Felszólalás adatai

Arról van szó, hogy már a polgári törvénykönyv vitájában jeleztük, hogy az egyik olyan lépés, amelyik rendkívül hátrányos a hazai kis- és középvállalkozások szempontjából, az éppen az új Ptk.-ba beiktatott kötelező törzstőkeemelés. Elmondtuk akkor is, hogy önmagában hitelezővédelmi szempontból nem oszt, nem szoroz, hogy 500 ezer forint vagy 3 millió forint vagy 5 millió forint vagy adott esetben 10 millió forint a kötelező legkisebb törzstőke egy korlátolt felelősségű társaságnál. Arról van szó, hogy akkor, amikor egy kft. adott esetben közbeszerzéseknél alvállalkozóként 100 milliókat futtat meg, 100 milliós megrendeléseknél érdekelt, akkor ezek az összegek egész egyszerűen nagyságrendileg köszönő viszonyban nincsenek azzal a tétellel, amiért egyébként felelősséget kell vállalnia egy ilyen társaságnak.

Nézzük meg, hogy például az a társaság Zuglóban, amelyik a közbeszerzés folytán megbízást kapott a bölcsőde- és óvodafelújításokra, és amelyik céget ugye ez az elhíresült hangfelvétel két héttel ezelőtt hírbe hozott, ez a cég több tízmilliós olyan tartozást halmozott fel, a hangfelvétel tanúsága szerint azért, mert le kellett tenni valahova pénzeket, amiért aztán a tényleges munkát elvégző kisvállalkozókat, mesterembereket, melósokat nem lehetett kifizetni. Egy ilyen cég esetében az, hogy félmillió forint vagy 3 millió forint vagy 5 millió forint a kötelező törzstőke, nem tök mindegy?

Egyetlenegy dolgot viszont elérnek ezzel: ez a kötelező törzstőkeemelés pontosan azokat a kis cégeket, kisvállalkozásokat szorítja ki az üzleti életből, akik egyébként is a fennmaradásért küzdenek. Azért küzdenek a fennmaradásukért, mert önök megszegték a kormányprogramban tett ígéretüket. Önök, illetve a miniszterelnök azt ígérte, hogy itt pár éven belül olyan bürokráciacsökkentés lesz, hogy egy söralátéten elfér majd az adóbevallás. Pontosan tudjuk, hogy 2013-ban sem fért el egy söralátéten az adóbevallás, és ezek a kisvállalkozások részben nyögik azt, hogy olyan adminisztrációs teher hárul így is rájuk, amit nem tudnak fizetni. Amíg egy multicég vagy amíg egy fideszes oligarcha a maga ügyvédi meg könyvvizsgálói irodáival könnyedén tudja teljesíteni az adminisztrációs terheket, adott esetben off-shore céget hoz létre, puszta adókímélés - magyarul, a köz megkárosítása - céljából, addig egy kisvállalkozás ezt nem tudja megtenni.

(13.10)

A másik, hogy valójában az élőmunkára rakott terhek nem csökkentek érzékelhető módon az elmúlt években, ellenben az adónemek száma növekedett. Egy ilyen helyzetben egy ilyen szabály egész egyszerűen kiszorító hatással van. Pontosan abban a szektorban végeznek el egy tarvágást, amelyiken múlik az, hogy lesz-e több munkahely Magyarországon. Mert lássunk világosan: több munkahelyet ebben az országban a multicégektől, illetve a fideszes oligarcháktól nem várhatunk. Több munkahely akkor lesz Magyarországon, ha a kis- és középvállalkozások szintjén a terhek érzékelhetően csökkennek. Akkor lesz több munkahely Magyarországon, ha minél több ember tud kisvállalkozást nyitni. Ehhez képest ez a szabály tönkrevágja azokat a kisvállalkozásokat, amelyek egyébként is léthatáron vannak. A kötelező törzstőkeemelés ezeket a cégeket szorítja ki a piacról.

Éppen ezért - ugyan a polgári törvénykönyvről már szavazott az Országgyűlés - itt, a hatályba léptető törvénynél szeretnénk azt elérni, hogy legalább enyhítsünk a kínon, ne csak az üzleti év végéig, tehát 2016 végéig toljuk ki a határidőt, hanem mentesítsük a vállalkozásokat egyrészt az alól, hogy még pluszban az egyébként az állam által elrendelt törzstőkeemelés miatt illetéket, közzétételi költségtérítést kelljen fizetniük, másrészt mentesítsük őket attól a tehertől is, hogy ha és amennyiben 2016 végéig újra társasági szerződést kell módosítani, akkor hirtelen föl kell rántani a törzstőkét. Lássuk be, itt arról van szó, hogy ha akár az ügyvezető személyében vagy éppen a székhelyben - mondjuk, egy kényszerű költözés miatt - változás történik, abban a pillanatban, lehet, hogy egy hét múlva föl kellene rántani a törzstőkét. Ez egész egyszerűen elviselhetetlen teher.

A polgári törvénykönyv vitájánál is és számtalan, egyébként gazdasági tárgyú törvény vitájában is az LMP pontosan arra szólította föl a kormányt, hogy annak a 20-25 éves tévútnak a tanulságát kellene levonni, amelyik tragikus mértékben kettészakította a magyar gazdaságot. A magyar gazdaság azért nem fejlődik, azért nincsenek érdemi, valós új munkahelyek - a közfoglalkoztatást nem venném ide -, mert Magyarországon egész egyszerűen lassan behozhatatlan hátrányba kerül a helyi gazdaság, a hazai kis- és középvállalkozói szektor.

Éppen ezért minden egyes jogalkotási lépésnél, így a polgári törvénykönyvnél, a társasági jog szabályainál is az egyik elsődleges szempont az, hogy ez a szabályozási környezet a kisvállalkozásokat segítse. A kötelező törzstőke-emelési szabály nem ezt teszi, ellenkezőleg, növeli a gazdaság kettészakítottságát, növeli a szakadékot a hazai kkv-szektor, illetve a multik és az oligarchák között.

Amit itt meg tudunk tenni, hogy legalább az átmeneti szabályok esetében enyhítsünk a kisvállalkozások terhein. Ezért kéri az LMP a határidő-hosszabbítást, ezért kérjük azt, hogy illeték- és közzétételiköltségtérítés-mentesen lehessen a törzstőkét felemelni, és ezért kérjük azt, hogy ne kelljen rögtön már 2016 végéig és rögtön már az első társaságiszerződés-módosításnál a törzstőke felemeléséről gondoskodni.

Köszönöm szépen.