Felszólalás adatai

DR. DRASKOVICS TIBOR pénzügyminiszter: Elnök Asszony! Tisztelt Országgyűlés! A kormány letette a Ház asztalára a jövő évi költségvetési javaslatot. Tengernyi szám és mögötte emberi sorsok; hitek, remények, tervek. Határozottan állíthatom, Magyarország jobban boldogul majd a következő esztendőben. A fejlődő gazdaságra támaszkodva néhány tízezerrel több családnak lesz biztos kenyere, közel 3 millióan kevesebb adót fizetnek majd, jobb eséllyel vághatnak az otthonteremtésbe a fiatalok, több segítségre számíthatnak a gyermekek. Az ország pedig alkalmasabb lesz, hogy helytálljon az egyre erősödő világméretű versenyben. Közel sem oldunk meg minden gondot, továbbra is fából lesz a kerítés. Továbbra is csak a munka, a közös erőfeszítés teremthet jobb életet. De ez a költségvetési javaslat több értelmet ad az erőfeszítésnek, több esélyt ad a tenni akaróknak.

Tisztelt Országgyűlés! 84 469. 84 469 forintot költünk mi, tízmillióan havonta magunkra, közös dolgainkra a következő esztendőben, ha önök megszavazzák a költségvetési javaslatot. Sok ez vagy kevés? Éppen 50 százalékkal több, mint 2002-ben. Mire és hogyan költjük el ezt a nem kevés pénzt, havi 84 469 forintot? Jó részét, 52 ezret jóléti kiadásokra. Ebből például oktatásra havi 9665, egészségügyre 8170 forint jut és így tovább. A költségvetés elszámol minden egyes forinttal.

De persze az is fontos, hogy miből költünk. Abból, amit adók, járulékok formájában mi, tízmillióan, meg a vállalkozások, amelyek itt működnek az országban, befizetünk. Az államnak nincs saját pénze. A költségvetés nem tesz mást, csak összegyűjti és aztán a demokrácia szabályai szerint szétosztja közös pénzünket. Igen, a beszedés és a szétosztás módja. Kitől mennyit? Kinek, mire, mennyit? Erről szól a költségvetés készítése, ez bizony szinte maga a demokrácia. A költségvetési javaslat pedig megrajzolja a kormány arcélét. A köztársaság kormánya világos célokon alapuló, egyértelmű költségvetési javaslatot tett a Ház asztalára. Olyan javaslatot, amely a kormányprogram céljainak megfelelően szolgálja Magyarország boldogulását.

Tisztelt Képviselők! A boldoguláshoz gyarapodásra van szükség, családi és nemzeti gyarapodásra. Ezért áll legfontosabb célként előttünk a beruházások ösztönzése és ezen keresztül új munkahelyek létrehozása. Csak ebből lesz gyarapodás. Jól látszik, az elmúlt másfél esztendőben szépen nőnek a beruházások. De azt akarjuk, hogy egyre többen és többet kereshessenek. Ezért vonul végig minden adótörvényen, a költségvetési javaslat sok-sok tételén a beruházások ösztönzésének szándéka. Adókedvezményt kapnak a létszámbővítő beruházásokhoz immár nemcsak a nagyvállalatok, hanem az egészen kicsik is. És minden vállalat kevesebb iparűzési adót fizet, ha több dolgozót foglalkoztat. És költünk, sokat költünk közmunkára, közhasznú foglalkoztatásra.

A kormány és az önkormányzatok nagy fejlesztései, az épülő autópályák, a víztározó, a megújuló kórházak és iskolák mind-mind hozzájárulnak ahhoz, hogy több családnak legyen biztos kenyere. Segítség kell és a költségvetés segít is, hogy a legfiatalabbak, a pályakezdők közül az iskola után minél többen értelmes munkával kezdhessék a felnőtt életet. Radikális járulékkedvezménnyel segítjük a pályakezdők és a gyesről visszatérő kismamák elhelyezkedését. Rövidesen a Ház elé kerül a gyakornoki rendszerről szóló törvényjavaslat, hogy a fiatal diplomások addig, amíg megtalálják végleges állásukat, jövedelmet és munkatapasztalatot is szerezhessenek. Tudjuk, mindig lesznek olyanok, akik elveszítik állásukat. Ötven felett különösen nehéz a visszatérés, ezért lesznek kedvezmények az ő számukra is.

(9.10)

Tehát költünk beruházásokra és új munkahelyekre, és tesszük ezt úgy, hogy közben csökkennek az adóterhek. Csökkennek, mert több levegőt kell adnunk a gazdaságnak. Levegőt, hogy Magyarország vonzó befektetési célpont legyen hazai és külföldi befektetők számára egyaránt.

Csökken, méghozzá jelentősen csökken a személyi jövedelemadó, hogy érdemesebb legyen nagyobb erőfeszítéssel többet keresni. Persze, nem mindenkinek egyformán csökken. A 26 százalékos kulcs radikális, 18 százalékra csökkentése révén az átlagos és átlag alatti jövedelműek sokkal kevesebbet fizetnek majd. A megtakarítás az évi 50 ezer forintot is eléri. Közel 3 millió adózó biztosan jobban jár 2005-ben. Az átlag feletti jövedelmeknél persze nincs ennyi megtakarítás, és bizony kevesebb lesz a kedvezmény is, de ez így igazságos.

Igazságosság: ez az az elv, amelyet a költségvetés következetesen érvényesíteni kíván. Több támogatást, több lehetőséget azoknak, akiknek nehezebb a soruk, és több felelősségvállalást, időnként tehervállalást a tehetősebbektől. Ennek szellemében bővítjük az otthonteremtés támogatását. Ma sokféle támogatás van, több mint 200 milliárdot fordítunk erre. De éppen azok, akiknek nincsen saját megtakarításuk, hogy azt hitellel kiegészítve lakást vegyenek vagy éppen a jövedelmük nem elegendő a hitelfelvételhez, nem tudják igénybe venni ezeket a támogatásokat. De a közösségnek őrájuk is - hozzá merem tenni, talán elsősorban őrájuk - kell gondolnia.

A fészekrakó program keretében állami garanciavállalással lehetővé tesszük, hogy azok a fiatal párok, házastársak és élettársak, akik nem tudják letenni a bankok által megkívánt önerőt, ők is hitelképesek legyenek, és ha gyermeket vállalnak, a szociálpolitikai támogatás révén önerő nélkül is megvehessék az első otthont. Lehet-e ennél fontosabb, mint fiatalon saját otthonban kezdeni az önálló életet és várni a gyermekeket? Szociálpolitikai támogatást - igaz, sokkal többet, mint 2002 előtt - csak azok kapnak, akik új lakást vásárolnak. De nem mindenki vágyik erre, sokan nem is engedhetik meg maguknak. Számukra, ha már van gyermekük, és megelégednek egy szerény használt lakással, az egyébként járó szociálpolitikai támogatás felét vezetjük be jövőre.

És gondolunk azokra is, akiknek csak álom a saját otthon. A nehéz helyzetben élő gyermekes családok lakbérének kifizetéséhez, ha az önkormányzat is hozzájárul, a kormány új támogatást fog adni. Otthont elsősorban gyermekeinknek kívánunk teremteni. A gyermeknevelés pedig a család és a társadalom közös felelőssége. A szolidaritás, az igazságosság igazi próbája a gyermekneveléshez nyújtott közösségi támogatás módja és mértéke.

2002 óta jelentősen, 45 százalékkal nőtt a családi pótlék. A nehezebb helyzetben élő gyermekek ingyenes tankönyvet, óvodai, iskolai étkezést kapnak. Mégis van jelentős igazságtalanság. A 2001-ben bevezetett családtámogatási adókedvezmény azoknak ad támogatást - hozzáteszem, nem is keveset -, akiknek van biztos jövedelmük, és minél több a jövedelmük, annál nagyobb támogatást kapnak. De elfogadható-e, hogy kevesebb figyelmet, kevesebb támogatást kapjanak éppen azok a gyermekek - és egymillió gyermekről beszélünk, hölgyeim és uraim -, akiknek nincs elég jövedelmük ahhoz, hogy részben vagy egészben igénybe vegyék a családi adókedvezményt. Pedig ők élnek a legnehezebben. A nekik szánt rendszeres gyermekvédelmi támogatás alig fele az adókedvezménynek.

A kormány célja az, hogy fokozatosan, legalább annyi támogatást biztosítsunk a nehéz helyzetben élő gyermekeknek, mint a tehetőseknek. 2005-ben nem tudjuk ezt teljeskörűen megtenni, de elkezdjük, és kötelezettséget vállalunk, hogy végigvisszük. Tehát beruházás, munkahely, adócsökkentés, igazságosabb otthonteremtés és családtámogatás; ezek a célok rajzolják ki a köztársaság kormányának arcélét. Tudjuk, a költségvetés nehéz döntések sorozata. Sok-sok, szinte végeláthatatlan az igény, a legtöbbje jogos, ezek között kell választani. A kormány választott. Most ezeket a célokat tartjuk a legfontosabbnak.

Tisztelt Országgyűlés! A magyar gazdaság jól teljesít. Immár másfél éve gyorsul a növekedés, két számjegyű az export és a beruházások dinamikája. Ezt a jó eredményt a szükségképpen keresletszűkítő költségvetés, az erős és stabil forint, a magas kamatok többszörös szorításában értük el. Javult a versenyképesség, ezt elsősorban az tette lehetővé, hogy a bérek, tíz év óta egyébként először, az Érdekegyeztető Tanácsban kialakított ajánláshoz közel állóan alakultak. Az infláció a tudatosan vállalt lépések eredményeképpen az év elején emelkedett, majd mint terveztük, ismét kiszámíthatóan csökkent.

Azzal számolunk, hogy a jó teljesítmény 2005-ben folytatódik. Ismét 4 százalék körüli lesz a növekedés, hasonlóan egészséges szerkezetben, mint az idén. A növekedést azonban egy új tényező is segíti. A keresetek vásárlóerejének 3-4 százalékos emelkedése révén a lakosság fogyasztása mintegy 3 százalékkal bővül majd. Megnyugtató, hogy mind a Nemzeti Bank, mint pedig az Állami Számvevőszék megalapozottnak látja ezt a növekedési pályát.

Növekvő gazdasági teljesítmény mellett, azzal szigorúan összhangot tartva, jobban élünk majd 2005-ben. Az Érdekegyeztető Tanács még nem alakította ki a versenyszférára vonatkozó bérajánlást, de az tudható, hogy az adócsökkentés révén az idei fizetés 2 százalékkal többet ér majd jövőre. A költségvetés azzal számol, hogy a köztisztviselők és a közalkalmazottak keresete a törvényben garantált módon 6 százalékkal emelkedik majd jövőre. Ennek részleteiről természetesen még folynak az egyeztetések a szociális partnerekkel.

Növekvő bérek, csökkenő adóterhek és 4,5 százalékra csökkenő infláció együttesen eredményezik majd a reálbérek emelkedését. Javulásra számíthatnak a nyugdíjasok is. Ahogyan azt a törvény előírja, az év elején több mint 6 százalékkal emelkednek a nyugdíjak, és ezen felül jövőre újabb egyheti nyugdíjjal többet kapnak majd többletként az idősek úgy, ahogy azt a kormány programjában vállalta. A gazdasági növekedés mellett fontos a gazdaság egyensúlya is. Gyors és fenntartható növekedés, javuló egyensúly; ezen és csakis ezen alapulhat a gyors felzárkózás. Idén a tervezettől némileg elmaradóan, de így is lényegesen javul a államháztartás egyenlege. Jövőre pedig továbblépünk.

Az államháztartás elsődleges egyenlege, a nyugdíjreform hatását is figyelembe véve, immár egyensúlyban lesz, és a teljes hiány a bruttó hazai termék 0,6 százalékával lesz kisebb, mint 2004-ben. Ez úgy lehetséges, hogy a kiadások sok-sok év óta először lassabban nőnek majd, mint a várható infláció. A javuló belső egyensúly, a növekvő exportteljesítmény és az emelkedő lakossági megtakarítások az idei szerény javulás után 2005-ben érzékelhetően csökkentik majd a folyó fizetési mérleg hiányát, és ennél is nagyobb mértékben csökken a gazdaság külső finanszírozási igénye.

A következő évek kamatkiadásai és gyermekeink jövője miatt egyaránt fontos az államadósság alakulása. Amíg a költségvetés deficites, addig bizony sajnos nőni fog az államadósság is. Nőtt 1998 és 2002 között is, éppen 46 százalékkal; sajnos nőtt azóta is. 2005-ben azonban fordulat lesz. Az államadósság bruttó hazai termékhez viszonyított aránya ismét csökkenni kezd, és azzal számolunk, hogy a következő esztendőkben, 2005-öt követően tovább csökken majd.

Olyan költségvetést készítettünk tehát, ami nemcsak a felzárkózást, hanem a konvergenciát, az euró bevezetéséhez szükséges feltételek létrejöttét is elősegíti.

(9.20)

Az államháztartás minden fontos mutatója javulást mutat majd 2005-ben, közelebb visz bennünket ahhoz, hogy 2010-ben itt legyen a kézzelfogható hétköznapi Európa, az euró. A kormány elkötelezett abban, hogy az ehhez szükséges feltételeket fokozatosan, úgy, ahogyan ezt a programban vállaltuk, teljesíti. Ezért törekszünk költségvetési eszközökkel is az infláció csökkentését előmozdítani.

A gazdaság teljesítményében meghatározó része van a magánkézbe került, korábbi állami vállalatoknak. Akik hittek a magántulajdonon alapuló piacgazdaságban, jól tették, ez a helyes irány. A privatizáció tehát folytatódik, törvényesen és átláthatóan, úgy, ahogyan eddig. Nem magánosítunk ott, ahol ennek nincsenek meg a feltételei, mint például a Magyar Postánál, vagy ott, ahol ez nem indokolt, mint például a Szerencsejáték Rt. esetében.

2005-ben sokat teszünk a vállalkozások működési feltételeinek javításáért. Némileg csökkennek az általuk fizetendő terhek, sok új kedvezmény, támogatás segíti a fejleszteni akarókat. Többet költünk kutatás-fejlesztésre, modern technológiákra.

A személyi jövedelemadó csökkentése révén kevesebbet kell majd a vállalkozásoknak béremelésre fordítaniuk, ezáltal javul versenyképességük. De a pénz nem minden. Kevesebb és egyértelműbb szabály, gyorsabb ügyintézés, egyszerűbb pályázati feltételek, kisebb bürokrácia is kell. Jelképes is a kormány döntése, hogy január 1-jétől a felére csökken a cégbejegyzés időtartama. Így gyorsabban és határozottabban kívánjuk elsöpörni a vállalkozók, vállalkozások útjában álló bürokratikus akadályokat.

Tisztelt Képviselők! 84 469 forint. De tényleg csak ennyi pénzből gazdálkodhatunk? Jövőre, uniós tagságunk első évében a nemzeti költségvetés forrásait körülbelül 300 milliárd forintnyi európai uniós támogatás egészíti majd ki. Meg kell tanulnunk élni az új lehetőségekkel. A sok ezer felkészülten pályázó vállalkozás, intézmény, önkormányzat azt mutatja, hogy jól haladunk a tanulásban. Meg kell teremtenünk azonban a feltételeket is. Ezért a hazai költségvetésben előirányoztuk azt az összeget, ami lehetővé teszi a társfinanszírozás biztosítását. Ezen nem múlhat, és bátran állítom: nem is fog múlni egyetlen euró megszerzése sem. És egy lépéssel tovább is kell gondolnunk. 2007-től sokszorosára nőnek a támogatások, pontosabban, a megszerezhető támogatások, de ehhez sok felkészülés és tervezőmunka kell, ennek forrásait is biztosítjuk.

De változtatni kell a gondolkodásmódon is. Egy-egy fontos gazdasági, társadalmi cél, igény kapcsán nem elég azt megnéznünk, mit tartalmaznak a költségvetési törvény sorai. Azt is meg kell néznünk, mi jut arra a célra az európai uniós támogatásokból. Ha ésszerűen akarunk gazdálkodni, akkor hazai forrásból nem, vagy kevésbé támogatjuk azokat a célokat, amelyeket az Unió sokkal bőkezűbben. Jó példája ennek a kis- és középvállalatok támogatása. Számukra a fejlesztéshez több tízmilliárdnyi EU-s pályázati keret áll rendelkezésre, megtehetjük tehát, hogy a magyar adófizetők pénzéből erre valamivel kevesebbet költünk.

Az uniós támogatások leglátványosabb területe a mezőgazdaság. Összesen közel 13 százalékkal több támogatás jut majd a gazdákhoz, és ennek közel felét már az Európai Unió állja. Ha csak magunkra támaszkodhatnánk, nem tudnánk ennyit adni. Természetesen megvan a pénz az uniós támogatás nemzeti kiegészítésére is. Ha bátrak vagyunk, még több a lehetőségünk, mint amit a hazai költségvetés és az Unió biztosít számunkra.

A fejlett országokban régóta gyakorlat, hogy fontos közfeladatokat magántőke bevonásával, szigorúan szabályozott és ellenőrzött keretek között lát el az állam. A tapasztalatszerzés évei után - és persze vannak jó és rossz tapasztalataink egyaránt - itt az ideje, hogy mi is szélesebb körben alkalmazzuk ezt a módszert. A költségvetés azzal számol, hogy jövőre ilyen módon megkezdődik a magyar történelem legnagyobb felsőoktatás-fejlesztési programja, a Magyar universitas program, és azt javasoljuk, hogy az autópálya-építést is ilyen módon folytassuk.

2006-ban Miskolcon, Nyíregyházán, Debrecenben, Szegeden, Dunaújvárosban és végig a Balaton déli partján ott lesz az autópálya. Ez egyszerre teszi versenyképesebbé Magyarországot, és javítja a ma még lassabban fejlődő térségek, az ott élő milliók esélyeit. Nagy erőfeszítést igényel ez a program, de biztosak vagyunk abban, hogy megéri.

Azért, hogy az autópálya-építés miatt ne kelljen más fontos célokat feladni vagy háttérbe szorítani, választjuk a koncessziós megoldást. Úgy teszünk, mint az a család, amelyik a napi megélhetés mellett a lakást is ki akarja festetni, és az autót is szeretné újabbra cserélni, de nincsen elég megtakarítása. Ez a család, ha arra számíthat, hogy a következő években biztos jövedelme lesz, lízingbe veszi az autót.

Mi magánbefektetőkkel építtetjük meg az autópályát, megosztjuk velük a kockázatot, és az évek során díjat fizetünk számukra, feltéve, hogy biztosítják az autópálya megfelelő színvonalát és akadálymentes használatát. Meg fogjuk fizetni tehát ennek a szolgáltatásnak az árát, de addigra már sok-sok új munkahely jön létre, és sok közvetlen és közvetett hasznot hajt nekünk az új úthálózat. Tisztes üzlet ez tehát az adófizetőknek és a befektetőknek egyaránt. Jó szerződéseket fogunk kötni, és a szerződéseket az előírásoknak megfelelően jóváhagyásra az Országgyűlés elé terjesztjük.

Tisztelt Országgyűlés! Az emberek számára a legfontosabb közszolgáltatásokat az önkormányzatok nyújtják. Az önkormányzatok - kisebbek és nagyobbak együtt - nyertesei ennek a költségvetésnek. Kiadásaik messze a várható infláció felett, mintegy 10 százalékkal növekednek. Bizonyosan jó lenne több, hiszen olyan sok a teendő a falvakban és a városokban. 2005-ben több lesz a pénz és több lesz a lehetőség is.

A köztársaság kormánya mélyen hisz az összefogás erejében, a kistérségekben élők, az ott működő önkormányzatok összefogásának erejében. Úgy látjuk, ez az útja annak, hogy a vidéken, különösen a kistelepülésen élők színvonalasabb oktatást, egészségesebb ivóvizet, jobban szervezett szemétszállítást kapjanak. Dönteni nekik kell, hogy élnek-e azokkal a lehetőségekkel, támogatási többletekkel, amelyeket a költségvetés biztosít az önkéntes társulásoknak.

A kormány azt javasolja, hogy gondolják meg és kövessék a hetven-egynéhány, már társult kistérség példáját. Vállalják a közös gondolkodás, az együttműködés, a változtatás gondjait, sokszor kínjait. De ha azt akarják, hogy az ezekben a térségekben élő emberek jobb esélyeket kapjanak, és a rendelkezésükre álló pénzt ésszerűbben használják fel, akkor jó szívvel a kistérségi együttműködést tudjuk ajánlani. Ehhez a költségvetés sokrétű pénzügyi segítséget nyújt.

Az önkormányzatiság terepe - legalábbis pillanatnyilag - a település és a megye, de fejleszteni nagyobb térségekben, régiókban gondolkodva is kell. Ezért szakítva az eddigi nehézkességgel, közel 60 milliárd forint, túlnyomórészt területfejlesztési pénzt decentralizáltan fogunk felhasználni jövőre. Helyben, a leginkább érintettek döntenek majd arról, mi a legfontosabb a számukra; így például annak a 10 milliárd forintnak a felhasználásáról is, amellyel a költségvetés a települési utak aszfaltozását támogatja, szigorúan fele-fele alapon.

Adót mi, akik itt élünk a határokon belül, fizetünk, de felelősségünk fennáll azokért is, azokért a magyarokért is, akik a határokon kívül élnek. Számukra is több támogatást, több lehetőséget nyújt a költségvetés. Biztosítjuk, hogy minden határon túl élő családban élő gyermek megkapja azt a támogatást, nem csak a többgyermekes családok, már egy gyermekkel is, amelyet a törvény számukra előír. Támogatjuk a határon túl működő vállalkozásokat, a határon túl létrejött magyar felsőoktatási intézményeket.

(9.30)

Tisztelt Országgyűlés! Nem akarom elhallgatni, hogy vannak a költségvetésnek vesztesei is. A legnagyobb vesztes maga az állam, az állami adminisztráció. Ha mindent változatlanul hagynánk a költségvetési intézmények esetében, akkor jövőre mintegy 200 milliárd forinttal többet kellene költenünk erre a szférára. Nem lehet megengedni, hogy az állam tovább terjeszkedjék. Ha ez így folytatódik, elszívja a forrásokat a gazdaságtól, az emberektől. De ne legyen félreértés: a kisebb és olcsóbb állam nem gyengébb. Jobban koncentrál fontos feladataira, szabályoz, fenntartja a közbiztonságot, szervezi az oktatást és az egészségügyet, erősíti a szolidaritást.

Nem végez azonban olyan feladatot, amit jól elláthatnak civil szervezetek vagy magánvállalatok. Csak ott és annyiban szabályoz, ahol azt a polgárok érdeke mindenképpen megkívánja. Alkalmazottaitól pedig olyan teljesítményt követel, mint bármely piaci vállalkozás. Mert a köztársaság polgárai is többet várnak az államtól. Amit tesz, azt tegye jól és kiszámíthatóan, persze takarékosan gazdálkodva. Erről az elmúlt 15 esztendőben sokat beszéltünk, de nagyon kevés történt. A költségvetés most világos és egyértelmű pénzügyi követelményt támaszt. Aztán kezdődik a szervezetek, a feladatok, a folyamatok szisztematikus átalakításának aprómunkája. Bizonyosan kevesebben dolgoznak majd a közigazgatásban. Azokat, akik hosszú szolgálat után távoznak, a Prémiumévek program segíti majd.

A kisebb állam jegyében kevesebbet költünk majd honvédségre is. Kevesebbet, de eleget az ország biztonságának megóvásához, a külföldi küldetések teljesítéséhez. Ez úgy lehetséges, hogy előrehaladt a honvédség képesség- és hatékonyság-központú átalakítása. Az ország védelmét hivatásuknak tekintő, csak önkéntesekből álló haderő többre lesz képes, mint a sorozott hadsereg.

Tisztelt Országgyűlés! Bizonyára sokan emlékeznek arra, hogy az év elején a Pénzügyminisztériumban egy ingyenes, úgynevezett zöld számot üzemeltettünk, hogy az állampolgárok elmondhassák javaslataikat, ők mit változtatnának, hogyan spórolnának. Nagyon sok javaslatot kaptunk, ezek jó része beépült az adótörvényekbe, a 2005-ös költségvetésbe. A javaslatok egy része az adminisztráció csökkentéséről szólt, arról, hogy nem szabad annyi pénzt az államra költeni, mint ahogy azt ma tesszük. Számtalan ilyen ötletet kaptunk, mondhatjuk, hogy szinte minden második telefonáló ilyen javaslatot tett. Mint látják, ez lett a jövő évi költségvetés egyik fő vonulata. De kaptunk javaslatot a kis- és középvállalatok fokozottabb támogatására, a bankok megadóztatására, a haderő létszámának csökkentésére, a tőkejövedelmek adóztatására, a feketemunka visszaszorítására, és így tovább.

Figyeltünk a javaslatokra. A kezdeményezés nem volt hiábavaló, megérte az a néhány perc a telefonálóktól, és örülök, hogy elmondták a véleményüket. Köszönöm mindazokat a javaslatokat, amiket meg tudtunk fogadni, és remélem, hogy a jövőben még többet tudunk majd így megfogadni.

Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselők! Köszönettel vettük és nagy figyelemmel tanulmányoztuk az Állami Számvevőszék alapos értékelését, elismerését és kritikáit. Ez a vélemény megerősített abban, hogy jó irányban, de nem elég gyorsan haladunk a közkiadások szigorú kézbentartásában, az ésszerűbb és hatékonyabb gazdálkodás szervezeti és eljárási feltételeinek kialakításában. Örömmel nyugtáztuk a bázisalapú tervezést felváltó új módszerekről írottakat.

A legtöbb felvetéshez hasonlóan egyetértünk abban is, hogy megérett az idő az államháztartás vitelének új, időtálló szabályozására. A kormány azt tervezi, hogy 2005 őszére az Országgyűlés elé terjeszti az erre vonatkozó törvényjavaslatot, együtt az állami vagyon kezelésének új szabályaival. Az ÁSZ véleményében hiányolt adatok, kimutatások zöme az időközben elkészült és a tisztelt képviselők rendelkezésére álló fejezeti kötetekben található. A költségvetési javaslatból még hiányzó néhány szám az érdekegyeztetés eredményeképpen lesz ismert.

A számvevők legfontosabb újítása a bevételek kockázatelemzése. Megnyugtató számomra, hogy a tervezés során a Pénzügyminisztérium is hasonló kockázatokat azonosított, mint most az ÁSZ. Éppen ezért tartalmazza a javaslat azt a 100 milliárd forint összegű tartalékot, amely a bevételek kedvezőtlen alakulása esetén külön beavatkozás nélkül is biztosítja a tervezett egyensúly elérését, a vártnál kedvezőbb esetben pedig rugalmas lehetőséget ad a kormánynak a többlet felhasználására. A jelzett kockázatok egyébként megkövetelik, hogy az adóhatóság nagyobb erőfeszítéssel, ha kell, nagyobb szigorral és így javuló eredményességgel gondoskodjon a bevételek beszedéséről.

A tartalékon túl több olyan szabályt is javaslunk, amely erősíti a miniszterek hatáskörét és felelősségét az általuk irányított ágazat kiadásainak kézbentartásában, illetve az év során egyenletesebben osztja el a kiadásokat. Fontos változás lesz jövőre a kötelezettségek, a jövőbeni kötelezettségek nyilvántartásának új rendje. Ez lehetővé teszi, hogy a jövőben az ÁSZ teljesen jogos igényének megfelelően lehessen a költségvetés, valamennyiünk jövőbeni terheit pontosan kimutatni.

Tisztelt Országgyűlés! Az önök előtt fekvő javaslat a világos célok, a határozott cselekvés, a kiszámítható gyarapodás költségvetése. Teljesíti, amit a Gyurcsány-kormány programjában vállalt. Tudom, sokan vitatják majd a célokat és még inkább az eszközöket. Tudom, végtelen lesz az igények sora. Tudom, sok nehéz döntést kell majd hozni, mert felelősen dönteni csak egy másik fontos igény rovására lehet, ugyanúgy, ahogyan ez a legtöbb magyar családban történik. De kérem, ne feledjék: immár egy fejlett európai ország költségvetését alkotják meg. Sok a gondunk, de több a teendőnk és még több a lehetőségünk. Éljünk ezekkel a lehetőségekkel, hogy Magyarország jobban éljen és igazságosabb legyen!

Köszönöm a figyelmet. (Taps a kormánypárti oldalon.)