Felszólalás adatai

CZERVÁN GYÖRGY (Fidesz): Tisztelt Elnök Asszony! Köszönöm a szót. Tisztelt Miniszter Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! A földtulajdon és a földhasználat kérdései címmel kerül megtartásra ez a mai politikai vitanap. Úgy hiszem, ez a téma, amely a mindenkori mezőgazdasági termelés hatékonyságára, jövedelmezőségére alapvetően kihat, egyfelől mindig időszerű, tehát helyes, hogy beszélünk róla. Másfelől azonban, amint azt ellenzéki képviselőtársaim is jól tudják, a kormány már régóta foglalkozik ezzel az üggyel, és hamarosan a parlament elé fogja terjeszteni azokat a törvényjavaslatokat, amelyek a földbirtok-politikával kapcsolatosak. Ezt talán szerencsésebb lett volna megvárni, és akkor a konkrét javaslatokról tudnánk beszélni, vitatkozni. Azért én bízom benne, hogy a mai vitanap mindannyiunk számára hasznos lesz, és segíteni fogja a megszületendő, földdel kapcsolatos törvények eredményességét.

Tisztelt Ház! A Fidesz-Magyar Polgári Párt számára fontos a hagyományos paraszti kultúra értékeinek megújítása és megtartása. Ebben való elkötelezettségünk a kormány programjában is megnyilvánul. Ugyanakkor tisztában vagyunk azzal is, hogy a magyar mezőgazdaság felemelkedése, az európai piacon való versenyképessége világos jövőképen alapuló tetteket kíván. A polgári kormány a mezőgazdaság korszerű jövőképének megalapozása során, a létező gazdálkodási struktúrákban rejlő értékek tiszteletben tartása mellett, a versenyképes családi gazdaságok megerősítésének támogatása mellett kötelezte el magát. A családi gazdaságok, a korszerű, a jövő kihívásaihoz alkalmazkodni képes gazdasági vállalkozások és szövetkezetek mellett az Európai Unió mezőgazdaságában is fontos, egyes tagországokban pedig meghatározó szerepet töltenek be. Az életképes családi gazdaságok kiépülése tehát abból a szempontból is fontos, hogy számos uniós támogatási formához csak ezek megerősödése révén férhetnek hozzá az Európai Közösség tagjává váló Magyarország, illetve a ma is mezőgazdaságból élők százezrei. Mindez a magyar birtokrendszer régóta halogatott kérdésének megoldását is igényli.

A kormányprogramban kiemelt helyen szerepelt és szerepel jelenleg is a családok támogatása, a lakáspiac élénkítése, a kis- és középvállalkozások segítése, a vidékfejlesztés, ezen belül a családi gazdaságok kialakítása, megerősítése. A családi gazdaságok legfontosabb társadalmi feladata a vidék polgárosodásának előmozdítása. Hozzájárulnak a vidéki népesség helyben tartásához, a megélhetés biztosításához, a hagyományok megőrzéséhez, ezért a kormány kiemelten törekszik arra, hogy a családi gazdaságok feladataikkal arányos támogatásban részesülhessenek.

A kormányprogram az agrárszektor stabil alapon való harmonikus fejlődése érdekében fontos feladatnak tekinti a tulajdonviszonyokban a bizonytalanság mérséklését, az optimális birtokméret kialakítását. A rendszerváltást követően a kárpótlással, a privatizációval és a szövetkezeti részaránytulajdonok kiadásával valójában egy nagyszabású földreform zajlott le, hiszen az ország mezőgazdasági területének több mint 80 százalékára terjed ki, és a magántulajdonon alapuló mezőgazdasági termelés feltételeit állította helyre.

A nagy tömegű, relatíve rövid idő alatt lejátszódó magánosítás sajátos birtokstruktúra kialakulásához vezetett, amelynek fő jellemzője az, hogy az új tulajdonosok 80 százaléka egy hektár, vagy annál kisebb méretű, esetenként több tagban szétszórtan elhelyezkedő földterülettel rendelkezik. A kisméretű, számos esetben nem is egy település határában elhelyezkedő földrészleteken nem lehet hatékony mezőgazdasági tevékenységet folytatni, ami eleve nyomott földárak kialakulását eredményezte. Magyarországon ma sok helyen a szántóra vonatkoztatott föld ára a tizedét sem éri el egyes európai országokénak, erről éppen az előbb Lezsák képviselőtársam is beszélt. Ugyanakkor nagyon sok termelő számára még ez a nyomott földár sem teszi lehetővé tőke hiányában jelentősebb birtoktestek kialakítását.

A földforgalom és ezen keresztül a birtokstruktúra alakulásában döntő szerepe van a mezőgazdasági tevékenység jövedelmezőségének, erről szintén több vitanapot lehetne tartani, sajnos erre most nincs idő. Tulajdonképpen nem kis mértékben annak milyenségéből, mármint a jövedelmezőség milyenségéből vezethető le magának a földnek az ára is.

Tisztelt Ház! Kiemelendő még, hogy a földprivatizációs eljárások révén nagyszámú olyan személy jutott termőföldhöz, aki a kora, a képzettség hiánya, távoli lakhely s a többi miatt nem kívánja, vagy nem képes maga művelni a földjét. Az így kialakult helyzet mind a spekulációs célú, mind a külföldiek által illegális földvásárlásnak kedvez, ami gátolja a mezőgazdaságból élni kívánó hazai magántulajdonosi réteg kialakulását és megerősödését. Mindezek alapján időszerűvé vált az ésszerű és gazdaságos mezőgazdasági termelést lehetővé tevő birtokszerkezet kialakítása céljából az általános birtokrendezés feltételeinek megteremtése.

A földkiadási eljárás során a kárpótlást követően sajnálatos módon tovább nőtt a táblák elaprózódása, és nagy számban keletkeztek olyan földrészletek, amelyekben irreálisan magas a tulajdonosok száma, illetve igen alacsony a tulajdoni hányad. A részarány-földtulajdon kiadása eredményeként létrejött közös tulajdon teljes mértékben kényszerközösséget jelent, továbbá a nagy létszámú jogközösség esetén sok esetben a tulajdonostársak nem is ismerik egymást. Ebben az esetben az lehet a cél, hogy az osztatlan közös tulajdon megszüntetésével a tulajdonos rendelkezési joga tekintetében mezőgazdasági művelésre alkalmas, önálló, egészséges birtoktestet tudjon kialakítani.

A családi gazdaságok helyzetének erősítése érdekében nem elegendő csak a családi mezőgazdasági vállalkozásokról szóló törvény megalkotása. Növelni kell az egy gazdasági egység által művelt földterület nagyságát, ennek érdekében birtokkoncentráció szükséges. A nemzeti földalap létrehozását követően, annak működési keretei között mód nyílhat állami földterületek kedvezményesen történő átadására a mezőgazdasági vállalkozások számára. A termőföldtörvény módosításával a helyben lakó, főállásban mezőgazdasági termeléssel foglalkozók elővásárlási jogának megteremtésével növelhető a mezőgazdasági vállalkozások földtulajdonhoz jutásának esélye.

(13.40)

Tisztelt Képviselőtársaim! A kormány eddig is igyekezett rendezni az örökölt helyzet felszámolását és az életképes mezőgazdasági vállalkozások megerősítését. Ilyen intézkedés volt a falugazdász-hálózat létrehozása, a termelői regiszter, földhasználati regiszter, fiatalgazda-program, gazdahitel-konstrukció, képzés és szaktanácsadás, a földhivatalok költségvetési forrásainak jelentős megemelése.

Az előzőekben említett problémák kezelése és megoldása, a vidék polgárosodása érdekében meg kell teremteni a termőföldhöz jutás jogi szabályait és anyagi alapjait. Így a nemzeti földalap létrehozásával és működtetésével, a földtörvény módosításával, a több tagban lévő földtulajdonok koncentrációját a birtokrendezési törvény megalkotásával, a földkiadás befejezését a földrendező, földkiadó bizottságokról szóló törvény módosításával, a földhasználat ellenőrzésének szigorításával, új támogatási formák, valamint adó- és járulékkedvezmények alkalmazásával.

Tisztelt Országgyűlés! A kormány hamarosan beterjeszti a problémák kezelését szolgáló törvényjavaslatokat a tisztelt Ház elé. Úgy gondolom, hogy lesz időnk ezt még alaposabban végigtárgyalni. Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypárti képviselők padsoraiban.)