, a gazdálkodó szervezetekről nyilvántartás vezetését, amely alapján referenciát nyújthatnak a közbeszerzési eljárások során is, és részvételt a minisztériumok mellett működő testületek munkájában.

A fentiek alapján szükségesnek tartom a gazdasági kamarákról szóló törvényjavaslat megalapozottabb előkészítését, a kiváló szakemberek véleményének jobb meghallgatását, és ennek alapján a törvényjavaslat újrafogalmazását, de szakmai, és nem politikai alapon.

Köszönöm szépen. (Taps az MSZP és az SZDSZ soraiban.)