Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

ELNÖK: (A teremben lévők felállnak, ezzel köszöntik a választópolgárok közösségét. Amikor az ülést vezető elnök helyet foglal, a teremben lévők is leülnek.) Tisztelt Országgyűlés! Az Országgyűlés őszi ülésszakának 26. ülésnapját megnyitom. Tájékoztatom önöket, hogy az ülés vezetésében Földi László és Ikotity István jegyző urak lesznek segítségemre.

Köszöntöm kedves vendégeinket és mindenkit, aki figyelemmel kíséri munkánkat.

Tisztelt Országgyűlés! Soron következik az egyes közjogi személyekkel összefüggő törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig. A Gulyás Gergely, Vas Imre, Fidesz, képviselők által benyújtott előterjesztés T/7834. számon a parlamenti informatikai hálózaton elérhető.

Elsőként megadom a szót Gulyás Gergely úrnak, a napirendi pont előterjesztőjének. Parancsoljon, képviselő úr!

DR. GULYÁS GERGELY (Fidesz), a napirendi pont előadója: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Az előttünk fekvő törvényjavaslat, egy rövid törvényjavaslat célja világos, és az indokolás teljeskörűen tartalmazza azokat az okokat, amelyek miatt a Ptké. módosítását szükségesnek tartjuk, illetve ame­lyek miatt más törvények módosítására teszünk javas­latot.

Gyakorlatilag a javaslat lényege két részre osztható. Az egyik egyértelművé teszi, hogy egyes közjogi jogi személyek határozataival, határozatainak érvénytelensége esetén a bíróság feladata az, hogy ne megsemmisítse a döntéseket, hanem hatályon kívül helyezze. Ha megnézzük az elmúlt évek bírósági joggyakorlatát, akkor azt látjuk, hogy nem alakult ki egységes joggyakorlat a tekintetben, különösen az új Ptk. hatálybalépését követően, hogy amikor valamely közjogi jogi személy döntése vagy akár magának a jogi személynek a létrejöttével kapcsolatos legitimáció vitássá válik, akkor ebben az esetben ennek a közjogi jogi személynek a döntéseit visszamenőleges hatállyal kell-e megsemmisíteni vagy pedig hatályon kívül kell helyezni; azaz a döntés meghozataláig ezek hatályosak voltak, és ezt követően válnak hatálytalanná a bíróság döntésével.

Szeretnénk egyértelművé tenni ‑ pont az ügyvédi kamara kapcsán egyértelmű volt ennek a szükségessége, de más eseteket is fel lehetne hozni példaként ‑, hogy ilyen esetekben a hatályon kívül helyezés a megfelelő jogi forma, ami azt jelenti, hogy a bíróság döntéséig ezek hatályos döntéseknek minősülnek, és ezt követően kell őket hatályon kívül helyezni. A megsemmisítés a visszamenőleges hatályra vonatkozó vitákat indítana el.

A másik ügy pedig a keresetindítási jog egyértelmű és világos tisztázása. Itt az új Ptk. változtatott ugyan az írott szabályokon, de a jogalkotói szándék nem változott, tehát továbbra is úgy gondoljuk, hogy a keresetindítási jog a jogi személlyel összefüggő jogosultsághoz kapcsolódik.

Ebből adódóan, ha a tagsági jog megszűnik, akkor megszűnik a keresetindítási jog, de megszűnik a jogi érdek is, ezáltal pedig a perbeli legitimáció is megszűnik, tehát a bíróságnak a peres eljárás egésze során vizsgálni szükséges azt, hogy a perbeli legitimáció fennáll-e, és csak és kizárólag abban az esetben kell a pert folytatni, amennyiben ez a legitimáció fennáll. Amennyiben bármely okból a perbeli legitimáció megszűnik, akkor a bíróságnak a peres eljárást meg kell szüntetni.

Ezért aztán, ahogy eddig is a keresetindításnál az erre való jogosultságot a bíróságnak vizsgálnia kellett, és a mi álláspontunk szerint egyébként ez az értelmezés az irányadó és többségi bírói gyakorlatnak megfelel ‑ csupán ez teszi a Ptké. szintjén is egyértelművé ‑, ezt követően is mind a felülvizsgálat kezdeményezésére való jogosultságot, keresetindítási jogosultságot, kereshetőségi jogot és perbeli legitimációt a peres eljárás egésze során vizsgálni kell. Ennek hiánya a peres eljárás megszüntetését vonja maga után.

Úgy gondoljuk, hogy segítjük a bírói gyakorlatot azzal, ha egy nem régen hatályba lépett Ptk. esetén a Ptké. módosításával a jogalkotói szándékot tesszük egyértelművé, ráadásul ez a jogalkotói szándék a többségi bírósági gyakorlattal is megegyezik. Természetesen felvethető a kérdés, hogy egy jogegységi határozat nem tudná-e ugyanezt megtenni.

De úgy gondoljuk, hogy az, hogy erre várjunk hónapokig vagy évekig, hiszen itt a kezdeményezés lehetősége az Országgyűlést nem illeti meg, hogy erre várjunk hónapokig vagy évekig, az olyan jogbizonytalanságot eredményez, amelyet az Országgyűlésnek már csak az alkotmányos intézmények együtt­működési kötelezettségéből adódóan is nem kell tétlenül néznie.

Kérem a képviselőtársaimat, a kormányt, az ellenzéki képviselőtársaimat, hogy legyenek szívesek a javaslatot, amely szakmai javaslat, támogatni. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Megadom a szót Völner Pál államtitkár úrnak, aki a kormány nevében kíván felszólalni. Parancsoljon, államtitkár úr!

DR. VÖLNER PÁL igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm, elnök úr. Csak annyit szeretnék mondani, hogy az előadott érvek alapján támogatjuk az előterjesztést. Köszönöm. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! Most a vezérszónoki felszólalások következnek. Megadom a szót Répássy Róbert képviselő úrnak, a Fidesz képviselőcsoportja vezérszónokának. Parancsoljon, képviselő úr!

DR. RÉPÁSSY RÓBERT, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Valóban nem nagy terjedelmű törvényjavaslatot tárgyal az Országgyűlés, és azt kell mondanom, hogy a szűk szakmai szempontokon túl az indokolja, hogy az Országgyűlés foglalkozzon a kérdéssel, hogy ebben a problémában, amit Gulyás Gergely képviselő úr, alelnök úr elmondott a törvényjavaslat indokaként, ebben a jogi helyzetben értelmezéssel, azaz jogalkalmazással már nem lehet feloldani az ellentmondást. Álláspontunk szerint ezért jogalkotásra van szükség.

A Fidesz ‑ Magyar Polgári Szövetség képviselőcsoportja nevében támogatom a törvényjavaslatot, hiszen az értékelésünk egybeesik az előterjesztők értékelésével. A megsemmisítés és a hatályon kívül helyezés intézményét pontosítani kell, egyértelműsíteni kell, valamint természetesen a perbeli jogképesség szabályainak a javaslatban foglalt módosítása is indokolt.

Mindez segíti a jogalkalmazást, segíti az egységes bírói joggyakorlatot, ezért természetesen a polgárok számára is könnyebbé és egyértelművé teszi a jogaik gyakorlását. Köszönöm szépen a szót, elnök úr. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Megadom a szót Bárándy Gergely képviselő úrnak, az MSZP képviselőcsoportja vezérszónokának. Parancsoljon!

DR. BÁRÁNDY GERGELY, az MSZP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Először is én is előrevetném azt, hogy jól láthatóan valóban egy szakmai javaslatról van szó, és éppen ezért kérdezném azt majd az előterjesztőtől, hogy az egyes szakaszok módosítását mi indokolja, mi váltotta ki. Részben beszélt erről Gulyás képviselőtársam, hiszen az ügyvédi kamarát hozta föl és az ott megsemmisített tisztújítást és az azzal összefüggő problémákat, melyek miatt például a hatályon kívül helyezésre vonatkozó rendelkezéseket módosítani kell.

(9.10)

Ezt én készséggel elfogadom. Ezzel kapcsolatban egyetlen kérdést tennék fel azért, mert hiszen pont az ügyvédi kamarával kapcsolatos problémákat kiküszöbölni szándékozó javaslatot ötpárti javaslatként fogadtuk el, hogy itt az ügyvédi kamara egyetért-e ezzel. Tehát volt-e bármilyen egyeztetés az ügyvédi kamarával, hogy ez ilyen módon módosuljon? Ha igen, akkor a kamara egyetért-e vele, hiszen nyilvánvalóan ez is a mi döntésünket vagy támogatásunkat erősen befolyásolja. E vonatkozásban, ha a kamara azt mondja, hogy igen, akkor ezt a részét a javaslatnak legalábbis mindenképpen támogatni szeretnénk.

Amire Gulyás képviselőtársam utalt, erre szeretnék én is egy picit más hangsúllyal utalni, hogy vajon a mi feladatunk-e az, hogy mondjuk, bizonyos jogorvoslati kérdésekkel kapcsolatos ellentmondó bírósági gyakorlatot módosítsunk, vagy pedig ez a bíróság feladata. Azt gondolom, hogy ez utóbbi a helyes, tehát itt nem osztom képviselőtársam álláspontját. Már csak azért sem, mert tudomásom szerint nem arról van szó, hogy többször megkísérelték a bíróságot felkérni erre, és a bíróság ennek nem tett eleget, hanem arról van szó, hogy még erről a problémáról a kormány és a bíróságok nem tárgyaltak, de ha ez másként van, akkor államtitkár úr majd ebben engem kijavít vagy kiegészít.

Azt gondolom, hogy mivel megvan a formális lehetőség is arra, nem is beszélve az informális, de egyébként jogszerű lehetőségről, hogy a kormányzat közvetlen párbeszédet folytasson akár az Országos Bírósági Hivatal vezetőjével, akár jelen esetben a Kúria elnökével, illetve az illetékes kúriai kollégiumvezetővel, ezért én abszolút látom annak lehetőségét, hogy pontosan a jogrendszer megóvása érdekében ne törvényt módosítsunk, hanem a kormány kezdje meg a tárgyalást az illetékes bírósági vezetőkkel arról, hogy ebben a kérdésben alakítsanak ki egy jogegységi álláspontot vagy akár egy kollégiumi véleményt, ami a joggyakorlatot orientálja vagy egyenesen kötelezővé teszi valamelyik irányban. Én elvi szinten mondom azt, hogy amikor valami kezelhető bírósági, jogalkalmazói, értelmezési eszközökkel, akkor óvni kell a jogrendszerünket, és nem érdemes törvényalkotási úton ebbe belenyúlni. Javasolnám államtitkár úrnak, hogy arra van például az Országos Bírósági Hivatal, hogy ott az ilyet elő lehessen adni, és erre valók ‑ mondom még egyszer ‑ azok a jogszabályok, amelyek lehetővé teszik, hogy az igazságügyi miniszter a Kúria elnökével ilyen kérdésekben tárgyaljon.

A másik, ami kritikai megjegyzés, de ez már csak egy általános kritikai megjegyzés a javaslattal kapcsolatban, hogy én nem nézem jó szemmel azt ‑ és ebben egyébként látok koncepciót, én nem nézem jó szemmel ‑, hogy a kormány az Alaptörvénytől vagy alkotmánytól egészen a legalacsonyabb rendű-rangú jogforrásokig, jogszabályokig igyekszik a jogorvoslathoz való jogot egyre inkább korlátozni téma szerint is és az alanyok joga szerint is. Például ilyen az actio popularis megszüntetése az Alkotmánybíróság vonatkozásában, de több ilyen rendelkezést lehet látni a büntetőjogban, a polgári jogban és legfőképpen most újabban a közigazgatási és szabálysértési jogban, ahol szűkül azoknak a köre, akik jogorvoslattal élhetnek. Itt is van egy olyan eset, ahol kétfelé lehet dönteni, egy tágabb körnek megadni a jogorvoslati lehetőséget és egy szűkebb körnek megadni. Még egyszer mondom, a kormányzat eddigi felfogásával vagy gyakorlatával ez az értelmezési mód nyilvánvalóan harmonizál, de mivel én ezt alapvetően nem tartom egy jó iránynak, így ezt mint jelenséget felvetem annak ellenére, hogy el tudom képzelni, hogy a Kúria is ebben a konkrét esetben mondjuk egy jogegységi döntésben errefelé mozdulna el.

Éppen ezért, tisztelt képviselőtársaim, ha kapok azokra a kérdésekre megfelelő választ, akkor nem szeretném azt kizárni, hogy a javaslatot mi támogatni fogjuk, de a felvetett kérdésekre szeretnék választ kapni, illetve megfontolásra javaslom, hogy ‑ még egyszer mondom ‑ az igazságügyi miniszter úr tárgyaljon a Kúria vezetőivel, hogy ne kelljen jogszabályt módosítani, elég legyen csak azt értelmezni. Köszönöm szépen a figyelmet.

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Felszólalásra jelentkezett Vejkey Imre képviselő úr, KDNP-képviselőcsoport. A KDNP képviselőcsoportja vezérszónokának megadom a szót. Parancsoljon!

DR. VEJKEY IMRE, a KDNP képviselőcsoportja részéről: Tisztelt Elnök Úr! Köszönöm a szót. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Figyelemmel arra, hogy Gulyás Gergely képviselőtársam már expozéjában részletesen bemutatta az egyes közjogi személyekkel összefüggő törvények módosításáról szóló T/7834. számú törvényjavaslat lényegi elemeit, továb­bá e tárgykörben született, a törvényjavaslat benyúj­tását befolyásoló bírósági döntéseket, ezért én a jelen vezérszónoki felszólalásom keretei között csak a törvényjavaslat lényegi, továbbá nem jogászok szá­má­ra is érthetőbb köznapi értelmezésére térnék ki.

Az új polgári törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény hatálybalépése óta felmerült néhány értelmezési kérdés a jogi személy valamely szerve által meghozott határozat bírósági felülvizsgálatával kapcsolatban.

Az új Ptk. hatálybalépésével összefüggő átmeneti és felhatalmazó rendelkezésekről szóló 2013. évi CLXXVII. törvény, vagyis az új Ptké. 10/A. § (1) bekezdése kapcsán a tagsági jogokkal összefüggésben szükségesnek mutatkozik annak törvényi szinten történő rendezése úgy, hogy a jogi személy tagját csak akkor illesse meg a perindítás joga, ha a megtámadott határozat az ő tagi jogosultságait, kötelezettségeit is érinti.

Tisztelt Hölgyeim és Uraim! A keresetindítási jog mint anyagi jogosultság, a tagsági vagy egyéb, a jogi személlyel összefüggő jogviszonyhoz kapcsolódik. Ekként egyértelmű, hogy amennyiben ez a jogviszony időközben megszűnik, nemcsak a keresetindítási jog, hanem a perbeli legitimáció is megszűnik. Tehát a keresetindítási jog körülményeiben a per folyamán bekövetkezett változásokkal, például a ren­des tagsági jogviszony megszűnésével megszűnik az a jogos érdek is, melyre tekintettel a fél a pert megindíthatta.

(9.20)

Az új Ptké. javasolt 10/A. § (2) bekezdése ezt a jogértelmezést kívánja egyértelművé tenni.

Az érvénytelenség és a hatályon kívül helyezés kérdésében pedig az a probléma, hogy a törvényi szóhasználat ma nem egységes. Míg az új Ptk. a tag számára a jogi személy határozatainak a hatályon kívül helyezése iránt ad perindítási jogosultságot, addig az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény az ügyészt hatalmazza fel a civil szervezet határozatainak megsemmisítése iránti perindításra.

Végül pedig az új Ptké. javasolt 10/A. § (3) bekezdése egyértelművé kívánja tenni az értelmezést a bíróságok, illetve a jogalkalmazók számára azzal, hogy kimondja, a határozat hatályon kívül helyezését kimondó bírósági ítélet hatálya annak jogerőre emelkedésével, vagyis ex nunc hatállyal áll be.

Tisztelt Képviselőtársaim! Kérem, támogassák az egyes közjogi személyekkel összefüggő törvények módosításáról szóló T/7834. számú törvényjavaslatot. A KDNP parlamenti frakciója támogatja. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Megadom a szót Gyüre Csaba kép­viselő úrnak, a Jobbik képviselőcsoportja vezérszónokának. Parancsoljon!

DR. GYÜRE CSABA, a Jobbik képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Alapvetően egy, az előterjesztő által is elmondott szakmai törvényjavaslat áll előttünk. Én ezt a törvényjavaslatot egyértelműen két részre osztanám, egyrészt az 1‑13. §-ra, másrészt a 14. §-ra, amelyben teljesen más a szabályozási forma.

Azt gondolom, az egyértelműen támogatható, ami az 1-13. §-okban szerepel. Gulyás Gergely képviselő úr előterjesztőként elmondta, hogy erre miért van szükség, és miért fontos az, hogy milyen hatállyal következik be valamilyen határozat hatályon kívül helyezése, megsemmisítése. Nyilván nem mind­egy, hogy ex nunc vagy ex tunc hatállyal, tehát a jövőre vonatkozó hatállyal, vagy pedig ex tunc, azaz visszamenőleges hatállyal. Éppen ezért nem mindegy az a szóhasználat, ami az eddigi jogszabályokban is sze­re­pelt, hogy megsemmisíti. Mert ha megsemmisíti, akkor nyilván gondolhatunk az érvénytelenség jogkövetkezményeire. Ha megsemmisítés, akkor ér­vény­telen, tehát visszamenőleges hatályú. Azonban egyértelmű, hogy azokban az esetekben, amelyeket a törvényjavaslat felsorol, minden esetben csak a jövő­beli hatályra vonatkozna a törvényjavaslat. Ez valóban egyszerűsíti a bíróságok eljárását, illetve nem is egyszerűsíti, hanem egyértelműsíti, hogy hogyan kell eljárni, illetve annak milyen jogkövetkezményei vannak, milyen időbeli hatálya van a perbeli cselekedeteknek, adott esetben a határozatnak, hatályon kívül helyező vagy megsemmisítő. Azt gondolom, ez mindenféleképpen indokolt.

A 14. § teljesen más jellegű szabályozást tartalmaz. Ezzel kapcsolatban azt gondolom, hogy ez szintén előremutató lehet. Bizonyos esetekben megtiltaná a perindítás lehetőségét, több esetben pedig a per megszüntetését tenné lehetővé, ami önmagában akár jó is lehet, mert ha kevesebb per indul ‑ mert ezekben az ügyekben nem lehet perelni ‑, akkor ezekben az ügyekben a perek számának a csökkentését hozná, és ezáltal másodlagosan, áttételesen az eljárások gyorsítását is jelentené a bíróságon, hiszen ha kevesebb ügy van, akkor azokat gyorsabban be is fogják fejezni.

Szerintem azonban ennek a jogszabályhelynek vannak buktatói, illetve lehetnek buktatói is. Mi az, amit én látok benne? Ezzel kapcsolatban a Jobbik Magyarországért Mozgalom egy apró módosítást is javasol a szövegben, amely módosítással egyértelmű­södne az a szándék, amire a törvényhozó itt utalni akar. Mi is az a szándék, amin szerintem változtatni kellene? Mi lehet a 14. § veszélye, ha azt ezzel a szöveggel fogadjuk el?

Azt mondja ez a szakasz, hogy megszűnik a fél perbeli legitimációja, amennyiben ő abban a perben már nem fél. Például, ha elveszíti a tagsági jogviszonyát abban a szervezetben, akkor már nem támadhatja azt a határozatot, és utólag is megszünteti a bíróság a pert. Szerintem ennek az a veszélye, hogy ha van egy határozat, amit az első 13 paragrafusban felsorol a jogszabály, hogy valamilyen kártérítést kell fizetnie az illetőnek, a tagnak, ő megindítja ellene az eljárást, a bíróságon zajlik is a bírósági eljárás a határozat felülvizsgálata iránt, majd ezt a tagot kizárják ebből a szervezetből, akkor utána arra hivatkozhatnak, hogy ez az úriember vagy úriasszony elvesztette a tagsági jogviszonyát abban a szervezetben, ezzel megszűnt neki a perbeli legitimációja, s akkor e szakasz alapján a bíróság nem tehet mást, mint megszünteti a pert. Szerintem ez egy olyan probléma lehet, amivel egy jogi kiskaput nyitunk, s ha ezt nem varrjuk el, akkor ebből időközben problémák származhatnak. Ezzel kapcsolatban nyújtunk be egy nagyon apró kis módosítást, amely arra vonatkozik, hogy a pert a kizárása esetén is tovább folytathassa a kizárt tag. Ha ez elfogadásra kerül, akkor azt gondolom, hogy ez minden tekintetben előrevivő, és ebben az esetben mi is támogatjuk ezt a törvényjavaslatot.

Még egy dologra szeretném felhívni a figyelmet, ami álláspontom szerint egy kicsit ellentmondásos volt. Én a törvény szövege és az indokolás között ellentmondást látok, aminek túl nagy jelentősége tulajdonképpen nem lenne, de ha a bíróságon kétséges a jogi megítélése, akkor a nyelvtani értelmezés mellett nyilván a bíróság is vizsgálja a jogszabály indokolását, hogy mi volt a törvényalkotó célja, amikor ezt a jogszabályt meghozta. Itt utalnék arra, hogy a 14. §-hoz adott indokolás (1) bekezdése kimondja, hogy a 10/A. § (1) bekezdése kapcsán a tagsági jogokkal összefüggésben szükségesnek mutatkozott annak törvényi szinten történő rendezése, hogy a jogi személy tagját csak akkor illeti meg a perindítási jog, ha a megtámadott határozat az ő tagi jogosultságát, kötelezettségét is érinti. Szerintem ez teljes mértékben nem igaz, mert csak a különleges jogállású tagokra vonatkozik ez, ha a jogszabály szövegét és a 14. § szövegét is hozzáolvasom. Az együttes értelmezésben az indokolásnak ez a része szerintem nem állja meg a helyét, itt néminemű ellentmondás mutatkozik.

S még egy gondolat azzal kapcsolatban, amit az előbb elmondtam, hogy a 14. § szerintem miért szorul némi módosításra. Itt is ellentmondást látok, illetve fel lehet fedezni majd ezt a problémát az indokolás egy mondatából, amely adott esetben szintén perdöntő lehet, amikor a bíróság esetleg vizsgálja, hogy ez a jogszabály miért született és mi volt a jogalkotó szándéka, amikor ezt a jogszabályhelyet hozta. Ez pedig az indokolásnak az a mondata, hogy a keresetindítási jog mint anyagi jogosultság a tagsági vagy egyéb, a jogi személlyel összefüggő jogviszonyhoz kapcsolódik, egyébként egyértelmű, hogy amennyiben ez a jogviszony időközben megszűnik, nemcsak a keresetindítási jog, hanem a perbeli legitimáció is megszűnik. Ez lehet az, ami alapján az, akit időközben kizárnak, nem tud érvényt szerezni az előző jogviszonyból eredő követelésének vagy problémájának.

Én ezt látom problémásnak. Amennyiben ez orvoslásra kerül, akkor a Jobbik Magyarországért Mozgalom ezt támogatja. Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a Jobbik soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! A vezérszónoki felszólalások végére értünk. A független képviselők nem vesznek részt a napirend tárgyalásában. Kétperces felszólalásra senki nem jelentkezett, ezért most további képviselői felszólalásokra kerül sor.

Megadom a szót Turi-Kovács Béla képviselő úrnak, Fidesz-képviselőcsoport. Parancsoljon, képvi­selő úr!

DR. TURI-KOVÁCS BÉLA (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! A javaslat világos, nézetem szerint egyértelmű és így támogatható. Mégis azt gondolom, hogy amit Bárándy képviselőtársam felvetett, az olyan szempont, amivel érdemes foglalkozni. Az ugyanis világos, a törvényhozó feladata mindenkor az, hogy ha jogbizonytalanság jelentkezik vagy a jogbizonytalanság elhárítása törvényi úton szükséges, akkor közbe kell lépni. Ennek a mérlegelése azonban nem egészen egyszerű ügy. Ez mindig komoly mérlegelést igényel, nevezetesen, hogy hol kezdődik az a határ, ahol a törvényhozónak lesz szerepe, és hol van az a határ, ahol a bírói döntések még a saját kompetencián belül kell hogy megoldjanak bizonyos kérdéseket.

(9.30)

Nem lehet a bíróságok helyzetét meggyőződésem szerint oly módon beszűkíteni, hogy ez a mérlegelés csökkenjen. Az adott esetben a javaslat indokolt. Azért kértem mégis szót, mert meggyőződésem, hogy az alapvetőnek tekinthető törvényeknél, ilyen a polgári törvénykönyv, ilyen a büntető törvénykönyv, minden olyan apró és néha csak épphogy per tangentem látható beavatkozás igen nagy kockázatokkal jár. Kockázatokkal jár azért, mert a törvény egységét érintheti. Addig indokolt tehát az a fajta beavatkozás, amiről ma beszélünk, ezért is kértem szót, ezért tartom ezt az előterjesztést támogathatónak, mert itt ilyen kockázatot nem látok, amíg a kockázat fel nem merül.

Ha azonban az alaposan fölmerül, és világos, hogy már nem arról van szó egy-egy változtatásnál, hogy a polgári törvénykönyv valamelyik részegységét akarjuk megváltoztatni, hanem az távolabbi célokat is szolgál, nagyon alaposan és nagyon megfontoltan kell körbejárni minden indítványt. Az is meggyőződésem ugyanis, hogy az adott helyzetben nem lehet megkerülni azt az ellenzék részéről gyakran felme­rülő gyanút, amely szerint egy-egy apró változtatás esetleg később egy nagyobb és súlyosabb jogbizonytalanságot is eredményezhet.

Az adott helyzetben tehát azt gondolom, azt a tanulságot érdemes levonni, hogy eljárni ezekben az ügyekben csak nagyon nagy megfontoltsággal szabad, és nem utolsósorban az alapvető törvényeink változtatását akkor szabad részterületeken megpróbálni változtatni, ha azok indokoltsága megkerülhetetlen, ha a kialakult bírói gyakorlat már nem ad választ egy-egy kérdésre, és ha a bírói gyakorlaton belül mutatkozik egy tartós zavar, mutatkozik tartósan egy bizonytalanság. Az adott esetben meggyőződésem szerint ez a javaslat támogatható. Mindazt, amit elmondtam, inkább egy kicsit előrevetítőleg mondtam. Azt szeretném, ha ezt valamennyien megfontolnánk. Köszönöm a megtisztelő figyelmet. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Megkérdezem, kíván-e még valaki az adott napirend keretében felszólalni. (Nincs jelentkező.) Jelentkezőt nem látok. Megkérdezem Gulyás Gergely képviselő urat, alelnök urat mint előterjesztőt, kíván-e válaszolni a vitában elhangzottakra. (Jelzésre:) Igen, megadom a szót, alelnök úr.

DR. GULYÁS GERGELY (Fidesz): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Köszönöm szépen a vitában elhangzott hozzászólásokat, érveket és ellenérveket, különösen azt, hogy mindenki méltányolta, hogy az Országgyűlés előtt fekvő törvényjavaslat alapvetően segíteni kívánja a jogalkotást, és létező problémákra kíván még az ellenzéki hozzászólók szerint is talán többnyire helyes választ adni. Mégis elsősorban a kritikákra szeretnék értelemszerűen reagálni.

Az első ilyen konkrét kérdés az volt, hogy az ügyvédi kamara véleményét tudom-e tolmácsolni. A sportszövetségek, illetve gazdasági kamarák részéről érkezett hozzánk az ügyben megkeresés. Az ügyvédi kamarával külön azért nem vettem föl a kapcsolatot, mert a választ egyértelműnek gondolom az ott felmerült vitára tekintettel. De miután még csak a törvényjavaslat általános vitájánál vagyunk, semmi akadálya annak, hogy az ügyvédi kamarát hivatalosan megkeressem, és akkor a kamarai válasz birtokában tudjuk folytatni a bizottsági szakban ezt a vitát. Úgy gondolom, az ott lefolytatott vitákból a kamarai tisztségviselő-választás kapcsán indult peres eljárásból adódik a kamara véleménye, de nyilván ezt egy független szakmai szervezet esetén megelőlegezni nem tudom. De ezt meg fogom tenni, és ezt valamennyi képviselőtársam, vagy legalábbis az itt, a vitában részt vevő képviselőtársaim rendelkezésére bocsátom.

Amit Gyüre képviselőtársam vetett föl a kizárással kapcsolatosan: ha a Jobbik ilyen módosító indítványt benyújt, meg fogjuk fontolni. Hozzáteszem, hogy természetesen a jogi megoldása az ügynek adott, hiszen ha valakit kizárnának bármely közjogi jogi személyből annak érdekében, hogy a perbeli legitimációt megszüntessék, ezáltal a pert is, akkor nyilván ezt a határozatot megtámadja, addig pedig a másik peres eljárást fel kellene függeszteni, amíg nem tisztázódik a helyzet. De kétségkívül van a javaslatban ráció, úgyhogy meg fogom fontolni, és ezt követően hátha még olyan törvényt is el tudunk fogadni, ami az Országgyűlés valamennyi frakciójának támogatását bírja.

Turi-Kovács képviselőtársammal messzemenőkig egyetértek. Amikor felmerült ez a probléma, felmerült annak lehetősége is, hogy ezt akár Ptk.-, akár a polgári perrendtartás módosításával kellene vagy lehetne megoldani. Én éppen a képviselőtársam által felsorolt okokból és érvek folytán mondtam azt, hogy miután egy olyan értelmezési kérdésről van szó, ahol ráadásul a jogalkotó eredeti szándéka is az volt, hogy az elfogadott Ptk.-t ebben a formában kell értelmezni, így ebben az esetben mindazokra a veszélyekre tekintettel sem látok kockázatot.

Megítélésem szerint a közjogi személyek működésében biztonságot hozhat ennek a törvényjavaslatnak az elfogadása. Azt is joggal remélhetjük, hogy a jogellenesség esetén perbeli fellépésre, jogorvoslatra, keresetindításra a jövőben is lesz lehetőség. Teljesen fölösleges, oktalan és kizárólag egyes határozatok végrehajtását megakadályozni szándékozó vagy pedig a bizonytalanságot keltő perindítást részben meg tudja gátolni ennek a módosításnak az elfoga­dása. Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

Felszólalások:   1   1-16   17-40      Ülésnap adatai