Felszólalás adatai
167. ülésnap (2012.02.28.), 329. felszólalás | |
---|---|
Felszólaló | Sebestyén László (Fidesz) |
Beosztás | |
Bizottsági előadó | |
Felszólalás oka | felszólalás |
Videó/Felszólalás ideje | 5:48 |
Felszólalások: Előző 329 Következő Ülésnap adatai
A felszólalás szövege:
SEBESTYÉN LÁSZLÓ (Fidesz): Tisztelt Elnök Úr! Képviselőtársaim! Először is néhány szót szeretnék mondani arról, hogy mióta birkózom a hulladékok rendezésével. A szakmámnál fogva 31 éve aktívan foglalkozom környezetvédelemmel, úgy gondolom, hogy nem is sikertelenül. A munkám miatt én ráadásul nemcsak beszélek róla, hanem aktívan részese vagyok annak, hogy jó megoldást tudjunk találni.
Az elmúlt ciklusban Miskolcon a munkám mellett önkormányzati képviselőként tevékenykedtem, és a miskolci volt körzetemben sajnos mindig újra- és újra- és folyamatosan újraképződtek, újratermelődtek olyan illegális szemétlerakó helyek, amelyeket több tíz millió forintért takaríttattunk el a város adófizetőinek pénzéből. Akkor ez csak összegyűjtést, hulladékgyűjtést és -szállítást jelentett, mivel több ezer köbméterről volt szó. Akkor ennek is tudtunk örülni.
Már a termékdíjtörvénynél jeleztük, hogy készül a hulladéktörvény, amelyet most tárgyalunk. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Most egy érdekes jelenségre lettem figyelmes a nemzeti ügyek kormányának munkáját figyelve és támogatva. Az elmúlt két évben területről területre haladva, módszeresen próbáltuk átalakítani és újraépíteni az országot. Ez alatt a munka alatt minden sarkon újabb és újabb bűzölgő, hátrahagyott szemétdombra bukkantunk. Igen, képviselőtársaim, lassan két év telik el a kormányváltás óta, és még mindig a szocialisták hátrahagyott rombolási, bontási törmelékét kell kitakarítanunk. A hulladékgazdálkodás esetében pedig a szó legszorosabb értelmében vett szemétdombokról van szó. Az a helyzet ugyanis, hogy az inkompetencia és a nemtörődömség miatt hatalmas lemaradásban van Magyarország a hulladékgazdálkodás területén. Most nemcsak arról van szó, hogy Magyarországon a hulladékok 75 százalékát mindenféle újrahasznosítás nélkül helyezzük el a lerakókba, hanem arról is, hogy az európai hulladékirányelv át nem ültetése miatt kötelezettségszegési eljárás sújtja hazánkat.
Az irányelvet az Európai Unió már 2008 novemberében elfogadta, és két évet adott a tagállamoknak, hogy az új közösségi szabályozást átültessék a jogrendjükbe. Ehhez képest a tökéletesen alkalmatlan szocialista szakkormányzat egyfelől fittyet hányt arra, hogy a hulladéklerakástól el kell mozdulni az újrahasznosítás felé, másfelől pedig semmit sem tett az irányelv átvétele érdekében. Pontosan abban merült ki a jogalkotási munkájuk, hogy szóról szóra lefordították az irányelvet angolról magyarra. Ezért tartunk most itt, ezért fizetjük esetleg a büntetést, és ezért tornyosul előttünk a szemétkupac.
Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Mindezt a tisztánlátás érdekében szükségesnek találtam elmondani, mielőtt rátérek a szakmai észrevételeimre.
Vízügyi szakemberként engem ebből a törvényjavaslatból különösen a nem közművel összegyűjtött szennyvízre vonatkozó szabályozás gyakorlati vonatkozásai foglalkoztatnak. A törvényjavaslat világos és logikus módon szabályozza az ezzel kapcsolatos felelősségi viszonyokat. A rendelkezés értelmében az ingatlan tulajdonosa vagy használója köteles az ingatlanán keletkező, csatornahálózatba be nem vezetett vagy a helyszínen nem tisztított háztartási szennyvizet gyűjteni és továbbadni a begyűjtőnek. A közszolgáltató pedig köteles gondoskodni az így keletkező háztartási szennyvíz begyűjtéséről, szállításáról és átadásáról. Ez a szabályozás és a talajterhelési díj együttesen alkalmasak arra, hogy megóvják a talajt és a felszín alatti vizeinket a szikkasztóból érkező környezetszennyezéstől.
Ésszerűnek és helyesnek tartom azt is, hogy a javaslat értelmében közszolgáltatást csak az végezhet, aki garantálni tudja, hogy a tevékenysége tartós, rendszeres, és a környezetvédelmi szempontoknak maradéktalanul megfelel.
Felmerül az a kérdés, hogy mindez mennyibe fog kerülni a lakosoknak. Nos, a javaslat rendelkezései értelmében a szennyvízbegyűjtés díját az elvégzett közszolgáltatással arányosan kell meghatározni. Úgy gondolom, hogy jogos és igazságos az arányos díjszabás alkalmazása, főleg annak ismeretében, hogy a törvény a díjszabást a következő tényezőkre alapozza: a kezelt háztartási szennyvíz mennyisége és minősége, a szolgáltató hatékony működéséhez szükséges folyamatos ráfordítások, az ártalommentes elhelyezéshez szükséges átadás költségei, vagyis a szolgáltatás ellátásához szükséges beruházások költségei.
Mindez alapján és a javaslat egészének ismeretében úgy gondolom, hogy ez a törvény alkalmas lesz a szemétdombok felszámolására. Kérem a képviselőtársaimat, hogy támogassák a javaslatot, és remélem, nem éltem vissza ebben a késői órában az idejükkel. Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypárti oldalon.)
Felszólalások: Előző 329 Következő Ülésnap adatai