Felszólalás adatai

DR. MARTONYI JÁNOS külügyminiszter: Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Az elmúlt napokban a hazai sajtóban a hazai politikai élet szereplői részéről jó néhány nyilatkozat hangzott el a frakcióvezető úr által fölvetett téma összefüggésében. Magam is "messzire mentem", azt meg tudtam állapítani, hogy a világsajtó, a nyugati sajtó egyetlenegy szót sem ejtett erről az eseményről. (Taps és derültség a kormánypártok soraiban.) A hazai visszhang viszont kétségkívül rendkívül élénk volt. Nem tudom visszatartani azt a feltételezést, hogy itt is keveredtek bizonyos megfontolások és szempontok, és én azt hiszem, hogy a frakcióvezető úr felszólalása ékes bizonyítéka annak, hogy itt nem kizárólag külpolitikai természetű aggodalomról, hanem a kérdésnek a belpolitikai viták összefüggésrendszerébe történő belehelyezéséről van szó. (Közbekiáltások a Fidesz soraiból: Így van! - Taps a kormánypártok soraiban.)

(14.30)

A kérdés mégis megérdemel annyit, hogy röviden rögzítsem (Közbeszólás a Fidesz padsoraiból: Nem érdemes!) a magyar kormány álláspontját. A miniszterelnök válasza egy feltételezett válsághelyzetre vonatkozott, háromszorosan feltételes volt a helyzet; válságnak kellett lennie, erre vonatkozó kérésnek kellene vagy kellett volna érkeznie és természetesen a hazai döntéshozatali mechanizmus szabályait is be kellene tartani. Az a válasz, hogy egy ilyen többszörösen feltételes helyzetben a kormány megfontolná azt, hogy mit tegyen, azt hiszem, hogy bármilyen józanul gondolkodó ember számára elfogadható. (Derültség a Fidesz padsoraiból.)

Ami a dolog tartalmi részét illeti: Magyarország nem tartja időszerűnek a nukleáris fegyverek magyarországi telepítésének kérdését s egyáltalán az ezzel a kérdéssel való foglalkozást. (Dr. Kis Zoltán: Ez a válasz!) Magyarország NATO-tagsága nem irányul egyetlen állam, így Oroszország ellen sem. Magyarország változatlanul osztja és támogatja a NATO vonatkozó álláspontját, amely szerint a jelenlegi és előrelátható biztonsági környezetben a szövetségnek nincs sem oka, sem szándéka, és nem is tervezi nukleáris fegyverek telepítését az új tagországok területén. Magyarország a NATO tagjaként teljes mértékben támogatja a NATO katonai stratégiáját, amelynek egyik alappillére, hogy a hagyományos erők mellett a nukleáris komponens mintegy végső biztonsági garanciát nyújt a tagállamok számára.

Magyarország egyetért a NATO azon deklarációjával is, amely a nukleáris fegyverek leszerelését tűzi ki. A NATO ez irányú elkötelezettségét bizonyítja, hogy 1991 óta közel 80 százalékkal csökkentette a nukleáris eszközeinek számát. Mivel azonban a tömegpusztító, köztük a nukleáris eszközök komoly kihívást (Dr. Kis Zoltán közbeszólása.) és bizonytalanságot jelentenek, számuk főleg az EU-atlanti térség perifériáin növekszik, a NATO-nak változatlanul rendelkeznie kell olyan nukleáris képességgel, ami ezzel (Dr. Kis Zoltán: Ez a baj!) a biztonsági kockázattal szemben hatékony védelmet biztosít.

Magyarország, miként azt a kormányprogram is egyértelműen rögzíti, a magyar-orosz kapcsolatok fejlődésében érdekelt a két ország viszonyának valamennyi területén. A nukleáris fegyverek telepítésével kapcsolatban napvilágot látott téves értelmezések kapcsán a magyar fél diplomáciai úton ismételten megerősítette az orosz fél számára Magyarország egyértelmű és változatlan álláspontját ebben a kérdésben és ugyancsak hazánknak a magyar-orosz együttműködés elmélyítéséhez fűződő érdekét.

Tisztelt Országgyűlés! Azt hiszem, a magyar külpolitika ebben a tekintetben egyértelmű és világos, ezzel összhangban állott a miniszterelnöknek a Globe and Mail című lapnak adott nyilatkozata. Azt javaslom, hogy az ország érdekeinek alapos megfontolása és figyelembevétele után ezt a kérdést zárjuk le!

Köszönöm szépen. (Taps a kormányzó pártok padsoraiban, valamint a MIÉP és az SZDSZ padsoraiból is tapsol néhány képviselő.)