Felszólalás adatai

Hiszen 2014. március 15-től hatályba fog lépni az új polgári törvénykönyv, és előfordulhat bármilyen nem várt esemény, akár egy haláleset, bármi, ami miatt a gazdasági társaságnak, a kft.-nek módosítania kell a társasági szerződését, ebben az esetben neki azonnal 500 ezer forintról 3 millió forintra föl kell emelnie a törzstőkéjét. És bizony lesznek olyanok, akiknek nem lesz ilyen kötelezettségük csak 2016. március 15-ével, hiszen nem kell módosítaniuk a társasági szerződésüket, ez esetben nekik egy olyan előnyük lesz a többi társasághoz képest, amely egyébként egyenlőtlenséget okoz akár a versenyben is.

Tényleg nagyon fontos annak a végiggondolása, hogy egyáltalán még a 2016. március 15-ei határidő is elég felkészülést ad-e. Hiszen azért nagyon reméljük, hogy Magyarországon nagyon sok vállalkozó, aki kft. formájában működik, tényleg a jogszabályok betartásával, becsületes módon, az általa végzett tevékenység gyakorlásával és egy tényleg korrekt üzleti kapcsolatban végzi a tevékenységét, és bizony ezeknél azt a 2 millió 500 ezer forintos különbözetet kitermelni, és azt kézzelfoghatóan a társaság rendelkezésére bocsátani nem kis feladat a mai gazdasági körülmények között Magyarországon. És bizony, ha valakinek erre csak egy hónapja vagy néhány hete lesz, az nem fogja tudni ezt megtenni, vagy ez a jogszabály egy kölcsön- és hitelszerződés megkötésére fogja azt a vállalkozót - aki adott esetben kényszervállalkozó is lehet, és a saját megélhetése múlik rajta -, egy olyan helyzetbe fogja taszítani, hogy olyan hiteleket lesz kénytelen fölvenni, amelyeket majd a vállalkozása nem fog bírni, és ez csődhelyzetet is előidézhet nála.

Ezért nagyon fontos az, hogy lehetőleg minél nagyobb időt biztosítsunk erre, és ugyanígy nagyon fontos, hogy a cégbíróságoknak is legyen egy megfelelő határidejük arra, hogy átjegyezzék a változást a társaságiszerződés-módosításokba. Hiszen amennyiben ez összetorlódik, akkor gyakorlatilag - az elmúlt időszakban is tapasztaltuk - leterheli a cégbíróságokat, és néha adott esetben szinte a működésképtelenségig feszíti azokat a kereteket, amelyek között a cégbíróság működni kénytelen. Sőt, esetleg oda jutunk, hogy gyakorlatilag egy exlex állapot alakul ki, amikor annyi beadott javaslat van, ami miatt már a cégbíróság nem tud megfelelően működni, és adott esetben, ha határidőig nem végez vele, akkor automatikusan a módosítás bejegyződik, vagy a céget bejegyzik. Ez esetben pedig - és igen, volt már erre nem egy példa - egy teljesen törvénytelenül működő, jogszabályellenes alapszabállyal, társasági szerződéssel rendelkező cég is bejegyzésre kerülhet, és ez a gazdasági életben nagyon komoly visszásságokat okozhat.

(13.20)

Nem beszélve arról, hogy a cégbíróságoknak kell majd utólag odafigyelni, hogy ezeket törvényességi felügyeleti eljárással helyre tegyék. Tehát így sok munkát csinálunk egy problémából, s ezért nagyon fontos, hogyha jól vannak meghatározva a határidők, és mi Staudt Gábor képviselőtársammal éppen erre teszünk javaslatot ebben a pontban.

Nagyon örülünk neki, hogy az alkotmányügyi bizottságban is előkerült ennek a kérdése, és az alkotmányügyi bizottság is hozott be egy módosítót ezzel kapcsolatban, ami már kiveszi az első "módosítás" szót. Tehát reméljük, hogy akkor a végleges szöveg már ez alapján az ajánlás alapján fog megszületni, amit többen is tettünk itt az Országgyűlésben képviselők közül módosító javaslatot, reméljük, hogy akkor ezek elfogadásra fognak kerülni.

Ugyanígy, amennyiben még van rá időm, a 8. javaslathoz is szeretnék hozzászólni, amit szintén Staudt Gábor képviselőtársammal adtunk be, szintén a cégbíróságok működésével kapcsolatos, amely a határidők teljesítését írja elő a Ptké.-ben. Mégpedig itt a határidők szigorú betartásáról szóló javaslat szerint a késedelmes bejelentés automatikusan, kötelező jellegűen pénzbírság kiszabását teszi nem lehetővé, hanem kötelezővé a cégbíróság számára. Itt a mi javaslatunk ebben egy bizonyos könnyítést, illetve nagyobb mozgásteret biztosít a cégbíróságoknak, s kérjük ennek az elfogadását, ugyanis számos méltányolható probléma léphet fel egy cég működésében, ami alapján nem tudja az előírt határidőn belül a kötelezettségét teljesíteni. Mi azt mondjuk, hogy a cégbíróságnak adjuk azt a lehetőséget, hogy vizsgálja meg az eset összes körülményeit, és azok alapján döntse el, hogy azt a céget kell-e sújtani pénzbírsággal, avagy sem. Tehát itt egy nagyon kis módosítás nyelvtanilag, a "sújtja" szó helyett a "sújthatja". Tehát a lehetőséget biztosítsuk, ne a kötelezést.

Nem az a cél, hogy ezeket a cégeket megbüntessük, hanem az a cél, hogy ezek a cégek törvényesen működjenek, a magyar jogszabályoknak megfelelően. Azt gondoljuk, hogy ez a szabály ezt biztosítja, és ne sújtsuk újabb bírságokkal, újabb pénzelvétellel a gazdasági társaságokat.

Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps a Jobbik soraiban.)