Felszólalás adatai

KÉKESI TIBOR, a költségvetési és pénzügyi bizottság előadója: Elnök úr, köszönöm a szót. Csak megjegyezném, hogy a meghívóban az én tájékozódásom szerint egyébként két előadó kétszer öt perccel volt rögzítve, de természetesen az elnök úr hatáskörében van ez a jogosultság, tehát nem is kívánok vele vitatkozni. Ugyanakkor már az előző hozzászólásból is látszódott, hogy szinte lehetetlen öt percben összefoglalni, úgyhogy kénytelen vagyok én is jelezni, hogy majd valószínűleg egy egyéni hozzászólásban még kiegészítem a mondanivalót.

Új törvényről, de nem teljesen új kodifikációról van szó a gazdasági társaságokról és a cégnyilvántartásról szóló jogszabályok tekintetében, és éppen azért, mert egy nagyon feszes költségvetési vita mellett egy ilyen kódexszerű törvényjavaslat tárgyalására, úgy gondolom, kevés figyelem vetülhet, ezért én megfontolásra javasolnám, hogy le kellene esetleg ennek a törvénycsomagnak a tárgyalását lassítani, hogy valóban minden észrevétel, minden megfontolás elhangozzék, éppen azért, hogy egy színvonalas, jó törvény születhessen a végén, ami segíti a gazdaságot, segíti a gazdaság szereplőit, ezért ezt megfontolásra javasolnám.

(16.20)

Az újítás céljával azonban egyetértünk, tehát azzal, hogy a gazdasági társaságok cégeljárásával kapcsolatos teendők gyorsítást, időben rövidítést nyerjenek, azzal, hogy a gazdasági társaságok tevékenysége, gazdálkodása átláthatóbbá és a kógens, a kötött jogszabályi környezetben rugalmasabbá váljon, azzal a bizottság természetesen maximálisan egyetértett. Épp ez az aktualitása is a törvényjavaslat benyújtásának, hiszen szükséges, hogy az általános és itt Közép-Európában is meglévő nemzetközi versenyben ilyen szinten is javítsuk a hazai gazdaság szereplőinek a helyzetét.

Az az általános vita, ami a személyi hatály tekintetében a Gt.-vel kapcsolatban már régóta kibontakozott, ebben a kodifikációban is úgy dőlt el, hogy megmarad a jogi személyiség és a jogi személyiség nélküli gazdasági társaságok struktúrája. Úgy véljük, hogy ez nem túl szerencsés megoldás, nincs különbség a jogosultságok és a kötelezettségek között, indokolatlan ez a megkülönböztetés. A személyi hatálynál lényeges változás, hogy kivezetésre kerül a törvényből a közös vállalat mint olyan, ugyanakkor ugyanebből a szempontból érthetetlen, hogy az egyesüléseket, amik nagyjából ugyanazt a mennyiségű vállalkozást érintik, mint a közös vállalatok, és nem tapasztalható bennük érdemi növekedés, miért kellett továbbra is benntartani, miközben egyébként klasszikusan nem is gazdasági társaság, hanem kooperációs, tehát a gazdálkodókat, a gazdálkodást segítő alakulatokról van szó.

A másik ilyen lényeges változás, ami részben a Ptk.-t érinti, hogy a közhasznú társaságok köre megszűnik, ez kitörlésre kerül a Ptk.-ból, és ezzel párhuzamosan megszűnnek majd a közhasznú társaságoknak mögöttes jogszabályi hátteret nyújtó Gt. feladatai is. Ilyen módon a közhasznúság megszerzésére csak a jogi személyiséggel rendelkező társaságok lesznek jogosultak, viszont bevezet egy új kategóriát a jogszabály, a nonprofit szervezetét, azonban itt sem érthető, hogy a nem jogi személyiséggel rendelkező, tehát magyarul tőkekövetelmény nélküli társaságok miért válhatnak nonprofittá, vajon mi a szerepe az ő esetükben a nonprofit jellegnek.

Megint még néhány gondolat csak felvetés szintjén, hogy a fogalmi összhang megteremtése érdekében fontos lépések történtek, azonban néhány helyen nem konzisztens a szabályozás, így a felügyelőbizottságok szabályozása tekintetében úgy tűnik, hogy több apró és nyilván javításra szoruló kérdés, mint például a határozatképesség, a participáció, az ülések összehívása pedig éppen abba a kategóriába tartozik, ami megoldásra került ebben a törvényjavaslatban még megoldásra vár.

Ilyen kérdés, aminek viszont nincs meg a Ptk.-s alapozása, hogy most a vételi jog mellett bevezetésre kerülne az eladási jog fogalma, ez ugyan az értékpapír-, a tőzsdei gyakorlatból ismert fogalom, de még egyszer mondom, nincs Ptk.-s alapozása. Most sem történik meg. Ez szükséges ahhoz, hogy a Gt.-ben alkalmazásra kerüljön. A részvénytársaságok esetén pedig újdonság, hogy csak apporttal is lehet alapítani majd részvénytársaságot, és hiányosságnak érzékelem, hogy a szokásos számviteli audit mellett nem megyünk el egy úgynevezett jogi audit megkövetelésének irányába. (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.)

Ezekkel együtt a költségvetési bizottság, ahogy elhangzott, többségi szavazattal támogatta a törvényjavaslatok általános vitára való alkalmasságát.

Köszönöm, elnök úr, a szót.