Felszólalás adatai

A területrendezési törvénytervezet valójában egy hosszú távú, egy nehezen fogható időtartamot felölelő, nyilván 20-30 esztendős időszakra tekint ki, az ország térszerkezeti kérdéseit boncolgatja. A térségi övezetek tekintetében, amiért gyakorlatilag ellentmondásossá alakult a bizottságon belül az álláspontok kialakulása, az az országos és a kiemelt térségi, megyei övezetek csökkenése volt. Ez volt az egyik kardinális, sarkalatos pont. A másik pedig az infrastrukturális hálózatok összehangolása tekintetében és annak a térbeli rendjét érintően való alakulási folyamatok. Gyakorlatilag nem mást, mint az előbbi napirendi ponthoz illesztetten a halmozottan hátrányos helyzetű térségekben zajló folyamatok alakulását próbáltuk meg számba venni és megnézni azt, hogy hogyan és miképpen valósult ez meg az elmúlt négy esztendőben. És itt nyugodtan mondhatom, hogy hiátusok, tehát hiányérzetek sokasága került felszínre, akár az autópályák, akár az autóutak és az erre ráhordó utak fejlesztésével, infrastrukturális fejlesztésével kapcsolatosan, ami nyilván szerves kapcsolatban kell hogy álljon a gazdaságfejlesztési elképzelések mikéntjével.

E tekintetben az volt a bizottság kisebbségi vélekedése és érzete is, hogy olyan folyamatok zajlottak az elmúlt három esztendőben, amelyek nem segítik elő azt, hogy térségek és térségek viszonylatában a különbségek minimalizálódására kerüljön sor, hanem sokkal inkább olyan folyamatok zajlottak, ha zajlottak, amelyek gyakorlatilag a további különbségek képződését szolgálták. És hát némi pikírtséggel azt is hozzá lehet tenni a történethez, hogy ha lett volna autópálya-, útfejlesztés, infrastrukturális fejlesztés, akkor azért előbbre lennénk ezen történetek tekintetében is, és nagy valószínűséggel a tőkebeáramlás alakulásában is másfajta viszonyok alakulhattak volna ki, mint amilyenek kialakultak az elmúlt három esztendőben. Hát, talán kevesebb stadionfejlesztési forrást kellett volna működésbe hozni, és ebbe az irányba kellett volna elmozdulni, annak több hasznosultsága lett volna.

Foglalkoztatáspolitikai aspektusból is nyilván vizsgálat tárgyává kell tegyük ezt a kérdést, hiszen minden olyan, ami területrendezési, területfejlesztés-politikai oldalról a munka világára pozitív hatással van, az támogatandó szakmai értelemben a bizottság részéről. Na most, itt voltak megint csak a legnagyobb hiányérzetek, hogy azok a folyamatok, amelyekről az előbb is említést tettem, stadionfejlesztési források, nem 1-2 milliárd forintos nagyságrendekben, hanem 100 milliárd forintot megközelítő, elérő vagy meghaladó mértékekben, azok nem ezt a célt szolgálják, ott a foglalkoztatási kompetenciák, foglalkoztatási lehetőségek nem igazán fognak az elkövetkezendő időszakban mértékadó módon visszaköszönni.

Egy szó mint száz, a területrendezési törvényhez illesztetten alapvetően ezek az indokok húzódtak meg a gondolkodás hátterében akkor, amikor nem egységes támogató álláspont kialakítására került sor a bizottság keretei között.

Elnök úr, köszönöm szépen.