Felszólalás adatai

ELNÖK: Az interpelláló képviselő úr elfogadta a miniszter úr válaszát.

Tisztelt Országgyűlés! Göndör István, az MSZP képviselője, interpellációt nyújtott be a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszterhez: “Az őstermelők borértékesítési lehetőségeiö címmel. A képviselő urat illeti a szó.

GÖNDÖR ISTVÁN (MSZP): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Miniszter Úr! Magyarországon nagyon sok ember foglalkozik szőlőtermeléssel és borelőállítással. Sokan teszik ezt őstermelői igazolvánnyal. A termelők jó minőségű bort állítanak elő. A termelt mennyiség sok esetben meghaladja a családi szükségletet, ezért a fölösleget hivatalosan értékesítik. A termelők megfelelnek az 1997. évi CXXI. törvény és a vonatkozó FM- és PM-rendeleteknek. Bizonyítja ezt az is, hogy sok esetben különböző borversenyeken minősített, érmes borokat mutatnak be.

A gondot a 2000. évi 15. FVM-rendelet 19. §-ában foglaltak végrehajtása okozza, jelesül: a nem palackozott kiszerelésű bort, pontosabban kannába tölteni 2003. január 1-jétől csak engedélyezett helyen lehet végezni. (Sic!) Az engedély iránti kérelem feltételei irreálisak egy őstermelő számára. Be kellene tartaniuk az élelmiszerek előállításának és forgalmazásának élelmiszer-higiéniai feltételeiről szóló 1999. évi 17. FVM-EüM együttes rendeletet. A hivatkozott rendelet 19/B. §-a konkrétan határozza meg a feltételeket. Ezek közül csak néhányat emelek ki, amelyek az ivóvíz minőségű vízre, szennyvízre, a személyi higiéniára, a hulladékok gyűjtésére és tárolására, az edények számára külön tárolóhelyiség és a bor töltéséhez szintén külön helyiség biztosítására vonatkoznak.

Miniszter Úr! Ezek a feltételek olyan nagy összegű beruházást igényelnének az őstermelőktől, amely a termelt kis mennyiség miatt soha nem térülne meg. Sok esetben ez a hegyi pincék kivétel nélküli átépítését követelné meg. Az engedély hiányában meg kellene szüntetniük az értékesítést, amely sok esetben a termelés felhagyásával járna. Nem lehet érdekünk az őstermelők kiszorítása a szőlőtermelésből. Veszélybe kerülnek azok a jó minőségű bort értékesítő kiskocsmák, ahol a tulajdonos a saját termelésű borát értékesíti.

Tisztelettel kérdezem, miniszter úr: lehetséges-e, hogy további időt nyerjenek az őstermelők a felkészülésre? Van-e akadálya annak, hogy e szigorú feltételeket csak meghatározott mennyiség fölött érvényesítsék?

Várom a válaszát. (Taps.)

ELNÖK: Az interpellációra Németh Imre miniszter úr válaszol.

Megadom a szót.

DR. NÉMETH IMRE földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Úr! Teljes mértékben egyetértek önnel abban, hogy a szőlőtermesztés és a borgazdálkodás nagyon jelentős ágazata a magyar mezőgazdaságnak, és a vidéki emberek megélhetése szempontjából is nagyon fontos, hiszen Magyarországon 93 ezer hektár szőlőterület van, 140 ezer a hegyközségi tagok száma, és 14 ezer olyan pincészet van, amelyik borforgalmazással is foglalkozik, tehát bejelentkezett a vám- és pénzügyőrséghez mint egyszerűsített adóraktár.

A pincészetek nagy része a borforgalmazását termelői borkimérés keretében végzi, tevékenységüket az üzletek működéséről és a belkereskedelmi tevékenység folytatásának feltételeiről szóló 4/1997. (I. 22.) kormányrendelet szabályozza. A termelői borkimérés a következőt jelenti: “Kizárólag saját termelésű szőlőből, nem vendéglátó-ipari tevékenység keretében, elvitelre történő értékesítés a termelő saját előállító telephelyén. E tevékenység keretében a kiskereskedelmi értékesítésen túlmenően borkóstolás is lehetséges, azonban ez esetben biztosítani szükséges a kézmosás és a kóstoláshoz használt pohár mosogatásának lehetőségét. Mosogatási feltételek hiányában egyszer használatos vagy ajándékpohár szükséges. Az elvitelre történő értékesítés és a borkóstoltatás közvetlenül hordóból is történhet.ö

A fentiek alapján megállapítható, hogy sem vezetékes ivóvíz, sem pedig csempézett pince nem szükséges a borok termelői értékesítéséhez. Az idézett szabályozás nem jelenthet feszültséget a pincetulajdonosok körében.

A nagykereskedelmi tevékenységet végző kannásbor-töltőhelyek higiéniai feltételrendszerének kialakításánál 1997 óta szigorúbb előírások érvényesek. Az élelmiszer-higiéniai feltételek szabályozását a borászati üzemekben a 106/1997-es FM-rendelet, haladékot adva, 1999-től szabályozta, és feltételül szabta, hogy 2003. január 1-jétől a megyei állat-egészségügyi állomás engedélyét be kell szerezni a kannásbor-töltőhelyek létesítéséhez, hiszen az élelmiszer-higiéniai feltételeket is ez az állomás ellenőrzi.

Az ágazatból érkezett visszajelzések alapján megállapítottuk, hogy ilyen engedéllyel csak a töltőüzemek igen kis hányada rendelkezik. Ezért a bortermelők érdekében, sürgősségi eljárással, a borkészletek folyamatos értékesítésének biztosítása érdekében módosítottuk ezt a rendeletet a 21/2003. rendelettel. A módosítás a rendeletben megszünteti a kannás töltőhelyek engedélyezési kötelezettségét. Az engedélyezés feltételeit a módosítás alatt álló bortörvényben kívánjuk szabályozni. Itt valószínűleg az engedélyezési hatóság az Országos Borminősítő Intézet lesz. Nem látom akadályát annak, hogy ezt az egyszerűsítést egy később meghatározandó mennyiséghez kössük. A rendeletmódosítással, a borászati üzemek higiéniai feltételeinek egyszerűsítésével és a bortermelők adminisztratív gondjainak megoldásával lehetőségük lesz az őstermelőknek és a termelői borkimérést végzőknek is, hogy megfelelő áron értékesítsék a termésüket, tehát kedvező választ tudok adni a képviselő úr felvetésére.

Köszönöm a lehetőséget. (Taps az MSZP soraiban.)

ELNÖK: Kérdezem az interpelláló képviselő urat, elfogadja-e a választ.

GÖNDÖR ISTVÁN (MSZP): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Miniszter Úr! Én egyszerűen csak annyit mondok, hogy nagyon szépen köszönöm az őstermelők, a bort értékesítők (Moraj a Fidesz soraiban.) és mindenki nevében, aki jó minőségű bort szeretne elfogyasztani (Folyamatos közbeszólások a Fidesz soraiból.), mert érdekünk fűződik ahhoz, hogy jó minőségű borok kerüljenek forgalomba.

Köszönöm szépen. (Taps az MSZP soraiban.)