Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

ELNÖK: Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Országgyűlés! Az Országgyűlés tavaszi ülésszakának 32. ülésnapját megnyitom. Tájékoztatom önöket, hogy az ülés vezetésében Móring József Attila és Mirkóczki Ádám jegyzők lesznek segítségemre.

Köszöntöm kedves vendégeinket és azokat is, akik figyelemmel kísérik a mai napon a munkánkat.

Tisztelt Országgyűlés! Napirend előtti felszólalásra jelentkezett Szászfalvi László képviselő úr, a KDNP részéről: „Tisztességes és emberséges végrehajtás” címmel. Öné a szó, a képviselő úr.

SZÁSZFALVI LÁSZLÓ (KDNP): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! A bírósági végrehajtás alapjaiban érinti a polgárok jogait és érdekeit, mindaz az adósokét, mind a végrehajtást kérőkét. Az állam alkotmányos feladata az, hogy biztosítsa a követelések érvényesítését, a bírósági határozatok kikényszeríthetőségét. E célból egy hatékony, de emberséges végrehajtási rendszert kell működtetnie.

Az elmúlt években nagyon sok panasz érkezett a végrehajtási ügyekkel kapcsolatosan: a végrehajtót megillető akkori behajtási jutalék 10 százalékos mértéke irreálisan magas, a kamatterhek, egyéb költségek elviselhetetlenül magasak, a végrehajtók visszaélnek hatalmukkal, eljárásokkal kapcsolatos szabálytalanságok. A KDNP-frakció, felkarolva az ügyet, számos civil szervezettel egyeztetett végrehajtási ügyekkel kapcsolatos panaszok miatt. 2013-ban a KDNP képviselői önálló indítványára a kormánynak sikerült módosíttatnia a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvényt. Ezzel egyidejűleg módosult a bírósági végrehajtási díjszabásról szóló 14/1994. IM-rendelet a végrehajtói díjazás csökkentése érdekében.

A kormány intézkedései 2014-ben is folytatódtak, Trócsányi László igazságügyi miniszter 2014 decemberében a Magyar Bírósági Végrehajtói Kamarához miniszteri biztost nevezett ki. Feladata kiterjedt a panaszügyek kivizsgálására, a fegyelmi rendszerre, az ellenőrzések lefolytatására, valamint a gazdasági jogszerűség felügyeletére. A kamara bármely pénzügyi kötelezettségvállalásához, a szerződések teljesítésének elfogadásához és a kifizetésekhez is a jóváhagyására volt szükség. Az Igazságügyi Minisztérium felügyeleti jogkörében eljárva a Magyar Bírósági Végrehajtói Kamara teljes körű átvilágítását és működésének auditálását rendelte el, amelynek során az Igazságügyi Minisztérium több ponton és több kérdésben is olyan körülményeket észlelt, amelyek kapcsán felmerült bűncselekmény elkövetésének gyanúja.

Az Igazságügyi Minisztérium mindezek alapján 2015. március 27-én ismeretlen tettes ellen különösen nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntettének alapos gyanúja miatt feljelentést tett a Budapesti Nyomozó Ügyészségen.

Tisztelt Országgyűlés! A múlt héten a kormány benyújtotta a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény és ezzel összefüggésben egyes törvények módosításáról szóló javaslatot. A törvénymódosítás célja az igazságszolgáltatásba vetett közbizalom helyreállítása. A végrehajtói kinevezés hét évre szól, amit pályázat útján lehet majd meghosszabbítani. A végrehajtói szakma jogi hivatásrenddé válása érdekében a végrehajtónak, a végrehajtó-helyetteseknek jogi végzettséget kell szerezniük 2022-re.

A kamara megszűnik, jogutódlással átalakul Magyar Bírósági Végrehajtói Karrá. A végrehajtással kapcsolatos közfeladatokat a jövőben a kar hivatali szervezete, a kar hivatala látná el, amelynek vezetőjét a miniszter nevezi ki hét évre. A hivatali szerv rendelkezik az általános végrehajtási költségátalány felhasználásáról, rendelkezik továbbá a kamarai vagyonnal. A javaslat alapján módosulnak a fegyelmi eljárás szabályai is. A törvény lehetőséget biztosít a feljelentőnek arra, hogy a vizsgálóbiztos jelentése alapján a fegyelmi feljelentést kiegészítse, illetve a fegyelmi feljelentés megtételét követő 30 napon belül a bíróság köteles lesz megindítani az eljárást annak érdekében, hogy a fegyelmi eljárás valóban betölthesse rendeltetését.

Tisztelt Országgyűlés! Az elmúlt évtizedekben rengeteg panasz fordult elő a végrehajtással kapcsolatosan Magyarországon, és egyedül az Orbán-kormány hallotta meg ezt a sok-sok panaszt. Mind az eddigi, mind pedig a mostani intézkedések azt a célt szolgálták és szolgálják, hogy tisztességes és emberséges végrehajtás, végrehajtási rendszer jöjjön, jöhessen végre létre Magyarországon. A KDNP támogatja a kormány ez irányú törekvéseit, ez irányú szándékait, és itt a parlamentben is, a parlamenten kívül is támogatni fogja a kormányzat erőfeszítéseit, hogy valóban tisztességes és valóban emberséges végrehajtási rendszer jöjjön létre Magyarországon.

Köszönöm szépen a figyelmüket. (Dr. Rétvári Bence és Tállai András tapsol.)

ELNÖK: A kormány nevében Répássy Róbert államtitkár úr kíván válaszolni.

DR. RÉPÁSSY RÓBERT igazságügyi minisztériumi államtitkár: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Köszönöm a felszólalását, mert ez lehetővé teszi számomra, hogy erről a nagyon fontos kérdésről, nagyon fontos törvényjavaslatról itt, az Országgyűlés napirend előtti felszólalásai között is szót ejthessünk.

Több mint 20 évvel ezelőtt, 1994-ben lépett hatályba a bírósági végrehajtás szervezetének korszerűsítését célzó törvény, a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény. A végrehajtási törvény hozta létre az önálló bírósági végrehajtói intézményt mint a bírósági végrehajtás általános szervezeti formáját. Az új szervezeti struktúrában a bírósági végrehajtói szervezet elkülönült a bírósági szervezettől, a végrehajtói szervezet feletti felügyeleti jogkört pedig az igazságügyért felelős miniszter kapta meg.

A végrehajtás szervezetével kapcsolatos igazgatási jellegű feladatok ellátása céljából létrehozták a Magyar Bírósági Végrehajtói Kamarát. A kamara feladata volt egyrészt, hogy képviselje és védje tagjai, azaz a végrehajtók, végrehajtó-helyettesek és végrehajtójelöltek érdekeit, másrészt, hogy ellássa a végrehajtással kapcsolatos, jogszabályban meghatározott, elsősorban igazgatási jellegű feladatokat. A bírósági végrehajtás szervezetét érintő megalapozott kritikák miatt a kormány célul tűzte ki a bírósági végrehajtás szervezetének reformját.

A végrehajtási törvény 2014. év végi módosítása megteremtette a lehetőséget arra, hogy az igazságügyi miniszter miniszteri biztost nevezzen ki a kamara felügyeletére, és a kinevezésére tavaly decemberben sor is került. Annak érdekében került sor kinevezésére, hogy pontos és hiteles képet kaphassunk a szervezet működéséről. A miniszteri biztos munkájának eredményére is támaszkodva az Igazságügyi Minisztérium kidolgozta a szervezet megújítására vonatkozó koncepciót, majd május 20-án benyújtotta az Országgyűlésnek a koncepció megvalósítását célzó törvényjavaslatot.

A javaslat alapján, annak országgyűlési elfogadása esetén a végrehajtással kapcsolatos, jogszabályban meghatározott közfeladatokat a jövőben is egy, a végrehajtóból, végrehajtó-helyettesekből álló jog személy, a kar, a végrehajtói kar fogja ellátni, azonban e jogi személy szervezeti felépítését a kamarára vonatkozó szabályokhoz képest a javaslat jelentősen módosítja. A végrehajtáshoz kapcsolódó közfeladatok ellátása ugyanis a javaslat alapján közvetlen állami felügyelet alá kerül, hogy azokat a kar azon szervezeti egysége útján lássa el, amelynek vezetőjét az igazságügyért felelős miniszter fogja kinevezni.

Biztosítani kívánjuk azt is, hogy a kamara felállítása óta felhalmozódott vagyon, a jogalkotói célnak megfelelően, a végrehajtással kapcsolatos közfeladatok ellátása érdekében hasznosuljon, ezért a javaslat alapján a kamara vagyona a karra száll át, és a vagyonnal a jövőben a törvény keretei között a miniszter által kinevezett vezető irányítása alatt álló szervezeti egység jogosult majd rendelkezni. Jóllehet a végrehajtási törvény egy 2012-es módosítása óta az egyetemi jogi végzettség megszerzése kinevezési feltétel, a végrehajtói karon belül még mindig jelentős azok aránya, akik nem rendelkeznek jogi diplomával. A végrehajtási eljárásra vonatkozó szabályozás komplexitása, bonyolultsága miatt a végrehajtási eljárások lefolytatásához széles körű jogi ismeretekre van szükség.

(8.10)

Ezért a javaslat minden végrehajtó számára kötelezővé teszi a jogi egyetemi végzettség megszerzését 2022-ig, és azt is, hogy a jogi diploma megszerzéséig tartó átmeneti időszakban jogi végzettségű alkalmazottat foglalkoztassanak. Mivel a végrehajtó-helyettesek önállóan jogosultak a végrehajtó nevében végrehajtási cselekmény foganatosítására, esetükben is indokolt e magasabb követelményt kinevezési feltételként támasztani, ezért a javaslat a végrehajtó-helyettesek esetében középiskolai végzettség helyett egyetemi jogi végzettséget ír elő a kinevezés feltételeként.

A képviselő úr ismertette a javaslat legfontosabb elemeit, és természetesen lesz még rá alkalmunk, hogy az Országgyűlésben részletesen beszéljünk erről a törvényjavaslatról, azonban a legfontosabbnak azt tartom, hogy a bírósági végrehajtással kapcsolatban megingott közbizalom és így a tágabb értelemben vett igazságszolgáltatással szemben megingott közbizalom helyreálljon. Ennek érdekében az előttünk fekvő törvényjavaslat, az Országgyűlés asztalán fekvő törvényjavaslat megerősíti majd azokat az intézményeket, amelyekkel a közbizalmat is meg tudjuk erősíteni.

Kérem válaszom elfogadását. Köszönöm a lehetőséget. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Felszólalások:   1   1-4   5-8      Ülésnap adatai