Felszólalás adatai

DR. JÓZSA ISTVÁN (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Igazán méltányos a sorrend megállapítása. Hozzászólásomban a költségvetés újramegnyitott vitája keretében elsőként a gazdaságélénkítő csomagról szeretnék szólni, noha ez több ponton kapcsolódik a konkrét módosító indítványokhoz, azt hiszem, hogy alapvetően gazdaságpolitikai és válságkezelési jelentősége van.

Amikor a bankok behúzták a féket, és nagyon nehezen adnak pénzt a gazdálkodóegységeknek, nagyon-nagy jelentősége van annak, hogy a kormány úgy döntött, hogy átcsoportosítja az uniós forrásokat is, és euróban számolva mintegy 5 milliárd eurónyi forrást biztosít a gazdaság élénkítésére. Teszi ezt kamattámogatások formájában, teszi ezt olyan formában, hogy a bankoknak hátteret, biztonságot nyújt, és teszi olyan formában, hogy a konkrét gazdasági operatív programok fedezetére további fejlesztési forrásokat csoportosít át.

Amikor válságjelenségek mutatkoznak, különös jelentősége van annak, hogy a jövőre, az innovációra, a kutatás-fejlesztésre is gondoljunk. Magyarország megpályázott egy nagyon nagy jelentőségű európai alapkutatási programban való részvételt. Ez a neutronkutatás területén az európai spallációs forrás, rövidített nevén az ESS-projektben való részvétel. Ez jelen szakaszában egy versenyt jelent, Svédország, Spanyolország és Magyarország versenyez ebben. Magyarország pályázat útján már kijelölte a potenciális helyszínt, Debrecen környékét, és a kormány határozatában biztosította a mintegy egymilliárdos kutatóberendezés megvalósításához szükséges 30 százalék önrészt.

Megalakult az ESS társadalmi támogatásának elősegítésére az ESS nemzeti tanács, amelynek feladata, hogy mind belföldön segítsen a kutatóbázis társadalmi elfogadottságának megteremtésében, mind külföldön segítsen abban, hogy az európai versenyben Magyarország legyen az, amelyik esélyt kap arra, hogy megépítse ezt a világviszonylatban is újdonságszámnak tekinthető kutatóbázist.

Hozzá tartozik a neutronkutató központ értékeléséhez, hogy magyar szellemi termék valósul meg benne. Két magyar kutató, Mezei Ferenc akadémikus és Rosta László professzor kutatásainak eredménye ez a világviszonylatban egyedülálló neutronkutató módszer. Csak érzékeltetném a nagyságrendjét, hogy az Egyesült Államokban működik egy 0,5 megawattos teljesítményű, Japánban működik egy 1 megawatt alatti teljesítményű, ez a Magyarországra tervezett európai neutronkutató központ 5 megawatt teljesítmény elérésére, illetve ezzel történő anyagkutatásra biztosít lehetőséget.

Ez az alapkutatás teremti meg a lehetőségét annak, hogy konkrét nanotechnológiai fejlesztések induljanak be, és olyan, a műszaki életben közvetlenül is felhasználható eredmények szülessenek, amellyel Magyarország nemcsak a kutatás-fejlesztés térképére kerül fel világviszonylatban, hanem konkrét termékek, világpiacon jól értékesíthető termékek elérésére is lehetőséget kap.

A másik terület, amiről szólni szeretnék, az energiahatékonyság. Sokat beszélünk erről, uniós vállalásaink is vannak, ugyanakkor azok a konkrét lépések, amelyek az energiahatékonyság, az energiatakarékosság területén vannak, még további lehetőséget jelentenek számunkra. Ehhez a kormányzat számos pályázati lehetőséget biztosít, és a mi szándékunk az, hogy ezek a pályázati feltételek sokkal jobban ösztönözzék a konkrét fejlesztéseket háztartásokban, ipari üzemekben. Ezáltal lehessen hozzájárulni ahhoz, hogy egy lényegesen hatékonyabb energiafelhasználás mellett Magyarország versenyképessége javuljon, erősödjön.

Szintén kiemelendő - és a költségvetés ehhez is megfelelő támogatást ad - a környezetvédelmi ipar fejlesztése, elsősorban a hulladékgazdálkodás területén. Ez egy olyan új iparág, amit ha elhanyagolnánk, akkor ipari sebeket kellene újra begyógyítaniuk sokkal nagyobb költséggel, ha viszont kialakul egy, az európai normáknak megfelelő hulladékgazdálkodási ipar, akkor értéket teremtünk, megmentünk nyersanyagokat, megtakarítunk ezzel is energiát, ami azokban már megtestesül, és a környezetünket is tisztábbá, élhetőbbé tesszük.

Az értékmegőrzés célját szolgálja egy olyan módosító indítvány, amely a magyarországi génbank fenntartását, megőrzését célozza. Válság idején kell gondolni arra, hogy a jobb időkben legyen miből újjáépíteni bizonyos állattenyésztési ágakat, őrizzük meg a környezetünket, legalábbis a biodiverzitás alapvető egységeit tekintve, és ez a génbankprojekt ezt egyértelműen szolgálja.

Ebbe a témakörbe tartozik, bár a gazdaságélénkítéssel is összefügg, a halgazdaságok támogatására benyújtott módosító indítvány, ami igazából több széttagolt forrás egy helyen történő megjelenítését jelenti, és azt fejezi ki, hogy vannak olyan tevékenységek ezen a speciális gazdálkodási területen is, amelyek önmagában a piaci működés keretében nem biztos, hogy kellő forrással rendelkeznek, ugyanakkor a hosszú távú célok érdekében, hogy megfelelő minőségű és gazdaságosságú haltenyésztés történjen, ezekre a forrásokra szükség van. Nem kell milliárdokra gondolni, pár százmillió forintról van szó, de ez is lényeges lehet ennek a szakterületnek.

Szintén a jövőbe történő gondolkodást fejezi ki, hogy az energiatermelés területén a szabályozhatóság, a megújuló energiaforrások jobb kihasználása és bővíthetősége érdekében gondolkodni kell olyan tározós erőművek építésében, amelyek lehetővé teszik, hogy nagyobb szélerőműparkok épüljenek, hogy akkor is legyen hova tenni a villamos energiát, amikor fúj a szél, de esetleg a fogyasztás nem olyan magas. Ehhez kiegészítő beruházásokra van szükség, ezt a célt szolgálja például egy tározós erőmű megépítése.

A költségvetéshez csak halványan kapcsolódik, de elmesélném, hogy ötpárti parlamenti delegáció járt Finnországban, és tanulmányoztuk az ottani, talán sokkal forszírozottabb energiagazdálkodás tapasztalatait, és azt kellett látnunk, hogy nagy erőkkel építik az új atomerőművet, és olyan módon kapcsolják be az energiarendszerbe, hogy ezek az atomerőművek gyakorlatilag folyamatosan száz százalék kiterheléssel működnek.

(12.30)

Tehát a legolcsóbb energiát folyamatosan termelik, nulla szén-dioxid-kibocsátás mellett, és egyéb módszerekkel, vízerőművekkel, tározós erőművel oldják meg a szabályozás kérdését.

Hozzászólásom több területet érintett, de úgy gondolom, mindegyik olyan, ami konszenzusos támogatásra találhat. A gazdaság versenyképességének javítása, a környezet állapotának javítása, az energiabiztonság kérdésre mind olyan terület, amiben hosszú távú gondolkodásra van szükség, a hosszú távú gondolkodás pedig a konkrét döntések során bizonyos egyeztetést és egyetértést követel meg. Erre hívom fel képviselőtársaimat a patkó mindkét oldalán, hogy ezekben az alapvető kérdésekben gondolkodjunk együtt, működjünk együtt, és hozzunk olyan döntéseket, amelyek hosszú távon az ország érdekét szolgálják.

Köszönöm figyelmüket. (Szórványos taps az MSZP soraiban.)