Felszólalás adatai

GYURCSÁNY FERENC miniszterelnök: Tisztelt Házelnök Asszony! Tisztelt Országgyűlés! Nincsen vita kormány és ellenzéke között abban, hogy erős és sikeres Magyarországot szeretnénk. Vita nyilván mindig abban van, hogy mi az az út, ami nemcsak hogy odavezet, hanem ebben a sikerben sokaknak az együttműködő részvételét teremti meg, és nem kevesek eredményeként lesz az ország sikeres, hanem sokak élik azt át, hogy Magyarországon lehet egyről a kettőre jutni.

Kétségtelen, ma már beszéltünk arról, hogy itt van mindig körülöttünk a történelemnek valamilyen fajta hívása, és lehet erre megpróbálni válaszolni, lehet megérteni ezeket a kérdéseket. Mi, a mostani kormánypártok a történelem jelenlegi hívását akként és úgy értjük meg, hogy az elmúlt jó száz évben most van másodszor arra lehetőség, hogy Magyarország átépítse hétköznapjainak világát és környezetét, hogy most először adatik az meg, hogy nem egyszerűen magánbefektetésekre, hanem közbefektetésre évente sok száz milliárd forint érkezik, hogy átépítsük lakótelepeinket, hogy utakat újítsunk meg és felújítsunk, hogy modern vasúti közlekedést teremtsünk, hogy átépítsük városainkat, falvainkat, azaz hogy teremtsünk egy modern, nyugatos életet Magyarországon. (Közbeszólások az ellenzéki pártok soraiból.)

Éppen erről szól például az a tavalyi igazi nagy verekedés, amelyben sikeresen állt helyt Magyarország, hogy ami forrás 2007-től érkezik, ne csak sok legyen - azt már tudjuk, hogy második legtöbbet kaptunk Európában -, hanem olyan célokra is felhasználható, amely Magyarország számára fontos. Ebből a stratégiai vízióból, egy nyugatos, modern ország, építkező ország víziójából épül fel minden. Igen! Hogyan lehet erősebb gazdaságot teremteni? Itt már eltérnek az álláspontok. Van, aki azt mondja, hogy járulékcsökkentéssel. Mi azt mondjuk, hogy nem így van ez. Minden bizonnyal inkább nagyon hatékony, közösségi keresletélénkítéssel, ez új piacot fog jelenti, az állam évi sok száz milliárdos megrendelőként fog tudni fellépni, és ebből a nemzeti ipar meg tud erősödni. Hozzáteszem, amikor saját ellenzékük a Széchenyi-tervre utalt, akkor ő maga is használta ezt a logikát, hogy támogatással, piacteremtéssel erősítsük meg a nemzeti ipart.

Ha ez a fő cél, akkor ehhez két dolgot kell hozzátenni. Az egyik, hogy egy új Magyarország, egy modern világ, egy építkező Magyarország már ne a régi, sok tekintetben igazságtalanságot teremtő viszonyok közé érkezzen meg, ne a régit erősítsük meg, ne a régit próbáljuk meg modernizálni, hanem az újat, egy átalakuló világot, egy igazságosabb világot érjen már el a fejlesztések, beruházások sokasága. A reformok éppen ahhoz kellenek, hogy egy átalakuló, igazságos Magyarországnak erősítsék meg a talapzatait, és ehhez jönnek a befektetések és a beruházások. Ezért a reformoknak kötelességszerűen meg kell előzniük a beruházásokat és a fejlesztéseket.

A reformoknak azért kell most elindulniuk, mert a fejlesztések legnagyobb ütemű időszaka 2007-től jön. Ahhoz, hogy egy modern egészségügybe, egy igazságos egészségügybe, egy mindenkit elérő oktatásba, egy igazságos oktatásba érkezzen meg a pénz, most kell nekiállni az alapintézményeket, az alapszabályozást megváltoztatni. Alakítsd át, tedd igazságossá az egészségügyet, a szociális ellátást, a lakhatást, a közlekedést, és később ezt befektetésből erősítsd meg, beruházással tedd ezt versenyképessé! Ez a két dolog logikája!

A reformok pedig úgy kapcsolódnak a rövid távú egyensúlyteremtéshez, hogy az egyensúlyteremtés rövid távon el tudja érni az egyensúlyi pontot, de nem képes azt önmagában fenntartani, mert újra és újra előjönnek a régi reflexek. Ezért a rövid távú egyensúlyteremtést a reformok politikája teszi tartóssá, az átalakuló reformokkal átalakított rendszert pedig versenyképessé a befektetések, beruházások teszik. Így áll össze kiigazítás, reform és beruházás, befektetés politikája. Ez az új Magyarország politikája.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)