Készült: 2024.04.26.04:37:04 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

281. ülésnap (2013.05.23.), 78. felszólalás
Felszólaló Dr. Sós Tamás (MSZP)
Beosztás  
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka vezérszónoki felszólalás
Videó/Felszólalás ideje 7:14


Felszólalások:  Előző  78  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

DR. SÓS TAMÁS, az MSZP képviselőcsoportja részéről: Elnök Úr! Tisztelt Ház! Folytatva az iménti gondolatokat, azt gondolom, hogy jelképes és üzenetértékű, hogy itt három olyan kérdéskört tárgyalunk, három határozati javaslat szerepel előttünk, amely - úgy gondolom - nagyon szorosan kapcsolódik egymáshoz. Úgy a recski munkatáborral kapcsolatos kérdéskör, a holokauszt, Auschwitz, illetve a Terror Házával kapcsolatos kiállítás, és hogy a diákok minél szélesebb körben ismerjék meg a történelmünket hitelesen, hiteles formában.

Steiner Pál említette, hogy rendkívül fontos az emlékezés, az oktatás, és a párbeszéd fontosságát hangsúlyozta. Én elsősorban recski aspektusból szeretnék szólni, mint olyan ember, aki Heves megyében élek, és a rendszerváltást követően számos alkalommal vettem részt az itteni megemlékezéseken, úgy mint a megyei közgyűlés elnöke. Itt a teremben ketten vagyunk Herman Istvánnal, annak a megyei közgyűlésnek voltunk a tagjai, akik gyakorlatilag részt vettünk annak az alapítványnak a működtetésében, amely már elindította az itteni folyamatokat, illetve a Heves megyei vármúzeum is a lehetőségeihez mérten, de szerény anyagi eszközök álltak rendelkezésre segíteni a Recski Szövetség munkáját. Azt gondolom, hogy példaértékű a recski település, illetve a térségben lévő önkormányzatok hozzáállása. És való igaz, mint ahogy ma már itt elhangzott, hogy az ott lévő emberek nagyon keveset tudtak arról, hogy valójában mi történt a táborban. Ők maguk is el voltak zárva ezektől az információktól.

Nagyon fontos - úgy gondolom - ez a mai ülés is, hogy a nyilvánosság is többet tudjon meg az ottani eseményekről. Például Faludy György önéletrajzában pont ezt a gondolatkört dolgozza föl, hogy mennyire nem lehetett beszélni az azt követő években az ott lévő embereknek sem. Vagy úgy gondolom, hogy 1953-ról is biztos, hogy beszélni kell, mert Nagy Imre első kormánya 1953. június 4-e után közkegyelmet hirdetett, és feloszlatták az internálótáborokat, és valójában ezt követően történtek Magyarországon a koncepciós pereknek a felülvizsgálatai.

Tulajdonképpen igazán látszik, hogy száz kisebb-nagyobb internáló- és munkatábor volt Magyarországon. Ez volt a leghírhedtebb. Két kiállítás is van jelenleg a tábor területén, akik ellátogattak oda, ismerik, tudják, de az is látszik, hogy számos rendezetlen kérdés van ezzel kapcsolatban. Én magam is azt mondom - itt ugye, mindig a lehetőség, felelősség a kormánypárti oldalon van, az önök kezében vannak az eszközök -, hogy az ottani környezetet, körülményeket rendezni kellene, hisz maga a terület a magyar állam tulajdona, a kezelője az Eger erdőgazdaság, és tulajdonképpen bizonyos részének használati joga a Recski Szövetségé. Számos közalap, közadakozás, különböző alapítványi támogatások, kisebb pályázati források nyújtottak lehetőséget, és valóban egy széles körű összefogás indult el a rendszerváltást követően. Ennek példázata Farkas Ádám szobra, az első emlékszobor, melyet Antall József avatott föl, de később egy hármas szoborcsoport is, melyet Sólyom László avatott.

Fontosnak tartom hangsúlyozni, hogy az elmúlt időszakban a rendszerváltást követően a közjogi méltóságok mindegyike fontosnak tartotta, hogy ide ellátogasson. Ezen túl szeretném kiemelni, hogy Heves megyében Heves megye különböző vezetői, az ott lévő települések vezetői, térségben dolgozók, civil közösségek is fontosnak tartották és tartják az itteni táborral kapcsolatos összefogást, az emlékek feldolgozását. Valóban, akik Heves megyében laknak, az ott lévő iskolák, különböző közösségek közül nagyon sokan látogattak el ide, és fontos lenne, hogy mások is szélesebb körből látogassanak Recskre.

Szeretném hangsúlyozni, hogy fontos, hogy reális ismereteink legyenek, és ma már a vezérszónoki körben is több fontos, magasztos gondolat fogalmazódott meg. Talán az első, amihez itt kapcsolódnék, hogy el kellene oda jutnunk, hogy ezekben a kérdésekben valójában olyan megemlékezéseink legyenek, amelyek az összefogást erősítik, és a mostani előterjesztések is - úgy gondolom - ebben segíthetnek. A veszélyek kapcsán én magam is azt hoznám szóba, hogy nem szerencsés az, ha egy-egy politikai erő kisajátít egy-egy ünnepet, eseményt. Ezt nem lehet kisajátítani, hiszen Lendvai Ildikó szólt arról, hogy megfelezett történelmünk van, hogy a családok hogyan élik meg ezeket a kérdéseket, és erről a gondolatról Révész Máriusz is beszélt az ő családtörténetükön keresztül.

Magam is egyetértek azzal, amit Hoffmann Rózsa államtitkár asszony mondott, hogy a történelmünknek - és többen majd ezt követőn kapcsolódtak hozzá - számos dicsőséges példája van, és ezeket is meg kell ismertetni. Itt szeretném elmondani, hogy ennek a térségnek is számos dicsőséges története van, ennek a térségnek, magának Recsk településnek is. Tehát amikor ide el tetszenek majd látogatni, vagy a diákjaink ellátogatnak ide - a siroki vár, a mofetta, Mátraderecske, a Mátra -, gyakorlatilag ezeket az értékeket fontos megismerni.

Köszönöm szépen. (Taps az MSZP padsoraiból.)




Felszólalások:  Előző  78  Következő    Ülésnap adatai