Készült: 2024.04.29.11:32:17 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

324. ülésnap (2013.11.13.), 46. felszólalás
Felszólaló Dr. Szél Bernadett (LMP)
Beosztás  
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka felszólalás
Videó/Felszólalás ideje 5:06


Felszólalások:  Előző  46  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

DR. SZÉL BERNADETT (LMP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Államtitkár Úr! Akárhányszor a területfejlesztéshez nyúlunk, az mindig egy alkalom arra, hogy a korábbi hibákat kiküszöböljük. Mint elmondtam, akár arra is van lehetőség, hogy ilyenkor az ország ügyeit egy magasabb minőségi pályára tereljük, tehát mindig egy lehetőségről van szó, ami kinyílik. S amikor egy ilyen törvény lezárul és láthatóan nincs előrelépés, hanem maradunk a régi rossz utakon, akkor azt látjuk, hogy egy újabb lehetőséget veszített el az ország.

Sajnálatos módon azt látom, hogy ez a törvény, ez a módosítás megint nem lesz alkalmas arra, hogy a korábbi hibákat kiküszöbölje, sokkal inkább egy további csorbításokkal és jogfosztásokkal teli törvényről van szó. Összességében úgy tudom ezt megfogalmazni, hogy önök most már tényleg kampányszóként használják a szubszidiaritást, de itt ennek az ellenkezőjéről van szó, megint az fog bekövetkezni, hogy a helyi érdek háttérbe fog szorulni. Másrészt meg egy nagyon durva átpolitizálása történik az egész területnek, és most ennek szeretném néhány példáját bemutatni.

A 6. § szerint miniszteri hatáskör lesz javaslatot tenni a kedvezményezett települések besorolásának feltételrendszerére és besorolására. Már ma is arról van szó, hogy az önhikis támogatások háromnegyedét gazdag nagyvárosok teszik zsebre. Teljesen egyértelmű, hogy normatív törvényi szabályozásra lenne szükség, és nem egy olyanfajta átpolitizálásra, ami itt megjelenik.

Sok szó esett már arról, hogy az állami főépítész szerepe hogyan fog változni. Még egyszer szeretném alápontozni, mi kifejezetten fájlaljuk azt, hogy az állami főépítészt ilyen módon lefokozzák. Egész pontosan az kerül ki a törvényből, hogy "az állami főépítész előzetesen véleményezi illetékességi területén a területi és településrendezési terveket, folyamatosan figyelemmel kíséri azok megvalósulását, és indokolt esetben kezdeményezi e tervek módosítását". László képviselőtársam azt mondta, ő bízik abban, hogy ha a főépítész kimond valamit, akkor az szent. Képviselőtársam, én azt szeretném, hogy ha ez így van, akkor ez kerüljön be a törvénybe. De ami most ebben a törvényben szerepel, az nem arról szól, hogy az állami főépítész kimondott szava szent lenne, hanem arról, hogy csak később és csökkentett befolyással fog tudni a főépítész bármiféle észrevételt tenni.

Ugyanezt a tendenciát, ezt a kormányzati megszállást erősíti az is, hogy a javaslat alapján a kedvezményezett területfejlesztési statisztikai kistérségek és települések besorolásának feltételrendszerét is rendeletben állapíthatja meg a kormány. Ismereteim szerint eddig csak maga a besorolás volt kormányzati hatáskör, tehát itt a kormányzati hatáskör jelentősen bővülni fog.

Nagyon fontos, hogy sokat beszéltünk már az OTÉF-ről. Az eddig elhangzottakat időtakarékosság miatt nem fogom megismételni, de azt nem tartom egészen egyértelműnek, ahogy a törvény konkrétan a szavazási metódusról rendelkezik. Egész egyszerűen arról van szó, hogy az OTÉF-nak van egy elnöke, aki miniszter, a tagjai miniszterek és a megyei közgyűlések elnökei, illetve a főpolgármester. Ha jól látjuk, a főépítésznek nincs szerepe a döntés-előkészítésben, tehát neki itt helye nincs. A szöveg úgy szól, hogy az OTÉF ülésén egy szavazattal rendelkeznek a kormányzati és egy szavazattal rendelkeznek az önkormányzati tagok. Az OTÉF - ahogy már korábban is volt róla szó - konszenzussal hozza meg a döntéseit. Ez az én észrevételem szerint - s majd kérem államtitkár úr reakcióját erre - legalább háromféle szcenáriót vázol föl konkrétan a döntések előkészítésére. Az első szcenárió szerint van három szavazat, egy kormányoldali, egy önkormányzati és egy elnöki, tehát itt egyértelmű kormányzati túlsúly van. Van egy másik szcenárió, amely szerint két szavazat merül fel, a kormányoldali és az önkormányzati oldali, de akkor miért van elnök, az elnöknek milyen szerepe lesz. Vagy pedig húsz szavazatról beszélünk.

Azt tudjuk és többször el is mondtuk, hogy az OTÉF-nek önmagában nem lesz a kormányzati döntést érdemben befolyásoló szerepe, de azért azt fontos lenne tudni, hogy maga a szavazás hogyan fog lezajlani ebben a testületben. Ha úgy, amire én gondolok, akkor viszont a pontos megfogalmazásnak úgy kellene kinéznie, hogy egy-egy szavazattal rendelkezik, már ha ez volt a jogalkotó szándéka, de mint mondtam, ez ebből a megfogalmazásból nem derül ki egyértelműen.

Összességében nagyon sajnálom, hogy megint kapkodva, rapid módon hozzányúl a Magyar Országgyűlés egy törvényhez, s ha már ezt teszi, akkor nem jelentősen előreviszi a dolgokat, hanem olyan újabb területeket nyit meg, amelyek a közeljövőben potenciális veszélyként fognak az országra leselkedni. Köszönöm.




Felszólalások:  Előző  46  Következő    Ülésnap adatai