Felszólalás adatai

DR. PÓSÁN LÁSZLÓ (Fidesz): Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Tatai Képviselő Úr! Van egy olyan alkotmányos alapelv, ami kimondja, hogy egyenlő munkáért egyenlő bért. Következésképpen ezt érvényesíteni kell minden területen. Amennyiben valaki annál többet teljesít, mint ami a munkaköri leírásában benne van, azt természetesen vagy külön juttatásban kell részesíteni, vagy akár ilyen kiemelt fizetést adni, mert valami pluszt teljesít. Ugye, ez így világos?

Ezért mondom, én egyetértek azzal, hogy a kritériumrendszereket bele kell építeni a szervezeti és működési szabályzatba, de azzal már nem értek egyet, még egyszer mondom, hogy erről csak és kizárólag a munkáltató döntsön, merthogy költségvetési kihatása van. Ha a rektor dönt, mondjuk, egy professzor esetében - a rektor a munkáltatói jogok gyakorlója professzor esetében -, de az a professzor egy adott karhoz tartozóan van, és a bérbesorolása és a bérkifizetése az adott kar költségvetésénél van, akkor bizony ezzel a rektor ráoktrojál egy olyan döntést egy karra, hogy tessék valahogy kigazdálkodni.

Tehát én erről beszélek, hogy valahogy ennek normális mederben kell folynia, hogy meglegyen a költségvetési financiális háttere, a döntéshozó testület, amelyik a költségvetésről is dönt, az igenis tudjon beleszólni az ilyen kérdésekbe, és mondhassa azt, hogy kérem szépen, az adott esztendőben nem tudjuk kigazdálkodni, mint ahogy számos esetben van a felsőoktatásban arra példa, hogy esedékes tudományos előremenetel elmarad, mert nincs meg az adott karnak a megfelelő költségvetési fedezete az ehhez kapcsolódó bértöbblet kigazdálkodásához.

Erről van szó, tisztelt képviselő úr, tehát nem önmagában a munkáltató nagyszerűségének vagy nem nagyszerűségének a kérdése itt a probléma, hanem az, hogy van-e rá költségvetési fedezet, és ezt pedig önmagában egy akkora intézmény esetén, mint a mai legtöbb egyetem, egyetlenegy rektor sem képes átlátni.

Köszönöm szépen.