Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

ELNÖK: Nagyon szépen köszönöm. Tisztelt Országgyűlés! Tájékoztatom önöket, hogy a módosító javaslatok benyújtására csütörtökön 16 óráig van lehetőség.

Tisztelt Országgyűlés! Soron következik a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény, valamint az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig. A kormány-előterjesztés T/10308. számon a parlamenti informatikai hálózaton elérhető.

Elsőként ismét megadom a szót Pogácsás Tibor államtitkár úrnak, a Belügyminisztérium államtitkárának, előterjesztőnek. Tessék!

(14.10)

POGÁCSÁS TIBOR belügyminisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! A tárgyalt törvényjavaslat alapvetően két kérdéskört érint, egyfelől a gazdálkodó szervezetek és jogi képviselők elektronikus eljárási kötelezettségét a polgári eljárásokban, másrészt az elektronikus aláírásokra vonatkozó szabályozás módosulásának átmeneti kérdéseit.

Az Országgyűlés a megfelelő felkészülési időszak biztosítása érdekében 2015-ben az akkor elfogadott törvényben 2016. július 1-jére halasztotta a gazdálkodó szervezetek és a jogi képviselők elektronikus eljárási kötelezettségét, 2016. július 1-jétől ugyanis a gazdálkodó szervezetek és a jogi képviselők elsősorban elektronikus úton, az állam által biztosított azonosítási rendszereken kommunikálhatnak a bírósággal. A féléves felkészülési időszak alatti tapasztalatokat és a végleges pontosításokat tükrözi a jelen törvényjavaslat.

A Magyar Ügyvédi Kamarával együttműködve kia­la­kításra került az úgynevezett perkapu-szol­gál­ta­tás, amely a következő jellemzőkkel bír. A szolgáltatás a költségvetési szervek úgynevezett hivatali kapujának megoldása alapján került kialakításra, a perkapu kapcsolattartója az ügyfélkapu-felhasználó, aki a perkapu felett teljes irányítást kap, megváltoztathatja a perkapu nevét, hozzáadhat legfeljebb négy ügyintézőt és törölheti a perkaput. Az ügyintéző az, aki a perkapuba érkező küldeményeket elolvashatja, és onnan küldeményeket küldhet, amennyiben a kapcsolattartó az adott perkapuhoz hozzárendelte. A perkapumegbízott saját maga adminisztrálja a változást a perkapu adminisztrációs felületén. A perkapuból a küldeményeket a megérkezéstől számított 30 napon belül kell letölteni, 30 nap elteltével a küldemények törlődnek. A törölt küldeményekről a szolgáltató a perkapuban értesítést helyez el, amely az eredeti küldemény megérkezését követő hatodik hónap végén törlődik. A perkapu ügyintézőjét vagy a perkapumegbízottat az átvételre jogosult meghatalmazottjának kell tekinteni. A perkapu-szolgáltatás képes és alkalmas a gazdálkodó szervezetek és az ügyvédi irodák munkafolyamatainak leképezésére, ezáltal biztosítva azt, hogy ne kelljen például az ügyvédi iroda titkárnőjének a főnöke ügyfélkapus azonosítóját használva belépnie ahhoz, hogy a dokumentumokat feltölteni tudja. A javaslat mindezek mellett pontosítja a tavaly ősszel megállapított rendelkezéseket, lehetőséget ad arra, hogy a meghatározott mérethatár helyett tartós adathordozón ‑ pen­drive-on, DVD-n, winchesteren ‑ nyújtsák be az elek­tronikus iratokat a felek.

Tisztelt Országgyűlés! A törvényjavaslat második fele átmeneti időszakról szól. 2016. július 1-jén lép hatályba az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény, valamint a 910/2014-es EU-ren­delet elektronikus aláírásokkal, új nevén bizalmi szolgáltatásokkal foglalkozó része. A rendelet, valamint a törvény alapján csak meghatározott szolgáltatások esetében áll fenn a jogfolytonosság. Az összes többi szolgáltatás ‑ minősített vagy fokozott szervezeti tanúsítvány kibocsátása, természetes személyek számára fokozott biztonságú tanúsítvány kibocsátása, időbélyegzés-szolgáltatás, archiválási szolgáltatás, s a többi ‑ tekintetében nincs meg a szükséges folytonosság, 2016. június 30-án elvesztik az addig meglévő joghatásukat.

A módosítási javaslat azt biztosítja, hogy a minősített vagy ezen tanúsítványon alapuló elektronikus aláírással kapcsolatos szolgáltatások 2016. december 31-ig nemzeti szinten tovább működhessenek, ezzel garantálva azt, hogy az esetleges jogalkalmazói problémák ellenére Magyarországon akár a polgári perrendtartás, akár más e-ügy­intézés vonatkozásában folyamatosan rendelkezésre állhassanak a megfelelő elektronikus aláírással kapcsolatos szolgáltatások.

Kérem a tisztelt Házat a törvényjavaslat támogatására. Köszönöm, elnök úr. (Taps a kormánypártok soraiban.)

ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! Most vezérszóno­ki felszólalások következnek, elsőként a Fidesz ve­zér­szónoka, Répássy Róbert képviselő úr. Parancsoljon!

DR. RÉPÁSSY RÓBERT, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Aki az imént figyelemmel kísérte államtitkár úr előadói nyitóbeszédét, az nyilván tisztában van azzal, hogy nem ez a törvényjavaslat vezeti be 2016. július 1-jétől az elektronikus pereskedést. Ezt már egy korábbi törvény döntése alapján az Országgyűlés elrendelte, így az előttünk fekvő törvényjavaslatnak nem az a tárgya, hogy lesz-e 2016. július 1-jétől elektronikus pereskedés, bár kétségtelenül igaz, hogy teljes körben, széles körben július 1-jétől fog bekövetkezni az a fordulat az eljárásokban, amelyet hosszú évek előkészítő munkája után mind az Országgyűlés, mind az érintett jogalkalmazók, a bíróságok és az ügyvédek is folyamatosan figyelemmel kísértek, és folyamatosan készültek fel erre a fordulatra, mégpedig arra, hogy az eljárásban szükséges iratokat bizonyos esetekben kötelezően elektronikus úton kell majd benyújtaniuk. Sőt, a törvényjavaslatból kiderül, hogy egyes ese­tek­ben kötelező elektronikus nyomtatványokat, elek­tronikus blankettákat kell majd használni. Mindez, ahogy mondtam, nem ettől a törvénytől válik kötelezővé július 1-jétől, ezért bízom benne, a vita most nem arról fog szólni, hogy miért térünk át július 1-jé­től az elektronikus ügyintézésre.

A törvényjavaslat nem tesz mást, mint hogy az időközben felmerült észrevételeket még azelőtt pontosítja, azelőtt átvezeti, azelőtt módosítja, mielőtt július 1-jétől az éles üzem beindul az elektronikus ügyintézésben. Tehát a törvényjavaslat célja kifejezetten az, hogy a július 1-jén mindenképpen bekövetkező elektronikus eljárást az ügyfelek számára, a felhasználók számára, az állami szervek számára, tehát az eljárás minden szereplője számára könnyebben igénybe vehetővé és ‑ ahogy mondani szokták ‑ felhasználóbaráttá tegye; így mondják ezt az informatika nyelvén. Tehát mindazokat kérem, akik úgy gondolják, hogy a július 1-jén meginduló elektronikus eljárásban szeretnék, hogy az ügyfelek és az állami szervek, azaz a felhasználók rugalmasan és az éles üzem szempontjából minél jobban tudják gyakorolni a jogaikat, támogassák a törvényjavaslatot, mert ezzel az ügyfeleket, a bíróságokat és az ügyvédeket, a jogi képviselőket támogatják abban, hogy a július 1-jén mindenképpen bekövetkező elektronikus eljárást igénybe tudják venni, és ahogy mondtam, bizonyos esetekben kötelező is igénybe venni.

Én magam mondtam, hogy nem ennek a törvénynek a tárgya az elektronikus eljárás bevezetése, mégis azt gondolom, újból meg kell erősítenünk azt, hogy az elektronikus eljárásnak számos előnye van. Bár kétségtelenül igényel némi felkészültséget, de nem több felkészültséget, mint bármilyen számítógép-felhasználónak a felkészültségét, vagy azt kell mond­jam, hogy egy minimális informatikai felkészültséget természetesen igényel az eljárás szereplőitől, mégis számos előnnyel bír az elektronikus eljárás. Mindenekelőtt gyorsítja az eljárásokat, gyorsítja a bírósági eljárást. Amikor tehát arról gondolkodunk, hogy hogyan lehet felhasználóbarátabbá tenni az elektronikus eljárást, akkor lebegjen a szemünk előtt az a szempont, hogy a cél elsősorban az eljárás gyorsítása.

Másrészt nyilván megbízhatóvá is teszi, hiszen a törvényjavaslatban foglalt eszközök, részben jogi, részben informatikai eszközök tulajdonképpen a felhasználók, az eljárás szereplőinek az azonosítását segítik, garantálják, hogy csak az arra jogosulttól származó iratok érkezhessenek be az állami szervekhez, és azokat ilyen minőségben, ilyen súllyal vegyék figyelembe az állami szervek. Például aki a keresetlevelet benyújtja, annak joga volt-e arra, hogy benyújtsa a keresetlevelet. Ezért szükséges az, hogy a törvényeink előírják, hogyan kell ezeket a biztonsági kapukat megalkotni.

Azt gondolom tehát, hogy az elektronikus eljárás számos előnye mellett szükséges az egyébként már sokszori határidővel elhalasztott felkészülési idő. Kétségtelen, hogy aki eddig nem foglalkozott ezzel a problémával, annak a számára mindegy, hogy mennyi időt hagyott eddig az Országgyűlés, aki pedig felkészült az elektronikus eljárásokra, annak meg bőven elegendő időt adott az Országgyűlés, hogy rá tudjon hangolódni az elektronikus eljárásokra. Kétségtelenül igaz, hogy minimális felkészülés vagy adott esetben egy kis tanulás nélkül nem nagyon lehet igénybe venni ezeket az elektronikus szolgáltatásokat.

(14.20)

És mivel ez kötelező, ezért rá is kényszerülnek az eljárás szereplői, hogy megtanulják, hogy hogyan kell kezelni ezeket az elektronikus felületeket. Kétségtelenül előállhat egy olyan helyzet, hogy maga az informatikai rendszer vagy maga az eljárás informatikai része nem tökéletes, de azt gondolom, hogy ha ilyen helyzet áll elő, akkor nem feltétlenül kell törvényt módosítani, nem kell szaladni a törvényhozáshoz. Ez a törvényjavaslat, amit itt most benyújtottunk, kellő kereteket ad arra, hogy módosítani tudják magát az eszközt, azt az informatikai rendszert, amelyen keresztül ez az elektronikus kapcsolattartás zajlik. Tehát nagy előnye ennek a törvényjavaslatnak, hogy nem kell nekünk bármilyen felmerült probléma esetén törvényt módosítani ahhoz, hogy ettől még működőképes legyen az informatikai rendszer.

Tisztelt Ház! Én a magam részéről nem akarom tovább húzni az időt. Természetesen az érintettek biztos nagy izgalommal várják ezt a 2016. július 1-jei időpontot, mert ahogyan mondtam, innentől kezdve élesben elkezdődik ez az elektronikus eljárás. Számos eljárás már most is elektronikusan zajlik. Azt kell mondjam, itt csak egy újabb körre, egy újabb személyi körre, újabb felhasználói körre terjed ki majd az elektronikus eljárás.

Tehát nem arról van szó, hogy most kellene valakinek először szembesülnie az elektronikus eljárással, számos eljárási típusban már működik az elektronikus eljárás. Ilyen például a cégbírósági eljárás, ahol például az elektronikus nyomtatványokat is ismerik már a felhasználók. Tehát semmilyen újdonságot nem okoz azoknak, akik már találkoztak ilyen informatikai rendszerekkel. Természetesen azoknak, akiknek ez teljesen új kötelezettséget jelent, azoknak, ahogyan mondtam, a július 1-jéig terjedő időben még érdemes megtanulni, hogy hogyan kell ezeket a rend­szereket alkalmazni.

Tisztelt Ház! Azt javaslom és azt kérem, hogy tá­mo­gassák a törvényjavaslatot. Nem a kormány kedvéért, hanem az elektronikus ügyintézés, az elektronikus eljárás résztvevőinek a minél hatékonyabb és minél ügyfélbarátabb kiszolgálása érdekében támogassák az előttünk fekvő módosításokat. Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen. Bárándy Gergely képviselő úr, az MSZP vezérszónoka következik, tessék!

DR. BÁRÁNDY GERGELY, az MSZP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Répássy képviselő úr a Fidesz vezérszónokaként azt kérte tőlünk, hogy ne az ügyintézés, az e-ügyintézés tartalmáról beszéljünk, mert nem ez a törvény vezeti be. Megígérem, nem ezt fogom tenni, annál is inkább, mert egyébként magával az elektronikus ügyintézés előtérbe helyezésével mi magunk is egyetértünk. Sokkal inkább arról fogok beszélni, hogy a kormány hogyan teszi ezt. Azaz nem a miértről, hanem a hogyanról fogok szólni, pontosabban a „hogyan nem szabad”-ról.

A törvényjavaslat tervezetét a kormányzati honlapon március 25-éig közigazgatási egyeztetésre bocsátották. Az akkor közzétett előzetes hatásvizsgálati lapok szerint egyrészt a polgári perrendtartásról szóló törvényben szabott kötelező elektronikus kapcsolattartás bevezetése során kialakult műszaki folyamati fejlesztések okozzák az előírások kisebb mértékű változtatását, az alkalmazott rendszerek és folyamatok képességeiből adódóan a valósan végrehajtható szabályozás pontosítása érdekében. Ez egyrészt praktikusan azt jelenti, hogy a korábban szabályozott rendszerek és folyamatok korrekció nélkül nem hajthatóak végre.

Ha nem kapkodták volna el a szabályozást, akkor a most szükséges intézkedések nem kerülnének újabb 35 millió 600 ezer forintba, mint ahogy azt a hatásvizsgálati lap jelzi. Másrészt azért van szükség a módosításra, mert az elektronikus azonosítás új rendszerére vonatkozó uniós szabályokat úgy ültették át a magyar jogrendszerbe, hogy a régi és az új rendszer közötti átmenetet nem szabályozták.

A Magyar Szocialista Párt kormányzásának időszakában nagy hangsúlyt fektetett az elektronikus ügyintézésre, illetve a kapcsolattartás elterjesztésére, a biztonságos azonosítás technikai megoldásainak kialakítására. A Fidesz-kormány mind a fejlesztéseket, mind a szabályokat a kukába dobta. Évekig visszaszorult és visszafejlődött ez a terület, mígnem a Fidesz az utóbbi egy évben előállt újabb rendszerek kidolgozásával és bevezetésével.

Az elektronikus ügyintézés és kapcsolattartás területén még egyáltalán nem meggyőzőek az eddig elfogadott, hatályba lépett vagy még nem is hatályos szabályok. A kormány 2010 óta már többször bebizonyította, hogy az elektronikus közigazgatás és az elektronikus kapcsolattartás szabályozásában nem csupán halogat, hanem az átgondolatlanság és a szakszerűtlenség kifejezetten végrehajthatatlan szabályokat szült. Kiváló példa erre az elektronikus anyakönyv bevezetésének tologatása, de a közelmúlt átfogó szabályozásai is többször vallottak kudarcot.

A 650/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 31. cikke szerinti megfeleltetési nemperes eljárásról, valamint egyes igazságügyi tárgyú törvénymódosításokról szóló 2015. évi LXXI. törvénnyel kihirdetett T/4648. számú törvényjavaslatot 2015. június 9-én fogadta el az Országgyűlés.

Az a törvényjavaslat amellett, hogy elfogadhatatlan sarkalatos rendelkezéseket tartalmazott, a szövegcserés módosítások között mindenféle indok nélkül fél évvel eltolta az elektronikus útra terelt ügyek körének törvényben rögzített bővítési határidejét 2015. július 1-jéről 2016. január 1-jére. Jómagam a törvényjavaslat vezérszónoklatában többek között ezt kifejezetten kifogásoltam. Kiemeltem, hogy a módosítások elfogadhatatlanok, és felvetik bizony nemcsak a kormányzat, hanem az OBH elnöke, Handó Tünde személyes felelősségét is ezért.

Alig telt el kis idő, az Országgyűlés asztalára került a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény, valamint egyéb eljárásjogi és igazságügyi tárgyú törvények módosításáról szóló T/6627. számú törvényjavaslat. 2015. október végén rájöttek ugyanis, hogy a nyári szabályozás hiányos, jó néhány rendelkezéssel ki kell egészíteni. Az akkori törvényjavaslat hatásvizsgálati lapja szerint a 3,4 milliárdos forrásigénnyel járó javaslatot, amelyet 2 ‑ azaz kettő ‑ napos közigazgatási egyeztetés előzött meg, gyorsan elfogadták. Kár volt, államtitkár úr.

2015 novemberében megérkezett a T/7312. számot viselő törvényjavaslat az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól. Ehhez a javaslathoz előzetes hatásvizsgálati lap nem is készült. Mégis belevágott a kormánytöbbség egy, az elektronikus ügyintézés vadonatúj, átfogó szabályozásába. Már akkor elmondtuk, hogy a szöveg, a vonatkozó uniós szabályozás mechanikus, he­lyen­ként értelmezhetetlen átvétele, a törvényi garanciák hiánya kizárja a javaslat ellenzéki támogatását. Hangsúlyoztuk, hogy a gazdálkodó szervek és a jogi képviselők tekintetében komolyan kérdéses, hogy az új elektronikus rendszer számukra milyen adminisztratív és egyéb terheket jelent majd.

Most itt az újabb termék. Az indokolás többek között a következőkkel magyarázza a mostani átfogó módosítást: célja a korábbi határidő-módosítás szük­ségességét indokoló legfőbb gyakorlati és technikai problémák megoldása.

Ez magyarul két dolgot jelent. Az egyik az elektronikus kapcsolattartásra vonatkozó szabályoknak a korábbi határidő-módosítást is igazoló változtatásáról van szó. A másik, hogy most is csak a legfőbb problémák orvoslása a cél. Az úgynevezett perkapu a gazdálkodó szervezeteknek és a jogi képviselőknek a bíróságokkal és más hatóságokkal való elektronikus kapcsolattartását biztosítaná a jelen törvényjavaslat szerint immár legalább a harmadik változatban és részletszabályokkal kerül elénk.

Az belátható, hogy a gazdaság szereplői számára egyáltalán nem mindegy, hogy a bírósághoz fordulás milyen eljárási feltételek mellett zajlik. Mostani újítás, hogy az általános nyomtatványkitöltő keretprogramra történő utalás kikerül a szövegből, 2015 decemberében több ilyen utalás került a szövegbe.

(14.30)

Ugyanakkor az indokolás szerint az informatikai rendszer működése során a gyakorlatban azonban változatlanul alkalmazásra kerül.

Hasonlóan zavaros az elektronikus aláírásra vonatkozó, 2016. július 1-jével hatályba lépő szabályozás. Az uniós szabályozáson alapuló, ám ész nélkül átvett változtatások módosítása nem tűr halasztást, hiszen hiányzik az átmeneti időre is nélkülözhetetlen folytonosság. Az új rendelkezések rámutatnak a korábbi bűnök következményeire is. Az új, fokozott biztonságú szolgáltatásokat egy szolgáltató csak akkor nyújthatja, ha megfelelőségértékelést követően ezt bejelenti a bizalmi felügyeletet ellátó szervnek, a Nemzeti Média és Hírközlési Hatóságnak. A megfe­lelőségértékelési szervezeteket akkreditálni kell. Igen ám, de a korábbi Nemzeti Akkreditációs Hatóságot Szatmáry Kristóf, Cseresnyés Péter és Vas Imre előterjesztők indítványára a 2015 júliusában elfogadott, a nemzeti akkreditálás rendszerének átalakításáról szóló törvényt szétverte!

A jelen törvényjavaslat indokolása elismeri, hogy egy év elteltével is bizonytalan az új NAT jogállása, legkorábban 2016 májusában lehet arra számítani, hogy az új fideszes testületet a nemzetközi szervezetek feljogosítják a tevékenység elvégzésére. Ezt akkor is elmondtuk, államtitkár úr, hogy az a probléma, hogy ez így lesz. Emiatt a 2017. július 1-jéig tartó átmeneti idő szabályozására van szükség.

Ez nyílt beismerése annak, amit Gúr Nándor a korábbi NAT megszüntetése kapcsán a vitában elmondott, hogy tényleges és a működés hibáiból fakadó oka nem volt a köztiszteletben álló testület megszüntetésének, ez nem volt más, mint a Fidesz egyik térfoglaló akciója. Most meg azzal szembesülünk, hogy a kommunikációs nyomulás nem minden, a valóságot sajnos nem lehet legyőzni.

Az MSZP a bíróságokkal és a közigazgatási hatóságokkal való elektronikus kapcsolattartás szabályozását érintő kormánypárti ámokfutás újabb állomásának tartja ezt a törvényjavaslatot. A feleslegesen kidobott milliárdok, a politikai térfoglalás és a korrupciógyanús fejlesztések kövezik ki azt az utat, amit a kormánypártok ebben a témakörben járnak, úgyhogy, ahogy az eddigi javaslatokat is elhibázottnak, elhamarkodottnak és átgondolatlannak tartjuk, ugyanúgy ezt is, ezért támogatni ezt nem fogjuk. Kö­szö­nöm szépen.

ELNÖK: Köszönöm szépen. Rubovszky György képviselő úr, a KDNP vezérszónoka következik.

DR. RUBOVSZKY GYÖRGY, a KDNP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Országgyűlés! Nagyon rövid leszek, annál is inkább, mert a törvényjavaslat ismertetése az államtitkár úr által elmondott expozéban és Répássy Róbert vezérszónoklatában elhangzott. Arra készültem, hogy a törvényjavaslat konkrét támadásoknak lesz kitéve, megfogalmaznak konkrét kifogásokat, és akkor ezekre a kifogásokra fogok reagálni. Ez nem történt meg, ezzel szemben kaptunk egy szemüvegen, egy bizonyos szocialista szemüvegen keresztül nézett történeti áttekintést, aminek a lényege az volt, hogy gyakorlatilag eddig se volt jó, és ami most van, az se jó, de olyan, hogy mi a nem jó, az konkrétan nem került megfogalmazásra. (Dr. Bárándy Gergely közbeszólása.) Mi? Nem értem egyébként… (Dr. Bárándy Gergely: Hússzor, sokszor halasztották!)

ELNÖK: Most az a helyzet, hogy ez a KDNP vezérszónoklata. (Dr. Rubovszky György: Köszönöm szépen.) A KDNP-nek jelen pillanatban egy képvi­selője beszél, úgyhogy tartsuk meg ezt a privilégiumát! Parancsoljon!

DR. RUBOVSZKY GYÖRGY, a KDNP képviselőcsoportja részéről: Nagyon szépen köszönöm, elnök úr. Tisztelettel, azt én elfogadom, hogy többszöri módosítások történtek, és remélem, hogy abban a pillanatban, ha az előterjesztő vagy bármelyik képviselő a következők során az eljárásban hiányosságot fog tapasztalni, akkor nyilván ennek a korrekciója is megindul. Az, hogy valamit többször javítanak, ez nem azt jelenti, hogy rossz, ez azt jelenti, hogy a fejlődésnek és az eredményeknek megfelelően igyekszik mindenki javítani ezen a dolgon.

Nagyon röviden csak annyit szeretnék bejelenteni, hogy a KDNP ennek a törvényjavaslatnak az elfogadását támogatja, a céljaival is és a megvalósulásával is egyetértünk. Azt kérem, hogy a Ház is szíveskedjen támogatni. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

ELNÖK: Nagyon szépen köszönöm. Most pedig a Jobbik vezérszónoka következik, Staudt Gábor képviselő úr. Parancsoljon!

DR. STAUDT GÁBOR, a Jobbik képviselőcsoportja részéről: Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Ház! A javaslatot mi is támogatjuk, de azért engedjék meg, hogy némi kritikával éljek. Való igaz az, amit Bárándy Gergely elmondott, az ugyanúgy elmondható lett volna, sőt még inkább elmondható lett volna a szocialista kormányokra, mert azokban ő miniszterként vagy államtitkárként nem vett részt, amikor ezek a folyamatok nem indultak el, de ugyanabban a pártban ül, amely sajnos nem tett az elektronikus ügyintézésért túl sokat. Ez persze nem hatalmazná fel a Fideszt arra, hogy lassan haladjunk, illetve hogy a Fidesz-kormány is lassan haladjon ezen a területen, és persze lehetne a vitát folytatni, hogy ki nem kezdte el vagy ki kezdte el, de azután ki halad vele lassan. Azzal tisztában vagyok, hogy ez egy olyan összetett folyamat, amit nyilvánvalóan azért egyik napról a másikra nem lehet bevezetni, de azért már jó néhány év volt arra, hogy erre felkészüljenek az államigazgatásban, és akár a cégek, az ügyvédi irodák is képessé tegyék magukat, egyrészt a saját informatikai rendszerüket, másrészről meg a saját tudásukat, hogy ezzel tudjanak foglalkozni.

Tehát azt kell mondanom, hogy már azért a késedelmeket én is egy kicsit túlzottnak tartom, és jobb lett volna, hogyha ez hatékonyabban megvalósul. Bár azt is hozzáteszem, hogy a feladatok még számosak, például a bíróságokon még mindig kazettás magnókon történik a jegyzőkönyvek hangfelvétellel rögzítése, és lassan már ott tartunk, hogy már kazettát nem tudnak majd hol venni, mert en bloc a kazettás magnó tulajdonképpen teljes mértékben kiment a divatból, és néhány ezer forintért már kiváló MP3 rögzítőket, lejátszókat lehetne venni.

Tehát ebben is előre kellene lépni, hogyha a bíróságokról beszélünk, de ehhez képest persze örülünk neki, hogyha elektronikus úton be lehet nyújtani, és kötelező is lesz majd áttérni arra a rendszerre, de azért, ahogy mondtam, itt a technika más elemeit sem kellene mellőzni. Sajnos azt is láthattuk, hogy nemcsak az ügyvédi irodáknál vagy még kevésbé az ügyvédi irodáknál, mint az államigazgatásban vagy a bíróságoknál bizony a technikai vívmányok alkalmazásában, hogy úgy mondjam, eléggé le vannak maradva.

Ez egyébként nemcsak a háttér miatt problémás, tehát hogy a kiszolgáló háttér sokszor nem úgy működik, ahogy működhetne, vagy akár drágább élő munkaerővel végeztetnek el feladatokat, amelyeket egy beruházással könnyen, gyorsan, hatékonyan meg lehetne oldani, hogy kiváltásra kerüljön az a munkaerő, vagy mással foglalkozhasson, például az ügyhátralékok ledolgozásával az élő munkaerő. Ez az egyik fele. Azt is el kell mondanom, hogy sok esetben azt is lehetett tapasztalni, de bízom benne, hogy ebben is azért változás lesz, hogy sokszor a bírák ténybeli, egy adott ügyben való döntése esetében azért egy kicsit az e-világba való bevezetése lenne indokolt. Például a postatörvénynél is elmondtam, hogy nagyon jó, mondjuk, ilyen szempontból nagyon jó, hogy bevezetésre kerülnek ott is ezek az új eljárások, például egy-egy aláírást egy digitális panelen is fel lehet venni, és annak a továbbítását ugyanolyan hitelesnek kell elfogadni, mint mondjuk, egy tértivevényt.

Sok esetben tapasztaltuk azt, hogy mondjuk, egy nemzetközi futárszolgálatnak a hasonló módon begyűjtött, például a címzett vagy a közeli hozzátar­tozója által aláírt, digitalizált aláírásával a bíró­ság nemcsak hogy nem tudott mit kezdeni, hanem azt se tudta ‑ bízom benne, hogy ez csak egy-két példa volt, és a többség nem ilyen, de azt sem tudták értelmez­ni ‑, hogy akkor most ez hogy van, hogy valamit digitálisan, így, ebben a formában, mondjuk, egy digitális kijelzőn alá lehet írni. De a mindenféle technikai eszközök terjedésével, az okostelefonok, tabletek terjedésével, bízom benne, azért ez beépül a mindennapi életbe.

Visszatérve ehhez a javaslathoz: az e-perkapu intézményét jónak tartom, ez tehát egy jó kezdeményezés, hogy elválasztásra kerüljön az ügyfélkapu és a cégeknek az a felülete, ahol be lehet nyújtani az indítványokat. Ha jól emlékszem, azzal indokolják, hogy ahogy egy cégnél az ügyvezető személye elválik, akkor tulajdonképpen a cég egy önálló jogi személyként ne legyen arra kárhoztatva, hogy a vezetője ügyfélkapuján kelljen mindent benyújtani.

(14.40)

Ez annál inkább így van, mert valóban, és talán ez is szerepelt az anyagban, sok esetben a helyettesítéseknél ez egy probléma lehet, hogy akkor az ügyvezetőnek a saját személyes ügyfélkapuját kell megadnia, hogyha mondjuk, egy helyettesét bízná meg azzal, hogy eljárjon. Ez akár adatvédelmi dolgokhoz vagy a személyes adatokhoz, mondjuk, egy adóbevalláshoz vagy egyéb adatok hozzáféréséhez is módot ad például a helyettes részére. Ez nemcsak bizalmi kérdés, hanem úgy gondolom, ez egy olyan fontos jogi garancia, amit meg kellett teremteni, és ezzel önmagában vitatkozni nehéz lenne.

Aztán az a megoldás, hogy a különböző benyújtások kapcsán, tehát amikor például a bírósághoz mellékletet kell csatolni, és az nem tölthető fel, akkor ezt CD-n vagy USB adathordozón, ebben a formában kell mellékelni. Én hozzáteszem, nem tudom, hogy arra lesz-e lehetőség, én az anyagból ezt nem olvastam ki elsőre, de lehet, hogy ha egy olyan felület még pluszban létrejöhet, ahol a feltöltéses rendszer is működhet, akkor lehet, hogy ez bizonyos szempontból könnyebbé teszi a rendszert. Mert értem én, hogy nem mindenhol van gyors internet, de hát a kormánynak is az a célja, hogy néhány éven belül mindenhol elérhetőek legyenek a magas sebességű inter­netszolgáltatások.

Ha ez így van, akkor tulajdonképpen kisebb gond nélkül, akár több giga tartalmat is fel lehet tölteni negyed óra, húsz perc alatt. Tehát igenis legitim ez a megoldás, mert persze lehet mondani, hogy ez megszakad, vagy darabokban feltölteni nem célszerű, de én azt hiszem, hogy egy DVD tartalmát egészben feltölteni, akár mondjuk egy video­tar­tal­mat, ha bizonyítékként egy video-, tévéfelvételt vagy hasonló multimédiás felvételt szeretnének csatolni, ez is megoldható már a mai sávszélességek mellett. Tehát én nem vetném el azt, hogy ilyen legyen adott esetben, vagy hogy a jövőben ezt fejlesztési irányként lehetővé tegyük, vagy ez akár már a kezdetekkor is startolhasson.

Amit viszont nem teljesen értettem meg, a technikai célja valószínűleg megvan, de itt talán az elektronikus aláírás rendszerét technikailag átalakítják, ha jól értem, és egy időbélyegzős rendszer kerül kialakításra. Én azért nem tudom megítélni jelen pillanatban, hogy ez technikailag jobb lesz-e, mint a jelenlegi, mert ilyen mély informatikai tudással nem rendelkezem. Viszont azt el kell mondjam, hogy ez biztos, hogy okozhat némi anyagi kiesést vagy anyagi kárt akár azoknak az intézményeknek, vagy akár, magánszemélyeknek nem, de mondjuk, ügyvédi irodáknak, amelyek beruháztak ezekbe a rendszerekbe. Én azt sem látom most jelen pillanatban, hogy azokkal a hitelesítő informatikai eszközökkel vagy azoknak az átalakításával megvalósulhat-e az új rendszer, vagy újra, akár százezer forintos nagyságrendben, be kell szerezni új eszközöket. Itt azért már elindult ezen elektronikus aláírások rendszere. Ez nem ma indult, még ha nem is volt kötelező sok esetben használni ezt, de a cégeljárásnál már nagyon régóta az. És ha ezeket teljes mértékben le kellene cserélni, az nyilvánvalóan nem egy kidolgozott, hosszú távú koncepciót tükrözne a magyar állam és a kormány részéről.

Mondom, lehet, hogy megvan a technikai oka és indoka annak, hogy ezt meg kell tenni, de hogyha valóban le kell cserélni, akkor nem lesznek boldogok sem azok, akiknek ezeket az eszközöket újra meg kell vásárolniuk, sem az intézményeknél nem egy gazdaságos dolog az, hogy a régieket lecseréljük. Azt is el kell mondjam, hogy ha ez így van, akkor legalább valamiféle kompenzációt kellene beépíteni a rendszerbe, illetve azt a lehetőséget talán megtalálni, hogy hogyan lehet ezeket a korábbi eszközöket felhasználni.

Úgyhogy ezekkel a kiegészítésekkel együtt támogatni tudjuk a javaslatot, de azt kérem egyúttal az államtitkár úrtól, hogy most már akkor hézagmentesen valósuljon meg az átállás az e-, elektronikus ügyekben; és ne jöjjenek vissza, hogyha lehet, olyan javaslatokkal, amelyek arra utalnak, hogy még mindig nem volt átgondolva, és még mindig még egy körben bizalmat kérnek az Országgyűléstől. Ezt egy csomagban kellett volna megoldani. Ez ebben a formában nem sikerült. Csak végre most már azt várjuk, hogy a végső célt elérjük, és ezért fogjuk támogatni. Ezeket a fenntartásokat természetesen, amiket elmondtam, tartjuk.

Köszönöm szépen, elnök úr. (Taps a Jobbik padsoraiból.)

ELNÖK: Köszönöm szépen. Tisztelt Országgyűlés! A vezérszónoki felszólalások végére értünk. Független képviselő nem tartózkodik a teremben.

Kétperces felszólalásra kért lehetőséget Bárándy Gergely képviselő úr, MSZP. Tessék!

DR. BÁRÁNDY GERGELY (MSZP): Köszönöm szépen, elnök úr. Elnézést kérve, először is, de akkor ebben a formában szeretnék inkább, a bekiabálás helyett, Rubovszky képviselő úrnak válaszolni.

Szóval, igaz az, képviselő úr, és ezzel egyetértek, hogy az még nem feltétlenül jelenti egy törvény hibáját, hogyha azt módosítják. Ez történt a Csemegi-kódexszel is nemegyszer, mégis száz évig kiállta a próbát, legalábbis a különös rész tekintetében.

Viszont hogyha egy törvényt már a hatálybalépése előtt többször módosítanak, ráadásul a hatálybalépésének az időpontját tolják el, és technikai pontosításokat eszközölnek rajta, anélkül, hogy egyébként a gyakorlatban egy pillanatig is megmutatta volna magát, ott már igenis okkal következtethetünk az átgondolatlanságra és a törvényjavaslatnak az eleve hibás voltára. Én ezt tettem szóvá, és itt pontosan a vezérszónoki felszólalásomban azt vettem végig, és ez volt valóban a lényege, hogy ezen a területen, az elektronikus ügyintézés területén mással sem találkozunk, mint hogy ezeket a törvényeket örökké módosítjuk vagy a hatálybalépésüket tologatjuk, a legtöbb esetben azt megelőzően, hogy valaha is egyébként hatályba léptek volna.

Egyébként pedig tartalmilag természetesen én is azon az állásponton vagyok, és a mi kormányzásunk idején erre ‑ ellentétben Staudt képviselő úr felszólalásával ‑ elég komoly hangsúlyt fektettünk, hogy az elektronikus ügyintézésre át kell állni, hiszen a korral haladni kell. Ezt én egy pillanatig nem vitatom. Nyilván mind a ketten emlékszünk rá, Rubovszky képviselő úr talán jobban, még ügyvédként, de én is ugyanebben a minőségben, hogy a bíróságokon milyen nehezen álltak át, mondjuk, a Robotron írógépről a számítógépre.

Nyilvánvalóan ez a félelem itt is megvan, csak az a probléma, hogy itt nemcsak ezzel a félelemmel találkozunk, hanem azzal, hogy az alapvető technikai feltételei nincsenek meg az elektronikus ügyintézés bevezetésének, mert például pocsék rossz a számítógépparkja a bíróságoknak. Először ezeken kellene javítani, és utána elfogadni ezeket az intézkedéseket és jogszabály-módosításokat, amiket, még egyszer mondom, a kor kihívásai abszolút indokolnak általános értelemben. Köszönöm szépen, elnök úr.

ELNÖK: Köszönöm szépen. Tisztelt Országgyűlés! Megkérdezem, hogy kíván-e még valaki felszólalni. (Nincs ilyen jelzés.) Megállapítom, hogy nem. Minthogy további felszólalásra senki nem jelentkezett, az általános vitát lezárom.

Megkérdezem Pogácsás államtitkár urat mint előterjesztőt, kíván-e reflektálni. (Pogácsás Tibor bólint.) Parancsoljon!

POGÁCSÁS TIBOR belügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Ház! Mindenekelőtt köszönöm képviselőtársaimnak, akik a törvény támogatását helyezték kilátásba, akik a törvény támogatása mellett érveltek. Én úgy gondolom, hogy az elektronikus ügyintézés bevezetése, ennek a feltételeinek a megteremtése minden területen, az állam illetve az igazságszolgáltatás területén is szükséges. Nyilvánvalóan a bevezetéshez, illetve a megalkotáshoz szükséges módosításokat akkor kell elvégezni, amikor ezek a problémák felvetődnek. Lehet, hogy ez időrendben kérdéseket vethet fel. Én is úgy látom, hogy ez a törvény a kitűzött célt eléri, és segíteni fogja a bíróságok működését. Köszönöm szépen, elnök úr. (Taps a kormányzó pártok padsoraiból.)

Felszólalások:   47-80   81-96   97-108      Ülésnap adatai